Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-30 / 125. szám

TOLNA MEGYE 2 0 0 3 VÁRALJA 7. OLDAL 2003. Május 30., péntek Útkereső gyülekezet Németül is dalolnak az óvodások Egyaránt fontos az elkísérés, a hagyományőrzés, az ifjúság pásztorolása, valamint az épülésért, a megmaradásért új utak keresése - mondja Schaller Bernadett, a váraljai evangélikus gyülekezet se­gédlelkésze. Schaller Berna­dett segédlel­kész négy esz­tendeje fárad­hatatlanul szol­gálja híveit.- Gyülekeze­tünk német ere­detű. Sajnos a második világhá­borút követő kitelepítések miatt létszámunk megfogyatkozott, je­lenleg közel százhuszan va­gyunk. Összetartó közösség a miénk. Gyülekezeti életünk jel­lemzője a keresés. Keressük azo­kat a lehetőségeket, amelyekkel minél szélesebb rétegeket szólít­hatunk meg. Vannak hagyomá­nyos alkalmaink, mint az isten- tisztelet, a biblia- és hittanóra, s vannak új próbálkozásaink is, mint a családi istentisztelet, a szivárvány klub, a gyülekezeti gyermeknap, a Márton-napi fel­vonulás, a szomszédoló (ifjúsá­gi óra), gyülekezti hittantábor, s az egyre inkább rendszeressé váló megbeszélés. Három éve felelevenítettük a német búcsút a hagyományőrzés szándékával és ebben segítségünkre voltak a reformátusok. Mindezzel azt sze­retnénk elérni, hogy gyerekek, fi­atalok és idősek minél többen ta­láljanak egymásra és önmagukra, érezzék jól magukat közössé­günkben.__________ _________■ A református lelkész és a lánya Az apa református lelkész­ként, lánya tanítónőként és könyvtárosként évtizedekig szolgálta a falut. Mindketten értéket mentettek és teremtet­tek az utókornak. Jánosi György református lel­kész 1889-ben született Bereg­szászon. Ott vé­gezte el a gim­náziumot, a bu­dapesti teológi­án szerzett ok­levelet. Váralján 1919-ben kezdte meg hosszú évti­zedekig tartó szolgálatát. 1932-ben megalakította a Gyöngyös Bokré­tát. Ennek köszönhetően maradt fenn sok régi népdal, tánc és vise­let, Ortutay Gyula többször meg­fordult nála. Színdarabokat is ren­dezett. Három mesekönyve jelent meg: a Sehol- sincs ország, amelyet finn nyelvre is lefor­dítottak, a Ripp- Ropp Pali és a Láthatatlan szél­malom. Életraj­zát, amely ez- idáig anyagi okok miatt nem jelent meg, a refor­mátus gyülekezet őrzi. 1966-ban hunyt el. Sírját a váraljaiak minden esztendőben megkoszorúzzák. Lánya, Jánosi Ilona édesapja nyomdokain haladva tanítónő­ként és könyvtárosként szolgálta a falut 1956-tól szinte napjainkig, pedig már túlvan nyolcvanadik életévén. Sok gyermek tanulta tőle a betűvetést, az olvasást. Még ma is sokszor kér tőle segítséget Váral­ja apraja-nagyja, s a kérés mindig meghallgatásra talál. ________ _____I La kodalmas kuglóf Különleges édesség, különleges alkalomra Máté Bélánénak nemrégi­ben volt alkalma egy több száz vendéges vigadalom­ra megsütni a speciális édességet. Ehhez elhasz­náltak 50 kg lisztet, 1,80 kg élesztőt, 3 kg vajat, 2 csomag margarint, 14 kg cukrot, 180 db tojássárgá­ját, 25 liter tejet, 60 csipet sót. A töltelékhez 7 kg cukrot, 13 jól ki. A vajat és a tojások sárgáját csomag fahéjat, 1 csomag kaka- külön edényben dolgozza össze ót, 35 csomag mazsolát. Ebből ki- és apránként adja hozzá a sima sütöttek 60 darab kuglófot. Ha tésztához. Aztán egy órát hagyja valaki csak egyet akar sütni, ak- kelni, majd nyújtsa ki. Szórja rá a kor vegyen 80 deka lisztet, 3 dkg fahéjas cukrot és a mazsolát. Te- élesztőt, 5 dkg vajat, 25 dkg cuk- kerje össze és igazítsa a jól kizsí- rot, 3 tojássárgáját, 4 dl tejet, 1 rozott kuglóf formához, csipet sót, 5 dkg vajat. A töltelék- ___________________■ he z: 12 dkg cukrot, 2 teáskanál fahéjat, 1 teáskanál kakaót, 1/2 csomag mazsolát. Az élesztőt futtassa fel kevés langyos, cuk­ros tejben, majd a liszttel, a sóval és a folyamatosan hozzá­adott tejjel dagassza Az óvoda dolgozói minden pályázati lehetőséggel élnek, hogy jó színvonalon gondo­skodhassanak a rájuk bízott gyermekekről. Az ősztől né­met nemzetiségi óvodaként működő intézménynek jó kapcsolata van a szülők közösségével és az önkor­mányzattal. Jelenleg két óvónő és két dajka foglal­kozik a váral­jai óvodások­kal. Az intéz­mény vezetője Kari Béláné.- Két cso­portban har­minchat gyermekünk van, kö- A váraljai óvodások zülük huszonkettő veszi igénybe a napköziotthonos ellátást. Előzetes fel­méréseink szerint az elkövetkezendő három­négy évben hasonló létszámra számíthatunk. Ha szeptemberben bővül az ingyenes étkeztetésben részesülők köre, talán a napközit is többen igénybe fogják venni. Ősztől a képviselőtestület döntése értelmében nemzetiségi óvodaként fo­gunk működni,, s eszerint a pedagógus létszá­munk egy fővel nőni fog. Pedagógiai programun­kat is ennek tükrében dolgozzuk át. Az eddigi egészséges életmódra nevelés és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása mellé bekerül német programunk is. Mindent megteszünk azért, hogy a hozzánk beíratott gyerekek ember- központú nevelésben részesüljenek, jó alapok­kal induljanak az iskolába. Két éve hetente egy­egy csoportja szer fejlesztő pedagógus jár az óvodánkba, aki az iskolába készülőkkel foglalkozik. Egy éve logo­pédus segíti a munkánkat. Mindezt egy eredmé­nyes pályázattal és az önkormányzat támogatá­sával sikerült elérnünk. A jövőjét egyenlőre nem látjuk. Nemrégiben beadott pályázatunk egy ré­sze is a fejlesztő pedagógiára vonatkozik. Ennek eredményét azonban még nem ismerjük. A szü­lőkkel jó a napi kapcsolatunk. Közösségüknek van egy 8-10 fős igen segítőkész magja, s ők vi­szik magukkal a többieket. Udvari játékaink 70 százalékát nekik köszönhetjük. Az önkormány­zattól lehetőségeihez képest mindent megka­punk. A Dunaszekcsőre tervezett kirándulá­sunkhoz például a buszköltség vállalásával járul hozzá. Szorítanak a szociális gondok Váralja turisztikai központtá válhat bevezetjük a német nem­zetiségi nevelést. A köz­ségi könyvtárban folya­matban van egy közössé­gi tér kialakítása internet hozzáféréssel. Pályázatot adunk be első játszóte­rünk kialakítására. Váral­ja adottságainál fogva tu­risztikai központ lehetne. Tervezzük a falu jelkép­ének számító Várfő- domb kitisztítását, a volt földvár tetején kilátó és pihenőhely kialakítását. Programokkal fogjuk alá­támasztani ezt a törekvé­sünket. A közeljövőben - június 28-án - parkerdei juniálist szerve­zünk a civil és gazdálkodó szer­vezetek bevonásával. Az informá­ciós csatornáink bővítésére is szükség van. Remélem, heteken belül elindulhat a falutévé adása. A németországi Hahnheim köz­séggel kialakított testvérkapcsola­tot tovább szeretnénk erősíteni. Néhány hete fogadtuk az onnan érkező nyolc tagú delegációt, mi ősszel készülünk a viszontlátoga- tásra.- Elég nagy százalékot mutat a település munkanélküli rátája (16,6 százalék). Vannak-e terveik a munkahely teremtésre? A közművek kiépítésével már nincs gondja a falu vezetésé­nek, inkább a település mű­ködtetése ad feladatokat. Ha ar elfáradt lelkesedést újra le­het építeni a község lakóiban, Váralja turisztikai központtá válhatna.- Az újonnan alakult képviselő- testületnek nincs könnyű dolga. A 2003. év igen szűkös költségve­tése drasztikus döntésekre kény­szerít bennünket. A legfájdalma­sabbak egyike, hogy szeptember­től bezárjuk az iskolánkat. Ebből úgy tűnhet, hogy nem fontosak számunkra a gyerekek, pedig ép­pen az ellenkezője igaz. Ezt a ha­tározatunkat is az ő érdekükben hoztuk. A rendkívül alacsony lét­szám miatt nem tudjuk biztosíta­ni a jó színvonalú oktatást-neve- lést, más megoldásról kell gon­doskodnunk - mondja Filczinger Ágnes polgármester.- Ebben a gazdasági helyzetben vannak-e fejlesztési elképzelések?- Az előző testületnek köszön­hetően a közművekkel nem kell bajlódnunk. Inkább a működte­tés ad feladatokat. Csak néhá­nyat emelnék ki közülük. Szülői igényekre alapozva napköziot­thonos óvodánkban ez év őszétől Filczinger Ágnes 35 éves. Szülei tősgyökeres váral­jaiak, ő is itt nevelkedett. Tanítóképző és Államigazgatási Főiskolát végzett. Férje alkalma­zott egy külföldi érdekeltségű cégnél. Kislányuk, Kata kisközép- sős óvodás. A polgármester ass­zony szabadidejében szívesen járja a természetet és olvas.- Egy pályázó céget ingatlan­nal segítünk, s ha programjuk eredményes lesz közel 30 meg­változott munkaképességű mun­kavállaló foglalkoztatását tudjuk megoldani. A munkanélküliség miatt szociális problémák soka­sága nyomaszt minket. Egyre sür­getőbb a Péróban, életveszélyes körülmények között élő, jórészt munkanélküli cigány lakosság gondjainak enyhítése. Ez állami segítség nélkül számunkra meg­oldhatatlan feladat. Úgy gondo­lom mindebben csak akkor tu­dunk előre lépni, ha a falu lakói­ban elfáradt lelkesedést újra tud- juk ébreszteni. _________ ■ A szájhagyomány szerint a köz­ség nevét a falu elején található Várfő-hegyről, más néven Tö­rökdombról kapta, amelynek alakja török földsáncra emlékez­tet. Az igazi váraljaiak titkos ala­gutakról is tudnak. Egyes kuta­tók a település nevét Varallyai Szaniszló pécsi püspök, földes­úrtól származtatják, aki 1543- ban a káptalan tagjaival Po­zsonyba menekült a török elöl. Ennek a feltevésnek ellent mond, hogy az újabb kutatások szerint Váralja már a XIII. század második felében lakott település volt. Valószínűsíthető, hogy az egykori püspök nem névadomá­nyozó, hanem névfelvevő volt, vezetéknévként használva a község nevét. (Forrás: Bánáti Zoltán-Magyar Sándor: Váralja község rövid története) _______■ A POL GÁRMESTERI HIVATAL fogadónapjai: kedd és csütör­tök 8-tól 15 óráig. Orvosi rendelés időpontjai: hétfő 15-16-ig, kedd 8-11-ig, szerda 15-16-ig, csütörtök 8- 10.30-ig, péntek 10-11-ig. Ren­del: dr. Csullag Zsolt. Gyermekorvosi rendelés: hét­fő 11-12-ig, csütörtök 11-12-ig. Rendel: dr. Varjú János. Istentiszteletek időpontjai: Református egyház: vasárnap 11 órakor - Lemle Zoltán. Evangélikus egyház: vasárnap 11 órakor - Schaller Bernadett. HIT Gyülekezet: szombat 11 órakor - Kállai József. Váralja Baptista Gyülekezet: va­sárnap 10 órakor, vasárnap 15 óra­kor, csütörtökön biblia óra 18 óra. A népművészeti ház nyitva tartása: szerdán és vasárnap ló­tól 17 óráig. Egyéb időpontok­ban előzetes bejelentkezés (leg­alább két nap) szerint is látogat­ható. Belépődíj diákoknak 50, felnőtteknek 200 forint. A 6 éven aluli gyermekeknek a belé­pés díjtalan. A Bánya Múzeum előzetes bejeletkezéssel látogatható. TÉNYEK, ADATOK Lélekszám: 1040fö Háztartások száma: 350 Csatornázottság: 95% Telefonok száma: 253 Munkanélküliségi ráta: 16,6% A VARALJAI KEPVISELO-TESTULET. Ülő sor (balról jobbra) Csoboth Krisztina, Filczinger Ágnes pol­gármester, Herold János alpolgármester. Állnak (balról jobbra): Wiesner György, Feik Jánosné, Magyar Zoltán, Molnár Péterné Fritz Judit, Schmidt Zoltán. ■ Kisebbségi önkormányzatok Német Kisebbségi Önkormányzat A 2002. őszén megalakult tes­tület elnöke Csoboth Kriszti­na, helyettese Schmidt Zoltán, tagja Herold Já­nos. Váralja la­kosságának kö­zel 10 százaléka német nemzetiségű. A kisebbségi önkormányzat fő feladatának te­kinti a gyerekek német oktatásá­nak támogatását, a hagyomá­nyok, a tárgyi és szellemi kultúra értékeinek őrzését, továbbadását. Tevékenyen szeretnének részt venni a Hahnheimmel kialakított testvérkapcsolat ápolásában, az evangélikus gyülekezettel és a Váraljáért Egyesülettel közösen a német búcsú megrendezésében, amely az evangélikus templom szentelésének időpontjához kö­tődik. Terveik között szerepel a sváb bál megszervezése is. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A 2002. novemberében megala­kult testület elnöke Búzás Jó­zsef, helyettese Bogdán Péter, tagja Orsós Ferenc. Ténykedésü­ket azzal kezdték, hogy felmérést végeztek a roma lakosság köré­ben. E szerint a falu lakóinak 25- 30 százaléka cigány származású, s rendkívül sok közöttük a hal­mozottan hátrányos helyzetű. A Péróban igénytelen környezet­ben, életveszélyes házakban él nagy részük. Helyzetük javítása az önkQrmány- zat számára ál­lami segítség nélkül szinte megoldhatat­lan feladat. Bú­zás József sze­rint a cigányság körében szem­léletváltásra lenne szükség, hogy jobban élje­nek a felkínált lehetőségekkel. Az oldal a váraljai önkormányzat támogatásával jelent meg. írta és a fotókat készítette Pál Ágnes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom