Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-21 / 168. szám

EletMód Tolnai Népújság----------­Zongorafesztivál Kocsis Zoltán, Rohmann Imre, Hauser Adrienn is játszik. 12. oldal SPORT Kulcsok, zárak Praktikus, hasznos tanácsoka nyaralni indulóknak 13. oldal 9. OLDAL A csók: kábítószer Felgyorsul tőle a légzés és a pulzus, boldogság­érzést ad. 14. oldal Labdarúgás: a Nagyfalusi László irányította Szedres vendége volt a néhai Szekszárdi Dózsa 1984/85-ös serdülő csapata Újra pályán az egykori játszótársak Hagyomány, hogy a néhai Szekszárdi Dózsa 19S4/85-ÖS serdülő-csapa­tának tagjai évente egy-egy bemutató mérkőzésre újra összejönnek. Gálffy Dezső edző tanítványai minden esztendőben egy alsóbb osztályú, feltörekvő gárda vendégeként lépnek pályára - az idén Szedresben tették ugyanezt. A megyei III. osztály Keleti csoportjának győztese az ünnepi alkalmat - a találko­zót megelőzően a játékosok a bajnoksá­got rendező Paksi Városi Labdarúgó Szö­vetség elnökétől, Varga Pétertől, és titká­rától, Zerza Józseftől vehették át az aranyérmeket, illetve a díszes serleget - összekötötték egy kis szombat délutáni örömfocival. Az ellenfél az egykori lila-fe­hér együttes volt, melyből később többen a honi élvonalban, illetve külföldi bajnok­ságokban is megfordultak. Gálffy Dezső, a Dózsa serdülő akkori mestere az elmúlt szezonban a szedresi tizenegyet gardí­rozta, így talán a helyszín választás sem véletlen. No meg - ahogy a fentiekben ír­tuk -, minden évben egy feltörekvő gárda a vendéglátó, s bizony az ősztől a megyei II. osztályban szereplő szedresiek rászol­gálnak erre a jelzőre. Ennek csalhatatlan jelenként először öltötte magára a házi­gazda piros szerelését Nagyfalusi László. Az egykor ugyancsak a Szekszárdi Dó­zsából indult kitűnő hátvéd az elmúlt idényben a megye egyes Őcsény együtte­sét erősítette, ősztől játékos-edzőként a szedresieknek igyekszik segíteni. A másik oldalon is megannyi isme­rős arcot láthat­tunk, igaz, így együtt, egy csapat­ban csak évente egyszer találkozhat velük a szurkoló. A Szekszárdi Dózsa közel két évtized­del ezelőtti után­pótlás együtteséből pályára lépett Sza­bó László - ő tagja volt a szedresi baj­nokcsapatnak is -, Babai László, Fajszi Sándor, Horváth László, Ignácz Zol­tán, Kálmán Lász­ló, Kvanduk Gábor, Lizák Zoltán, Máté Csaba, Pesti Zoltán és Sörös Zoltán is - Bozsér György, Ka­sza István és Pető Péter „igazoltan” maradt távol s a Karip István emelte magasba a szedresi bajnokcsapatot megillető díszes serleget. A kép jobb szélén Gálffy Dezső, a sikeredző A Szedresben vendégeskedett Szekszárdi Dózsa csapata, állnak (balról): Hosnyánszki Zsolt, Ignácz Zoltán, Lizák Zoltán, Fajszi Sándor, Varga László, Szabó László, Kálmán László, Mészáros Zsolt, Blazsó Gábor, Gálffy Dezső edző. Guggolnak (balról): Búzás Attila, Babai László, Máté Csaba, Horváth László, Pesti Zoltán, Kvanduk Gábor, Sörös Zoltán fotók, bakó jenő Nagy N. (Katona)- Fauszt (Deli), Farkas L, Nagyfalusi (Farkas J.), Mester L. (Haszeg) - Walczer (Dió-si), Szalon­na (Kispál), Karip, Válóczi (Vörös, Nagy L.)- Bíró Attila, Bíró Ad­rián. Játékos-edző: Nagyfalusi László. Szek­szárdi Dózsa: Blazsó- Horváth L. (Szabó L), Kvanduk G„ Pesti- Sza­bó L. (Búzás), Máté- Li­zák (Hosnyánszki), Sö­rös (Ignácz), Mészáros Zs.- Kálmán (Varga L), Fajszi (Babai). Edző: Gálffy Dezső. Az első fél­időben a hazaiak, a má­sodik 45 percben a Var­ga, Búzás, Hosnyánszki trióval felfrissített lilák futballoztak fölényben. G: Bíró Attila, illetve Var­ga L. 2, Ignácz. keret az ugyancsak szekszárdi kötődésű Blazsó Gábor kapussal, Mészáros Zsolt­tal, Varga Lászlóval és Hosnyánszki Zsolttal, illetve egy légióssal, Búzás Atti­lával vált teljessé. A vendégeknek csep­pet sem volt könnyű dolguk, hiszen bár ezúttal a játék volt a legfontosabb, a szedresiek (is) komolyan vették a mécs­esét - ráadásul a Dózsa csapatában töb­ben már csak erre a 90 percre húztak is­mét futballcsukát -, így pergő, élvezetes csatát láthatott a mintegy kétszáz fős publikum. A találkozót követően a szedresiek vacsorára látták vendégül a szekszárdiakat. (fekete) Jegyzőkönyv Szedres-Szekszárdi Dózsa 1-3 (1-0). Szedres, 200 néző. V: Anczló. Szedres: Az egykori gólzsákot, Kálmán Lászlót (a labdával) Mester támadja, hátul Nagyfalusi figyeli a jelenetet ■ Ismét „tombolt” az Aszfaltláz A dombóvári polgármesteri nagy tahó. 1980-1984: Anál- A dobóversenyek győztesei, hivatal által először meghir- Intruder. 1969-1979: Patika Sörö- hárompontos: Baumann Gergő, detett „Aszfaltláz” elnevezésű ző. 1969 előtt születettek: Pol- Három dobás: Rozsmán Tamás, négyfordulós utcai kosárlab- gármesteri Hivatal II. Büntető: Haraszti Valér. -gr­da bajnokság második já­téknapját a hét végén tar­tották a Molnár György Ál­talános Iskola sportpályá­ján. Szombat reggel tizenhat csa­pat jelentkezett a mérkőzés­sorozat főszervezőjénél, Né­meth Józsefnél, aki előbb el­készítette a sorsolást, majd je­let adott az első találkozó megkezdésére. A három fős együttesekben a Dombóvári VMSE egykori kosárlabdázói, ifjú reménységei, valamint az NB I A-csoportos tagságát a legutóbbi bajnokság végén meghosszabbító vasutasgárda szurkolói pattogtatták a lab­dát és próbálták azt minél többször az ellenfél gyűrűjébe juttatni. Sportcipőt, rövid nadrágot és ujjatlan mezt húzott magá­ra az önkormányzat két veze­tője - Szabó Loránd polgár- mester és Tóth Attila alpolgár­mester - is, akik a nagy hőség, illetve a heves csaták miatt ugyancsak megizzadtak á pa- lánkok alatt. A sok szurkolót vonzó torna végén izgalma­san alakultak a különböző do­bóversenyek, ahol szintén re­mekeltek a résztvevők. Az Aszfaltláz második fordulójának győztesei: 1990 után születettek: Bajnokok. 1989-90-ben születettek: Kerge Pockok. 1987-1988: Pipurulluk. 1985-1986: Óz, a Remek mérkőzéseket hozott az Aszfaltláz második fordulója ■ Streetball: a polgármester és az alpolgármester is kosarazott Hatvanketten teljesítették a Paks és Kalocsa közötti 15 kilométert Távúszás a Daróczyak nyomában Egy régi próbatételt felelevenitve Gyulai János immár másod­szor rendezte meg Pakson a Daróczy virtus-úszást szomba­ton. Paks-Kalocsa Paks első sporttörténeti emléke a Daróczy családhoz fűződik. Zsi­ga, a virtuskodásáról híres nemes országos evezősbajnok volt. Több nem mindennapi sporttelje­sítményét örökítették meg a hely- történeti dokumentumok, köztük azt, amikor cimboráival le­úszott Pakstól az akkor meg­nyílt uszódi kocsmáig. Ez a történet motiválta Gyulai Já­nost a távúszás megszervezé­sére. Felhívására idén hatvan­ketten vágtak neki a tizenöt ki­lométeres távnak Paks és Ka­locsa között a Dunán. A neve­zők között a helybeliek mel­lett a tavalyinál több volt az or­szág különböző pontjairól ér­kező úszó. Jöttek Budapestről, Kiskunfélegyházáról, Dunaúj­városból, Gödöllőről vállalko­zó szellemű sportszerető em­berek. Sima Éva húsz esztendős fia, Zoli kíséretében érkezett a Daróczy virtus-úszásra. A csa­lád ismert arról, hogy szereti a kihívásokat, többször ott voltak már a Pakson hagyományokkal rendelkező Duna-átúszáson, szá­mos alkalommal átúszták a Bala­tont is, és gyakori résztvevői a maratoni futóversenyeknek. A távúszásra külön nem is készül­tek, edzettségükben bízva min­den félelem nélkül vágtak neki a távnak. Bán Ágnes ehhez képest tudatosan készült, edzett a virtus­úszásra. A fiatal testnevelés-bio­lógia szakos tanár paksi születé­sű, s már tíz éve nagyon jó úszó­ként tartották számon, amikor belemerészkedett a Dunába.- Tisztelem és félem a Dunát, egy ilyen folyóval szemben alázat­tal és felelősséggel kell viseltetni - mondta a tanárnő, aki számára az volt a legcsodálatosabb, hogy úszás közben látta, éled a Duna, többször sirálycsapatok szálltak felettük, a part menti erdők virul­nak, a víz tiszta. Ez utóbbit a szervező, Gyulai János is meg­erősítette. Természetesen ő is, családja is az úszók között volt, és örömmel tapasztalta, hogy na­gyon tiszta a folyó vize. A tizenöt kilométeres távot mind a hatvankét úszónak sike­rült teljesítenie. Az első úszó két és fél óra alatt érkezett meg Kalo­csára. A Dróczy virtus-úszás azonban nem verseny, így nem tulajdonítottak különösebb jelen­tőséget a sorrendnek. Jutalmaz­ták viszont a legifjabb és legidő­sebb résztvevőt: az előbbi Weller Mirjam volt, aki mindössze tizen­három esztendős, az utóbbi pe­dig a hatvannégy éves Sáth Ist­ván, aki a múlt évben is teljesítet­te ezt a távot. Kettejük különdíját egyébként a Daróczy család egyik leszármazottja ajánlotta fel. Daróczy Attila Szekszárdon él, idén hallott először a virtus­úszásról, és ősei sportteljesítmé­nyéről. A szervezők ígérik, jövőre is­mét lesz Daróczy virtus-úszás, melyet - tanulva az eddigi két al­kalom tapasztalataiból - még profibb módon szeretnének majd lebonyolítani. VIDA TÜNDE Idén hatvanketten merészkedtek a Dunába, s mindannyian teljesítették is a távot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom