Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

4. OLDAL MEGYE! TŰKOR 2003. Június 7., Szombat Fergeteges tanévzáró táborozás A tanulásra még csak gondolni sem kellett! Tábortűznél búcsúztak Cseresznyéstől Paks-Cseresznyéspuszta Öt napot töltött a Gazdag Erzsi Ál­talános Iskola mintegy öten diák­ja a cseresznyési táborban. A gye­rekek élvezték a nyári szüntetet idéző szabadságot, és a sok-sok ér­dekes programot. Immár hagyományosan zárja a tan­évet a paksi Gazdag Erzsi Általános Is­kola a cseresznyési táborban. A diá­kok nevelőikkel öt napot töltöttek az iskolapadoktól távol. Az idő nagy vi­dámsággal telt, felhőtlenül szórakoz­hattak az apróbb-nagyobb gyerekek, hiszen már megírták korábban a té­mazáró dolgozatokat, tanulásra gondolni sem kellett. A pedagógusok, élükön Jantyik Margit igazgatóval, gondoskodtak arról, hogy minden napra jusson valami különle­gesség, amire az iskola falain belül nincs le­hetőség. Kézműves foglalkozás, túrázás, számháború, sportverseny szerepelt a prog­ramban és persze késő estig tartó beszélge­tések, tánc. Az utolsó napon fergeteges jó­kedve volt a gyerekeknek, akik közül szinte mindenki színesre festett hajjal búcsúzott a cseresznyési tábortól, ahol az utolsó estén tábortüzet raktak, szalonnát sütöttek. A cse­resznyési táborozás költségeihez egy szülő által benyújtott pályázatnak köszönhetően a paksi önkormányzat Ifjúsági, Sport és Esély- egyenlőségi Bizottsága járult hozzá. vida Ha nyár, akkor pollenszezon Folyamatosan nő a légúti allergiások száma Magyarországon a népesség több mint 10 százaléka szenved valamilyen légúti betegségben. Tolna megyében is évről-évre folyamatosan nő a légúti allergiában, asztmában szenvedők száma. Szekszárd A nyár nem csak a nya­ralás szezonja, de az al­lergiáé, a szénanátháé is. A szekszárdi tüdő­szűrő-tüdőgondozó be­tegforgalma a jó idő be- köszöntével mindig megemelkedik.- Sajnos, évek óta folyamato­san nő az allergiás és asztmás be­tegeink száma, egyre több a kör­nyezeti allergén. Jelenleg 2500 nyilvántartott allergiás, 887 aller­giás asztmás és 477 asztmás bete­günk van - mondta dr. Gagyi Em­ma, a tüdőgondozó főorvosa. Az allergia nincs életkorhoz kötve, időseknél, fiataloknál egy­aránt előfordulhat, de gyakoribb gyermek- és fi­atalkorban, mert ekkor találkoznak először azok­kal az allergénekkel, amik megbetegítik őket. Allergiát nagyon sok do­log kiválthat, így például a virág- és fűpollenek, a gyomnövények, a gombák, az ál­lati szőrök, a házipor- és liszt atka, de vannak táplálék-allergének is. A gyomnövények közül különö­sen a parlagfű, a libatop, a fekete üröm és a lándzsás útifű pollenje vált ki az arra érzékenyeknél aller­giát. Az allergiát lehet és kell is ke­zelni a kivizsgálást követően tab­lettával, orrspray-vel, szemcsep­pel. Ha fölállították a diagnózist és megszabták a terápiát, a szak­orvos javaslatára lényegesen ol­csóbban juthat gyógyszerhez a szénanáthás beteg. Az allergia olykor átmehet asztmába, illetve azzal párhuzamosan is jelentkez­het. Az asztma egyébként sokkal súlyosabb tüneteket produkál, kü­lönböző fokozatai vannak az egé­szen enyhétől a súlyosig, kezelése ehhez igazodik. Az asztmás pa­naszokat a tüdőgondozóban vagy a tüdőosztályon vizsgálják ki. Á gyermekkori asztma kinőhető, de van akit élete végéig elkísér a be­tegség. Az asztmát gyógyszeresen kezelik, de adott esetben a betege­ket szanatóriumi gyógykezelésre Kékestetőre, Mátraházára vagy Miskolc-Csanyik-völgybe utalják. A főorvosnő azt tanácsolja, hogy feltétlenül forduljon szakor­voshoz az, aki észleli magán a szénanátha tüneteit - mert ebből az allergiából, ha nem kezelik, gyakran alakulhat ki a súlyosabb asztma. F. KOVATS ÉVA Montpellier: borhagyományok Módos Ernő mediterrán ízekkel találkozott a francia városban Montpellier Franciaország déli részén található, közel a Föld­közi-tengerhez. A közel 230 ezres város Languedoc- Roussillon tartomány székhelye, s egyúttal a szőlő és a bor egyik mediterrán központja. Itt tartotta legutóbbi ülését az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (AREV), melyen Tolna megyét Módos Ernő borszakértő képviselte. létjogosultsága a meg­annyi tradicionális hun- garicumnak.- Bár nyilván a franci­áknak volt pénzük és le­hetőségük a saját borai­kat reklámozni az egész világon.- Ez is igaz, de ettől még kivág­hatták volna a régi tőkéket, s tele­píthettek volna cabernet sauvi- gnont. De nem ezt tették, hanem Franciaország-Tolna megye- Ezen a vidéken túlnyomórészt - úgy hetven százalékban - vörös­bort készítenek a termelők - adott ismertetést a helyszínről Módos Ernő. - Hagyományos francia faj­tákról van szó, az úgynevezett vi­lágfajták csak elenyésző számban képviseltetik magukat. Ez szá­munkra is példa lehet, hiszen mindez azt bizonyítja, hogy van meghagyták a saját széleiket. Ezzel együtt itt' nem csúcsborokat ter­melnek, hanem kiváló áüagot fel­mutató tömegborokat.- Mi jellemzi a montpellieri boro­kat, az ízhatás szem­pontjából!- Kifejezetten a medi­terrán íz túlsúlyáról be­szélhetünk. Sötét, vas­tag, testes vörösborokat kóstolhattunk meg.- Lehet hasonlítani hozzájuk szekszárdit?- Nem, a szekszárdi a maga változatos, összetett ízvilágá­val egészen más. A mediterráneum egysíkúságát felmutató montpel- lieri bor nem tartalmazza azokat a finomságokat, melyekkel a szek­szárdi rendelkezik.- Mi jellemzi a termelési hátte­ret?- A szövetkezeti üzem, ami egyébként több mint fél évszáza­dos hagyomány errefelé. Az átla­gos birtoknagyság hozzávetőlege­sen tízszer akkora, mint mifelénk. A feldolgozást egy közösen létre­hozott vállalat végzi.- Milyennek látta helybelieket, mennyire élnek jól, avagy nehezen a borból az itteni emberek?- A könnyedség, felszabadult- ság lépten-nyomon érezhető. Az általam nemrég látott Szicíliához képest itt sokkal biztonságosabb, harmonikusabb az élet. -szí­Erdélyi-magyar kórusbarátság Szekszárd és Székelyudvarhely együtt értekeit Az allergia tünetei: Az asztma tünetei:- ormyálkahártya duz­- rohamokban jelentke­zanat ző nehéz légzés- orrdugulás- rohamokban jelentke­- vízszerű orrfolyás ző köhögés- orrviszketés- köpet ürítés (tapadós,- torok viszketés sűrű, nyákos) enyhétől- szemviszketés a súlyosig A székelyudvarhelyi kórus fellépése Tamásiban Szekszárd - Székelyudvarhely A szekszárdi Garay János Ének-Zenei Általános Iskola és a székelyudvarhelyi (Ro­mánia) Palló Imre Művészeti Iskola kórusa tavaly találkoz­tak első ízben egy kórusfesz­tiválon. A szekszárdiak meg­hívást kaptak Székelyudvar­helyre, május elejére, amit most viszonoztak. A szekszárdiak felejthetetlen na­pokat töltöttek Erdélyben. Szé­kelyudvarhely nyüzsgő iskolavá­ros, ahol a lakosság 97 százaléka magyar nemzetiségű. A fellépések mellett csodálatos kiránduláson vettek részt - Hargita, a Gyergyói havasok, Gyilkos-tó, Békás-szo­ros, Csíkszereda, Csíksomlyó, Madéfalva, Korond, Farkaslaka -, s mivel családoknál voltak elszállá­solva új barátságok is születtek. Az erdélyi kórus a Bárdos-fesz­tiválra érkezett viszontlátogatásra Tolna megyébe, ahol szintén csa­ládoknál szállásolták el a vendége­ket. Az erdélyi kórus a szekszárdi­val együtt fellépett a Tamásiban rendezett Éneldő Ifjúság dísz- hangversenyen, ahol a Garay isko­la kórusa elnyerte a „Bárdos Lajos Kórustalálkozó Fesztiválkórusa” címet. Ezt a kitüntető címet kevés kórus kapja meg, s többek között azzal jár, hogy a következő Bár­dos-fesztiválon a Zeneakadémián lépnek fel, Budapesten. A szek­szárdi vendéglátással, a közös programokkal tovább erősödött a két iskola és a két város barátsága. Az erdélyi és a szekszárdi gyere­kek könnyek között búcsúztak egymástól, ezekkel a szavakkal: jövőre találkozunk! venter Mözsi maratom programzáró Tolna-Mözs „A drog bilincse helyett a mozgás szabadságát válaszd!” elnevezésű ISM pályázati programsorozat zá­ró rendezvényét Mözsi maraton címmel rendezték a mözsi I. Ist­ván iskolában. Az egészség jegyé­ben zajló, változatos programsoro­zat az iskola szinte valamennyi di­ákját megmozgatta. A tanév folya­mán kerékpártúra, rajzpályázat, kiállítások, előadás a szenvedély­betegségekről, az iskola biok­ertjének gondozása, salátabár, to­vábbá próza- és versíró verseny is volt a feladatok között. Több alka­lommal a szülők is aktívan részt vettek a programokon, a közös tú­rán együtt horgásztak, sütöttek- főztek a gyerekekkel. Az ISM-től nyert 70 ezer forintos támogatás nagyban hozzájárult a programok színvonalas lebonyolításához, -es­Varrott ümög és halászlé Országos halfőzőverseny Sióagárdon SlÓAGÁRD Tizenegyedik alkalommal rende­zik meg június 15-én, vasárnap a sióagárdi Leányvárban a Siómenti Országos Halfőzőversenyt. A ren­dezvény a leányvári kápolnánál ökumenikus istentisztelettel kez­dődik reggel 9 órakor. Ezt követő­en 9 óra 30-kor néprajzi szabadté­ri kiállítás nyílik a Margit-pincé- nél, ahol a sióagárdi népviselet legszebb és legjellegzetesebb da­rabjait, „varrott ümögöket”, a női ing díszítésmódját, hímzésének alakulását mutatják be. Az 555 da­rabból álló magángyűjtemény Vargáné Kovács Veronika 20 éves munkájának eredménye. A kiállí­tás megnyitója után 10 óra 30-kor népi együttesek műsora kezdődik a színpadon és a Leányvár pince­sorain. A halfőző verseny 11 óra­kor indul, a zsűrizés 13 órakor lesz, az ünnepélyes eredményhir­detésre, a díjak átadására 16 óra 30-kor kerül sor. FKÉ Táltosok, szárnyaljatok! Tolna tolnai művelődési házban. A tárla­tot dr. Szilák Mihály polgármester A „Táltos” Alapfokú Művészeti Is- nyitotta meg, a legjobb alkotóknak kola tolnai tagozata diákjainak al- ajándékot adott át a szegedi Táltos kotásaiból nyílt tegnap kiállítás a iskola igazgatónője, fotó: oottvald Tánc egy mozgásszegény világban A színpadon: Gombosi László növendékei Tamási Vasárnap ismét színpadra lépnek Tamásiban Gombosi László tanítványai, ezúttal a dzsesszbalettcsoport. A Pécsi Balett ta­mási születésű - ma már színpadon nem aktív - egykori ma­gántáncosa nyolc éve tanítja tamási gyerekeket, fiatalokat a tánc alapjaira. Sándor a balett igazgató­ja.- Amikor ön táncmű­vész lett, egészen más stí­lus, más keretek uralkod­tak egy balettelőadáson. Az utóbbi tíz-tizenöt év­ben milyen irányba ala­kúk át a balett?- Én a klasszikus baletten nevel­kedtem, most már a Balettintézet­ben tanítanak más stílusokat is. Az országban akkoriban egyetlen he­lyen volt modem balett, az Eck-féle Pécsi Balettben. Pécsen egy mo­dem tánccal szembesültem. Az or­- Ön gyerekként hogyan kenik kö­zel a tánchoz?- Véletlenül. Zongorázni tanul­tam, a szüleim a zenei vonalat tar­tották fontosnak. A zongorataná­rom fedezte fel, hogy izgő-mozgó gyerek voltam, ő hívta fel a figyel­münket, hogy belett-felvételi lesz Budapesten. Nem volt indíttatás. Kilenc évet tanultam az Állami Ba­lettintézetben. Akkor a fiúkat „szétszórták” az országban, én Pécsre kerültem, ahol Eck Imre volt a művészeti vezető és Tóth szágban ma már különböző a sze­gediek, a pécsiek irányvonala. Ma van, aki beszéddel keveri a táncot, a mozgásba is bejött egyfajta sza­badság, különböző stílusok.- Mennyi esélye van ma egy vidéki tehetséges gyermeknek arra, hogy táncművész legyen?- Mindig elmondom a szülőknek, mik az elvá­rásaim, milyen ütemben zajlanak a foglalkozások. A balettművészet lénye­ge, hogy napi munkát igényel, ezt én nem tudom teljesí­teni hivatalos elfoglaltságom miatt. Kemény, kitartó munkával fel tud­juk mutatni, hogy tanítványaim koordinálni tudják mozdulataikat, szép testtartásuk legyen. Fontos, hogy itt, Tamásiban a művelődési ház termet biztosít a próbákhoz, és segíti a munkát.- Úgy mondják, a balett minden sportnál nagyobb edzésmunkát, fe­gyelmet és kitartást követel.- Ez igaz, de ennek mindenna­posnak kellene lenni, hogy olyat tudjunk felmutatni, ami profi együttesben is elmenne.- Tamási tanítványai közül foly­tatták a táncot művészeti iskolá­ban, színpadon, vagy művészi pá­lyán?- Arról tudok, hogy többen nép­tánccal folytatják, de van, aki szín- művészeti egyetem musical-sza­kán hasznosítja a nálam tanulta­kat. Remélem, hogy egy kicsit hoz­zájárulhatok - az egyébként moz­gásszegény vüágban - a tánckultú­ra megismeréséhez, elsajátításá­hoz. T.F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom