Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-21 / 194. szám

2003. Augusztus 21., csütörtök HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL KÖRMENET. Augusztus 20-án reggel 8 órakor áthelyezték István király kézfejereklyéjét a budapesti Szent István-bazilika Szent Jobb­kápolnájából a bazilika szentélyébe. Az ereklyét a délutáni szentmi­sén és a körmenet alatt is láthatták a hívők. Az idei körmenet újdon­sága, hogy az egész útvonalat behangszórózták, így a hívők hosszú sora ugyanazt énekelte. ÁLLAMI DÍJAK. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adományozta Mádl Ferenc államfő Magyarország európai integrációja érdekében végzett mun- ■ kásságáért többek között Kovács Lászlónak, a Magyar Köztársaság külügyminiszterének és dr. Martonyi Jánosnak, volt külügyminisz­ternek. Százhuszonkilencen kaptak állami kitüntetést. TISZTAVATÁS. Összesen 174 fiatal tett esküt az Országház előtt a Kossuth téren, a hagyományos tisztavatási ünnepségen. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen idén 146 férfi és 28 nő végzett; 151-en a honvédség, 23-an pedig a Belügyminisztérium állományá­ba kerülnek szakaszparancsnoki vagy annak megfelelő technikai beosztásba. FOTÓK: europress/kerék Ágnes Orbán Szent István-terve Gödöllő A családok felemelkedése érdekében létre kell hozni a Széchenyi-tervnél is átfogóbb Szent István-tervet - vetette fel Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség el­nöke Gödöllőn, a Szent István és Európa címmel rendezett konferencián. Az MSZP ugyanakkor párttársai fele­lőtlen követelőzéseinek visz- szafogására szólítja fel Orbán Viktor volt miniszterelnököt. Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint ma, kevesebb mint egy évvel az EU-taggá válás előtt, úgy tűnik, szem elől tévesztettük a saját adottságaink és képessége­ink szerinti utat. Ezért is van szükségünk a Széchenyi-terv folytatásaként az annál átfogóbb, a gazdaságon túl tekintő Szent István- tervre is, amely „körvo­nalazza majd azt a ma­gyar modellt, amelytől minden, család a fel- emelkedését remélheti”- mondta. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a volt kor­mányfő ötletére úgy reagált: ter­mészetes, hogy az ünnepeken a múltból mindenki a jelen tanulsá­gait próbálja kiolvasni, de az már baj, ha ezt torzító szemüvegen ke­resztül teszi,, és olyan látszatba keveredik, mintha a mindnyájunk által tisztelt államalapító királyun­kat a polgári körökbe akarná beléptetni, és nevéről sürgősen újabb terveket elkeresztelni. Kötelesség Államalapító királyunk ünnepének közeledtével kötelességünk számba venni, hogy mit kell ten­nie az országnak a határon túli magyarságért, a nemzet tagjaiért - mondta Mádl Ferenc köztársa­sági elnök a Szent István és Euró­pa című konferencia megnyitó­ján. Kiemelte: tennivalóink közé tartozik az egyes emberek, a ki­sebbségek, a határon túli magya­rok sorsa felől elgondolkodni. Orbán Viktor azt is mondta: ha az emberek tudása nem hasz­nosul, ha a gazdák nem tudnak megélni a földjükből, akkor alig­ha emelkedhet fel az ország. Baj, ha a Fidesz elnöke a jó gaz­daként uralkodó Szent Ist­ván ürügyén burkoltan a közpénzekkel való taka­rékosságot bírálja - fo­galmaz Lendvai Ildikó. A frakcióvezető kifejti: miközben Orbán Viktor a terhek csökkentéséről beszél, párttársai össze­sen több mint 1500 mil­liárd forint többletki­adást követelnek a legkülönbö­zőbb célokra. Ha valaki mindezt komolyan venné, akkor fejen­ként több mint 150 ezer forint külön adóval kellene megsarcol­ni minden magyar állampolgárt, a csecsemőktől az aggastyáno­kig, vagyis egy négytagú család­nak az eddigieken túl 600 ezer forintot kellene befizetnie - szö­gezi le Lendvai. Orvosi ultimátum Ünnep a csatlakozás jegyében A jövő évi európai uniós csatlakozás jegyében zajlottak az idei augusztus 20-ai ünnepségek: a politikusok ünnepi beszédeiben jelentős hangsúlyt kapott az uniós integráció. Ez a nemzeti ünnep sem volt mentes a pártpoliti­kai véleményektől, a másik oldalnak való üzengetésektől. Budapest Az ünnepségsorozat kedden este, a kormány által rendezett Öröm­koncerttel vette kezdetét, ahol Medgyessy Péter mondott ünnepi beszédet. A miniszterelnök az uni­ós csatlakozásra utalva kijelentet­te: Magyarország „hazatérése Eu­rópába” a nemzet sikere és a köz­társaság ünnepe; több mint rendszerváltás és keve­sebb mint államalapítás. A kormányfő leszögezte: a hagyományos jóléti államok kora lejárt; olyan, job­ban működő államra van szükség, ahol az adófize­Albertirsa Csáky András, az MDF választmá­nyi elnöke Albertirsán tartott be­szédében hangsúlyozta: több mint ezer év távlatából, néhány hónap­pal az uniós csatlakozás előtt Szent István öröksége arra is figyelmeztet, hogy keressünk vá­laszt gazdasági, népesedési, kör­nyezeti, globalizációs gondjainkra. ■ Beszédében Csáky utalt rá: ebben az országban Lébény Áder János, a Fidesz - Magyar Pol­gári Szövetség parlamenti frakció- vezetője Lébényben kijelentette: ez a nap mindazok ünnepe, akik­nek fontos a nemzet sorsa és jövő­je, mindazoké, akik tudják, hogy a nemzet családjainkból, közössége­inkből, hagyományainkból, hitünk­ből és akaratunkból, azaz végső soron szeretetből és összefogásból épül. A múltról szólva Áder emlé­keztetett: augusztus 20-át sokféleképpen nevezték, tők forintjaival okosan, takarékosan bánnak, „ahol ezt érti az állam vezetése és megérti az adófizető”. A gazdaságról szólva Medgyessy Péter hangsúlyoz­ta: „takarékoskodásunk a jövőt szolgálja, és ennek meglesz a gyümölcse. Mert erőnket építésre hasz­náljuk. Folytatjuk, s bővítjük az Európa Tervet. To­vább építünk: utat, hidat, autópályát. Metrót, gátat, kórházat, kollégiumot. Közös vagyonúnkat, meg­keresett forintjainkat a jövőbe ruházzuk be. Mert a jövő a legnagyobb kincsünk. A jövő az építkezés, az országépítés. A jövő a képzett, okos, tiszta lelkű fiataloké. Medgyessy beszédében úgy fogalmazott: „Deák Ferenc óta tudjuk, hogy nincs sikeres Magyaror­szág nemzeti közmegegyezés nélkül; ez a közmeg­egyezés csak akkor jöhet létre, ha rend van a fejek­ben, nyugalom a szívekben és biztonság az ország­ban. Á kormányfő ünnepi köszöntője közben a téren többször fütty hallatszott; egy alkalommal Medgyessy Péter megszakította beszédét és arra kérte a nemtetszés-nyilvánítókat: őrizzék meg az ünnep méltóságát. alig fél évezreddel a letelepülés után 5 millió lakos élt, amikor például Angliának alig 2,5 millió volt a lélekszáma. Ezután a 150 éves török uralom, a pes­tisjárvány nyomán 2 millió lakosra olvadt az or­szág, a magyarság mégis megőrizte szellemiségét, élni akarását. A politikus szólt arról, hogy a magyarság Kelet- Közép-Európa stratégiai pontján a sok vihar ellené­re fent tudott maradni, miközben szolgálatot tett az egész európai civilizációnak. „Ennek ára részben pusztulásunk, részben szétszóródtatásunk” - fogal­mazott a politikus. a szocialista időkben próbálták átértelmezni és kisa­játítani, de kiiktatni nem tudták, mert, mint mondta, „az ünnep csendben ellenállt a hamisságnak, a ha­misításoknak és a hazugságoknak”. A jelenről szól­va a frakcióvezető úgy fogalmazott: „vannak, akik mindent le akarnak rombolni abból, ami épp csak épülni kezdett, akik mindent tagadnak abból, ami a fiatal magyar államot a lendületes fejlődés útjára ál­líthatta volna Európában”. A politikus leszögezte: „rajtunk múlik, hogy ismét eljöhet-e az az időszak, amikor négy éven át évről évre csökkent a munka- nélküliség, az infláció, az államadósság, erősödik a forint és nő a gazdaság teljesítőképessége.” Budapest A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tárgyalásokat kezd az egészségügyi szakszerve­zetekkel, hogy amennyiben a kormány az őszi parlamen­ti ülésszak kezdetéig nem vonja vissza az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényjavaslatát, kezdemé­nyezzenek sztrájkkészültsé­get - jelentette be Éger István, a MOK elnöke. A MOK szerint a kormány által beterjesztett jogállási törvény a nővérek és más szakdolgozók számára sem fogalmaz meg kellő jogokat, a MOK így reméli, hogy az érdekérvényesítésben és a to­vábbi tárgyalások során az ága­zat minden szereplője támogatja az orvosokat. Gyenes Géza, a szervezet főtit­kára hangsúlyozta: az orvosok a sztrájk idején is megadják a bete­geknek azokat a szolgáltatáso­kat, amelyek az életveszély, vagy az egészségkárosodás elkerülé­sét célozzák. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a ka­mara hivatalos álláspontjának megismerése után, a betegellátás biztonságát és a betegek érdekét szem előtt tartva törekszik majd a tárgyalások folytatására és a megegyezésre a szervezettel - közölte még hétfőn. A MOK érdekérvényesítési ak­ciói, a sztrájk kivételével, min­den lehetséges formában megje­lenhetnek, de kórházhoz és or­voshoz forduló beteget elutasíta­ni semmilyen körülmények kö­zött sem szabad - közölte Szol­noki Andrea főpolgármester-he­lyettes. Szolnoki szerint minden orvos arra esküdött, hogy a hoz­zá forduló beteget minden körül­mények között, a legjobb tudása szerint látja el. BARANYA RÓBERT Törökszentmiklós Kovács László, az MSZP elnöke Törökszentmiklóson augusztus 20-a jelentőségét méltatva kiemel­te: ez az ünnep abban is egyedül­álló, hogy tanulsága egyértel­műbb, és ezért kevesebb körülötte a nemzetet megosztó vita. „Ma is vannak persze Koppányok, akik nem látják, vagy nem akarják látni, hogy Magyaror­szág sorsa elválaszthatatlan a fejlett Európa sorsá­tól, de hangjuk már nem talál komolyabb vissz­hangra” - mondta a pártelnök. Kovács azt mondta: 1003 évvel ezelőtt Szent Istvánnak még erővel kel­lett letörnie a pogányság híveinek ellenállását, a kö­zelmúltban viszont népszavazás döntött 84 száza­lékos igenléssel az Európai Unióhoz történő csatla­kozásról. Kovács László kitért arra, hogy ez az utolsó au­gusztus 20-a, amely „még inkább a múlthoz, mint a jövőnkhöz köt”. „2004. május 1-jén végleg ma­gunk mögött hagyjuk történelmünk viharos, első ezer esztendejét, és az Európai Unióhoz történő csatlakozásnál eltemetjük a bennünket régóta tépő balsorsot” - fogalmazott a politikus. Biharkesztes Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke hétfőn a Biharkeresztesen tartott beszédében párhuzamot vont I. Ist­ván cselekedetei és Magyarország jövő évi európai uniós csatlakozása között. Kijelentette: nincs más út az ország számára, mint az európai uniós csatlakozás, amely biztos jö­vőt, biztonságot és gazdasági fejlődést eredményez. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió nemcsak gazdasági szervezet és politikai közösség, hanem az értékek közössége is, amelyet Magyaror­szág történelmével, kultúrájával, s a magyarok te­hetségével gazdagít. „Ahányszor az ország sorsát Európához tudtuk kötni, akkor voltunk sikeresek” - mondta a pártelnök, felidézve Szent István mellett Mátyás király munkásságát, valamint az 1848-49- es forradalmat és szabadságharcot. Kiemelte: az uniós csatlakozás felelősséget is jelent a jövő gene­rációival szemben és „a környező országokban élő magyar testvéreinkkel szemben is”. A szabad demokrata politikus szerint Magyaror­szágnak mindent el kell követnie, hogy szomszédai is csatlakozzanak az Európai Unióhoz. Hírek Szürkeállomány „Magyarországnak a trianoni infarktus után nem maradt más nyersanyaga, csak a szür­keállománya. Elvették arany-, ezüst- és sóbányáinkat, erde- ink többségét, de az emberi agyat nem lehetett elvenni, s éppen ez az, ami Magyaror­szágot híressé tette” - mondta Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Veszprémben, mti Olcsóbb lehetőség A bürokratikus hivatali előírá­sok és ügyintézés egyszerűsíté­se, a közigazgatási ügymenet gyorsabbá, átláthatóbbá és ol­csóbbá tétele érdekében a Bel­ügyminisztérium pályázatot hirdetett a civileknek. A "*? ' http://www.bmkozszolgalat.hu világhálós oldalon megtalálható pályázatra szeptember 15-ig le­het jelentkezni, az eredmény- hirdetésre november 15-én kerül sor. mti Idősek otthona Félszáz idős ember ellátására szolgáló, bentlakásos idősek otthonát avatott fel Bökönyben Gazda László, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyű­lés elnöke. A 178 millió forintos beruházás egy év alatt készült el. mti Virághegy Harmincnegyedik alkalommal rendezték meg a hagyomá­nyos Debreceni Nemzetközi Virágkarnevált. A 15 virágko­csi feldíszítéséhez csaknem 2,5 millió szál élő, illetve száraz virágot használtak fel a díszítők, mti Eszem-iszom Szombathely főterén megnyílt az ötnapos Öreg város vására. Az Öreg város vásárán kézmű­vesek, árusok kínálják portékái­kat, vásári kikiáltók, gólyalába­sok, vásári mutatványosok, maskarások szórakoztatják a közönséget. Sötétedés után tüzek gyúlnak a város főterén, ökörsütéssel, ókori és közép­kori ételekkel, italokkal kínál­ják a vendégeket, mti Közös ünnep Közös istentiszteletet tartott a magyarországi református és evangélikus egyház a budapesti Szilágyi Dezső téri református templomban. „A nemzet és benne Szent István öröksége mindannyiunké” - mondta az evangélikus elnök-püspök, D. Szebik Imre. Bölcskei Gusz­táv, a református zsinat lelké^zi elnöke arról szólt: „az ünnepek arra valók hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, mti ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom