Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-02 / 179. szám

2. OLDAL Hírek Felajánlás Elfogadta a magyar felajánlást a NATO a 25 ezer katonából álló gyorsreagálású szövetségi erő­be. A Honvédelmi Minisztéri­um a szolnoki felderítő század tagjait szánja erre a feladatra, altik jelentkezésük ellenére nem vehetnek részt az iraki misszióban, mert rájuk a NATO-erőben számítanak, mti Egyházi támogatás A román kormány rendelete ér­telmében az illetékes bukaresti minisztérium anyagi támogatást nyújt a magyar történelmi egy­házaknak három templom épí­téséhez. A bözödújfalusi római katolikus, illetve unitárius temp­lom építéséhez egy-egy milliárd, a Csíkszeredái római katolikus templom építéséhez kétmilliárd lej támogatást utal ki a tárca (141 lej 1 forintot ér), mti Öngyilkos bosszú Robbanóanyaggal megrakott te­herautó robbant fel tegnap este a mozdoki orosz katonai kór­háznál; a detonáció következté­ben legalább húszán meghal­tak, a sebesültek száma meg­haladja a százat. A jármű neki­rohant a kapunak, és felrob­bant, az épület csaknem telje­sen megsemmisült. A kórház­ban száznál több, a csecsenföl- di összecsapásokban megsebe­sült katonát ápoltak. Az orosz hatóságok szerint öngyilkos merényletről, a csecsen szaka- dárok bosszújáról lehet szó. mti Erdőtüzek Több mint hatszáz tűzoltó bir­kózott tegnap az Adrián a hor­vátországi Bracon és Hvaron pusztító erdő- és bozóttüzek- kel. Bevetettek oltórepülögépe- ket és heükoptereket is. A hor- vát haditengerészet öt hajóval vesz részt a tűzoltásban. A két szigeten több mint 2300 hektár fenyves égett le. A horvát rend­őrség gyújtogatás gyanújával hat személyt vett őrizetbe, mti Vízbe fulladtak Hat afrikai menekülő vízbe ful­ladt a Kanári-szigetek közelé­ben, miután bárkájuk felborult, tizennyolc másik hajótörött viszont kiúszott a partra. A csendőrség több mint száz ille­gális bevándorlóra bukkant öt motoros bárka fedélzetén, mti Antiszemita plakát Egy Moszkvába vezető autóút mentén antiszemita feliratú pla­kátot találtak. A korábbi esetek tapasztalatai alapján a helyet tűzszerészekkel, robbanóanya­gokat felismerő kutyák segítsé­gével vizsgálták át. Legutóbb július végén a novorjazanszki autóúton helyeztek el ismeret­lenek antiszemita feliratú plakátot, mti Pokolgép Tizenhét rendőr sérült meg An­karában, amikor csomagba rej­tett pokolgépek robbantak a tö­rök igazságügy-minisztérium egyik épületének kertjében. Egy táskába rejtett robbanó­szerkezet akkor lépett műkö­désbe, amikor egy tűzszerész védőöltözet nélkül ellenőrizni akarta a csomag tartalmát, né­hány perccel egy másik, ugyan­csak a kertben bekövetkezett robbanás után. mti Hőhullám Spanyolországban hőhullám iz- zasztja a hazaiakat és a külföldi turistákat. A „Spanyolország serpenyőjeként” ismert Ecija városa méltónak bizonyult hír­nevéhez, 46 fokos csúcshőmér­sékletet „produkált”. A tikkasz­tó forróságban tegnap a 35 ezer ecijai közül úgyszólván senki sem merészkedett ki az utcára. Sevillában 44 fokot mértek. Sok sevillai a balkonon, vagy a ház­tetőn aludt, miután az éjszakára várt lehűlés elmaradt, mti ■ VILÁG TÜKÖR 2003. Augusztus 2., szombat Szaddám ismét üzent A pénteki ima során az amerikai béketeremtők ellen tüntettek Bagdadban FOTÓ: EUROPRESS/EPA A volt iraki elnöknek tulajdo­nított újabb hangfelvételt tett közzé a katari al-Dzsazíra. Az arab műholdas hírcsatorna ál­tal sugárzott, öt nappal ezelőtt készült üzenetben Szaddám Húszéin arra szólítja fel az irakiakat, hogy óvják meg az állam és egykori pártja javait, „amíg a dolgok rendeződnek”. Bagdad A felvételen a volt diktátor az ame­rikai megszállással szembeni el­lenállásra buzdít és arra, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni. Ezt megelőzően kedden tettek közzé Szaddám Huszeinnek tulaj­donított hangfelvételt. Akkor az amerikai hírszerzés „csaknem bizonyosan hitelesnek” minősítet­te a hanganyagot. Tegnap egyébként Fallúdzsa közelében ismét összetűztek a helybeliek a „felszabadítókkal”. Két támadó meghalt, több ameri­kai katona megsebesült az inci­densben, amelynek során négy iraki páncéltörő rakétagránátokat lőtt ki egy amerikai katonai kon­vojra. A héten először kerültek ne­héz helyzetbe Irakban az ott szol­gálatot teljesítő lengyel katonák; péntek hajnalban aknavető-táma­dás érte logisztikai táborukat. Veszélyes küldetés A magyar katonák eddigi legveszélyesebb missziója lesz a részvétel az iraki békeműveletekben - jelentette ki a honvédelmi miniszter. „Irakban naponta lőnek, és már a magyar előőrs környékén is hallatszott akna­tűz.” Juhász Ferenc hozzáfűzte: nem háborúzni megyünk, „nem hősö­ket akarunk kiküldeni”. Ha háborús körülmények alakulnak ki, akkor szükség esetén kivonják a térségből a magyar békefenntartókat, ezt nemzeti hatáskörben tartjuk. Simicskó István fideszes képviselő szerint kockázatos, hogy a magyar katonák Irakban amerikai formátumú egyenruhát viselve, döntően ame­rikai felségjelzésü járműveket vezetnek majd. A politikus emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben többször is ért iraki gerillatámadás ameri­kai katonákat. Mint mondta, a magyar katonák egyenruháján csak egy három-négy centis piros-fehér-zöld pajzs jelzi majd, hogy nem ameri­kai, hanem magyar katonák. Szenes Zoltán vezérkari főnök szerint Irakban mindenki ezt a sivatagi, világos ruhát viseli. Az állampolgárság egyéni jog Az állampolgársági törvény megváltoztatása szükséges a vaj­dasági magyarok kettős állampolgársági kérésének a teljesí­tésére. Erre pedig Magyarországon nincs politikai akarat. Budapest Az etnikai hovatartozás nem le­het a magyar állampolgárság kri­tériuma, jelentette ki a Külügymi­nisztérium politikai államtitkára pénteken. Bársony András kifej­tette: külföldi csak egyéni kére­lemre, bizonyos feltételek teljesí­tése mellett szerezheti be a ma­gyar állampolgárságot. Ilyen pél­dául az állandó magyarországi lakhely és a munkavállalási enge­dély. Az állampolgárság megszer­zésének lehetősége az európai jogfelfogás szerint sem kollektív jog. Egyetlen döntéssel így nem lehet magyar állampolgárrá tenni a határon túl élő magyarokat. Az EU-ban élők kettős állam­polgárok, abban az értelemben, hogy saját országuk mellett az Unió állampolgárainak is számí­tanak - áll a közös alkotmány ter­vezetében. Amennyiben Magyar- országon el akarnak térni az ál­lampolgárságra vonatkozó szabá­lyozás elveitől, akkor ezt első­sorban az Európai Unióval kelle­ne megtárgyalni. Bársony András elmondta, hogy a vonatkozó magyar jogsza­bály nemcsak az európai joghar­monizáció része, de kétharma­dos törvény is. Hozzáfűzte: nincs politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely szár­mazás szerint diszkriminál. A vajdasági magyarok kezdemé­nyezésével kapcsolatban kijelen­tette: nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a határon túli magyarok adott esetben magyar­ságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország min­den állampolgára számára hoz­záférhető legyen. Ez pedig vég nélküli procedúrákhoz vezetne - tette hozzá. Az államtitkár fel­hívta a figyelmet, hogy a Szerbia- Montenegróban és Ukrajnában jelenleg érvényes törvények ki­zárják a kettős állampolgárság le­hetőségét, így például a vajdasági magyaroknak le kellene monda­niuk szerb állampolgárságukról ahhoz, hogy magyar útlevelet kaphassanak. NAGY VAJDA ZSUZSA ÁLLÁSPONT RÉNES MARCELL Az ígéretek sztrádái Amennyiben pusztán ígéretekből épülhetnének autópá­lyák az országban, lassan az utolsó erdei tanyát is bekötöt­ték volna már egy elegáns völgyhíddal a gyorsforgalmi út­hálózatba: a szakasz az M424-es számot viselhetné. Mi más lenne hálásabb téma, amiről minden politikus előszeretettel beszél? Főként választási kampány idején. „Ha kezünkbe kerül a kormányrúd, ennyi és ennyi kilométer sztráda épül, olcsón és nagyon gyorsan” - mondják. A kilo­méterek számának meghatározása tetszőleges, bármennyi lehet, úgysem igaz. Másként fogalmazva: akkorát lehet hazudni, amekkorába az ember még nem pirul bele. S mind­ehhez persze hozzá kell tenni: ha netán a politikai ellenfél győz, bizony nem autópályát, egy méter járdát sem építenek majd, a közpénzt ellopják, titkos bankszámlát nyitnak és off­shore céget jegyeztetnek be anyósuk nevére egy csendes- óceáni szigeten. Ezzel szemben a valóság az, hogy a rendszerváltás óta eltelt években - akár a jobb-, akár a baloldal volt hatalmon - soha nem az, és soha nem úgy történt, amiről az előzetes ígéretek szóltak. (Nem csupán autópálya-ügyben, de ezt most hagy­juk.) Avatott már miniszter ünnepélyesen félkész utat; hasz­nálhatja, aki fizetni tudja a világ legdrágább sztrádáját, az M5-öst; felállítottak és elbontottak díjszedő kapukat; készül­tek tíz és tizenöt esztendőre szóló fejlesztési koncepciók - csak a munka nem haladt egyik kormány alatt sem rendesen. Az előző ciklusban nagy erőfeszítések árán sikerült mint­egy negyven kilométernyi autópályát átadni, az M3-as Füzes­abony és Polgár közötti szakaszát. Nevetségesen kevés. A hí­rek szerint jelenleg nyolcvannégy kilométernyi részen folyik sztrádaépítés, s 2006-ig 420 kilométer gyorsforgalmi út épül Magyarországon. A tapasztalatok alapján a felével is kiegyeznék. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90^30-304 MÉSZÁROS ATTILA A tiszta szesz igazsága A csecsemők is megisznak évente átlag tíz liter tiszta szesz­nek megfelelő alkoholt. A napokban megjelent Társadalmi helyzetkép, 2002 című „diagnózis” szerint évente egy főre ennyi jut. Nemzetközi összehasonlításban ezzel meglehetősen elöl járunk a piázásban, még az e téren jó játékosnak számító lengyelek, illetve az élharcosnak ismert svédek is mögöttünk állnak a sorban. Meglepő, hogy az „előkelő” helyezés ellenére keményen csökkent nálunk a masszív alkoholisták száma. Honnan akkor a sok májzsugor? Az utcai pillanatképek nem éppen az alkoholisták fogyatkozá­sáról győznek meg bennünket, jóllehet számuk 58 ezerről 38 ezerre zuhant tíz év alatt. Az adatokban elmélyülve rögtön ér­zünk némi zavart. Kissé elgondolkodtató például a fejenkénti tíz literes tisztaszesz-adag, hiszen ennyi volt egy évtizede is, viszont mi, fogyasztók valamivel többen. Közben változhatott a fogyasztott pia szeszfoka is - a „hígabb” felé mozdult az or­szág -, mert miközben a torkunkba zuhintjuk, egyre keveseb­ben leszünk rendszeresen részegek tőle. Más oldalról nézve: ugyanannyit iszunk, mint például a portugálok, de nálunk a májbetegségben meghaltak száma az európai átlagnak három­szorosa. Következésképp vagy ellenállóbbak a luzitánok, vagy idehaza abban a bizonyos tíz literben sok a rézeleje, a festék, az egyéb oda nem való, a zugfőzdékben belekerülő anyag. Meglehetősen sok rossz cefre forrhat kamrákban, kertekben, a minap is ezer liter szám foglaltak le ilyet. Miközben szigorú utasítások szólnak arról, hogy a legáli­san kifőzetett pálinkámból sem adhatok egy liternyit sem ajándékba származási papírok nélkül, rendre napvilágra ke­rülnek a föld alá rejtett tisztaszesz-tartályok, amelyekben nem csak alkohol van, hanem magyarázat is. Magyarázat az átlagos európai alkoholfogyasztás és a honi májbetegségek száma közötti zavaró különbségre. EGYETÉRTEK: 06-904330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Kárpótolják a németeket Mintegy ezer eurós kárpótlásra számíthatnak azok a csehor­szági ki nem telepített németek, akiket a második világhábo­rú után az akkori állam részéről jogsérelem és megkülön­böztetés ért. Prága A kárpótlásra körülbelül 1500 né­met nemzetiségű személy lenne jogosult. Az erre szánt csaknem másfél millió eurót a Cseh-Német Jövő Alapból venné a kormány. A prágai kabinet várhatóan már a jövő héten foglalkozik a kérdés­körrel. Április óta folyik a nyilvános vita azoknak a csehországi néme­teknek a kárpótlásáról, akiket a második világháború után az ál­lam részéről a Benes-dekrétumok alapján jogsérelem és megkülön­böztetés ért. Spidla kormányfő és Svoboda külügyminiszter időköz­ben jelezte, hogy nem ellenzi a gesztust. Lényegében egyetértés van abban is, hogy a kárpótlást le­hetőleg minél hamarabb rendezni kell. A német kisebbség képviselői 2001 nyarán petícióval fordultak a képviselőházhoz a háború utáni kárpótlás ügyében, a parlament azonban nem volt hajlandó foglal­kozni a kéréssel. A legutóbbi nép- számlálás szerint 38 ezer személy vallotta magát német nemzetisé­gűnek, de a németek száma való­színűleg magasabb ennél. Egyelő­re nehéz megmondani, közülük hányra vonatkozhat a kárpótlás. A csehországi németek kárpót­lásáról megoszlik a politikusok vé­leménye. Nincs teljesen egységes álláspont a koalíción belül sem, míg az ellenzéki polgári demokra­ták és a kommunisták határozot­tan ellenzik. A második világ­háború után a csehszlovák állam kollektív háborús bűnösnek mi­nősítette a német és a magyar kisebbséget, tagjait megfosztotta jogaiktól, állampolgárságuktól és vagyonuktól, majd mintegy 3-3,5 millió németet kitelepítettek az országból. A szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagy­hatalmi konferencia nem hagyta jóvá, így a „magyar kérdést” más módon „oldották meg”, s ezt az ügyet máig nem rendezték. A Benes-dekrétumok kérdése ezért továbbra is feszültségforrás a cseh-német és a cseh-osztrák viszonyban. A „magyarkérdés” Csehszlová­kia felbomlása után a szlovák-ma­gyar viszony része lett. Prága a problémát már nem tekinti saját­jának, de ha Budapest bírálja a dekrétumokat, arra reagál. Kihallgatják Tony Blairt London A brit kormányfőt is tanúként hallgatják ki a két hete rejté­lyes módon öngyilkossá vált David Kelly halála körülmé­nyeinek tisztázása során. A jogi eljárás megpróbálja kiderí­teni, mekkora a kormány, vala­mint a BBC köztelevízió és -rádió felelőssége abban, hogy eltúlzott kép jutott el a lakossághoz az ira­ki tömegpusztító fegyverekről. A miniszterelnököt arról fag­gatják, milyen szerepe volt abban a döntésben, hogy az elhunyt szakértőt nevezzék meg a vitatott BBC-jelentés forrásaként. Blair hivatala jelezte: a kormányfő kész együttműködni a vizsgálóbizott­sággal, és hajlandó akár nyaralá­sát is megszakítani, hogy tanúval­lomást tehessen az ügyben. Nagy- Britanniában szokatlan, hogy a miniszterelnök igazságügyi vizs­gálóbizottság előtt jelenjen meg. A vizsgálat tárgyát képező David Kelly Nagy-Britannia egyik vezető mikrobiológus professzo­ra, a védelmi minisztérium ta­nácsadója volt iraki fegyverzeti kérdésekben. Azt követően talál­ták holtan, felvágott erekkel, hogy neve nyilvánosságra került olyan forrásként, amelynek tájékoztatá­sa nyomán a BBC hírszerzési ada­tok „manipulálásával” vádolta meg a kormányt. A botrány tavasszal kezdődött, amikor kiderült: több olyan érv, amelyet a brit vezetés az Irakkal szembeni katonai beavatkozás in­doklásaként felhozott, nem állja meg a helyét. Ilyen volt az, hogy Irak 45 perc alatt bevetésre kész állapotba tudja hozni tömegpusz­tító fegyvereit, illetőleg Bagdad Afrikában atomfegyverekhez való uránt próbált meg vásárolni. ■ A * »

Next

/
Oldalképek
Tartalom