Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-30 / 150. szám

12. OLDAL SPORT 2003. Június 30., Hétfő Mérlegen a megyei I. osztályú labdarúgó bajnokság 2002/2003-as idénye Földváron újra az egekig szökött a futball-láz A dunaföldváriaknak tulajdonképpen meg sem kellett iz­zadniuk az aranyért. Az őszi idényt második helyen záró alakulat az első tavaszi fordulót követően állt az élre, s attól kezdve már egyetlen alkalommal sem adta át féltve őrzött pozícióját. Igaz, nem is kényszerítette erre senki, így nem meglepő, hogy Kindl István „fiai” a tavaszi ötödik fordulót követően már hét pontos előnnyel vezettek az őszi első sítményt nyújtottak tavasszal, s kizárólag önmaguknak köszön­hetik, hogy elbukták az aranyat. Amikor a nyitányon a Kéty le­győzte az aranyvárományost (1-0), már érezni lehetett, hogy valami nincs rendjén a csapat há­za táján, s mindezt a nagydoro­giak elleni hazai remi (1-1) csak megerősítette. Hiába szórta a gó­lokat számolatlanul Fejes Zoltán - a csatár a tavalyi év után idén is az osztály legjobb mesterlövészének találtatott - csapata képtelen volt hozni őszi formáját, így pedig ne­héz volt jó eredményt elérni. So­káig még a dobogó is távolinak tűnt a mély hullámvölgybe került egylet számára, s hogy végül még­is másodikként zártak, csak ferge­teges hajrájuknak - öt meccs, öt győzelem köszönhetik Blatt Pál tanít­ványai. A bölcskei- ekhez hason­A góllövőlisták élmezőnye Felnőttek: 43 gólos: Fejes Zoltán (Bölcske), 36 gólos: Weisz József (Dunaszentgyörgy), 27 gólos: Far­sang János (Dunaföldvár), 24 gólos: Krepsz Krisztián (Dunaszentgyörgy), 22 gólos: Szabadi Adrián (Bölcske), 21 gólos: Letenyei Gábor (Öcsény), 20 gólos: Büttl János (Dunakömlőd), 19 gólos: Márton Krisztián (Bátaszék). Ifjúságiak: 55 gólos: ündinger Miklós (Dunaföldvár), 54 gólos: Hargitai Gergely (Bölcske), 46 gólos: Mészáros Gá­bor (Dunaföldvár), 37 gólos: Pesti Viktor (Tolna), 32 gólos: Zsolnai Péter (Tolna), 30 gólos: Jaksa Péter (Öcsény), 28 gólos: Sebestyén Péter (Kakasd), 27 gólos: Horváth Sán­dor (Dunaföldvár), Dobos József (Ozora). bölcskeiek előtt... Ha csak a számokat nézzük, nem vitás: a földváriak rászolgáltak a bajnoki aranyra. A Duna-parti egylet az egész bajnokságban a legtöbb győzelmet (23) jegyezte, s veresége is csak négy akadt, ami szintén egyedülálló volt a me­zőnyben. A rutinos játékosok, így Nagy Lajos, Farsang János, vagy a játékos-edző, Kindl István reme­kül fogták össze a fiatalokat, igazi vezéregyéniségnek bizonyultak mind a pályán, mind azon kívül. Dunaföldváron újra egekig szö­kött a futball-láz, vasárnaponként rendre négy-ötszáz néző látoga­tott ki a bajnoki mérkőzésekre. A játékosok pedig meghálálták a kö­zönség szeretetét, zsinórban nyerték a mérkőzéseket, lehetett az ellenfél akár a Dunaszent­györgy, akár a Bölcske, Földvárról idén képtelenség volt elvinni a há­rom pontot. Az ősszel még biztos befutó­nak tűnő, végül ezüstérmet szer­ző bölcskeiek igen hullámzó telje­A megyei I. osztályú bajnokság győztese, a Dunaföldvár gárdája tavasszal verhetetlennek bizonyult hazai pályán, s az egész mezőnyben a legtöbb győzelmet, szám szerint huszonhármat jegyzett Kindl István játékos-edző együttese fotó: bakó jenő lóan nem lehettek elégedettek produkciójukkal a szentgyör- gyiek sem, igaz, az elmúlt két idény bajnoka legalább felléphe­tett a dobogóra, ami az őszi ötö­dik helyezés után azért mégiscsak előrelépés. A dolog egyetlen szép­séghibája, hogy sokáig a második helyen tanyázott Horváth József legénysége, s így bizony nem annyira fényes az a megszerzett bronz. A szentgyörgyiek idén egyetlen dologban pipálták le a mezőnyt: 115 rúgott góljukat megközelíteni sem tudták a riváli­sok. Hiába no, ahol olyan táma­dók rohamozzák az ellen kapuját, mint Weisz József vagy Krepsz Krisztián, nem meglepetés, hogy nagyüzemben termelődnek a gó­lok. Apropó Weisz. A Szentgyör- gyön támadóvá lett fiatal játékos nevéhez fűződik az idény gólcsú­csa is, a Kajdacs elleni hetesét senki sem tudta überelni a szezon során. A negyedik helyezett bátaszékiek végig ott voltak a tűz közelében, s ha a csapat magját sikerül együtt tartani, jövőre akár három helyet is javíthat pozíció­ján Fiáth Tamás mester együttese. Az ötödik helyezett Tamási a téli erősítéseknek köszönhetően ösz- szekapta magát - az őszt hetedik­ként zárták -, míg a hatodik Tol­nánál bizonyára mielőbb feled­nék a nagy csalódást hozó sze­zont. A harmadikként telelő ala­kulat alaposan leeresztett a tava­szi szezonra, négy győzelmével esélye sem volt rá, hogy beleszól­hasson a „nagyok dolgába”. A he­tedik kakasdiak olykor megvillan­tak ugyan - a Bölcskét például 3-1-re győzték le -, de igazán se előre, se hátra nem léphettek a ta­bellán. Hasonló cipőben járt a Dunakömlőd és az Öcsény gárdá­ja is. Mindkét klubnak akadtak fellángolásai - a kömlődiek Tol­nán gurítottak egy hármast, míg az őcsényeik Bátaszékről raboltak pontot -, de olyan meccseik is akadtak (Őcsény-Bölcske 2-7, Dunakömlőd-Bátaszék 2-6), amit bizonyára nem szívesen tesznek ki a vitrinbe. Az újonc ozoraiak biztosan tel­jesítették a célkitűzést, a riválisok ellen rendre begyűjtötték a három pontot, így korán meghosszabbí­tották megyei élvonalbeli tagságu­kat. Az idény előtt alaposan meg­fiatalított teveliek a Bátaszék le­győzésével irányították magukra a figyelmet, de ki tudtak kapni a Kajdacstól (1-2) és a Kétytől (1-2) is, amire nem lehetnek büszkék. A Simontornya és a Nagymányok egyetlen pillanatig sem volt ve­szélyben, nem úgy az őszt utolsó előtti helyen záró kétyi gárda, amely nem kis mértékben a télen igazolt Kalmár Ferenc, Márton Emil kettősnek köszönheti a bent- maradást. A kajdacsiak győzelem nélkül várták a tavaszt, s kevesen akadtak, akik nem Zámbó János fiait tippelték tuti kiesőnek. Hogy mégis megkapaszkodtak, az nagymértékben kiváló hajrájuk­nak köszönhették - a két utolsó fordulóban hat pontot gyűjtöttek -, ráadásul a Nagydorog ellen rangadót nyertek (2-1), amivel „szomszédjukat” száműzték a második vonalba. A dorogiak hiá­ba szerződtették edzőnek a ko­rábbi remek támadót, Bóka Gá­bort, az egykori paksi és szekszár­di kedvenc nem tudott csodát ten­ni, így ősztől - ha csak nem lép­nek vissza az arra jogosultak - a Hőgyész, a Döbrököz, és a Bogyiszló látogat majd Nagydo- rogra. (rónai) Megyei I. osztály Felnőttek 1. Dunaföldvár 30 23 3 4 94- 47 72 2. Bölcske 30 21 3 6 102- 33 66 3. Dsztgyörgy 30 21 2 7 115- 34 65 4. Bátaszék 30 19 6 5 77- 36 63 5. Tamási 30 18 4 8 81- 40 58 6. Tolna 30 15 7 8 75- 36 52 7. Kakasd 30 15 3 12 75- 38 48 8. Dunakömlőd 30 14 5 11 76- 62 47 9. öcsény 30 13 6 11 61- 57 45 10. Ozora 30 12 4 14 47- 60 40 11. Tevel 30 11 2 17 49- 59 35 12. Simontornya 30 9 6 15 52- 70 33 13. Kéty 30 7 2 21 41-109 23 14. Nagymányok 30 6 4 20 37- 77 22 15. Kajdacs 30 3 2 25 19-123 11 16. Nagydorog 30 3 1 26 26-146 10 * Ifjúságiak 1. Dunaföldvár 30 28 - 2 201- 22 84 2. Ozora 30 24 - 6 146- 58 72 3. Tolna 30 23 2 5 151- 31 71 4. Bölcske 30 21 3 6 147- 46 66 5. öcsény 30 19 2 9 127- 51 59 6. Bátaszék 30 18 3 9 136- 64 57 7. Simontornya 30 18 1 11 116- 54 55 8. Tamási 30 13 6 11 109- 74 45 9. Kakasd 30 13 2 15 103- 98 41 10. Dsztgyörgy 30 10 6 14 100- 79 36 11. Nagymányok 30 9 4 17 59-102 31 12. Dunakömlőd 30 8 3 19 76-140 27 13. Kéty* 28 5 4 19 36-147 16 14. Tevel 30 5 1 24 42-158 16 15. Nagydorog 30 3 3 24 47-210 12 16. Kajdacs 30 2 2 26 29-292 8 * = 3 büntetőpont levonva Mérlegen a megyei II. osztályú labdarúgó bajnokság 2002/2003-as idénye Rajt-cél győzelmet aratott a Pusztahencse Az aranyérmes Pusztahencse kiemelkedett a mezőnyből, de a második Sióagárddal és a harmadik Madocsával sem tud­ták tartani a lépést a vetélytársak. Nem vitás, e három csa­patról szólt a megyei II. osztályú pontvadászat 2002/2003-as idénye. Mindhármukat esélyesnek tartották akár a végső győzelemre is, de egyikük korán kiszállt a „játékból”. A Madocsa nem bírta a tempót, a Sióagárd pedig hiába küzdött kitartóan, Porga István csapata nem adott esélyt az előzésre. Igazából talán az agárdiak sem hittek benne, hogy be tudják fog­ni az őszi idényt hét pont előny­nyel letudó hencseieket. Hiába botlott meg rögtön a második for­dulóban Cikón a listavezető (2-3), az agárdiak nem tudtak nyerni (a Majossal 1-1-et játszot­tak hazai pályán), s akkor sem voltak képesek begyűjteni a há­Megyei II. osztály Felnőttek 1. Pusztahencse 30 24 3 3 88- 22 75 2. Sióagárd 30 20 7 3 76- 28 67 3. Madocsa 30 17 3 10 83- 55 54 4. Majos 30 12 10 8 59- 46 46 5. Tengelic 30 12 9 9 54- 49 45 6. Bátaapáti 30 12 8 10 53- 49 44 7. Bogyiszló 30 11 10 9 52- 54 43 8. Gerjen 30 13 4 13 79- 73 43 9. Döbrököz 30 12 6 12 61- 57 42 10. Cikó 30 12 5 13 48- 48 41 11. Aparhant 30 12 4 14 58- 47 40 12. Hőgyész 30 11 5 14 47- 57 38 13. Kisdorog 30 10 8 12 62- 59 38 14. Mucsfa 30 3 12 15 40- 95 21 15. Magyarkeszi* 30 4 6 20 38- 89 15 16. Váralja* 30 3 4 23 36-106 10 * * 3 büntetőpont levonva Ifjúságiak 1. Aparhant 30 26 - 4 162- 33 78 2. Gerjen 30 23 4 3 148- 40 73 3. Cikó 30 20 3 7 131- 44 63 4. Tengelic 30 17 2 11 105- 62 53 5. Sióagárd 30 17 1 12 150- 89 52 6. Bátaapáti 30 15 6 9 89- 64 51 7. Madocsa 30 15 2 13 85- 74 47 8. Kisdorog 30 14 3 13 97- 74 45 9. Majos 30 14 3 13 88- 89 45 10. Bogyiszló 30 12 3 15 54-123 39 11. Hőgyész 30 9 2 19 67-141 29 12. Magyarkeszi*30 10 1 19 64-113 28 13. Mucsfa 30 8 2 20 58-112 26 14. Pusztahencse 30 7 4 19 55-119 25 15. Váralja* 30 8 1 21 71-168 22 16. Döbrököz 30 6 1 23 62-141 19 * » 3 büntetőpont levonva rom pontot, amikor két fordulóval a bajnokság befejezése előtt a Bogyiszló tréfálta meg otthoná­ban (0-2) a tavalyi ezüstérmest. Ekkor a végül kiesőhelyen záró Magyarkeszinek ajándékoztak pontot (1-1). A legnagyobb sansz azonban mégiscsak a 23. forduló­ban kínálkozott a felzárkózásra - a Pusztahencse akkor 59, míg a Sióagárd 55 ponttal állt a tabellán -, de a rangadó végül a vendégek­nek kedvezett, akik az Agárdról elcsent egy ponttal (0-0) tulaj­donképpen már ekkor zsebben érezhették az aranyérmet. Ha csak a rangadókat nézzük, a hencseiek ebben is megelőzték a sióagárdiakat, hisz míg hazai pá­lyán mindhárom riválisukat - a Majos is ide sorolható - legyőz­ték, addig elsőszámú üldözőjük a madocsaiakkal egyetemben két­szer is botlott. Apropó Madocsa. A bronzérmes egylet igencsak le­eresztett a tavaszra, képtelen volt még csak megközelíteni is őszi produktumát. Sokáig a dobogós helyük is veszélyben forgott - ha­zai pályán ki tudtak kapni a Kisdorogtól (1-3) és a Döbrököz- től (2-3) is, vendégként pedig kí­nos hatosba szaladtak bele Ger- jenben (4-6) -, de aztán a hajrára összekapták magukat, s végül A Pusztahencse együttesének nem akadt ellenfele, Porga István (képünkön a felső tabella élén állt, s végül biztosan gyűjtötte be az aranyérmet biztosan léptek fel a pódium har­madik fokára. A majosiak kibérelték a negye­dik helyet, s bár a Bátaapáti és a Tengelic olykor szorongatta őket, nem kellett lemondaniuk az elő­kelő pozícióról. Az ötödik helyre befutó Tengelic a 29 gólt jegyző Vida Tamás személyében gólki­rályt adott az osztálynak, ennél több pozitívum azonban aligha mondható el a korábbi többszö­rös bajnok idényéről. Nem úgy a bátaapáti alakulat produktumá­ról, melynek hatodik helye azért is dicséretes teljesítmény, mert több jóval magasabbra taksált csapatot - Bogyiszló, Gerjen - is maguk mögé tudtak utasítani. A bogyiszlói drukkerek bosszan­kodtak is eleget csapatuk miatt ta­vasszal, az őszt még negyedik he­lyen záró fiatal csapat olyan hul­lámzó teljesítményt nyújtott, amit csak a balatoni hajósok tapasztal­hatnak meg testközelből vihar idején. Először a hatodik körben tudott nyerni Török Bálint gárdá­ja, s ez a negatív széria sokba ke­rült a végelszámolásnál. A Gerjen, Döbrököz, Cikó trió erős közép­csapatként marad meg a drukke­rek emlékeiben, attól függetlenül, hogy mindegyikük összehozott egy-egy bravúrgyőzelmet az idény során ía Cikó a Pusztahen­sorban balról a második) csapata végig a FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY csét győzte le 3-2-re, a Gerjen a Madocsa ellen nyert 6-4-re, míg a Döbrököz úgyszintén a madocsa- iakat tréfálta meg egy 3-2-es ide­genbeli győzelemmel), míg az Aparhant produktumára gondol­va bizonyára az ugrik be elsőként, hogy a bajban megkétszereződik a csapat ereje. Az apariak eseté­ben is ez történt, akik akkor kezd­tek el focizni, amikor megcsapta őket a kiesés szele. Még a Mado- csát is két vállra fektették (3-1), amit az őszi szereplésüket tekint­ve talán kevesen gondoltak a szimpatizánsaik közül. A Hő­gyész és a Kisdorog csapatai végig az alsóházban tanyáztak, de iga­zából egyiküket sem fenyegette a kiesés veszélye. Nem úgy a Mucsfa, a Magyarkeszi és a Váral­ja gárdáját, atók nem is tudták el­kerülni sorsukat. Hárman össze­sen tíz győzelmet tudtak „össze­lapátolni”, s ha megszerzett pont­jaikat összeadnánk, még úgy sem kerülhettek volna a dobogóra. Ez a teljesítmény pedig a még az oly sokat szidott második vonalban is édeskevés. (rónád A góllövőlisták élmezőnye Felnőttek: 29 gólos: Vida Tamás (Tengelic), 24 gólos: Babai László (Majos), 22 gólos: Kovács László (Gerjen), 21 gólos: Stölkler Ákos (Kisdorog), Aradi Gábor (Madocsa), Varga Zoltán (Pusztahencse), 20 gólos: Böde István (Madocsa), 18 gólos: Sörös József (Bátaapáti), Taba Sándor (Gerjen), 17 gólos: Kész Gábor (Sióagárd). Ifjúságiak: 39 gólos: Farkas István (Aparhant), 37 gólos: Czékmány Bálint (Cikó), 36 gólos: Varga Zsolt (Cikó), 31 gólos: Horváth János (Sióagárd), 29 gólos: Domokos'Tibor (Kisdorog), 27 gólos: Sztojka József (Bátaapáti), 25 gólos: Forrai Csaba (Cikó), Bodnár Balázs (Aparhant), 23 gólos: Hajdú Roland (Gerjen). 4 t )

Next

/
Oldalképek
Tartalom