Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

4. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 3 B I K Á C S 2003. Július L, kedd Egy kis történelem Bikácson és környékén nem csak évszázadokkal, hanem már évezredekkel ezelőtt is éltek em­berek. Az őskori népek után ku­tatva Wosinsky Mór, Tolna me­gye nagyhírű archeológusa a mostani vasútállomás és a Sár­víz között római kori és őskori leletekre bukkant. A településen és környékén talált tárgyak bi­zonyítják, hogy a környék már az őskorban lakott volt. A honfoglalás idején a magya­rok ezen a vidéken is leteleped­tek, a terület első tulajdonosai Ár­pád-házi fejedelmek és azok ro­konai voltak. A község nevének eredetére egy 1147-ből származó okmány utal, melyből kiderül, hogy Bikach eredetileg személy­név, később nemzetségnév volt. Az ősi magyar nemesi család fészke a mai Bikács, de monosto­ra Madocsán volt, s az akkori szo­kások szerint azt is használták te­metkezési helyként. Róbert Károly ideje alatt a Bikach család kegyvesztett lett, birtokait elvették. Nagy Lajos ezt igazságtalannak tartotta és az elkobzott birtokokat vissza­adta. Egyes adatok szerint Zsig- mond király Györkönyi Dezső nevére írta át a javakat. A nem­zetségnek Tolna, Somogy, Zala megyékben egyaránt voltak bir­tokai. Mivel a család kihalt, ké­sőbb a birtok többször gazdát cserélt. ■ Adatok A falu lélekszáma 507 fő Háztartások száma: 200 Csatornázottság: 0% Telefon ellátottság 60% Munkanélküliségi ráta: 22,7% Polgármesteri fogadóóra: csü­törtök 14-16 óráig Jegyzői fogadóóra: nincs Orvosi rendelés, felnőtt: kedd, csütörtök 8-12 óráig gyermek: kedd 10-13 óráig Evangélikus istentisztelet: páros héten vasárnap 14 óra Katolikus szentmise: minden hónap első vasárnapja, 14 óra Az írások szerzője, a fényké­pek készítője Vida Tünde. Az oldal az önkormányzat támo­gatásával jelent meg. Több, mint óvoda Egy óvodában a kis lét­szám előnye, hogy lehető­ség van az egyéni foglalko­zásra, személyre szabott képességfejlesztésre. En­nek ellenére a bikácsi óvo­da két pedagógusát ag­gasztja, hogy egyre keve­sebb a gyerek, hiszen az egyetlen önkormányzati intézmény léte fontos falu­nak, a jövőjét jelenti. Hiba volna azt hinni, hogy a nevelést, fejlesztést nem ve­szik komolyan egy apró falu­si óvodában. Vanya Lajosné vezető óvónő és munkatársa, Horváth Istvánná mindent megtesz, hogy az óvodában A falu jövőjét jelentik kellemesen teljenek a gyere­kek napjai és felkészüljenek az iskolás évekre. Fo- nyaranta táborokat kellene szervezni, megalapoz- lyamatosan képezik magukat, egyikük vezetői, ni a falusi turizmust. Éva szerint az egyik lehető­másikuk romapedagógusi szakvizsgát tett. A leg- ség hozza a másikat, a megoldást új kapcsolatok fontosabb a két Éva néni számára a hivatástudat, építése jelentheti. a gyermekszeretet. A bikácsi óvoda programja já- Az óvodát illetően a közeljövő legnagyobb fel- tékra, mesére épül, az intézmény kétnyelvű. Ez adatának az anyanyelvi fejlesztést tekintik, mert utóbbi különösen azért fontos, mert a településről úgy látják e téren egyre nagyobb a gond. S mint a gyerekek többsége a györkönyi iskolába jár, ahol minden mást, ezt sem lehet megoldani a szülők folytathatja a német nyelv tanulását. A huszonegy nélkül, így azt tervezik, hogy számukra is szer­apróság egyetlen vegyes csoportba jár. Ennek, bár veznek előadásokat. Nem meglepő, hogy nem a nevelőkre több feladatot ró, nagyon sok előnye csak a kicsikre gondolnak, munkájuk egyébként van, hiszen a különböző korosztályú gyerekek is több, mint a hagyományos óvodapedagógusi egymástól megtanulják a normákat, szokásokat, feladat. Alkalmazkodva a kistelepülés adottságai- A kis létszámnak is vannak előnyei, mert lehető- hoz ellátnak családgondozói, gyermekvédelmi ség van egyénre szabott képességfejlesztésre. A feladatokat és részt vállalnak a közösségi élet pedagógusokat viszont a gyerekszám csökkenése szervezéséből. Különösen a fiatalokkal tudnak jól aggodalommal tölti el, hiszen az intézmény jövő- együttműködni, hiszen mindannyian náluk neve- je függ ettől. Horváth Istvánná szerint meg kell lődtek. tölteni élettel az óvodának is helyet adó épületet, _____________________________________1___! A turizmus előrelépést jelenthet „Éljünk jobban, ha már maradni kell” A nehézségek ellenére hozzá­fogtak a vízelvezető árkok kiépí­téséhez, tisztításához, szilárd burkolatot kap a Petőfi utca, és a temető rekonstrukcióját is terve­zik. Az önkormányzati vagyon nem esett áldozatul az anyagi gondoknak, nem kellett ingatlant eladni, viszont a meglévő házak állagának megóvása szinte meg­oldhatatlannak tűnik. Egyik ilyen épületben, ami korábban öregek otthona volt, teleházat szeremé­nek nyitni. Varga János úgy látja, hogy ez nagyon hasznos intéz­mény, mentesíti a polgármesteri hivatalt, a kulturális élet központ­ja és itt mindenki elintézheti ügyes-bajos dolgait. A jövőt illetően a falu első em­bere nem túl bizakodó, bár úgy véli a falusi turizmus előrelépést jelenthet: Csak körül kell nézni, és látjuk, amit éveken keresztül nem vettünk észre: szép környe­zetben van a falu, vannak idegen- forgalmi értékei. Lehet lovagolni, horgászni, a közeli erdőkben tú­rázni. Ahhoz azonban, hogy va­lóban profitáljanak ebből a takác­siak, ki kell alakítani a fogadó- készséget, a cél elérése érdeké­ben áldozni is kell. A Tolna megye északi határán fekvő Bikács a halmozottan hátrányos kistelepülések gondjaival küzd. Az utóbbi év leg­nagyobb eredménye, hogy sikerült rekonstruálni a közvilágí­tást. Nagy előrelépés, hogy létrejött egy-két új civil szervezet, a legújabban dédelgetett álom pedig egy teleház megnyitása. Az alacsony ingatlanárak miatt legtöbb itt élőnek nincs más vá­lasztása, maradnia kell. Ha már így van, a lehetőségekhez képest megfelelő életteret kell teremteni - véli Varga János polgármester, aki tizenltárom éve álla a falu élén. A lehetőségek pedig igencsak szű­kösek. A harminchárommilliós költségvetésből nem sokra futja, így hatalmas eredményekkel nem dicsekedhetnek. A legna­gyobb gond a munkanélkü­liség, üresen áll az egykori varroda épülete. így kiesik a bérleti díjból származó be­vétel, romlik a használaton kívüli épület állaga. A bevételek növelése érdekében idén bevezették a lakossági kom­munális adót, s ezzel egy időben megoldották a háztartási hulladék elszállítását. A tároló edényeket az önkormányzat pályázati támoga­tásból vásárolta meg. Ugyanígy ter­vezték a közvilágítás korszerűsíté­sét. A beruházáshoz végül az ígé­ret ellenére mégsem jutott közpon­ti pénz, így önerőből készült el. A polgármester nagy eredménynek tartja, hiszen sok az idős ember, a jó világítás visszatartva a bűnö­zőket, őket is védi. Ugyanígy fontos lé­pésnek értékeli Varga János 1947,február 23-án született Pakson. Felesége Nagydorogon könyvelő, két fel­nőtt gyerekük, két unokájuk van. Tizenhárom éve vezeti a települést társadal­mi megbízású polgármesterként, a biritói I. István Szakképző Iskola óraadó tanára. a kistápéi bekö­tőút javítását, ami sokba ke­rült, de szükség volt rá, mert a külterületen élők is egyenér­tékű lakói a fa­lunak. Együtt a nyugalomért, biztonságért Sok kistelepüléshez hasonló­an Bikácson is akadt néhány vállalkozó szellemű ember, aki nem csak felismerte, hogy maga is tehet falujáért, de vállalta is, hogy önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nél­kül tesz is. Ők alkotják a né­hány hónapja megalakult Polgárőr Egyesületet. Alig néhány hete jegyez­ték be a falu legfiatalabb civil szervezetét, a Pol­gárőr Egyesületet. Ami­kor felmerült az alapítás gondolata, még huszon­hármán voltak, mára - ahogy Bogdán József tit­kár fogalmaz - egy öntisztulás után tizennégyen maradtak. Min­denki önként jött, mert úgy gon­dolta, hogy, ha itt él, tennie is kell valamit a életkörülmények javítá­sa érdekében. Vállalták, hogy rendszeres járőrszolgálatokat szerveznek, ügyelnek a rendre a falu rendezvényein, megpróbál ják elérni, hogy javuljon a közbiz tonság. Gyakoriak a kerti és besur ranásos lopások, melyek számát í polgárőrök jelenlétével szeretnél visszaszorítani. A még gyerekei pőben járó egyesületnek az ön kormányzat lehetőségeihez mér ten minden támogatást megad, ai induláshoz székhelye biztosított és kétszáz ezer forintot. Pályáztai az Országos Polgárői Szövetséghez, az onnar remélt százezer forint ból eszközöket szeret nének vásárolni új szék helyükre. A megyei é: országos szervezeteker túl, természetesen a nagydorog rendőrőrssel is felvették a kapcso latot, a tervek szerint együttmű ködnek majd. Ezen túl persze ; régebben alakult polgárőr egyesü letekkel is keresik a kapcsolatot hiszen jól jön a segítség, jó tanác: a tapasztaltabbaktól. ________i A település jeles napjai Három esztendeje a falu legjelen­tősebb ünnepe a falunapok. A kétnapos programot már hagyo­mányosan június utolsó hétvégé­jén rendezik. 2000-ben, ebben az időpontban érkezett meg Bikácsra a millenniumi emlék­zászló, ekkor avatták a település zászlaját, címerét. A képviselő- testület rendeletbe foglalta, hogy minden esztendőben ezeken a napokon falunapokat rendez. Az első nap fogathajtó verse­nyek, lovasbemutatók zajlanak. / második napon rendezik a főzőver senyt, illetve egyéb vetélkedőket fő ként gyerekeknek, délutánra a kör nyékbeli települések művészeti cső portjai kapnak meghívást. A progra mot minden évben táncház zárta. Minden évben megrendezik í majálist, a szüreti felvonulást, dt ünnepet jelent az óvoda vala mennyi rendezvénye, és azok ; rendezvények is, amelyeken ; helybeli gyerekek lépnek fel, i Negyven év után újra otthon Négy évtized után Erzsiké visszatért Bikácsra, ahol gye­rekkorát töltötte, ahova szíve mindig is visszahúzta. Férje budapesti, ezért megtartották fővárosi kis lakásukat, hogy legyen hova visszamenni, ha nem érzi jól magát. Nem volt rá szükség, Bikácson együtt is otthonra találtak. Több mint negyven évet dolgo­zott az egészségügyben Ötvösné Czechmeister Erzsébet, utóbb a szinészotthonban, ahol megis­merte férjét, aki korábban zongo­raművész volt, ám betegsége ma szinte teljesen ágyhoz köti. Erzsi­ké viszont igazán magára talált, amióta újra otthon van. Összeszá­molta, egy híján, húsz helyen la­kott élete során, mégis ez a kis Tolna megyei falu a legkedvesebb számára. - Mindig honvágyam volt, hazahúzott a szívem. Igaz, már a falu sem olyan, amilyen gyerekkoromban volt - mondja. Mégis jól érzik magukat. Ő ami­ben tud segít, legutóbb a véradás Ötvösné Czechmeister Erzsébet szervezésébe kapcsolódott be Férje sem vágyik vissza a főváros ba, pedig megtartották kis lakásu kát, ha nem érezné jól magá Bikácson. Erzsiké elárulja, azoi fáradozik, hogy másokat, egykor bikácsiakat is hazacsábítson. i Egyesület a falu minden lakójáért A település rendezvényeinek szervezésére, kulturális életé­nek fellendítésére alakult meg a Bikácsért Kulturális Egyesü­let. Az alapítók többsége fiatal, de az egyesület nem csak ne­kik, hanem a falu minden lakójának szeretne lehetőséget ad­ni a tartalmas kikapcsolódásra. Egy ötszáz lelkes faluban hatvan embert egy célért megmozdítani nem kis eredmény. A falu kulturá­lis életének fellendítése úgy tűnik olyan cél, amiért ennyi ember szeretne együtt dolgozni. Megle­pően sokan csatlakoztak már ed­dig a tizenegy alapító taghoz, pe­dig alig két hónapja, hogy létrejött a Bikácsért Kulturális Egyesület. Elnökké Molnámé Béres Editet választották, jó okkal, hiszen a képviselőasszony eddig is sokat tett már a faluért. Az egyesület az önkormányzatnak köszönhetően hamar otthonra lelt, megkapták az alapos felújításra szoruló régi óvodaépületet és a rekonstrukció­hoz szükséges anyagokat. A felújítási mun­kákat a fiatalok vállalták ma­gukra. Nekik köszönhetően az épület né­hány héten belül megnyitja kapu­it. Edit úgy tervezi, hogy minden napra szerveznek valamilyen ösz- szejövetelt.. A fiatalok már jelez­ték, ifjúsági klubot szeretnének, felvetődött a baba-mama klub öt­lete, és természetesen gondolnak a falu idősebb lakóira is, minden bizonnyal számukra alakítanak majd klubot. Az elnök asszony mindenre nyitott, várja az ötlete­ket. A fiatalok már most előálltak néhány jó ötlettel, ezek némelyi­két a falunapon már megvalósítot­ták. Az egyesület célja, hogy fel­karolja a falu rendezvényeit, átve­gye, összefogja a falunapok, a majális, a szüreti felvonulás lebo­nyolításával járó feladatokat. Egy régi kezdeményezést felelevenít­ve tervezik, hogy a programok so­rát bővítik egy találkozóval, amelyre a Bikácsról elszármazot­takat hívják meg. Mindent össze­vetve van akarat, lelkesedés, terv is akad bőven, s várják is az újab­bakat. Edit a legfontosabbnak azt tartja, hogy a fiatalok megmoz­dultak, összefognak, akarnak ten­ni azért, hogy kellemesebb legyen az élet. Az egyesület székháza azonban nem csak rájuk számít, tárt ajtókkal várja a falu minden egyes lakóját. _______________■ HÁ TSÓ SOR balról jobbra: Farkas Ferenc alpolgármester, Czukutyán József. Első sor balról jobbra Nyerges Ferencné, Varga János polgármester, Aranyosi Hilda, Molnámé Béres Edit.________________i 4 < 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom