Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-11 / 160. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Július 11., péntek Hamarosan indul az aláírásgyűjtés A Tolna Megyei Állat- és Ter­mészetvédő Alapítvány elnö­ke és titkára, Fiáth Szilvia és Nagy Piroska, meghívást kaptak a Belügyi Sajtóhajó­ra, ahol dr. Lamperth Móni­ka belügyminiszter jelképe­sen aláírta az alapítvány ál­tal indított aláírásgyűjtési kampányívet. Szekszárd-Budapest Mint arról lapunkban már be­számoltunk, a Fadd-Dombo- riban történt kutyakínzás után indult az aláírásgyűjtési kam­pány, amelynek célja, hogy az Országgyűlés módosítsa az Büntető Törvénykönyvet és az állatkínzás az eddigi szabálysér­tési kategóriából kerüljön át a bűncselekmények közé. Mint azt Fiáth Szilvia elmondta, a hi­telesített aláírásgyűjtő ív július 4-én jelent meg a Magyar Köz­lönyben és a megjelenéstől szá­mított 15 nap múlva kezdődhet csak az akció, tehát a kampány várhatóan július 20-a körül in­dulhat hivatalosan. Azzal, hogy jelképesen aláírta a az ívet, a belügyminiszter asszony azt je­lezte, hogy csatlakozni kíván azok táborához, akik az állat­kínzás bűncselekménnyé minő­sítését kezdeményezik és a Bel­ügyi Sajtóhajón úgy nyilatko­zott, hogy támogatja az ügyet, sőt, tárgyal minisztertársaival arról, hogyan és mennyiben le­hetne elősegíteni, hogy a tör­vénymódosítás a parlament elé kerüljön. Az állatkínzási ügyben to­vábbi fejlemény, hogy feljelen­tés alapján az ügyészség bekérte a fadd-dombori eset szabálysér­tési ügyiratait, majd ennek alap­ján csoportosan elkövetett ga­rázdaság bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást ren­deltek el. VEM Sírkertek háborgatói Bonyhád Olvasóink jelezték, hogy Bonyhádon - főként a kato­likus temetőben - a sírokról egyik óráról a másikra el­tűnnek virágok, vázák, fő­ként fém díszítő tárgyak. Vannak, akiknek a sírkert sem szent. Bonyhád-képviselő testületé leg­utóbbi ülésén döntött a temetke­zés és temető fenntartási díjak emeléséről. A városban három temetkezési hely van: a város- központban lévő a katolikus egyház, a szecskái városrészben és a Majoson lévő köztemetők a Bonycom Kft. kezelésében. Az önkormányzati rendeletben meghatározott árakat előzetes megállapodás alapján mindkét fenntartó azonos módon alkal­mazza. A sírkertek gondozóinak nemcsak azok rendben tartásá­ról, felügyeletéről is gondos­kodniuk kell. Bonyhádon nem ritka eset, hogy a sírokra helye­zett virágok, vázák, egyéb dí­szítő - főként fém - tárgyak el­tűnnek. Ilyen jellegű panaszok főként a katolikus temetőben sírokat gondozóktól érkeznek. Mint a telefonálók mondják, teljesen tehetetlenül állnak a nyughelyeket fosztogatókkal szemben. Jónás János apát-plébános megkeresésünkre elmondta, hogy ritkán kap jelzést ezekről az esetekről, csakúgy mint Hübner József, a köztemetőket fenntartó kft. vezetője. Mindket­ten megjegyezték, hogy a kegye­leti helyek elhelyezkedése, az évszázadok alatt kialakult köz­lekedési szokások miatt nehéz­ségekbe ütközik őrzésük, meg­felelő védelmük.-PÁL­PAVILONOK kék az utcára a (írásunk az 5. a szer - ?g. Sze- eljut- pnrfe­melyj. tásban teltek | van- ,érdé- ■stiogy <éppen gy v éli: i már le­a a pr og- K beindu - aktícomp ügyv eze- szíiksé - 'okra v ár- egisztrál- í v ala írn­ek István endelke- elül képé­nél pesz- aSzám ­fák évi 6C mén; év ah hezj lés f • mark forma mart dés Az esélyegyenlőségért kerekezik Dombóvár Dombóvárra érkezett tegnap Boj­tos István, aki mozgássérültként 16.500 kilométert tesz meg kerék­páron Magyarországon. A város­ban este fogadta Krauss Péter al­polgármester, Weich József, a helyi sportbizottság elnöke. A tizenhá­rom éve balesetet szenvedett és a bal lábán sérült Bojtos István túrá­jával az esélyegyenlőségre kívánja felhívni az ép társadalom figyel­mét, de akciója figyelemfelhívás a mozgássérülteknek is, hogy mu­tassák meg magukat. Van, ahol szí­vesen fogadják, másutt tudomást sem vesznek róla. A kerékpáros Zalaegerszegről indult, ma Sásd fe­lé folytatja útját, Pécs, Siklós után Mohácstól Vácig, majd a Duna má­sik oldalán délnek kerekezik. Bojtos István dombóvári ismerősével, Sárhegyi Csabával Szövetkeznek a baromfitenyésztők A hazai piacról is kiszorulhat a magyar baromfi Szövetségbe tömörült tegnap tíz dél-dunántúli és dél-alföldi baromfitenyésztő szövetkezet. A szövetség elnöke Egyed László, a fornádi Bos- Fruct Szövetkezet vezetője elmondta: az ága­zat helyzete kritikus, a hazai tenyésztők nem­csak az európai, hanem a magyar piacról is ki­szorulhatnak a csatlakozást követően. Tamási-Fornád A Magyar Baromfi Szövetkezetek Szövetségének tagjai, tíz dél-magyarországi - köztük a sásdi BST és Sábro, illetve a tamási Bos-Fruct - szövetkezet huszonötmillió vágócsirkét és négymillió vágó­pulykát állít elő, ami a hazai vágóbaromfi egyhar- madát jelenti. A szövetség elnökének választott Egyed László elmondta: a cél, hogy a baromfi ter­mékpálya versenyképességét az európai uniós csatlakozásig növeljék. Jelenleg az ágazat helyze­te kritikus, az alacsony felvásárlási árak és a ma­gas költségek miatt a tenyésztők egyre több vesz­teséget termelnek, s megkezdődött a vagyonfel­élés. Az uniós csatlakozás előreláthatóan a költ­ségek növekedésével jár, a gabona várható védő­ára 6-8 százalékkal növelheti a baromfi előállítás önköltségét. A magyar baromfitenyésztés össze­omlása pedig a jelentős abrakfelhasználás miatt súlyosan érintheti a gabonatermesztést is. A szö­vetség tagjai úgy látják: a baromfitenyésztők nem folytatnak intenzív érdekérvényesítő tevékenysé­get, bár a magyar export jelentős hányadát adja a baromfihús. A magyar baromfi ötven százaléka exportra megy. A szervezet elnöke hozzátette: a mostani magas termelési költségek nem tartha­tók, s az eredmény sem egyenletesen oszlik el a termékpályán. A magyar tenyésztőknek techno­lógiai váltásra is szükségük lesz, az Európai Unió szigorúbban tekint a hozamfokozókra és állati antibiotikumokra. A baromfi szövetség nem pénzt, hanem együttműködést kér a mezőgazda- sági kormányzattól. A szövetkezeteken keresztül a szervezet több, mint háromszáz tagot tömörít. Terveiben egyebek közt szerepel egy szolidaritá- si alap létrehozása. ______________________tf. Mé g lehet pályázni támogatásokra Meggyorsulhat az intézménykorszerűsítés és az útépítés Részbírálatnak is lehetne nevezni a Tolna Megyei Területfej­lesztési Tanács tegnapi, Szekszárdon tartott ülését, hiszen a Frankné dr. Kovács Szilvia vezette testület a rendelkezésre ál­ló összegek egy, bár jelentős részét rendelte hozzá a sikeres, pályázatokhoz. A végleges elosztás, amikor majd minden fo­rint gazdára talál, szeptemberre várható. Tolna megye A céljellegű decentralizált keret (céde) csaknem 180 millió forin­tot tartalmazott. A tegnapi tanács­ülésen a testület közel 100 millió 500 ezer forintot ítélt meg az pá­lyázatban érintett önkormányzat­oknak. Döbrököz mélyfuratú kút létesítésére 4 millió 900 ezer fo­rintot kapott, Tamási két általá­nos iskolája 2 millió 200 ezer fo­rintot fordíthat fűtés korszerűsí­tésre, a megyei önkormányzat pe­dig a megítélt 34 millió 601 ezer forintból jármű beszerzést és in­tézménykorszerűsítést hajthat végre. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (teki) megközelítőleg 399 millió forintot tett ki. A tanács ebből 213 milliót juttatott az indu­lóknak. A simontomyai gondozá­si központ átalakítását 6 millió 318 ezer forint segíti, Dombóvár parkolójának megépítését 14 mil­lió 700 ezer forint teszi gyorsabbá, Kaposszekcső közvilágításának korszerűsítését pedig 3 millió 500 ezer forinttal támogatja a tanács. Fontosságát tekintve külön, emlí­tést érdemel a Fürged-Kecsege kö­zötti összekötő út, melynek meg­valósulásához a most megítélt 3 millió 561 ezer forint jelent újabb hozzájárulást. A fürgedi önkor­mányzat ezzel együtt már birto­kában van a közlekedésfejlesztési célelőirányzatból származó, mintegy 27 millió forintnak. Ugyancsak útépítéshez, egy 150 milliós beruházáshoz nyújt segít­séget az a megítélt IQ millió forint, mely a dél-dunántúli régió mind­három megyéjét érinti, szűkebb pátriánk esetében Jágónakról ve­zet Kercseliget felé. A résztvevők elbírálták a vis maior kérelmeket is, ezeket a BM központi tartalékának terhére ter­jeszti fel a tanács.-SZÁ­Tüske, ellenőrzött madárhálóval Már jó előre kell jelentkezni a fiatal ornitológusoknak Dombóvár Évről évre visszavárja az ér­deklődőket a természetvédel­mi és ornitológiái tábor a hor­gászparadicsomnak számító Dombóvár melletti Tüskei-tó­nál. Idén négy alkalommal, egyen­ként hat-hat napos turnusban kö­zel háromszáz fiatal és gyerek el­lenőrzi óránként a madárvártán kifeszített hálót, vajon akadt-e fenn azon arra repkedő állatka. A csapdába eső szárnyasoknak így nem kell sokáig szenvedniük, mi­előtt meggyűrűzik és szabadon bocsátják azokat, avagy mielőtt a már korábban lábukra került gyű­rűről leolvassák, hogy honnan is kerültek erre a vidékre. A hálók és a madarászok csak este pihen­nek. A harmadik turnus tegnap, a kiterjedt rétszilasi tórendszerhez történő egész napos kirándulás­sal ért véget, a résztvevők között az ötéves gyermektől kezdve egé­szen a főiskolás diákig találunk if­jakat Dombóvárról és az ország különböző tájairól. Amint azt a minden este valamilyen érdekes előadással készülő Nagy Sándor táborvezető elmondta, sok visz- szatérő család együtt sátorozik a tábor ideje alatt a tónál, de van­nak olyanok is, akik rájuk hagy­ják gyermeküket, amíg Gunaras- ban kikapcsolódnak. Idén már csak egy turnus van hátra, au­gusztus 18-a és 23-a között, igaz a helyek is foglaltak. Aki itt jégma­darat, barátkát, széncinegét vagy más hasonló aranyos kis jómada­rakat szándékozik kibogozni a hálókból és istápolgatni azokat, annak időben kell jelentkeznie a Jégmadár akadt fenn a hálón Magyar Madártani Egyesület he­lyi szervezeténél, hogy jövőre résztvevő lehessen. sz t ( í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom