Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-12 / 135. szám

4. OLDAL MEGYE TŰKOR 2003. Június 12., csütörtök Német nemzetiségi képzés, zeneiskola, speciális tagozat a Gyönki Általános és Zeneiskolában Három kiváló diák Bárdosáé Szabó Gab­riella, a diákönkor­mányzat patronáló tanára átadta a szót az önkormányzat választott vezetőjé­nek. Nagy Tibor, a diák­önkormányzat veze­tője elmondta, hogy osztályonként két tagja van a tes­tületnek. Az elnököt ők választják maguk közül. Az önkormányzat részt vesz az iskolai rendezvé­nyek szervezésében. Ezek közé tartoznak a suli napok, év közben az osztályok közötti sportrendez­vények, a Suli Kupa és a Szuper­bajnokság. Utóbbiban a legjob­bakat díjazzák. Az utolsó két év­folyamon tanulók írják az iskola­újságot. Nagy Tibor nyolcadikos és a szekszárdi. Az I. Béla Gimnázi­umba készül. Szigeti Erika hatodikos, három éve tanul zenét. Úgy mondják, született tehetség.- A zenetanárom ajánlotta a hangszert, de nekem is mindig tetszett a szaxofon, mert olyan dzsesz- szes. Komolyzenét és könnyűzenét is ját­szunk. A kedvencem főként Bach és Mozart. A testvérem fuvolázni tanul, apukám és a nagyapám harmonikázni ta­nult.- Mi szeretnél lenni?- Szegedre szeretnék men­ni zenei középiskolába. Az­tán zenetanárnak készülök, azt mindenképpen elvégzem, hogy biztos legyen. E mellett még akár­mi is lehetek Bodrogi Péter német nyelvtu­dásával tűnik ki a többiek közül. A körzeti német prózamondó ver­senyen harmadik lett. Egy másik Nagy Tibor, Szigeti Erika és Bodrogi Péter versenyen pedig második. Az is­kolai német fordítási házi verse­nyek rendszeres részvevője. Az iskolában vannak két nyelvű és nemzetiségi csoportok. Elégedett a helyi nyelvi okta­tással, s megemlítette, hogy kül­földi táborokban is részt vehet­nek. Ausztriában például az egy hetes táborozáson csak németül beszélő tanárok foglalkoznak ve­lük. Naponta több órában gyako­rolják a nyelvet, a maradék idő­ben kirándulnak. Nyolc éve tanul németül, s a gyönki gimnázium­ba készül. ■ A speciális tagozatról A Farkas Decsőné a speciá­lis munkaközösség veze­tője. A tanulók szakvéle­mény alapján kerülnek ide az óvónők, vagy a tanítók felterjesztése alapján. Ezekbe a speciális, ös­szevont osztályokba az idén 39 tanuló jár, elsőtől nyolcadikig. Két végzett gyógypedagógus foglalkozik ve­lük, az osztályfőnök tanító. A ta­nulásban akadályozottak számá­ra előírt tantervet tanulják, de ugyanolyan bizonyítványt kap­nak mint mások. Tovább is tanul­hatnak, tanulnak is szakképző is­kolákban, vagy a szekszárdi Kolping Iskolában. Sokan visszajárnak és elmondják, hogy több szakmát is sze­reztek. A gyerekek szere­tik a tagozatot, hi­szen a normál iskolá­ban gyakran érték őket kudarcok. Csak a tanításban különülnek el, min­den másban a többiekkel együtt vesznek részt. Közös tábort is szerveznek a normál osztályok tanulóival, sokat kirándulnak. A speciális képzés lényege, hogy kis csoportban tanulnak, sok-sok egyéni foglalkozással. ■ Az összeállítás a gyönki általános és zeneiskola támogatásával jelent meg. írta Ihárosi Ibolya, a fotókat Bakó Jenő készítette A zenetanítás értelme Fejér Béla a ze­neiskola vezető­je. Négy éve mű­ködnek önálló­an. Hárman van­nak főállásban, egy óraadó taná­ruk van. Mint el­mondta, a zene­oktatás célja a közösségi nevelés, a zenekultúra megszerettetése. Tapasztalat, hogy a zenét tanuló gyerekek lelkileg és logikai gondolkodásukban is gyor­sabban fejlődnek. A zenekar tagjai­nak még a magatartása is más. A zenetanítás során külön foglalkoz­nak minden gyerekkel, s természe­tesen nemcsak a muzsikáról esik szó. A pedagógus és diák közelebb kerül egymáshoz. Négy éve önállóak, három éve öt diákkal alakították meg a fúvós- zenekart, mára tizenöten vannak. A német hagyományok miatt elsősorban fúvós hangszereket tanulnak a diákok. Érdesség­ként említette, hogy ha az egyik gyerek tanul zenét, akkor a testvérét is hozza magával. A hangszereket az iskola vá­sárolja, volt olyan év, amikor másfél millió forintot költöttek hangszerekre. Az idén tubát vettek, aminek 700 ezer forint az ára. S ez még nem profi, hanem tanuló hangszer. Az iskola igazgatója közbeve­tette, hogy tervszerűen, a költ­ségvetésből, támogatásból és pá­lyázatokból vásárolják a hang­szereket. Az említett hangszer vásárlásához egy Szakadáton élő német állampolgár adományo­zott ezer eurót. A két éves előkészítőn min­denki furulyával kezdi, aztán vá- lasztanak hangszert. _________■ Az igazgató szemével János Zoltán, az iskola igazgató­ja elmondta, hogy a Gyönki Álta­lános és Zeneiskola egy volt kör- zetesített intézménynek az utód­ja. Most társulásban működik, öt település tartja fent, éppen folya­matban van a hatodiknak a csat­lakozása.- A társulás megol­dotta a korábbi problé­mákat, úgy gondolom, hogy a miénk a megye, vagy akár az ország egyik legkiegyensúlyo­zottabb pénzügyi hátte- | révei rendelkező intéz­_____ mé nye. Évek óta alap- normatívából, kiegészítő támoga­tás nélkül működünk. Ehhez nyilván az is kellett, hogy olyan feladatokat vállaltunk, amelyek plusz normatívát is hoznak az in­tézménynek - fogalmazott az igazgató. Önállóan működik a zeneisko­la, a speciális képzés és a kézmű­ves foglalkozás. Az iskolának je­lentős a szerepe a térség életé­ben, hiszen a környező kis tele­püléseken egyáltalán nincs isko­la, vagy csak alsó tagozatos kép­zés van. Az intézmény tehát meghatározó szerepel játszik nemcsak az oktatás, hanem a kultúra és közélet területén is. Az iskola több pedagógusa képvise­lő a környező településeken, egyesületek, alapítványok veze­tői, szervezői.- Az általános iskola célja nem lehet más, mint az alapkészségek kialakítása és a felkészítés a to­vábbtanulásra. Diákjaink jelen­tős része gimnáziumban és szak­középiskolában tanul tovább. Ezek között szerepel a gyönki gimnázium a német nyelvoktató ISKOLAI ADATOK Az iskola tanulóinak létszáma 410 A zeneiskolások száma: 55 A pedagógusok létszáma: 31 Az óraadók száma: 3 programjával, a szekszárdi Garay és az I. Béla Gimnázium is. Na­gyon fontos még számunkra, s a pedagógiai programunkat is e szerint állítottuk össze, hogy a szülői, tanulói igényeknek meg­feleljünk. Szempont volt ez a képzési kínálat bővíté­sekor is. A zeneiskola is úgy indult be, hogy di­ákjaink Hőgyészre jár­tak át, akkor gondol­tam, hogy inkább old­juk meg házon belül. Ez az első tanévünk, ___amikor a szegedi Táltos is kolának a kihelyezett tagozata működik nálunk. Ez kézműves foglalkozást jelent heti négy órában. Ebben a csoport­ban a speciális tagozatra járó gyerekeink is benne vannak. Spe­cialitásunk még nemzetiségi nyelvoktatás, ami már évtizedes hagyományokra tekint vissza. Sok gyerekünk van, de nagyon igyekszünk odafigyelni minden egyes gyerek személyes problé­máira. Erre már csak azért is szükség van, mert egy részük ne­héz körülmények között él, mondhatnám, hogy hátrányos helyzetű. Az is fontos számunk­ra, hogy kötetlen formában is ta­lálkozhassunk a gyerekekkel, ne­kik meg a közösséggé formáló­dáshoz ad segítséget. Közös program a karácsonyi műsor, előtte saját készítésű játékokból rendezünk vásárt, a szülők haté­kony közreműködésével. Iskolai rendezvény még a farsang, s ép­pen most szerdán és csütörtökön vannak a Suli napok. A szabad idő hasznos eltölté­sét szolgálja a 13 ezer kötetes könyvtár, a 10 szakkört egészíti ki a művelődési ház kínála- " fa, sportoló gyerekeink is szép eredményeket érnek el a fociban és a kézilabdá­ban. A szabadidő eltöltésé­hez hozzátartoznak a tábo­rok is. Hagyomány a német nyelvoktatás Augusztusban lesz 30 éve, hogy Tóth Lászlóné az iskolában tanít, öt éve igazgatóhelyettes. Fel­adatai közé tartozik a né­met nemzetiségi nyelv- oktatás szervezése, irá­nyítása. A speciális tagozat ki­vételével az iskola vala­mennyi tanulója részt vesz a né­met nemzetiségi nyelvoktatás­ban. Jelenleg 20 csoportban 374- en tanulnak németet. A nyelvta­nárok száma 7, öten német nem­zetiségi főiskolai végzettséggel rendelkeznek.- Az alsó tagozatban a nyelv já­tékos tanulása a cél, a felsőben pedig annak életszerű alkalmazására ösztö­nözzük a tanulókat. A második osztálytól kezdve úgynevezett ní­vócsoportos oktatás fo­lyik, ami azt jelenti, hogy évfolyamon belül külön csoportokban tanulnak a gyorsab­ban, külön a lassabban haladók. A kisebbek már évek óta nyári német hagyományőrző olvasótá­borokban vesznek részt az iskolá­ban, a nagyobbak pedig Ausztriá­ban német nyelvtanárok segítsé­gével gazdagítják tudásukat. Rendszeres látogatói vagyunk a szekszárdi Német Színháznak, a nyelvi versenyeken szép eredmé­nyeket érnek el iskolánk diákjai. Az iskola német munkaközös­ségének szervezésében megyei német tanulmányi versenynek ad otthont az iskola. Az évenként megrendezett megyei nemzetisé­gi nap is szép hagyományt jelent már számunkra. Fontosnak tartjuk a nyelvokta­táson túl a hagyományok ápolá­sát, megőrzését, a német népis­meretet átadását is tanulóinknak. E célt szolgálja a német hagyo­mányőrző szakkör is. Tanulóink nagy sikerrel szerepelnek az isko­lai, községi és a társközségi ren­dezvényeken. Megmaradt az úttörőszervezet A Kincskeresők úttörőcsapatnak 164 alsó tagoza­tos tagja van, ve­zetője Keller Andrásné.abú el­mondta, hogy az iskolában meg­maradt, de át is alakult a gyer­mekszervezet. Havonta rendeznek programokat. A központi progra­mokon mindig részt vesznek, ők is és felsősök is. Társulásban mű­ködnek, ezen belül létszámará­nyosan osztják meg a központi tá­mogatást. Nyaranta mintegy har­mincán a speciális osztályosokkal együtt egy hetes tábort szervez­nek az iskolában, a volt kollégi­um felszerelésének a felhaszná­lásával. A felső tagozatos csapat úgy­szólván csak a régi szervezet ne­vét, a Petőfi Sándort tartotta meg. Vezetője Kékesi Istvánné. A profiljuk kimondottan az is­kolai és iskolán kívüli szabad­idős tevékenység, 190 úttörővel működnek az idén. Sakk, vers­mondó és népdaléneklési ver­senyt szerveznek. A gyermekszer­vezet napja évente egész napos program, akadályversennyel. A gyermektársuláshoz hat úttörő- csapat tartozik, egymás versenye­in kölcsönösen részt vesznek. Az iskola profiljából adódónak német nemzetiségi Ki mit tud?-ot rendeznek, az idén már hete­dik alkalom­mal. Ez utób­bin nemcsak a szervezet tag­jai vehetnek részt, s a többi rendezvényen sem veszik szigorú­an a tagságot. Ők szervezik a nyá­ri balatoni sóstói táborozást. Mindkét úttörőcsapatnak jók a kapcsolataik az önkormányzatok­kal, amelyek támogatják a táboro­zást és a rendezvényeket. Mind a ketten sok pályázatot írnak. Fúvóstalálkozóból népünnepély Az ifjúsági zenekar alapítójára emlékeztek Kaposszekcső Az ifjúsági zenekart 1984-ben megalapító Hábich Konrádra minden év pünkösdjén nagy­szabású fúvóstalálkozóval emlékezik az önkormányzat. Az idén kilenc Tolna és Bara­nya megyei együttes muzsi­kált a népünnepély jelleget öltő rendezvényen, ami ismét többszáz helyi és környékbeli érdeklődőt vonzott az általá­nos iskola sportcsarnokába. Az elődje emlékét méltóképpen őr­ző karmester, Schlitt Ernő invitálá­sát a mázai, a szászvári, a mágocsi, a vásárosdombói, a sásdi, a ma­gyarszéki, a döbröközi, valamint a dombóvári együttes fogadta el és természetesen a helyi ifjúsági zene­kar is bemutatta a tudását. A kon­cert legszebb része azt volt, amikor az egykori híres sváb muzsikus, Hábich Konrád által írt egyik szá­mot kétszázötvenen játszották el Balaskó János vezényletével. A nagy érdeklődéssel kísért fú­vóstalálkozó az idén már igazi népünnepéllyé alakult. A zené­szek műsora közben számos férfi­csapat főzött pörköltet és akadt dolga a borbírálóknak is, akik a ta­valyi szőlőtermésből készített bo­rokat minősítették. Az asszonyok egymás süteményeit kóstolták meg és cserélték ki azok receptjeit. Ezek az ötletek új lendületet adtak az amúgy is népszerű rendezvény­nek, amin rengeteg, évről évre visszatérő vendég jelent meg, de az idén először idelátogatók több­sége is megfogadta, hogy jövőre szintén résztvevője lesz a kitűnő hangulatú összejövetelnek. -or­Vetélkedő a környezet védelméért Jól felkészült, kreatív diákok Az önkormányzat a települé­sen keletkező kommunális hulladék gyűjtését és elhelye­zését végző Kaposvári Város­gazdálkodási Rt-vel közösen tartott környezetvédelmi ve­télkedőt a Kórházi-tó melletti ligetben, ahol hat helyi okta­tási intézmény tíz csapata mérte össze tudását. Dombóvár Az 5-8. évfolyamos gyerekek töb­bek között keresztrejtvényt és tesztlapot töltöttek ki, természet- szennyező anyagokat válogattak ki és kiürült PET-palackokból szobrot készítettek. A diákok jó felkészültségről és kreativitásról egyaránt tanúbizonyságot tettek. A város főépítészéből és két kör­nyezetvédelmi szakemberből álló zsűrit meglepte a tanulók remek tudása. A győzelmet a Molnár György Általános Iskola Szórádi Regina, Ladányi Zsuzsanna, Péter Lilla, Kunfalvi Nóra, Juhász Attila ösz- szeállítású csapata szerezte meg. A második helyen ugyanennek az oktatási intézménynek a Márton Zsófia, Mézes István, Gelencsér Kinga, Vértesy Máté, Szabó Enikő alkotta gárdája végzett. Harmadik az Illyés Gyula Gimnázium együt­tese (Képes Gábor, Arzumanjan Gevorg, Kiszler Tamás, Horváth Máté, Márky Gábor) lett. A versenyen résztvevő ötven A győzelmet a Molnár György Általános Iskola csapata szerezte meg diák mindegyikét értékes ajándé- kező kommunális hulladék gyűj- kokkal jutalmazta az önkormány- tését és elhelyezését végző cég. zat, valamint a településen kelet- ___________! ______________

Next

/
Oldalképek
Tartalom