Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-26 / 147. szám

2003. Június 26., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét RÁKOSI GUSZTÁV Egy falusi lokálpatrióta Harmincöt esztendős pályafutás ért véget, a gerjeni Domsa Fe­renc szögre akasztotta a futballcipőt - olvashattuk keddi számunk­ban a sportoldalon. Kilenc évesen lett igazolt játékos a serdülőben, az utóbbi években már Dénes fiával együtt játszott és rúgta a gólo­kat. A sporttal azonban nem szakított, a fogathajtó versenyeken továbbra is ott lesz, eredményeivel növelve a község jó hírét. Itt is van utánpótlás, Dalma lánya ígéretes tehetség. A gerjeni lovas­napok ötlete is Domsa Ferencé, feleségével, Erzsi asszonnyal (és mások segítségével) csodás pályát varázsolnak, remek szórako­zást teremtenek a falubeliek és vendégeik számára immár hét éve a Gödrökbe - így hívják a verseny színhelyét. Az élet azonban nem csak ünnepnapokból áll. A dolgos hétköznapokon Feri egy mező- gazdasági kft-t vezet, gonddal, törődéssel és az agrárágazat ismert nehézségei ellenére is sikerrel, munkát, jövedelmet biztosítva sok gerjeni embernek. Éveken keresztül tagja volt a falu képviselő-tes­tületének is, vitákkal, de soha nem sértődötten igyekezett érvénye­síteni választói érdekeit. Ilyen egyszerű: futball, fogathajtás, közéleti tevékenység, munka - vagy inkább fordított sorrendben, de nem ez a lényeg, hanem a hűség a szülőfaluhoz, a tenni akarás, amelynek eredményéből az egyéni célok, a család boldogulása mellett jócskán jut másoknak isGerjenben. Úgy hívják ezt, lokálpatriotizmus. Szép szó, ha vala­ki olyan tartalommal tölti meg, mint Domsa Ferenc. Megkérdeztük olvasóinkat Emelkedtek a bérek Tolnában Több a szellemi foglalkozású alkalmazott Minimálisan bővülő alkalmazotti létszám, emelkedő átlagkerese­tek, több szellemi foglalkozású dolgozó, kevesebb fizikai mun­kás, ez jellemezte Tolna megyében az alkalmazásban állókat az idei első negyedévben. Tolna megye Az idei év első negyedévében Tolna megye legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és tár­sadalombiztosítási intézmé­nyeknél átlagosan közel ötven­ezer-kétszázán álltak alkalma­zásban, egy százalékkal többen, mint az elő­ző év azonos időszakában. Bár az alkalmazot­ti létszám nagyobbik hányadát, hatvan száza­lékát, még most is a fizikai foglalkozásúak al­kotják, de ebben a körben egy százalékos lét­számcsökkenés következett be, míg a szelle­mi foglalkozásúak száma négy százalékkal bővült - tudtuk meg Fehér Péternétől, a KSH Tolna Megyei Igazgatóságának vezetőjétől. Az év első három hónapjában Tolnában a tel­jes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 111.900 forint volt, ami 76.100 forintos nettó átlagkeresetnek felelt meg. A reálkereset jelen­tősen, 16 százalékkal nö­vekedett 2002. első ne­gyedévéhez viszonyítva. A havi bruttó jövedelmek legnagyobb mértékben, 51 százalékkal, az oktatásban, az egészségügyi és szociális ellá­tás területén - 45 százalékkal, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásoknál - 37 száza­lékkal, és a szálláshely-szol­gáltatás, vendéglátás területén - 26 százalék, emelkedtek. Legjobban fizető gazdasági ág megyénkben a villamosener­gia-, gáz-, gőz- és vízellátás volt, ezt követte az oktatás, majd a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás. Legkeveseb­bet az egyéb nemfém ásványi termékek gyár­BRUTTÓ JÖVEDELMEK TOLNÁBAN 2003. 1. NEGYEDÉV (FT/HÓ)- villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás: 222.300- oktatás: 167.200- közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás: 127.300- egészségügy-szociális ellátás: 125.700- textília, ruházati- bőrtermék gyártása: 74.200- fa- papírtermék gyártása: 72.700- nemesfém, ásványi termékek gyártása: 62.800 AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK HAVI BRUTTÓ ÉS NETTÓ ÁTLAGKERESETE 2003.1. negyedév S Baranya Somogy Tolna IU Bruttó átlag kereset (Ft) |l Oél-Dunántúl Országos Nettó átlag kereset (Ft) tása, a fa-, papírtermékek, valamint a textília, ruházaü és bőrtermék gyártása területén dol- gozók kerestek Tolna megyében. f. kováts Elmegy-e a hídavató bulira? Mint tegnap megírtuk, június 28-án 14 és 22 óra között nép­ünnepélyt tartanak az átadásra váró szekszárdi Duna-hídnál. Olvasóinktól azt kérdeztük, ők elmennek-e? Kocsi János, Tolna: Családostól megyünk, csak még azt nem tudom, hogy honnan indul a busz. A tájékoztatókban ugyanis nem láttam ezt az információt. A legérdekesebbnek a hídi vásár ígérkezik, és a hidat sem láttuk még. Klopcsik József, Tolna: Természetesen mi is ott leszünk, csalá­dostól. Kíváncsiak vagyunk a hídra, és persze a programokra is. Besenczi Zsanett, Paks: Örülök, hogy megépült a híd, hiszen rö- videbb lesz sok út, például, ha Szabadkára utazunk. Sajnos nem tu­dok az avatásra menni, mert éppen dolgozni fogok, majd megcsodá­lom az első átkelésnél. Vaszkó Zsolt, Paks: Ott leszek az avatón és tudom, hogy nem egyedül megyek Paksról. Sok ismerősömmel együtt nagyszerű do­lognak tartom a híd megvalósulását, hiszen sokkal könnyebb lesz a közlekedésünk az Alföld felé. ■ Előző kérdésünk: Egyetért-e a demonstráló fuvarozó vállal­kozókkal? Szavazóink több, mint kétharmada, azaz 71,4%-a nem ért egyet a de- monstrálókkal. MAI KÉRDÉSÜNK; Jó lenne-e, ha privatizálnák a megyei kórházat? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepitjsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Privatizációs igen, fékekkel Többféle érdek, sokféle álláspont A köztudatban kórháztörvényként ismert, az egészségügyi intézmények privatizációjáról szóló jogszabály a politikuso­kat és a szakmát egyaránt megosztotta. A kérdéssel mi is többször foglalkoztunk, megszólaltatva a megyei orvosi ka­mara, illetve a kórházak vezetőit. Ezúttal egy olyan szakem­ber, dr. Wagner Gyula főorvos, véleményére voltunk kíváncsi­ak, aki több oldalról szemléli a kérdést, lévén egyrészt a szekszárdi megyei kórház 1. számú belgyógyászatának orvo­sa, másrészt a privatizált műveseállomás vezetője. Szekszárd Szakértők szerint több száz milliárd forintra len­ne szükség a sok sebből vérző magyar betegellátó rendszer helyzetének ja­vítása érdekében, csak­hogy a jogos fejlesztési igényeket állami forrásokból bizto­sítani nem lehet. Marad tehát az egészségügy privatizációja. A ma­gántőke bevonását ellenzők sze­rint a szakmai vállalkozások rész­vétele a privatizációban egyrészt árfelhajtó, versenykorlátozó hatá­sú lehet. Másrészt a profitra törek­vő vállalkozásokkal egy nehezen kiszámítható elem jelenik meg a kórházi ellátásban és fennáll an­nak a veszélye, hogy a magas szin­tű ellátáshoz való egyenlő hozzáfé­rés lehetősége is csökken.- Mi erről a véleménye dr. Wag­ner Gyula főorvosnak, akinek mindkét oldalra van rálátása, mi­vel egy időben a szekszárdi me­gyei kórház főorvosa és 1991. óta a kórház területén működő privati­zált dialízis központ vezetője.- Nem egyszerű a helyzet, mert sokféle érdekek vannak, de az biz­tos, hogy az egészségügyben szük­ség van befektetőkre, kell a tőke, mert az állam nem tudja a beruházá­sok pénzügyi fedezetét biztosítani, és így előbb, utóbb nagy problémák Tennének. Az állami egészségügyi fejleszté­sekben nagy lemaradá­sok vannak, a kórházi osztályok többsége nem felel meg az EU- komfortnak. Ahhoz, hogy az euró­pai normáknak megfelelően legye­nek felszerelve a kórházak, na­gyon nagy fejlesztések szüksége­sek - mondta dr. Wagner Gyula. A főorvos szerint 1991-ben a szekszárdi művese állomás privati­zálására is azért került sor, mert a betegek ellátását korlátozta a meg­felelő felszereltség hiánya. A beteg­létszám növekedése miatt egyre több gépre lett volna szükség, de erre állami pénzek nem voltak, az egészségügyben használt műsze­rek ugyanis nagyon drágák.- Az nem kérdés, hogy az egész­ségügyben szakmai befektetőkre szükség van, de az már igen, hogy aki privatizál, annak milyen jogo­sítványai lesznek, hogy akik részt vállalnak a betegellátás működte­tésében, azok milyen jogosítvá­nyokat kapnak, milyen garanciák lesznek, a jogi környezet hogyan alakul. Nem ismerjük a törvényt, nem látjuk világosan, hogy mit fog a privatízőr csinálni, maradéktala­nul el lesznek-e látva a betegek, nem küldenek-e el orvosokat a ra­cionalizálás jegyében, megvalósul- e a hosszú távú kiszámíthatóság. Arra kellene nagyon odafigyelni, hogy a befektető ne tehessen azt, amit akar, erre kellene a törvénybe beépíteni szakmai és társadalmi fé­keket. Ezek a fő kérdések.- Gondolom ezek a dilemmák a művese központ privatizációjánál is felmerültek.- Igen, a dialízis központban is külföldi tőkés van, akinek nyilván van bevétele a kezelésekből, de azt nem mind viszi ki, hanem újabb művese állomások létesítésébe fekteti, korszerű, centrumokat hoz létre. Ennek köszönhetően azok a betegek, akik korábban a kezelés hiánya miatt meghaltak volna, ma életben maradnak.- Akkor éljen a privatizáció?- Én úgy látom, hogy a privati­zációt kis kórházaknál lehet iga­zán jól végrehajtani, ahol kevés osztály működik, kevés feladattal. De ott, ahol annyira szerteágazó feladatok vannak, mint egy megyei kórháznál, ahol vannak profitot nem termelő osztályok is, ott már felmerül az a kérdés, hogy a non­profit részlegeket ki fogja működ­tetni? A befektető nyilván azt mondja, hogy ami nem hoz pénzt, az nem kell, azt a feladatot lássa el más. Nekünk ilyen aggályaink vannak. f. kováts Hírek KAKASD. Az önkormányzat adóhatósági munkájáról és a hulladékgazdálkodási törvény­ből eredő feladatokról tárgyal­nak a kakasdi képviselőtestület tagjai, valamint felülvizsgálják a szociális ellátásokról szóló he­lyi rendeletet. A ülés június 26- án 18 órakor kezdődik a polgár- mesteri hivatalban. KÖLESD. A Tolna Megyei Va­dászkamara ma, csütörtökön 16 órától ismeretterjesztő progra­mot rendez Kölesden, a Borok Házában. A rendezvény címe: A vadászati kultúra és etika ápolásának lehetőségei a vad­gazdálkodók életében. A prog­ram során szó lesz a bor és a vadászturizmus összekapcsolá­sának lehetőségeiről is. Az ese­ményre elsősorban a vadásztár­saságok kulturális és propagan­da felelőseit várják, de másokat is szívesen látnak. GERJEN, Tolna. Ma, csütörtö­kön többek között Gerjenbe és Tolnára is ellátogat dr. Gulyás Kálmán, a Miniszterelnöki Hi­vatal egyházügyi államtitkára. Gerjenben a helyi templom fel­újításával kapcsolatban tárgyal a helyi vezetőkkel, Tolnán - ahová Horn Gábor országgyűlé­si képviselőt is várják -, a helyi oktatási intézmények hosszabb távú fejlesztéséről lesz szó. HŐGYÉSZ. Czencz János fes­tőművész életmű-kiállítása júni­us 29-én, vasárnap délután 3 órakor nyílik a hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszállóban. Öröm, eredmények, elégedettség A madocsai általános iskola új igazgatója Az, hogy pályáztam az igazgatói tisztségre, nem cél, hanem eszköz elképzeléseim megvalósítására, természetesen a szü­lők, a nevelőtestület és az önkormányzat segítségével. Öröm­mel, eredményekkel, elégedetten és sikeresen szeretnék dol­gozni. Madocsa Agócs Mihálynét, a paksi Bezerédj Általános Iskola tanárát nevezte ki öt évre a község általános iskolája igazgatójává a képviselő-testület. - Sok mindent leírtam a pályáza­tomban - mondja a pedagógus - de ez nem elég, hiszen mindent nem lehetett papírra vetni. Úgy ér­zem, eddigi pályám során, tanár­ként mindig megtaláltam a mun­ka örömét, szeretném ezt vezető­ként is átélni. Ehhez eredmények kellenek, az iskola pedagógiai programjának, a helyi elképzelé­sek megvalósítása, amelyben szá­mítok a szülők együttműködésé­re, a tapasztalt kollégák és a tehet­séges fiatal pedagógusok támoga­tására, az önkormányzat segítsé­gére. Elégedett akkor le­szek, ha sikerül olyan lég­kört teremtenem, amely­ben mindenki a lehető leg­többet képes nyújtani. Si­keres is szeretnék lenni, ezt azonban a szülők, a ne­velőtestület és a község ve­zetése ítéli majd meg. Alapelvem, hogy csak olyat tehetek, ami etikailag vál­lalható, megoldható és amiben kompromisszumokat lehet kötni. Az elvek izgatnak, amelyek a köz­oktatást mozgatják, nem az éppen aktuális, folyton változó jogsza­bályok. Mindig is érdekeltek a ki­hívások, mostanában a pedagógi­ai pályán pedig akad ezekből elég, hogy mást ne említsek, meg kell felelni az uniós elvárásoknak: az élethosszig való tanulás, az ide­gen nyelvek elsajátítása, az infor­matikai oktatás a tehetségfejlesz­tés mind komoly feladat, miköz­ben meg kell őrizni hagyománya­inkat. A Bezerédj iskolától fájó szívvel, és egy Hemingway idézet­tel búcsúztam, amely így hang­zik: Elmúlt, mint száz más püla- nat, de tudjuk, hogy múlhatatlan, mert szívek őrzik, nem szavak. RÁKOSI GUSZTÁV Agócs Mihályné Született Klein Zsuzsanna, Pakson 1960. április 5-én. Végzettsége: tanárképző főiskola, biológia-kémia sza­kon 1981, közoktatási vezetőképző 2002. Pályája: Dunakömlődön tanított 1981-88 között (akkor ez az is­kola is a Bezerédj-hez tartozott), 1988-tól 2003-ig a Bezerédj Általános Iskola tanára. Férjezett, három gyer­mekük van, Dóra 21, Szilvia 17. Gábor 13 esztendős. Szeretnél a megye egyetlen napilapjának hirdetési „csapatához” tartozni? Ha úgy érzed, hogy: Jó kommunikációs készséggel Széles ismeretségi körrel (Szekszárd, Paks, Bonyhád, Dombóvár) Ambícióval Tárgyalókészséggel rendelkezel, akkor pályázatodat várjuk a Kiadó címére: Tolnai Népújság 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Beküldési határidő: 2003. június 30. Jelige: „A mi lapunk” Tolnai Népújság A miénk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom