Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-22 / 195. szám

MEGYEI K Ó R H Á Z 7. OLDAL 2003. Augusztus 22., péntek Helyes diagnózis után eredményes terápia a rendelőintézetben Járóbeteg szakrendelések nélkül akadozna a fekvőbeteg ellátás Névjegy: dr. Kenéz Pál Sándor (57 éves) főorvos A középiskolát a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végezte, diplomát a pécsi orvostudományi egyete­men szerzett 1971-ben. Szakvizsgák: belgyógyá­szat 1975, repülőorvostan 2003. Nyelvtudás: angol, értési szinten Munkahelyek: Szekszárd, megyei kórház II. belgyó­gyászati osztály 1971-83, rendelőintézet belgyógyá­szat 1983-97, rendelőintézetvezetője, a járóbeteg szakellátás szakfőorvosa 1997-től. Lakás: Szekszárd Család: felesége dr. Klézli Júlia szekszárdi háziorvos. Fiúk gyógyszerész, lányuk bölcsész, német szakos. Hobbi: kertészkedés, fényképezés. írt a járóbeteg szakellátásban is az előjegyzési rendszer folyamatos bevezetése jelenthet.- Hallhatnánk envl bővebben?- Nagytömegű beteg ellátására alkalmas rendszer mindenki meg­elégedésére csak igen jó szervezés­sel és sok kompromisszum árán üzemeltethető. A megoldandó fel­adata tehát a zökkenőmentes, fi­nanszírozható üzemeltetés, a meg­felelően képzett orvosi és szaksze­mélyzet biztosítása, az elavult mű­szerek cseréje, a számítógépes rendszer kompatibilissé tétele, a reggeli órákban észlelt zsúfoltság csökkentése és akadálymentes közlekedés biztosítása mozgássé­rülteknek. Emellett elkerülhetetlen a várakozás kulturált körülménye­inek kialakítása, a rendelések ki­használtságának optimalizálása. Különösen fontos ez, mert az egészségügy krízishelyzetben van, különösen a járóbeteg szakellátás, ugyanis elismerten alul finanszíro­zott. Ebben a helyzetben a verseny miatti beteg „elvándorlás” tovább ronthatja a rendelők anyagi hely­zetét. Egyetlen reménysége lehet a járóbeteg szakellátásnak, hogy az egészségügyi vezetés és a finanszí­rozó felismeri, hogy egyes, jelenleg a kórházban történő betegellátási feladatok a járóbeteg szakellátás keretei között olcsóbban megold­hatóak.- Ha ez ilyen egyszerű, akkor mégis, mi a gond?- Elvileg ezekkel mindenki és mindenhol egyetért, csak a kivite­lezésnél jelentkeznek a gondok. A szakrendelést igénybevevő betege­ket ugyanis nem lehet egysze­rűen érkezés illetve bejelentke­zés alapján mechanikusan be­osztani, mert a betegségek jel­lege miatt mindig vannak és lesznek sürgős esetek, melyek felborítják a rendszert. Bonyo­lítja a helyzetet, hogy házon belül is kérnek egymástól vizs­gálatot a szakrendelések, me­lyek néha sürgősek, és ezekre a vizsgálatokra is kell tartalé­kolni időpontot. A leggondo­sabb tervezés esetében is a há­zon belüli konzíliumokra és a bejelentkezés napján elvégez­hető diagnosztikus vizsgála­tokra - labor, röntgen - a beteg­nek mindenképpen várnia kell. Az előjegyzési program legelső feladata az egy beteg optimális ellátására szükséges idő megállapítása.- A várakozáson kívül a másik ok, amire a betegek a rendelőintéze­ti vizsgálatoknál panaszkodni szoktak, a „szalagszerű”, személy­telen ellátás.- Jól vezetett rendelésen is fel­merülhet a „szalagmunkaszerű” el­látás, ami miatt csökkenhet az or­vos-beteg találkozás intimitása, pe­dig a beteg az orvostól individuális foglalkozást és döntést vár, ez az el­várás társadalmilag is megfogalma­zott és elfogadott követelményként él a köztudatban. Nem mentség, de az orvosnak sokszor nehéz két be­vezető mondat után a beteg legbel­ső gondjai és panaszai közt kutat­ni, hogy az értékelhető adatok ösz- szeszedése után elindíthassuk a kor színvonalának és a lehetősége­inknek megfelelő kivizsgálást és bevezessük a helyes diagnózis után az eredményes terápiát. A pár per­ces találkozás alatt számos szem­pontot kell szem előtt tartanunk, egyrészt a beteg érdekeit, aki meg­tisztelt bizalmával, másrészt a biz­tosító szűkös anyagi lehetőségeit, aztán a saját és a munkáltatónk ér­dekeit. Ha ezt jól sikerül összeöt­vözni és közös pontokat tudunk benne találni, akkor jól fogjuk vé­gezni a rendelőintézeti munkán­kat. Terheléses EKG vizsgálat zik, ezért nincsenek munkaerő gondjaink, minden állás be van töltve. Orvosi oldalról már nem üyen egyértelmű a helyzet. Általá­ban nem szívesen jönnek a kollé­gák a szakrendelőkbe, mert nagy a forgalom, gyors döntésekre van szükség, a diagnosztikus hozzáfér­hetőség rosszabb mint az osztályo­kon, és a munkahely presztízse is kisebb. Bár az utóbbi időben nyil­vánvalóvá vált, hogy jól működő, „saját” járó betegellátó rendszer nélkül akadozna a fekvőbeteg ellá­tás is.- Kérem mutassa be a rendelőin­tézetet!- Három szinten folyik az intéz­ményben a gyógyító munka, a be­tegek többsége a volt szekszárdi já­rás területéről jön, de az egész me­gyéből fogadjuk őket. Rendelőinté­zetünk erőssége ugyanis, hogy ná­lunk működik a megyében a leg­1997-ben megállt, aminek az egyik oka, hogy egy mi­nisztériumi rende­let alapján számos szakrendelés felke­reshető beutaló nélkül is. Hosszú évek statisztikai adatai szerint a kórház osztályain ellátott betegek­nek a tíz-tizenegy- szerese fordul meg járóbetegként a rendelőkben.- A rendelőintézetben, főleg a délelőtti órákban meglehetősen nagy a zsúfoltság, mennyi idő jut egy betegre?- A percátlag, amely az orvos egy betegre szánt idejét jelzi, fordí­tottan arányos a betegforgalommal, ugyanis minél több beteg látogatja a rendeléseket, az orvosoknak an­nál kevesebb ideje jut egy beteg vizsgálatára. Országos statisztikai adatok alapján 1970-ben belgyó­gyászati rendelés 9,3 perc alatt lá­tott el egy beteget, míg 1997-ben ez az idő 17,6 perc volt. Ez az időinter­vallum már ideálisnak is mondható lenne, ha a statisztika nem fedné el a rendelési idő alatt észlelt arányta­lanságokat, a délutáni „üresjárato­kat.” A folyosókon tapasztalható zsúfoltság kérdése állandó problé­maként jelentkezik, melyre gyógy­Ha beszélhetünk az egészség­ügyben nagyüzemről, akkor a Balassa János Megyei Kórház Rendelőintézete igazán az, mi­vel nem kevesebb, mint hatvan­öt szakrendelés, negyvenöt szakambulancia és kilenc gon­dozó működik a járóbeteg szakrendelés keretén belül. Igaz, helyileg nem mind a ren­delőintézetben, néhány a kór­házi osztályokon. A járóbeteg szakrendelésekről a rendelőin­tézet vezetőjével, dr. Kenéz Pál Sándor szakfőorvossal beszél­gettünk.- Ahány szakrendelés, annyi orvos, hihetetlenül sokrétű gyógyító mun­ka folyik a rendelőintézetben, kik rendelnek itt?- Kimondottan a rendelőintézet­ben hét orvos dolgozik velem együtt, a kialakult gyakorlat szerint a járóbeteg szakrendelések többsé­gében az osztályokról lejáró orvo­sok rendelnek.- Mennyiben más a rendelőinté­zeti munka, mint az osztályos?- Munkaerő oldaláról vizsgálva a helyzetet a szakszemélyzet itt egy- műszakos munkarendben dolgo­több szakrendelés, bizonyos speci­ális rendelések - hematológia, ko­raszülött-, kontaktlencse rendelés, neuroendroklinológia, hepatoló- gia, objektív audiológia, proktoló- gia, stb. - csak itt van. Előny az is, hogy jó a környék településeiről a közlekedés és helyben van a gyó­gyításhoz szükséges magas szintű osztályos háttér.- Gondolom akkor meglehetősen nagy a betegforgalmuk.- A betegforgalom alakulása az elmúlt 25 évben változó, csökkenő tendenciát mutatott, kivéve az 1990-es évet, amikor 4000-es forga­lom növekedés , volt. A csökkenés Az előjegyzési rendszer csökkentheti a várakozást Járóbeteg Szakrendelések A rendelőintézet jövőbeni célja egy olyan új intézet létreho­zása, mely megközelíti a magánrendelők színvonalát. A rendelőintézet hatáskörébe jelenleg a következő járóbeteg szakrendelések tartoznak: Rendelések Orvosok Belgyógyászat 1. dr. Lovász Etelka Belgyógyászat II. dr. Kenéz Pál Sándor Diabetes gondozó dr. Sudár Zsolt, Dr. Muth Lajos Májbeteg gondozó dr. Báli Ildikó, dr. Cseh Judit Pajzsmirigy gondozó dr. Nyirati Csaba Lipid ambulancia dr. Gesztesi Tamás Nephrológia dr. Wagner Gyula, dr. Amma Zoltán, dr. Kulcsár Katalin Kardiológia dr. Lascsik László, dr. Kiss Ernő, dr. JózarKJilling Mihály, dr. Zsigmond Árpád, dr. Mozolai László Ergometria dr. Bodnár Imre EKG Baleseti sebészet 1. II. dr. Pető Gyula, a baleseti osztály orvosai váltásban Általános sebészet az osztály orvosai Nőgyógyászat az osztály orvosai Menopausa ambulancia dr. Kőszegi László, dr. Juan Quispe, dr. Kun Attila, dr. Vida Béla Család és nővédelmi tanácsadó dr. Tirjer Ferenc Terhes szakrendelés dr. Kun Attila, dr. Pánczél Tamás, dr. Bakó Béla, dr. Faludi Péter, dr. Kiss József Andrológia dr. Bakó Béla, dr. Kiss József Ideggyógyászat 1. dr. Schneider Ildikó Ideggyógyászat II. dr. Szloszár Márta Ortopédia dr. Róth Teréz Csípőszűrés dr. Róth Teréz Orr-fül-gégészet dr. Újlaki Ildikó Audiológia Reumatológia 1. dr. Homoki Éva Reumatológia II. dr. Palotás Kinga Szemészet 1. II. az osztály orvosai Urológia dr. Lukácsi Sándor Bőr- és nemibeteg gondozó dr. Ligeti Judit, dr. Hardicsai Klára Onkológiai gondozó dr. Tóth János Emlőbeteg gondozó dr. Tomóczki János Felnőtt ideggondozó 1. dr. Hahn Erzsébet Felnőtt ideggondozó II. Tüdőgondozó dr. Czirmai Ildikó, dr. Szabó Zoltán dr. Balogh Mária, dr. Gagyi Emma Tüdőszűrés Gyermek gégészet az osztály orvosai Gyermek kardiológia dr. Bihari Nagy Sándor Gyermek ideggondozó, neurológia dr. Paulai Mária Gyermek epilepszia gondozó dr. Paulai Mária Gyermek szemészet dr. Németh Emília, dr. Csáki Mónika Gyermekszakrendelés dr. Ripl Ilona Gyermek pulmonológiai szakrendelés dr. Csábi Márta, dr. Nemes Judit Gyermek gasztroenterológia dr. Schultz Károly Gyermek UH diagnosztika dr. Sarlós Péter, dr. Bihari Nagy Sándor Ifjúsági tanácsadás dr. Németh Vadász Ferenc Foglalkozás-egészségügy dr. Bíró Zsuzsanna, dr. Balogh Judit, dr. Ferencz Anna Családvédelmi szolgálat Priskin Zoltánná Röntgen szakrendelés dr. Szily Ferenc Központi UH RTG osztály orvosai CT dr. Sík Erzsébet Angiográfia RTG osztály orvosai Izotóp diagnosztika és terápia dr. Pasztarak Erzsébet Mammográfia dr. Péntek Zoltán Laboratórium dr. Vesztergombi Zsuzsanna Transzfuziológia dr. Liszátz Mária Hematológiai szakrendelés dr. Tóth Antal, dr. Sziládi Erzsébet Fogszabályozás dr. Tőrök Anna Parodontológia dr. Selényi Judit Szájsebészet 1. dr. Tóth Nándor Szájsebészet II. dr. Kiss Éva Sportorvosi rendelés dr. Várnai Anna, dr. Bihari Nagy Sándor Fizikoterápia Virághné Géringer Katalin, Lóridon Angéla, Vámosi Józsefné, Takács Róbertné Gyógytorna Müllemé Várkonyi Gabriella, Szabó SziMa Az oldal a Balassa János Megyei Kórház támogatásával készült. Oldalszerkesztő: F. Kováts Éva, a fotókat Gottvald Károly készítette. A rendelőintézeti és járóbeteg szakellátás története A szekszárdi rendelőintézet törté­netében három intézeti igazgató váltotta egymást: 1974-1986-ig dr. Erdősi Mária, 1986-1994-ig dr. Koltai Imre és 1994-től napjainkig dr. Kenéz Pál Sándor. A három ve­zető titulusában illetve munkakör­ében érdemes megfigyelni a kü­lönbségeket: dr. Erdősi Mária igaz­gató-helyettesi rangban az egész megye járóbeteg szakellátását igaz­gatta, az akkori körzeti orvosi háló­zatot is beleértve. Dr. Koltai Imre a főigazgató területi helyetteseként a gondozók és a szorosan vett járó betegszakrendelés vezetője lett, hozzá tartozott az iskolaorvosi há­lózat is. Nyugalomba vonulásával állását megszűntették és az egyik belgyógyász-főorvost, dr. Kenéz Pál Sándort nevezték ki osztályvezető­főorvosi rangban a járóbeteg szak­ellátás irányítójává, így a gondozó intézet vezetőivel mellérendelt vi­szonyba került és a kórház vezeté­sének a megbeszélésein nem vehe­tett részt. Épület, eszközök, műszerek, gépek Természetesen nem csak a rendelő- intézet vezetőinek személyében ta­lálunk változásokat, hanem megfi­gyelhetjük az intézmény fejlődését, bővülését, modernizálását. A leglát­ványosabb lépés a rendelőintézet fennállásának 25. évében 1984-ben történt, amikor az új épületszámyat adták át új munkahelyeket teremt­ve, a korábbi zsúfoltságot csökkent­ve. Az új szárny átadásával, a meg­rendelt műszerek, eszközök és bú­torok megérkezésével lényegesen javult a betegellátás kulturáltsága. 1984-ben sor került a rendelőinté­zet régi részének festésére, mázolá­sára is, amely munkák csak átme­neti megoldást jelentettek. A rendelőintézet tárgyi feltételeit figyelembe véve is rendkívüli válto­zásokat tapasztalunk. Még 1985- ben a rendelőintézeti fizikoterápia gépparkja gyakorlatilag teljesen megújult, ami a szakmai színvonal emelését jelentette csakúgy, mint a kardiológiai gondozóba beállított korszerű diagnosztikai műszerek, s a gégészeti rendelőben az operáci­ós mikroszkóp. Napjaink beruhá­zása a már másodszor felújított szá­mítógépes rendszer. A többi nagy értékű műszert a kórház területén találjuk, melyeket a szakrendelések orvosai korlátlanul használhatnak. Szakrendelések elhelyezése A szakrendelések elhelyezése az intézet falain belül, de gyakran az épületen kívül is állandóan válto­zik. A szakrendelések elhelyezésé­nél a szakmai szempontokat helye­zik a középpontba, de vannak olyan kirívó esetek, melyeknél a hely szűkössége miatt kényszer­megoldásokat kénytelenek elfogad­ni. Jelentős eredmény volt 1983- ban, hogy csaknem teljesen kiépült a megye felnőtt ideggondozói háló­zata, a rendelőintézetben pedig be­indult a haepatológiai gondozás, il­letve megkezdődött a nephrológiai gondozás. A tüdőgondozó több mint egy évig ideiglenesen a megyeháza épületében volt, az onkológia és a gyermek-ideggondozó is mostoha körülmények között működött. Ké­sőbb ezek a szakrendelések a régi KÖJÁL székházában nyertek elhe­lyezést. A bőr- és nemibeteg-gondo- zó 1983-ban az új ÁNTSZ székhá­zában, szellőzetlen alagsori részen kapott helyet. A tüdőgondozót 1998-ban átmenetileg a szájsebé­szettel együtt az intézetben helyez­ték el. Később finanszírozási gon­dokra való hivatkozással áthelyez­ték a tüdőgondozót, jelenleg a volt portaépületben és a rendelő öreg szárnyának a földszintjén van. Ez a beköltözés leghátrányosabban a röntgen rendelést érintette, ugyanis így tápterületének csaknem felét elveszítette és jelenleg csak egy munkahely van, egy röntgengép­pel, ugyanúgy, mint 1964-ben. A hagyományos röntgenen kívül a modem vizsgáló eljárások mind a kórház területén találhatók. A városi fogászati szakrendelés a rendelőintézet új szárnyának föld­szinti folyosóján található. A járó­betegek rehabilitálásának érdeké­ben gyógytomaterem és kardiológi­ai rehabilitációs részleget alakítot­tak ki. Gyermek fül-orr-gégészeti szakrendelés, gyermek-gondozó - amely a koraszülött utógondozást, a pulmonológiai- és nephrológiai gondozást is magában foglalja - in­dult. Lehetővé vált a laboratórium bővítése, a gyermek szemészet megfelelő helyre való telepítése, a diabetes és haepathológiai gondozó önálló helyre történő és a postope­rativ emlőgondozás rendelőintézeti elhelyezése, az urológia szakren­delés 1984-ben került új helyre. 1988-ban kezdődött meg a gyer­mek neurológiai szakrendelés, ami jelenleg a gyermekosztály épületé­ben található. 1999-ben plasztikai sebészet nyílt, a belgyógyászatról levált szak- rendelések száma tovább bővült, nagy forgalmat bonyolít le a népbe­tegség számba menő, cukorbajt gyógyító, diabetológia. Pár éve a ter­vezett műtétek betegeit a műtét előtt a belgyógyászat helyett az aneszteziológiai ambulancia látja el. A rendelőintézetben a szakren­delések keretében gondozói tevé­kenység is folyik a kardiológia, bel­gyógyászat, diabetes, májbeteg, szemészet, reumatológia, pszichi­átria, ortopédia és gyermekgyógyá­szat területén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom