Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-12 / 161. szám

2003. Július 12., szombat 5. OLDAL Mondom a magamét IHÁROSI IBOLYA A cégér, avagy az image Jó bornak is kell a cégér, hangzik a régi mondás. Manapság az ilyesmit image-építésnek, arculattervezésnek nevezik. De hiába a komplex program, a kapcsolati managerek hada, egy telefonköz­pontos egy titkárnővel karöltve mindent semmivé tehet. Vagy éppen ellenkezőleg, lényével fényezi a cég hírnevét. Azt most hagyjuk, hogy bizonyos szolgáltatókat egyszerűen nem lehet elérni, mert még a telefonszámaik is titkosak, és senki sem mond semmit, azt is röviden. (Ennél csak az a rosszabb, ha hosszasan nem mond semmit.) Hasonló sorsra juthat az ügyei intézéshez tájékoztatásra váró állampolgár a polgármesteri hivatalok egy részében is. Sokkal előbb feladja, mintsem választ kapna kérdéseire. Másutt meg ép­pen ellenkezőleg. Kedves női hang jelentkezik, a funkciója általá­ban nem derül ki, nyilván több is van neki. Mindent tud, mindent elintéz, de mindenképpen megmondja, hogy kitől, mikor, milyen módon szerezhető be a kért információ, hogyan lehet az ügyet elin­tézni. Akkor boldog, ha segíthet, ha rend van körülötte. Az ellenkező ttpus is bármely munkahelyen felbukkanhat. Ő, a mor­cos, aki nagy ridegen elutasít, vagy még fel is van háborodva, hogy föl­di halandó zavarni merészelte. A lustával egyszerűbb a helyzet, mert inkább elárulja a legnagyobb főnök legtitkosabb mellékének, vagy mo­biljának a számát, csakhogy legközelebb ne kelljen felvenni a telefont. Ha én főnök lennék, rangrejtve, időnként biztosan felhívnám a saját cégemet. TolnaArt: a teljesség igénye Együtt a Neten, együtt a kertben Tolna megye Igen gazdag, Tolna megyéhez kapcsolódó (képző) művészeti gyűjteményt mutatnak be a világhálón a Tolna Megyei Művészeti Oldalak. A TolnaArt-ot alkotó alkotókat és alkotásaikat azonban nem csak virtuálisan, hanem oly­kor a valóságban is látni együtt, egy helyen. Három éve gyarapodik a Tolna megyei, vagy megyénkhez kötő­dő, elsősorban (kortárs) képző­művészek munkásságát - nem csak a címszavak szintjén - be­mutató internetes honlap, azzal a céllal, hogy előbb-utóbb minden­ki megtalálható legyen rajta, a ma, vagy korábban élt tolnai alkotók közül. A TolnaArt weboldalon ( www.tolnaart.hu ) szereplő mint­egy százötven névre naponta 2- 300 látogató kíváncsi a világhálón. Aki pedig arra is kíváncsi, hogy ki áll ezen, mindenféle üzleti megfon­tolás híján levő, a szó eredeti, nemes értelmében vett vállalkozás mögött, annak elárulhatjuk, hogy a gyűjte­mény motorja a tolnai-szekszárdi Rühl Gizella. A magát a művészetek terén laikusnak mondó üzletasz- szony Molnár Mózsi György, Mözsi Szabó István, Baranyai László által fertőződött meg a képzőművészet szeretetével, és annak népszerűsíté­sének fontosságába vetett hitével. Nem csak az Interneten gyarapítja a virtuális gyűjteményt, hanem éven­te saját házában, baráti találkozóra, élőben is „összegyűjti” a művésze­ket, művészetpártolókat, hogy a kerti borozgatás, lángossütés, be­szélgetés, ismerkedés, fürdőzés mellett a tolnai kötődésű alkotók ké­peit, alkotásait tartalmazó páratla­nul gazdag magángyűjteményét is megcsodálhassák közösen. így volt ez legutóbb is, amikor ráadásként egy kamara-kiállítás keretében Nagy Judit zománcmű­ves, Nagy Zoltán fazekas és Ko­vács Zoltán festőművész is bemu­tatkozott a TolnaArt baráti találko­zóján, közel kétszáz fős vendégse- reg előtt. __________________ -s­Előző kérdésünk: Vissza tud­juk-e szorítani a parlagfű ter­jedését egy-két év alatt? Sza­vazóink ebben nem nagyon bíznak, 69,2%-uk válaszolt nemmel. MAI KÉRDÉSÜNK; Buknak-e politikusok is a K&H Bank sikkasztási ügyében? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepudeag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 MEGYEI TŰKOR Már hiányzik az olaj festékszag Mözsi Szabó István: egyedül, de nem magányosan az áj otthonban Bogyiszlói holtág-parti házát néhány hete egy tolnai, város­központbeli otthonra cserélte fel Mözsi Szabó István. A festő­művész első pillantásra beleszeretett a tolnai házba, amely mellett egy használaton kívüli garázsban szövőműhelyt ala­kít ki, a tolnai asszonyok örömére. A tavaly megözvegyült művésznek a barátok és a munka segített felállni a padlóról, ígéri, hamarosan a festőállvány előtt láthatják a tolnaiak, ha bepillantanak az ablakán.- Pista bácsi milyen szívvel hagyta ott Bogyiszlói?- Akármilyen furán hangzik, könnyű szívvel. A barátaim aggód­tak értem, hiszen 22 évet töltöt­tünk ott. Az ott tartózkodásunk utolsó negyedében ugyan akadtak árnyak is, de erről nem szívesen beszélek. Végiglapozgattam, mi vonzott engem Bogyiszlóhoz, ahhoz a holtág-parti házhoz. Három fő do­log: a víz, ahol nyaranként leúsz- hattuk a napi kilométerecskénket, ahol evezgethettünk. A másik a fa­lu látványa, „tükörben”. A harma­dik a szomszédos kanadai nyárfa erdőcske, ahol madarak fészkel­tek, és az ő koncertjüket élvezhet­tük. Csakhogy ez a három dolog kiherélődött. A holtág eliszaposo­dott, a látvány megszűnt, mert a partot a házunk előtt is teljesen be­nőtte a nád. És az utóbbi időben a nyárfákat is ki kellett vágni, meg­szűnt a madárkoncert. A ház pe­dig kinőtt bennünket, a rezsi nőtt, a nyugdíj értéke meg ezzel fordí­tott arányban változott. Feltettem a kérdést: akkor mi az, ami ott ma­rasztalt volna? Azoknak az időknek az emlékét hordozom magamban, amikor na­gyon jól éreztük magunkat a ma­gunk köré megteremtett világban. Es ezek az idő által is megszépített emlékek itt, Tolnán is élnek.- A tolnai ház körül sincs ma­dárdal.- De van. Fülemülém van, bi­zony! Amikor először meghallot­tam, majdnem ríva fakadtam. Ker­ti poszátám is van, „aki” nagyon aranyosan szokta utánozni a füle­müle hangját, csak gyöngébb han­gon.-És az autók zaja?- Az autók engem egyáltalán nem zavarnak. Ha én ott ülök a stafeláj előtt, az ablak mellett, én- tőlem tankok is düböröghetnek, mert akkor a munkám köt le. És aludni is tudok a zajban. Gyerek­korom óta ugyanis nem hallok a jobb fülemre. Ha ráfekszek a bal­ra, kinn az utcán felőlem ágyút is sütögethetnek.- Az utcai ablakból a látvány sem valami épületes.- Valaki azt mondta, hogy jobb­nál jobb csajokat lehet látni az ab­lakomból. Mondtam neki, ha én festek, akkor akármilyen jó lehet az a csaj, az se hívja fel a figyelme­met, mert akkor csak a képet lá­tom.- Kívülről úgy tűnt, hogy na­gyon fegyelmezetten viselte, hogy elment a felesége, Mangi néni. Be­lül sikerült-e már feldolgoznia ezt a veszteséget?- Pici híján 50 évet töltöttünk el együtt. Ez az ötven év igen szépen összeköszörült bennünket. Öreg­apám szokta kérdezni, hogy vajon miért ül a vontatott ágyú csöve mellett két tüzér? Hát, mert kettő jobban el tudja viselni a rázást, mint egy. Na most a házasság is valami ilyesmi. Bizony rázogatott Mözsi Szabó István bennünket az élet eléggé, és azt ta­pasztaltuk, hogy együtt könnyebb volt elviselni. Most már magam vagyok kénytelen elviselni. A padlón voltam, amikor bekö­vetkezett, de olyan barátok vettek körül, akik nem úgy akartak átse­gíteni a nehéz napokon, hogy rám borulnak, és segítettek sírni, ha­nem megkíséreltek úgy szőrmen­tiben valamiféle kis derűt hozni az életembe, és ez is hozzásegített ahhoz, hogy viszonylag hamar talpra álltam és eljutottam oda, hogy az élet megy tovább. És ha én is menni akarok vele egy dara­big, akkor nekem kell lépnem. Ez a lépés elég hamar bekövetkezett, és ezt a munka jelentette. Az üldö­zött fel a görcsből, és ezért a mun­kámnak is hálás vagyok. A hiányérzet persze megmarad, de mindent meg kell és meg is le­het szokni. Az egyedüllétet is. De ez korántsem jelent számomra magányt, mert nagyon kedves ba­rátok vesznek körül, és segítik a napjaimat.- Az új hely adott-e új ihletet?- Biztosan fog hozni, de nagyon friss még bennem az ideköltözés, Híd Szekszárd és Twello között Vallásokat és országokat összekötő kapcsolat A hollandiai Twello és Szekszárd kapcsolata több mint tíz esz­tendős. A két városban élő reformátusok és katolikusok együtt keresik az utat, amely összeköt vallásokat és embereket. Szekszárd - Twello Tegnap ért véget a hollandiai Twello küldöttségének szekszárdi látogatása. A két város civü kapcso­lata több mint tíz éve kezdődött. Annak idején Twello református és katolikus polgárai úgy döntöttek, hogy megkeresik és megtalálják a módját annak, hogy a két vallás hí­vei kapcsolatot találjanak egymás­hoz, barátságot alakítsanak ki. Mi­után ebben sikerrel jártak, a kap­csolat kiterjesztésére törekedtek, s az akkori szekszárdi református lelkész, Szilvássy Géza révén jutot­tak el a tolná megyeszékhelyre. A baráti kapcsolat magyarországi résztvevői is természetesen refor­mátusok és katolikusok, s a kül­döttségek összeálításának áapelve is az, hogy fele-fele részben tartal- mazza a két válás híveit. Azóta minden évben, a nyár közepén ke­rítenek sort a táákozóra, amely­nek helyszíne egyik esztendőben Hollandia, a másikban Magyaror­szág. A baráti kapcsolat fenntartá­sában főként szekszárdi, decsi és őcsényi csáádok vesznek részt, de időről-időre más települések is be­kapcsolódnak. Az idén mi voltunk a házigazdák, a mintegy 50 fős kül­döttség tagjá a programban részt­vevő csáádoknál laktak. Műiden talákozónak van egy alapgondola­ta, amelynek jegyében zajlanak a programok és a beszélgetések. Az idei téma a híd volt, amelynek kü­lön aktuáitást adott a frissen fel­avatott Szent László híd. Természe­tesen ellátogattak ide is, de a híd szerepe nem csak konkrét, hanem átvitt értelemben is meghatározta a táálkozót: híd Hollandia és Ma­gyarország, Szekszárd és Twello, reformátusok és katolikusok, ma­gyarok és hollandok között. Mint azt Schubert Péter - aki fe­leségével, Judittá, a kapcsolat szer­vező bizottságának vezetője - el­mondta, az a legfontosabb célja ezeknek a táákozóknak, hogy a lehető legközelebb hozza egymás­hoz a két ország polgárát, s úgy is­merhessék meg egymást, ahogy az egy turistaúton sohasem sikerülne. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY meg az itteni elrendezkedés, ami nagy tortúrával jár. Ráadásul a Mangi nénivel együtt összegyűjí- tött pénzből, a bogyiszlói és a tolj- nai, felújított ház különbözetéből és egy szerencsés képvásárlás ré­vén tudtam venni a három Polski Fiat után egy kis Smartot, amit a feleségemmel mindig is elérhetet­len vágynak gondoltunk. Most ez a kis kocsi úgy megy, hogy bár ki­nőttem ebből a korból, de csavar­gásra ingerel.- És akkor hogyan telnek a nap­jai?- Úgy, hogy már nagyon hiány­zik az olajfesték szag. A feleségem elkényeztetett azzá, hogy semmi gondom nem volt ilyen adminiszt­ratív dolgokkal, a háztartással! üzemeltetéssel kapcsolatban. Most meg itt vannak nekem a számlák, gázóra leolvasás, villany­óra leolvasás, öreganyám kínja. Nem értek hozzá. Es nem is aka­rok. Hál’ Istennek ebben is akad­nak segítőtársak. De ha ezek a dol­gok a helyükre kerülnek, akkor mindenkinek ígérem, hogy na­gyon sokszor fognak ott látni a% ablak mellett, dolgozva. s.zs. SZEKSZÁRD. A nagy magyar prédikátorokat bemutató soro­zat újabb álomásaként július 13-án, vasárnap 18 órá kezdettel Szekszárdon, a Bezerédj utcá Református Gyülekezeti Házban Cseri Kálmán, Pasarét reformá­tus lelkipásztorának hangkazet­táról bejátszott, Hitvallás címet viselő igehirdetését hallgathatják meg az érdeklődők. PINCEHELY. Hagyományőrző programokat is tartalmaz a pin­cehelyi cigány kisebbségi ön- kormányzat mai Roma Napja. Délelőtt kilenc órátpl a község sportpályáján vetélkedők mel­lett hagyományos roma tánco­kat és népdalokat láthat-hallhat a közönség, lesz cigány nyelvis] mereti vetélkedő, boszorkány- szépségverseny. Délután egy órakor a pincehelyi öregfiúk és a helybéli romák futballcsapata lép pályára, este kilenckor bál- lal zárul a roma nap. ________■ Fe sztiválra utaznak Boqyiszlő, Schlitz Bogyiszló németországi testvér- településére, Schlitz-be utazik egy népesebb bogyiszlói kül­döttség a hét végére, illetve jövő hét elejére. A bogyiszlóiak a ha­gyományos schlitz-i folklórfesz­tiválra kaptak meghívást, ame­lyen a Bogyiszlói Hagyományőr­ző Egyesület táncosai is fellép­nek. A fesztivál keretében kiállítás is nyílik, ahol a bogyiszlói hely- történeti kiállítás egy szeletét is láthatják majd az érdeklődők. A táncosok mellett önkormányza­ti delegáció is kiutazik, ők jövő héten kedden térnek haza, a ha­gyományőrző együttes azonban egy másik németországi meghí­vásnak is eleget tesz, ők csak ké­sőbb érkeznek vissza Bogyiszlóra.-ES­A látogatóbarát intézmény Egy régi-új igazgató reális programterve Bonyhád Régi-új igazgatója van a Völgységi Múzeumnak. Szőts Zoltán programja a realitá­sokra építve fogalmazza meg egy kicsi, helyi értékekre épí­tett intézmény feladatait, amelynek végső konklúziója a tárgyi és szellemi örökség védelme. A Völgységi Múzeum igazgatói állására kiírt pályázatra egy pálya­munka érkezett. Bonyhád város képviselőtestülete ellenszavazat nélkül fogadta el Szőts Zoltán programját. A régi-új igazgató az elkövetkezendő öt év lehetőségeit reálisan szemlélve 'több terület fejlesztését is fontosnak tartja.- Célkitűzéseinkben a látogató­barát intézmény megformálása az első sorban szerepel. Legköny- nyebben megközelíthető ez az el­gondolás a gyermekek oldaláról, s ebben úgy gondolom a „Mestersé­gek tüköré” sorozattal és mellék­időszaki kiállításainkkal ez idáig is sikeresen megbirkóztunk. Kisgyer­mekek sokaságát hoztuk be a mú­zeumba a kézműves foglalkozása­inkkal. A továbblépést a családba­ráttá válás jelentheti, amikor már nemcsak a gyermekek, a szülők is tevékeny részeseivé válnak prog­ramjainknak. Nyitni szeretnénk a más aktív felnőtt korosztályok - a mozgássérültek és más fogyaték­kal élők - felé is. Nem tartozik lát­ványos feladataink közé a gyűjte- ményezés. Mégis azt tartom, hogy ez adja alapját az elkövetkező öt év sikeres munkájának. A saját gyűj­tés 1992 óta felfutó ágban van intézmé­nyünkben, s ezt tovább kell folytat­nunk. A mar­káns néprajzi gyű j temé- nyünknek 80 százaléka német vonatkozású. A megyében egyedül álló viselet­anyagunk van. Fejlesztését a bu­kovinai székely és a felvidéki irány­ban is szeretnénk tovább vinni. Tárgyi gyűjtésünknek raktározási és anyagi feltételeink azonban ha­tárt szabnak. Tervezzük, hogy amink van, azt különböző temati­kus kiállításokon megmutatjuk. A feldolgozásra, restaurálásra - ezek nem látványos, ám annál inkább Szőts Zoltán Született: 1956. augusztus 2. Iskolai végzettsége: egyetem, történelem-fördrajz szak. Fele­sége Hetényi Anna, kisfia Levente. 1987 óta a Völgységi Múzeum igazgatója. 2003-ban újabb öt évre bizalmat kapott az intézmény ve­zetésére. fontos területek - a pályázatok ad­nak lehetőséget, s úgy látom ez a jövőben sem lesz másképp. A ki­adványozásban a hagyományok folytatása mellett - az eddigi mun­kákra építve - terveink között sze­repel egy Völgységi lexikon össze­állítása. Természetesen elgondolá­sainkat sok minden befolyásolhat­ja. Egy dolog azonban biztos: szel­lemi és tárgyi örökségünk felett őr­ködnünk kell. -PÁL­Átütemezik a hiánypótlást A kötelező iskolai eszköz- és felszerelési jegyzékben fog­laltak átütemezését kéri a tolnai önkormányzat az ille­tékes szervtől. Tolna A hiányzó eszközöket 2001. évi határozatában a képviselőtestü­let három évre ütemezte, ami alapján évente 19 millió forint értékben kellett volna vásárolni hiányzó felszereléseket. Tényle­gesen azonban erre csak évente 2,5 millió forint körül jutott pénz, így csupán 15,4 %-ban tel­jesült a hiánypótlás. Ráadásul az elmúlt három év alatt is több taneszköz tönkrement, amit szintén nem pótoltak még. Az önkormányzat a hiánypótlás át­ütemezését 2008. augusztusáig kéri. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom