Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-18 / 192. szám

Tengelic Valószínűleg kevesen olvastak már olyan tudósítást, amelyben egy helyi közösség szórakoztatá­sára kitalált rendezvényről az je­lent volna meg, hogy az unalmas, fantáziátlan programot rossz hangulatú, lézengő publikum fa­nyalogta volna végig. Nos, a szombat-vasárnapi tengelici falu­napokról csak egy velejéig go­nosz tudósító írhatna ilyet, hi­szen az önkormányzat által szer­vezett és finanszírozott falu-buli minden elfogultság nélkül kifeje­zetten gazdag, változatos progra­mú, számos hazai sztárt is felvo­nultató, igen sokakat vonzó, re­mek hangulatú program volt. Ké­pünkön egy rögtönzött táncver­seny szereplői láthatóak. (A falu- napokról készült további fotók honlapunkon tekinthetők meg: www. tolnainepujsag. hu)-ES- FOTÓ: BAKÓ JENŐ Előző kérdésünk: Képes lesz-e beváltani adócsökkentési ígé­reteit az SZDSZ? Szavazóink nagyobb része, pontosan 58 százaléka nem bízik az ígéret valóra váltásában. iUfttJCÉRDÉSÜNK: sssjí Wmm ^ s mmsm & , ~ Megbízik-e a magyar áramszolgáltatókban? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 2003. Augusztus 18., Hétfő 5. OLDAL Találkoztak, emlékeztek, örültek Remek volt a buli Paksi küldöttségek Galántán Vásár és sörfesztivál a felviáéki városban Kinőtte a megyét a roma emléknap- A szedresi roma emléknap jó alkalom a találko­zásra, az emlékezésre, az összetartozás erősítésé­re. A roma kisebbségi társadalom jövője számára fontos, hogy ma mindenki merje vállalni a cigány­ságát. Egyebek között ez is elhangzott - Ignác Já­nos, sárszentlőrinci cigány vezető részéről - a szombaton lezajlott szedresi roma emléknapon. Szedres A szedresi cigány kisebbségi ön- kormányzat és a helyi roma szer­vezet által immár kilencedik alka­lommal rendezett eseményről el­mondható, hogy „kinőtte a me­gyét”, hiszen többek között Bajá­ról, Siklósról, Kaposvárról és Mohácsról is érkeztek vendégek a rendezvényre. Késő délelőtt roma fórum zaj­lott, ahol Bogdán Béla, a Gandhi Közalapítvány elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy véle­ménye szerint a roma kisebbség integrációja akkor zajlik le vi­szonylag nyugodtan, ha a cigány­ság képes lesz a saját intézmény- rendszerét létrehozni, többek kö­zött az oktatás területén. A műve­lődési házban alkalmi tárlat nyílt Kolompár József, regölyi festő és Kerpács János, kocsolai fafaragó alkotásaiból. A vendégek délután a Szedres­től néhány kilométerre levő Acsádi-völgybe, az egykori ci­gánytelepre autóztak, ahol az 1997-ben felállított emlékművet koszorúzta meg Győrfiné Ignác Erika, a szedresi kisebbségi önkormányzat tagja és Nyerges Imre, a . Szedresi Roma Szer­vezet elnöke. A meg­emlékezést követően - amelyen a helyi Kumánáku Flor együttes és Száraz Mariann, szedresi versmondó műkö­dött közre-ifj. Orsós József, a helyi ki- Koszorúzás Acsádi-völgyben sebbségi önkor­mányzat elnöke á közönséget kö­tetlen együttlétre invitálta, amely­be a beszélgetés, a zeneszó épp­úgy beletartozott, mint a csirkés romás lecsó kóstolója punyával, azaz roma kenyérrel. Később a művelődési házban roma hagyományőrző együttesek léptek fel, este pedig Csóré Béla együttese közreműködésével ci­gánybál zajlott. A rendezvény meghívott ven­dégei között volt Kovalcsik Kata­lin, az MTA zenetudományi inté­zetének munkatársa, aki 1987 óta végez kutatást Szedresen.- Tulajdonképpen mindent ku­tatok, gyűjtök, ami a helyi hagyo­mányokhoz tartozik. Segítőim Konrád Imre Szedresből és Ignác János Sárszentlőrincről. Két éve könyv is megjelent a környék be­ás hagyományairól, a korábbi be­ás énekes és mesekönyvek mel­lett. Szedres nagyon gazdag hagyo­mányú falu. Ez a kultúra a rend­szerváltás előtti asszimilációs po­Több ezren a Tarka Fesztiválon Megkérdeztük olvasóinkat Vidám, színes forgatag, jóféle sörök várták a felvi­déki testvérvárosba érkező paksiakat. Két kül­döttség is útra kelt az elmúlt hét végén, hogy részt vegyen Galánta hagyományos népszórakoztató rendezvényén, a XIX. Vásáron és Sörfesztiválon. művelődési ház parkolója megtelt en visszasietek a „parkettre”, s rop- főzőcskéző emberekkel. Ki roston ták a táncot kivilágos kivirradtíg. sütötte pecsenyéjét, ki bográcsban fotó: bakó jenő főzte a marhagulyást, s miután vacsoráját elfo­gyasztotta, táncra kereke­dett az Animate együttes muzsikájára. Az este 10 órakor kezdődő tűzijáték­ban Bonyhád apraja- nagyja gyönyörködött, majd szinte valamennyi­Mit szeretnek a marhában? Bonyhádon Tarka Fesztivált tartottak. Az elnevezés utalhat a programok tarkaságára, de ami kezdeményezőinek ötletet adott, az a vöröstarka szarvasmarha. Ennek kapcsán azt kérdez­tük olvasóinktól mit szeretnek legjobban a marhában, mi jut eszükbe a szó hallatán? Zagyi Balázs, Bonyhád: Általá­nos iskolába Szolnok megyébe jártam, akkor tanultam a bonyhá­di vöröstarkáról. Aztán, hogy ide kerültem mindig csodáltam a dombokon legelésző szarvasmar­hákat. Most is sokszor kerékpárra ülök és kimegyek nézegetni őket. A húsát különösebben nem imá­dom, megeszem ugyan, de nem rajongok érte. Rákos János, Bonyhád: Hogy mit szeretek a marhában? Az állattenyésztés­ben dolgozom. Ha ezt a szót hal­lom, beugrik az állat képe, a tar­tásával kapcsolatos gondjaim jutnak eszembe. Esetenként más gondolataim is támadnak, a hangsúlytól függ. A szarvasmar­hából készült vegyes pörkölt, ami legjobban ízlik. Füller Imre, Bonyhád: A Ma­gyartarka Tenyésztők Egyesületéi­nek ügyvezető igazgatójaként im juthatna eszembe: a magyartar- ka, maga a bonyhádi tájfajtája. Á belőle készült ételeket sem vetem meg. A farkát szeretem. Abból Ib­iiét a legjobb levest, pörköltet föd­ni, no meg a vesepecsenyét, ami­ből a legfinomabb tatár-beefsteak készül. Gárdonyi Ferenc, Mór: A marhának mindenéit szeretem: a húsát, a tejét, énná­lam jöhet bármilyen formában. Mivel ökörsütéssel foglalkozón}, leginkább az tetszik, amikor meg­süthetem, s az, mikor látom, hogy amivel hosszú ideig dolgoztam, bíbelődtem, azt az emberek jó­ízűen elfogyasztják. Galánta - Paks A két települést hivatalosan 1998. óta fűzi testvérvárosi szerződés egymáshoz. A kapcsolat azonban jóval régebbi, a hetvenes évektől tart. Az ökölvívás volt, ami össze­hozta a két nagyjából azonos lé­lekszámú várost, így nem csoda, hogy a vásár forgatagában össze­futottunk Pónya Józseffel is. Az atomerőmű egykori vezérigazga-’ tója a boksz mentora volt, a szomszédos Felsőszeliben szüle­tett, így évről-évre ott van a ren­dezvényen. A hivatalos delegációt Hajdú János polgármester vezette, öt önkormányzati képviselő társasá­gában utazott, csomagjában az ipari park befektetési lehetőségeit is vitte. Egy másik csapat is útra kelt, Gárdái György évek óta tartó jó szokása szerint a paksi Gastroblues Fesztivál szervezésé­ben segítőket hívta viszontlátogatásra, hiszen a galántaiak is állandó vendégei rendezvényének. Ezzel a gárdával tartott egy tisztelet­beli paksi, Kovács János szekszárdi mesterszakács, aki­re mindjárt az érke­zés után komoly feladat várt. A vásár egyik fő attrakciója ugyanis pörkölt és gulyásfőző verseny volt, Kovács János vezettem zsűrit. Re mek ételek készül tek a bográcsokban - állapította meg a verseny után. Programokból is volt bőven ki nálat. A sportbarátok megtekint hették az egykori Csehszlováké Európa-bajnok labdarúgó váloga FOTÓ: BAKÓ JENÓ litika ’miatt korábban nem tudta megmutatni magát. Most viszont a cigány emberek is látják, hogy az ő kultúrájuk érték, hiszen könyvekben megjelenik, az iskoj Iában tanítják. Önbizalmat, önbej csülést ad nekik, láthatják, nem arról van szó, hogy ami cigány, a^ rossz, hanem éppen ellenkező} leg: nagyon fontos és megbecsül lendő dolog részesei. (A roma emléknapról készült képek a www. tolnainepujsag.hú honlapon láthatóak.) j$­Bonyhád Hatalmas érdeklődés mellett zaj­lott a harmadik Tarka Fesztivál. Emberek ezrei voltak kíváncsiak a programokra, s hatalmas sikere volt minden fellépőnek. A közön­ség vastapsa, ovációja köszöntötte a 25 éve alakult Royal együttest, az 50. születésnapját ünneplő Szűcs Juditot, a fanyar, ám népszerű hu­morú Maksa Zoltánt. Vasárnap a ______________Mondom A Magamét______________ ÍRTA: SZERI ÁRPÁD Létra a vállon Addig mondogattuk saját magunknak, míg aztán kétségek nélkül elhittük, hogy a piacgazdasági rendszernek megfelelő kereskedelem automatikusan megszünteti azokat a visszásságokat, melyeket az „átkosban” tapasztalhattunk. Ki ne emlékezne a kelletlen eladókra, avagy az egymással elmélyült beszélgetést folytató kiszolgálókra, akiknek mindegy volt, hogy egy vásárló jön be naponta a boltba, avagy száz: havi fixákét így is, úgy is megkapták, nem kellett tömi magukat a különböző vevőcsalogató módszerekkel, de még az elvár­haló udvariassági minimummal sem. Bezzeg tőlünk nyugatabbra - legyintettünk ilyen esetekben... Am, hogy finoman szólva „vannak még hibák” most is, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az egyik nagy helybeli áruházban a napok­ban történt eset. Az önkiszolgálásra épülő üzlet legfelső polcán, kö­zel három és fél méter magasságban pihent az a termék, amit a vá­sárló égre-földre keresett. Segítséget nyújtó eladó pedig sehol, de ez- ismerve a helyi munkaszervezést - nagyobb meglepetést nem oko­zott, így hát a vásárló elment az illetékeshez segítséget kérni. Eltelt negyed óra, húsz perc, fél óra, de csak nem érkezett létrával a felmen­tő sereg. Az ismételt reklamálásra széttárt kézzel jött a válasz: már keresik a hangosbemondón az eladót, de még nem került elő. Közel egy órás várakozás után aztán elfogyott a vásárló türelme, hősünk üres kézzel és az alábbi következtetés levonásával távozott: vagy ele­ve létrával keü ebbe az üzletbe beállítani, vagy egyből meg kell ven­ni azt, ugyanitt. Feltéve, ha az nem a legfelső polcon van... tottjának mérkőzését a helyi fut ballisták ellen. A vásár forgataga ismerősnek tűnt, olyan volt akái idehaza, legfeljebb a szlovák é; magyar szó keveredése árulta el hogy a Felvidéken járunk. A. hangsúly persze a barátságon volt, a jóféle sörök melletti beszél­getések közepette. (A Galántán készült fotókat képgalériánkban láthatják: www.tolnainepujsag . Kovács János ítéletére várnak a versenyzők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom