Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-19 / 167. szám

2003. Júuus 19., Szombat MEGYEI TŰKOR 7. OLDAL (_ | TOLNA MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT ^ AFSZ ** ~ HM Xzekxzárd, Szem István tér }l-)S. V.: 74-505-600 t<: 74-JH-77J interner. wvw. tőinknél/'- imnik PÁLYÁZATI FELHÍVÁS azon munkanélküliek részére, akik munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodnak önmaguk foglalkoztatásáról, illetve akik vállalkozást indítanak vagy működő vállalkozáshoz csatlakoznak. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló-, többször módosított 1991. évi IV. tv. (továbbiakban: Flt.);17. § c.) pontja, valamint a végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 17/A. §-a alapján - pályázatot hirdet a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének megyei keretéből önfog­lalkoztatást elősegítő munkahelyteremtő támogatásra. 1, Pályázat célia: A munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek önmaguk részére történő munkahelyteremtésének elősegítése kamatmentes, visz- szatérítendő tőkejuttatással. 2, Pályázók köre: 2.1. a pályázat beadását megelőzően 3 hónapig folyamatosan regisztrált együttműködő munkanélküli, beleértve a pályakezdő munkanélkülit is. 2.2. aki a pályázat benyújtásának napján már jogerős határozat alapján vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül. 3, Az önfoglalkoztatás megvalósításának módja: • egyéni vállalkozás indításával, • működő társas vállalkozáshoz való csatlakozással, vagy új társas vállalkozás alapításában való részvétellel (feltétel: a társa­sági szerződésben kerüljön rögzítésre az, hogy a támogatásban részesülő tag személyes közreműködésre kötelezett), • mezőgazdasági őstermelőként, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében, • szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban. 4, Támogatásban nem részesülhet az á személy; • aki olyan működő társas vállalkozásba kíván belépni, amely felszámolás, végelszámolás, vagy csődeljárás alatt áll, • akinek a pályázat benyújtásakor már működő vállalkozása van - kivétel, ha az Fit. 15. §-ában meghatározott munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásában részesül. • aki a pályázat benyújtásakor már őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. 5, Pályázati feltételek: 5.1 A pályázat keretében támogatás nyújtható minden olyan személynek, aki • az Fit. 15. §-ában meghatározott - munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő - támogatásban részesül, vagy a pályázat beadását megelőzően 3 hónapig folyamatosan együttműködő regisztrált munkanélküli, akár pályakezdőként is, és • önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közre­működő - tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként, vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg, és • rendelkezik a vállalkozás indításához - a beruházás költségének legalább 20 %-át elérő saját forrással - valamint anyagi biz­tosítékkal a támogatás visszafizetéséhez. 5.2 A támogatás nyújtásának a vállalkozás indításához szükséges saját fonás megléte nem feltétele, ha a pályázó már működő tár­sas vállalkozásba kiván belépni, vagy az Fit. 15. §-ában meghatározott vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban részesült. 5.3 A támogatással létesített beruházásról legkésőbb 2003. december 15 ,-ie elszámol. 6, A támogatás formája és mértéke: 6.1 Támogatásként maximum 3.000.000,- Ft visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás adható. A támogatás mértéke nem ha­ladhatja m'eg beruházás összköltségének 80 %-át. 6.2 A támogatást a folyósítás befejezését követő 13. hónap kezdetétől számított 60 hónap alatt a munkaügyi központ által meghatározott egyenlő, negyedéves részletekben kell visszafizetni. 7, A támogatás felhasználása: 7.1 A támogatás a vállalkozás beindításához, vagy a tevékenység megkezdéséhez szükséges tárgyi eszközök vásárlásához, vala­mint a beruházás jellegéhez kapcsolódóan a beruházás max. 40 %-ának mértékéig induló árukészlet beszerzéséhez (forgóesz­köz), illetve tenyész- és haszonállat vásárlásához vehető igénybe. A már működő vállalkozáshoz történő csatlakozás esetén törzstőke emelésére, üzletrész vásárlására, illetve (betéti társaságba történő belépés esetén) tagi vagyoni hozzájárulásra lehet igénybe venni. A már működő vállalkozáshoz történő csatlakozás esetén a törzstőke emelés, illetve betéti társaságba való be­lépésnél a tagi vagyoni hozzájárulás mellett beruházásnak is meg kell valósulnia, amit kiegyenlített számlával kell igazolni. 7.2 A támogatás felhasználását csak a megállapodás megkötését követően az önerő felhasználásával lehet megkezdeni. 7.3 A támogatás kifizetése csak kiegyenlített számla vagy kiegyenlített adásvételi szerződés ellenében történhet meg. A támogatás az összberuházás nettó értékén számolható el. Nem folyósítható támogatás azon, adásvétellel megvalósuló beruházáshoz, amelynél az eladó és a vevő - illetőleg a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet(ek) tagja(i) és / vagy vezető tisztségviselő (i) - azonos személyek, vagy az eladó és a vevő - gazdálkodó szervezet(ek) tagja(i) és / vagy vezető tisztségviselő(i) - között a Ptk. 685 §. b) pontja szerinti közeli hozzátartozói viszony áll fenn. (Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbe­fogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. 8, Az önfoglalkoztatás megkezdésének és fenntartásának határideje: 8.1 Az önfoglalkoztatás megkezdésének legkorábbi időpontja (a vállalkozóvá válás támogatásban részesülők kivételével) a pá­lyázat benyújtását követő nap, legkésőbbi időpontja pedig a pályázat elnyerésének időpontját követő legfeljebb 30. nap, il­letve a megállapodás megkötésének napja. 8.2 Az önfoglalkoztatás fenntartásának határideje azonos a támogatás visszafizetésének időtartamával. 9, A támogatás igénybevételének további feltételei: 9.1 Megállapodás kötése a Tolna Megyei Munkaügyi Központtal. 9.2 Vagyoni fedezetként jelzálogjog szerződés kötése, melynek tárgya legalább a támogatás mértékének 150 %-ával meg­egyező forgalmi értékű, forgalomképes ingatlan vagy a támogatás 120 %-os mértékét kitevő feltétel nélküli és visz- szavonhatatlan bankgarancia a Tolna Megyei Munkaügyi Központ javára. 9.3 Azonnali beszedési megbízás engedélyezése a megállapodásban meghatározott törlesztési határidő elmulasztásának esetére. 9.4 A támogatás nyújtásának feltételéül szabott, valamint vagyoni fedezetének biztosítását igazoló okiratok, bizonylatok, nyi­latkozatok. 9.5 A saját anyagi erő mértékét igazoló okiratok, bizonylatok. 9.6 Nyilatkozat arról, hogy a pályázónak a pályázati egységcsomagban megjelölt fizetési kötelezettsége, valamint lejárt esedé­kességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozása nincs. 10, A megállapodás megszegésének jogkövetkezményei: Amennyiben a támogatott a támogatási megállapodásban vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy a támogatást vissza kell fizetni. A támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a visszakövetelésről rendelke­ző határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a köte­lezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e ha­táridő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. 301. §-ának (2) bekezdése szerinti, a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfe­lelően kiszámított késedelmi kamat terheli. A pályázat benyújtásának határideje: 2003. augusztus 31. 11, A pályázat elbírálása: A támogatás odaítéléséről a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Igazgatója határozattal dönt a benyújtási határidőt követő 30 napon belül. 12, Általános tudnivalók: A támogatást elnyert pályázóval a Tolna Megyei Munkaügyi Központ megállapodást köt, melyben rögzítésre kerülnek a támo­gatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek. Az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, illetve nem tartalmazza a kitöltött pályázati adatlapot és a kért mellékleteket, vagy határidőn túl érkezik be, érdemi vizsgálat nélkül elutasítható. A pályázat benyújtását követően csak a Tolna Megyei Munkaügyi Központ által kezdeményezett hiánypótlásra van mód. A hiánypótlás határideje a felszólítás kézhezvételétől számított 8 nap. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ a benyújtott pályázatok elbírálása érdekében helyszíni szemlét tarthat. A pályázati feltételeknek nem megfelelő, vagy elutasított pályázatok egy példánya igény esetén a Tolna Megyei Munkaügyi Központ illetékes osztályán átvehető. Pályázatot a Munkaügyi Központ nem küld vissza. A döntést követően a pályázó értesítést kap a megállapodás kötésének idejéről és helyéről. Abban az esetben, ha nem jön létre határidőben írásos megállapodás a Munkaügyi Központ és a pályázó között, a támogatási döntés érvényét veszíti. A pályázónak a bírálati szakaszban a TMMK az általa ajánlott tanácsadói beszélgetésen és tréningen való részvételt előírhatja. A pályázat benyújtásának módja: A pályázatokat a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Képzési és Foglalkoztatási Eszközök Osztálya (7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.) címére, 2 példány- ban, személyesen vagy postán lehet benyújtani. A pályázatok elkészítéséhez szükséges további információkat a pályázati egységcsomag tartalmazza, amely átvehető - 2003. július 21-étől - a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Képzési és Foglalkoztatási Eszközök Osztályán /7100. Szek­szárd, Szent István tér 11-13. szám alatt (303 sz. szoba)./ Az egységcsomag díja 2.000,- Ft, melynek befizetéséhez a fenti osztályon postai csekket lehet átvenni. Szekszárd, 2003. július 19. TOLNA MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT Tihanyi hangversenyek ___________Tihany___________ Sváj ci orgonista szombati hang­versenyével kezdődik meg a Ti­hanyi Bencés Apátság templo­mában az idei nyári hangver­seny-évad. Lionel Rogg svájci or­gonaművész szombati tihanyi hangversenyén egyebek között Bach-műveket és az előadó szer­zeményeit élvezheti majd a hall­gatóság. A következő tihanyi or­gona-esten, július 26-án Áment Ferenc Lukács orgonaművész mellett fellép Jávorkai Ádám gor­donkaművész. Augusztus elején három napon át tart majd a fiatal orgonisták tihanyi találkozója. Teleki Miklós orgonaestjét hall­hatják Tihanyban augusztus 9- én; augusztus 16-án Miklósi And­rás, augusztus 23-án Ella István, augusztus 30-án Virágh András, az idei utolsó nyári orgonaesten, szeptember 6-án pedig Ruppert István lép közönség elé az apát­sági templomban. A Tihanyi Bencés Apátságban valamenoyi orgona-hangverseny este fél ki­lenckor kezdődik. ■ Nyári Zenés Esték Velence Az immár hetedik Velencei Nyári Zenés Esték idei programsoroza­ta a Dankó Pista című zenés já­tékkal nyitja meg kapuit szomba­ton, a Kastély-park szabadtéri színpadon. A száz éve elhunyt ci­gányprímás és nótaszerző életé­ről szóló daljátékot Csemer Géza rendezte. A színházi előadások sorában a Dankó Pista című ze­nés játékot a Hippolyt a lakáj és a Csúnya lány című zenés vígjáték­ok, valamint a West Side Story cí­mű musical bemutatója követi. A programok augusztusban há­romnapos szórakoztató zenei so­rozattal folytatódnak, amelynek legjelentősebb eseménye a VI. Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Nap lesz augusztus 16- án. ■ Tolna megyei anekdotatár Elkóborolt gyerekek A sors furcsa véletlenje úgy hozta, hogy a Tolnavármegye 1903. júli­us 19-i számának negyedik oldalán egy szomorú és egy vidámabb történtet is elkóborolt gyermekekről szólt - érdekes korképet adva. A Gerjenhez tartozó Gebhardt-pusztáról egy nyolcéves fiú húsz­hónapos öccsével ment a faluba, de nem ügyelt rá, hanem inkább társaival játszott, mire a csöppség elindult egy úton, ami a földekre vezetett. Vasárnap volt, így senkivel nem találkozott. „Másnap reggel egy faddi ember a lóheréjét kaszálva majd hanyatt esett ámulatában, midőn a lóher közül egy kis gyermeket látott kimászni, majd öröm­mel kiáltott fel: íme, a jó isten mily különös módon adott nekem gyermeket! A csősz azonban feddeni kezdte az embert, s a kis gye­reket garabonciásnak mondva, útba igazította.” Az apa jelentésére 50 ember a keresésére indult, de egynapi sikertelen kutatás után „fel kellett hagyniuk a kereséssel, mert a még lábán álló termést összeta­posni nem lehetett volna”. Meg is halt a szegény gyermek... Szerencsésebb volt három másik. „A bátaszéki legelőn három kis síró-rívó gyermeket lelt egy jómódú molnár, ki az árokban erőtlenül vergődő kis ártatlanokat megszánta.” A három nap óta étlen-szom- jan kóborló csemeték közül a legnagyobb sem volt még hatéves. A molnár hazavitte őket a malomba, mert feleségével régóta hiába sze­rettek volna már gyermeket, pedig „elég vagyonosak voltak ahhoz, hogy tisztességgel fölnevelhessék őket”. „Őröm ütött tanyát a molnár házában, hol élénkség, gyermekzsi­vaj, nevetés váltotta föl az eddigi csöndet. Ezt a változást észrevette a szomszédos molnár is, kinek szintén nem voltak gyermekei. Meg­irigyelte társának boldogságát és örömét, s kérte, hogy a három talált gyerekből adjon legalább egyet neki is; a molnár egész felháborodás­sal utasította vissza kollégája kérelmét”, pedig annak neje is könyör- gött. „Szó szót váltott, utóbb egymásnak estek és kétségbeesetten harcoltak a talált gyermekekért. A vége az lett, hogy súlyos testi sér­tés meg becsületsértés miatt a bíróság elé terelték ügyüket a vereke­dő molnárok.” Valahogy beteljesedett a mondás: a nők két dologért tesznek meg mindent: azért hogy legyen gyermekük, s azért, hogy ne... DR. TÖTTŐS GÁBOR Lugio ünnepe Dunaszekcsőn Egy nap a római kor szellemében Dunaszekcsö Egy nap a római kor szelle­mében alcímmel első alka­lommal szerveznek szomba­ton színes programokat a te­lepülés szabadtéri színpadán és környékén. A rómaiak idejében Lugionak ne­vezett település múltja előtt tisz­telgő ünnepen várhatóan min­denki talál magának tartalmas szórakozást, aki kicsit is vonzó­dik ehhez a korhoz. A reggel kez­dődő rendezvények között lesz­nek előadások Dunaszekcsö óko­ri szerepéről, kiállítás korabeli le­letekből, és kisebb kirándulások. Igazán látványosnak ígérkeznek a római hadviselés fegyverzetét, ruházatát, és a korabeli gladiátor­küzdelmeket bemutató prograr mok. A gasztronómiai turizmus hí­vei is időutazást tehetnek a római korba, hisz érdekes római kori ételeket kóstolhatnak. A napot ókori színpadi vígjáték és a Gla­diátor című nagysikerű film vetí­tése zárja. B. B. Jó legyen hallgatni a rádiót’ Dél-Dunántúlon az egyetlen regionális közszolgálati adás Stein Róbert lett július elsejétől a Magyar Rádió Pécsi Körze­ti és Nemzeti Szerkesztősége - a Pécsi Rádió - megbízott stú­dióvezetője. A rádióhoz az egyetemi pádból a német szekció­ba 1990-ben került új főszerkesztő szerint egyszerűen jó műsort kell készíteni ám ehhez elengedhetetlen az éssze­rűsítés.- Ezt a megbízatást egyelőre fél évre vállaltam. Tavaly március­ban kiírtak egy pályázatot a stú­dióvezetői megbízatásra, ezen részt vettem, de eredménytelen­nek minősítették, és az addigi stúdióvezetőt bízták meg, fél-fél éves hosszabbítással. Nyilván az akkor beadott munkám alapján kerestek most meg, hogy elvállal- nám-e a stúdió vezetését erre a fél évre.- A Pécsi Rádió - miután min­denki így ismeri - tagadhatatla­nul pozíciókat veszített az utóbbi években...- Valamennyien érezzük ezt, és éppen ezen szeretnénk változ­tatni. Hiszen azt látni kell, hogy a Magyar Rádió pécsi stúdiójáé a Dél-Dunántúlon az egyetlen regi­onális közszolgálati adás. Ez azt jelenti, hogy hírszolgál­tatási kötelezettségeink vannak oly módon, hogy nem nyereség- orientált műsorral kell ellátnunk ezt a régiót. Kötelezettség olyan értelem­ben is, hogy színvonalas, jó mű­sorokat készítsünk, ott legyünk Baranyán kívül Somogybán és Tolnában is, és ne csak a nagyvá­rosokban, és mindenkivel megta­láljuk a közös nyelvet.- Naponta arról hallunk, hogy bajban vannak, pénzügyi gon­dokkal küzdenek a közszolgálati médiumok. Miért lenne éppen a Pécsi Rádió kivétel?- A televízióval összehasonlítva a Ma­gyar Rádió szerintem önhibáján kívül van bajban, de nincs olyan nagy gond. Nem adósodott el, nincsenek kifizetetlen közterhek, nem vol­tak közvetlenül a mű­sorok színvonalát érintő intézke­dések. Tény, hogy nincs annyi pénz, amennyire szükség lenne, de a meglévő eszközök ésszerű fel- használásával lehet jó műsorokat is készíteni. Ez érvényes a pécsi stúdióra is. A kérdés elsősorban az, hogy mire adjuk ki a meglévő pénzt, és ebből milyen műsor készül? Ha naponta hat- nyolc, esetleg kilenc óra közszolgálati műsort szeretnénk sugározni, akkor azt mondom, a reklámbevételeink­kel együtt megvan ennek a fede­zete. Persze ha sokkal több pénz lenne, sokkal jobb műsorokat tudnánk csinálni. Például Bólytól kezdve Paksig többet tudnánk vidékre menni, kisvárosoknak szóló műsorokat készíteni. Erre most nincs lehetőségünk, arra viszont igen, hogy minden nap korrekt képet adjunk a Dél- Dunántúlon történt dolgokról. Erre elég a költségvetésünk, csak jól kell felhasználni.- Ennek az egyik hozadéka, hogy meg kellett válni a külsős munkatársaktól?- A külsősöktől teljes egészé­ben nem váltunk meg, inkább az általuk elvégzett munkát szállí­tottuk le arra a szintre, amire szükségünk van. A pécsi stúdióban egy aránylag nagy létszámú magyar szerkesztőség j dolgozik, amelyik képes­ségeit, tudását tekintve alkalmas arra, hogy elké­szítse valamennyi műso­runkat. A külsős munkatársak­ra elsősorban vidéken van szük­ségünk, hogy behozzák a helyi információkat, melyekért így nem kell elutaznunk, ráadásul helyben jobban kiismerik magu­kat, mint bármelyik belsős mun­katársunk. Úgy érzem továbbá, hogy a belsős munkatársak erősebb je­lenléte a műsorokban szakmai javulást fog hozni, hiszen a mai világban inkább a profikra van szükség. A főállású szerkesztőket min­den szempontból profinak tekin­tem.- Mi lesz a legelső lépése?- Az, hogy a műsorainkat szakmai szempontból rendez­zük. Egyszerűen jó műsort kell csinálni, olyat, ami a hallgatóért, nem pedig értünk, az újságíró­kért van. Jó zenét kell sugároznunk, ér­dekes információkat kell közöl­nünk úgy, hogy a műsor egyben szórakoztató is legyen. Hogy jó legyen hallgatni a rádiót. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom