Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-23 / 119. szám

TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA 7. OLDAL 2003. Május 23., péntek _____________A TBC MEGELŐZÉSE, GYÓGYÍTÁSA, GONDOZÁSA TOVÁBBRA IS ELSŐRENDŰ FELADAT_______________ Ki bővült feladatok a tüdőszűrő-tüdőgondozó osztályon konzíliáris ellátásnak is tulajdo­nítható.- Miből adódik ez a magas be­tegszám, hiszen a huszadik szá­zad elején még népbetegségnek számító, morbus hungaricusnak is nevezett tbc-t szinte teljesen si­került felszámolni.- Mint sok egyéb a gyógyítás területén, a tüdőgondozók lehe­tőségei is változtak az évek során. Eltűnt a tbc népbetegség jellege, jelentős, nagyfokú fertőzési hul­lámmal nem kell számolni, a ve­zető halálokok közül már régen kiszorult. Ennek ellenére a XX. század utolsó évtizedében a megbetegedésben a korábbi csök­kenő tendenciájához képest je­lentősebb változás volt megfigyel­hető. Az 1990-es évek közepén a kezdeti legalacsonyabb értékhez képest kiugrás volt tapasztalható országosan és Tolna megyében is. Ez a tény ráirányitotta a figyel­münket arra, hogy a betegség megelőzése, felkutatása, gyógyí­tása, gondozása továbbra is első­rendű feladat. A tbc-s betegek pontos nyilvántartására, észlelé­sére, nyomon követésére, orszá­gosan egységes kezelésére 1996- ban beteg követő, úgynevezett surveillance-program indult, melynek központi adatfeldolgo­zója az országos intézetben talál­ható, adatszolgáltatói a gondozó- intézetek, a tüdőosztályok és a kórbonctanok. Ugyanakkor 1998- ban rendelet tette kötelezővé a tü­dőszűrő vizsgálatot azokon a te­rületeken, ahol a 30 év feletti la­kossága körében, az új megbete­gedések értéke meghaladta a 25 százezreléket.- Tolna megyében ez mit jelen­tetett?- A megye gondozóiban 1999. végén 74 azaz 30,2 százezrelék tbc-s beteg szerepelt nyilvántar­tásban. A nem tbc-s betegek szá­ma 12. 281 fő volt, ami 5012,6 százezreléket jelent.- Mik tartoznak a nem tbc-s be­tegségek közé?- Egyrészt az idült tüdőbeteg­ségben szenvedők, akik a lakos­ság 4,89 százalékát alkotják, másrészt a daganatos tüdőbeteg­ségben szenvedők, akiknek saj­nálatos módon évente nő a szá­muk. Végül, de nem utolsósorban a nyilvántartott betegek majdnem felét gondozónkban az allergiá­sok teszik ki, nagy számban tar­tozik ide, mint allergiás megbete­gedés, a szénanátha. E nagy be­tegségcsoportban eredményeink nem látványosak, ugyanis a civili­zációval együtt járó környezeti ártalmakhoz kapcsolódnak. Az ellenük folyó küzdelemnek társa­dalmi, nemzetközi, méreteket kell öltenie mind a felvilágosítás, mind az aktív beavatkozás terén.- Milyen szűréseket végeznek jelenleg?- Mindennapi feladat a város és környéke egészséges lakosainak ernyőkép-szűrése, tbc-szűrése, a megbetegedettek intézetbe utalá­sa, vagy gyógykezelése, a betegek gondozása, rehabilitálása. Az egészséges emberek stabü ernyő szűrését (SÉF) Szekszárdon a régi kórházi porta épületében kialakí­tott tüdőszűrő blokkban végez­zük. A mozgó ernyő szűrés na­ponta folyik, ez buszos szűrést je­lent, a megye minden településére eljutunk a helyi önkormányzatok­kal egyeztetve, előzetes terv alap­ján, másfél évente egyszer, ilyen módon is küzdve a betegségek visszaszorításáért. F. KOVÁTS Dr. Gagyi Emma tüdőszűrő-tüdőgondozó osztályvezető főorvosa Diploma: Pécsi Orvostudományi Egyetem 1977. Szakvizsga: tüdőgyógyászat 1980. Munkahely. Szekszárd, Balassa János Megyei Kórház tüdőosztálya 1977-1990., tüdőszűrő- tüdőgondozó 1991-től, osztályvezető főorvos. Nyelvtudás: német szakmai szinten Lakás: Szekszárd Család: férje nyugdíjas katonatiszt, fiúk most érettségizik, lá­nyuk középiskolás. Hobbi: olvasás, kötés Több mint 200 éves a szekszárdi Balassa János Megyei Kór­ház. Az évforduló alkalmából lapunkban bemutatjuk az egészségügyi intézményben folyó gyógyító, megelőző mun­kát. A tüdőszűrő-tüdőgondozó tevékenységét dr. Gagyi Emma osztályvezető főorvos mutatta be.- A tüdőgondozó a Balassa János Megyei Kórház egységeként, a szekszárdi rendelőintézetben működik. Az osztály munkája há­rom fő csoportra tagolódik, meg­előző tevékenységre - lakosság helyi, megyei szűrése, védőoltás­ok megszervezése -, különféle tü­dőbetegségekben szenvedők ki­vizsgálása, gyógykezelése, gon­dozása -, kezdte a tüdőgondozó tevékenységének ismertetését dr. Gagyi Emma főorvos.- Tizenhárom éve áll a tüdő­gondozó élén. Milyen változások történtek ez idő alatt?- Elsősorban újból költöztünk. Mivel a kórháztól való távolság miatt költséges volt a Béla téri gondozási központ fenntartása, az épületet felszámolták, a tüdő­gondozó számára a rendelőinté­zet földszintjén alakítottak ki he­lyiségeket, a SÉF (stabil ernyő szűrés) és a Calmette védőnői munka (BCG oltások) végzésére pedig a régi porta épületét alakí­tották át. A gyermek- tüdőgyógy­ászati ellátás a gyermek osztály épületébe, a decentrum pedig a központi laboratóriumba került. A betegek kivizsgálása a korábbi­akkal azonos módon, a helyi tü­dőosztályon zajlik. Allergia vizs­gálatokat is végzünk az alkar bő­rén, a régi készülékek mellé 1997- ben számítógépes légzésfunkciós készüléket állítottunk be, labora­tóriumi, CT- és izotópvizsgála- tokra lehetőség van. 1997-től a kórház számítógépes rendszeré­be is bekapcsolódott a gondozó.- Korábban önök komplex szű­rő vizsgálatokat is végeztek.- Igen, a mozgó ernyő-képszű- rő szolgálat 1986-1994. között komplex szűrési feladatokat telje­sített, a buszban lehetővé vált a tüdőszűrésen megjelentek daga­nat- magasvérnyomás-és cukor- betegség- szűrése is. Pénzügyi okokból a későbbiekben a kiter­jesztett vizsgálatok leépültek, majd megszűntek, a tüdőszűrő filmek értékelése közben azon­ban a szív- csontrendszer eltéré­sei, mellüregi-, rekeszi elváltozá­sok és rendellenességek továbbra is kiszűrésre kerülnek.- Milyen a betegforgalmuk?- A betegforgalom lényegesen megemelke­dett, ami a tü­dőbetegség­ben szenve­dők számának növekedésén kívül az egyéb szakrendelé­sekkel azonos épületben való elhelyezésből adódó egysze- r ű b b Rendelések Tüdőgondozó Helye: rendelőintézet, földszint Rendelési idő:- hétköznap délelőtt 8 - 12.30 óráig- hétfőn délután 15-17 óráig Tüdőszűrés Helye: a kórház volt főbejárati portája Ideje: - hétköznap délelőtt 8 - 12.30 óráig - hétfőn délután 14.30 - 17 óráig A főorvosnő mellkas-átvilágítást végez Az osztály dolgozói Gondozóvezető főorvos: dr. Gagyi Emma Adjunktus: dr. Balogh Mária szakorvos Vezető asszisztens: Pfaffné De­li Zsuzsanna Munkatársak: Vadász Tiborné, Hadi Lászlóné, Ványi László, Schaffer Ferencné, Fehér Erzsé­bet, Horváth István, Bodahelyi Ferencné, Szénási Gabriella, Sző­ke Rózsa, Sziebertné Kövecses Mária, Törkőné Lukács M., Várdáné Budai Marianna, Baloghné Stengeli Renáta szak­gondozónő, Matus Ildikó (gyes­en). Az osztály feladatai mm Munka a felvételi irodán Tüdőszűrés, gon­dozás - tbc-s betegek illetve a specifikus tü­dőbetegek vonatkozá­sában - szakellátás. Ellátandó terület: Szekszárd és környé­ke, MEF (mozgó er­nyő szűrés) vonatko­zásában Tolna megye összes települése, Bonyhád, Dombóvár, Paks, Tamási városok kivételével, ahol SÉF működik. Beutalás más szakmák és há­ziorvosok részéről történik, a szakellátás beutalóhoz nem kö­tött. Más intézetből ideutalás nem jellemző. Sürgősségi ellátást biztosíta­nak fulladós, légzési elégtelen­ségben szenvedő, illetve vérző beteg esetében, amennyiben szükséges, azonnali intézeti el­helyezést kérünk. Speciális szakmai profilok SÉF szűrés, 3 egészségügyi végzettséggel rendelkező asz- szisztens végzi, a filmeket a gon­dozó orvosai értékelik ki. MEF szűrés: szűrőbuszban il­letve kitelepített röntgen géppel végzik, általában 9 órától 15 órá­ig, a szűrési tervben előre meg­határozott községekben, időn­ként a helyi önkormányzat igé­nyének megfelelően a szűrési idő késő délutánig is kitolódik. A filmértékelés a SEF-nél ismerte­tett módon történik. A szolgálat 3 főből áll: 2 egész­ségügyi végzettséggel rendelkező asszisztensből, a szolgálat mun­káját koordináló szervező kollé­ga pedig műszaki - érettségivel rendelkezik. Asztma ambulancia: rendelé­si ideje megegyezik a gondozói rendelési idővel. Az ambulancia a gondozó or­vosainak felügyeletével műkö­dik, a kiegészítő vizsgálatokat, allergiavizsgálat, légzésfunkció, stb. végzik. Utógondozást a tbc-s betegek kapcsán folytatnak, gyógyultnak nyilvánításuk után is rendszeres kontrollra rendelik vissza őket. Ezen betegcsoport esetén nagyon fontos a család feltérképezése is - kontaktszűrés - és azok esetleges preventív terápiája. A MEGYE GONDOZÓINAK 1999. ÉVI FORGALMI MUTATÓI ÉS STATISZTIKAI ADATAI Átvilágításos szűrés 414 Stabil emyőszürés 39502 Mozgó emyőszürés 46623 Nyilvántartott tbc-sek vizsgálata 1613 Megjelent panaszos eset 30135 Összes gondozói forgalom 136032 Tenyésztéses és mikroszkópos vizsgálatok 3507 Készült röntgen felvételek 9320 Új tbc-sek száma 81 Tüdőszűréssel felfedezett tbc-s eset 24 Nyilvántartott tbc-s beteg 74 Krónikus tbc-s betegek száma 9 Újszülött kori BCG - oltás 2195 Tüdődaganatosok szama 268 Új tüdődaganat 163 Nem tbc-s tüdőbetegek száma 12281 Összes nyilvántartottak száma 12355 * Az oldal a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházának támogatásával készült. Oldalszerkesztő: F. Kováts Éva, a fotókat Gottvald Károly készítette. TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZA ífi A tüdőgondozó történed áttekintése A tüdőbetegek gondozása hosszú ideig ismeretlen fogalom volt. A tuberkulózis Magyaror­szágon főleg a XX. század elején tombolt, százezer lakosból 400 esett áldozatul neki, ezzel veze­tő halálok volt. E súlyos helyzet gazdasági és társadalmi vonat­kozásaira rámutatva indította el Korányi Frigyes a tbc elleni in­tézményes küzdelmet, 1901-ben megnyitotta kapuit az Erzsébet Szanatórium, a későbbi Orszá­gos Korányi Tbc és Pulmo-noló­giai Intézet. Az elmaradott Tol­na vármegyében a betegeket a Ferenc kórház vette fel. A szekszárdi kórházban 1929-ben kapott helyet egy 150 ágyas, modem felszereltségű tüdőosztály, dr. Szüle Dénes vezetésével, sajnos 50-60 ágy évekig nem működött a súlyos gazdasági helyzet miatt. A nagyszá­mú beteg ellátására 1936-ban a régi kórház épületében váró- és rendelő- helyiségből álló tüdőgondozó kezd­te meg munkáját elsősorban a sze­génysorú betegek részére. Az or­szágban elsők között urduit az új­szülöttek BCG-oltása. Hőgyész, Bonyhád, Paks, Bátaszék, Gyönk, Tamási, Simontornya községekben tanácsadó központok jöttek létre 1937-ben, megteremtve ezzel a ké­sőbbi tüdőgondozók alapjait. A szekszárdi tanácsadó központ Me­gyei Központi Tüdőbeteg-gondozó Intézetté alakult. Az 1940-es első tbc-törvény nyomán gyorsan épült a tüdőgondozói-gyógyintézeti há­lózat, köztük a tamási és a simon- tornyai gondozó is. A háború után a gondozók szerepe megnövekedett, a megyei központ köré csoportosultak a megalakuló járási intézmények, a bonyhádi, a dombóvári és a paksi tüdőgondozó. A megyei tüdőbeteg gondozó igazgatójává 1951-ben dr. Reglődi Józsefet nevezték ki. Ek­kor jelentek meg a tuberkulózis el­leni gyógyszerek, mind több be­teg hagyhatta el gyógyultan az in­tézményeket. 1954-ben működni kezdett 30 ággyal a tüdősebészet, melynek első vezetője dr. Bryson János volt. A megyében megindult a la­kosság szűrése, sok új tbc-s bete­get regisztráltak. 1956-ban kötelező­vé tették a BCG- oltásokat, majd 1958-ban a BCG-újraoltás is. Az új tbc-törvény célja 1960-ban a népbe­tegség-jelleg megszüntetése volt, megyénkben tbc-bakteriológiai labo­ratórium létesült, a gondozók rönt­gen-készülékeket kaptak, két moz­gó emyőszűrő kezdte meg munká­ját, 1963-ban Szekszárdon stabil er­nyőszűrés indult, a tüdőgondozók modernizálódtak. Az aktív gyógyí­tást végző kórházi osztályok teher­mentesítésére 40 ágyas tbc-szoriáüs otthon nyűt Grábócon, új 300 ágyas tbc pavilont adtak át rendeltetésének 1965-ben. A tüdőbetegek száma fo­kozatosan csökkent, ezzel párhuza­mosan a tüdőgyógyászati ágyak száma is, azonban a tüdőgyógy­ászati hálózat hatáskörébe vont egyéb tüdő-megbetegedések szapo­rodása szükségszerűvé tette a járó­beteg-ellátás kiterjesztését. A megyében folyó munka ered­ményeinek elismerése az 1968-ban elnyert Korányi Vándorserleg, me­lyet az országos intézet adományo­zott. Akik a tbc elleni küzdelem hőskorában a járási gondozók élén álltak, már nincsenek az élők sorá­ban, álljon itt nevük megemlékezé­sül: dr. Keszthelyi József Dombó­vár, dr. Lábodi Antal Simontornya, dr. Hegedűs Ádám Bonyhád, dr. Resch Gyula Paks, dr. Reglődi Jó­zsef és dr. Bryson János Szekszárd. Az egészségügyben 1977-ben bekövetkezett szervezeti változá­sok a tüdőgondozókat is érintet­ték a megyei kórház-rendelőinté­zeti egység létrehozásával. Nyug­díjazás miatt 1976-ban dr. Vecsey Albert a helyi III. számú tüdőosz­tály addigi vezető főorvosa kapott főorvosi kinevezést. Alorvosa a he­lyi tüdőosztály két orvosa dr. Sass Gábor és dr. Balogh Mária lett. A szekszárdi gondozó megyei jellege 1977-ben megszűnt, azon­ban a megyei tüdőszűrés szervezé­se, a filmek értékelése, a decentrum működtetése, a táppénzes felül­vizsgálat, a megyei statisztikai ösz- szegzések elkészítése, nyilvántartá­sa, továbbítása és az esetenkénti szakmai iránymutatás megmaradt. A tüdőgondozó épületének re­konstrukciójára 1986-ban került sor. A teljesen felújított épület gon­dozási központként működött, a tüdőgondozón kívül itt kapott el­helyezést az onkológiai- és gyer­mekideg gondozó, valamint a kór­házból kiköltöztetett decentrum. Ekkor indult be az asztma ambu­lancia, ahol a betegek korszerű ki­vizsgálása zajlik. Korábban aller­gia-vizsgálat nem volt. Gyermek­tüdőgyógyászati szakrendelés is helyet kapott itt. Dr. Vecsey Albert nyugdíjba vo­nult 1990-ben, dr. Gagyi Emma 13 éves kórházi tüdőosztályos mun­ka után kapott kinevezést az in­tézetvezető főorvosi állásra. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom