Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-30 / 125. szám
TOLNA MEGYE 2 0 0 3 VÁRALJA 7. OLDAL 2003. Május 30., péntek Útkereső gyülekezet Németül is dalolnak az óvodások Egyaránt fontos az elkísérés, a hagyományőrzés, az ifjúság pásztorolása, valamint az épülésért, a megmaradásért új utak keresése - mondja Schaller Bernadett, a váraljai evangélikus gyülekezet segédlelkésze. Schaller Bernadett segédlelkész négy esztendeje fáradhatatlanul szolgálja híveit.- Gyülekezetünk német eredetű. Sajnos a második világháborút követő kitelepítések miatt létszámunk megfogyatkozott, jelenleg közel százhuszan vagyunk. Összetartó közösség a miénk. Gyülekezeti életünk jellemzője a keresés. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel minél szélesebb rétegeket szólíthatunk meg. Vannak hagyományos alkalmaink, mint az isten- tisztelet, a biblia- és hittanóra, s vannak új próbálkozásaink is, mint a családi istentisztelet, a szivárvány klub, a gyülekezeti gyermeknap, a Márton-napi felvonulás, a szomszédoló (ifjúsági óra), gyülekezti hittantábor, s az egyre inkább rendszeressé váló megbeszélés. Három éve felelevenítettük a német búcsút a hagyományőrzés szándékával és ebben segítségünkre voltak a reformátusok. Mindezzel azt szeretnénk elérni, hogy gyerekek, fiatalok és idősek minél többen találjanak egymásra és önmagukra, érezzék jól magukat közösségünkben.__________ _________■ A református lelkész és a lánya Az apa református lelkészként, lánya tanítónőként és könyvtárosként évtizedekig szolgálta a falut. Mindketten értéket mentettek és teremtettek az utókornak. Jánosi György református lelkész 1889-ben született Beregszászon. Ott végezte el a gimnáziumot, a budapesti teológián szerzett oklevelet. Váralján 1919-ben kezdte meg hosszú évtizedekig tartó szolgálatát. 1932-ben megalakította a Gyöngyös Bokrétát. Ennek köszönhetően maradt fenn sok régi népdal, tánc és viselet, Ortutay Gyula többször megfordult nála. Színdarabokat is rendezett. Három mesekönyve jelent meg: a Sehol- sincs ország, amelyet finn nyelvre is lefordítottak, a Ripp- Ropp Pali és a Láthatatlan szélmalom. Életrajzát, amely ez- idáig anyagi okok miatt nem jelent meg, a református gyülekezet őrzi. 1966-ban hunyt el. Sírját a váraljaiak minden esztendőben megkoszorúzzák. Lánya, Jánosi Ilona édesapja nyomdokain haladva tanítónőként és könyvtárosként szolgálta a falut 1956-tól szinte napjainkig, pedig már túlvan nyolcvanadik életévén. Sok gyermek tanulta tőle a betűvetést, az olvasást. Még ma is sokszor kér tőle segítséget Váralja apraja-nagyja, s a kérés mindig meghallgatásra talál. ________ _____I La kodalmas kuglóf Különleges édesség, különleges alkalomra Máté Bélánénak nemrégiben volt alkalma egy több száz vendéges vigadalomra megsütni a speciális édességet. Ehhez elhasználtak 50 kg lisztet, 1,80 kg élesztőt, 3 kg vajat, 2 csomag margarint, 14 kg cukrot, 180 db tojássárgáját, 25 liter tejet, 60 csipet sót. A töltelékhez 7 kg cukrot, 13 jól ki. A vajat és a tojások sárgáját csomag fahéjat, 1 csomag kaka- külön edényben dolgozza össze ót, 35 csomag mazsolát. Ebből ki- és apránként adja hozzá a sima sütöttek 60 darab kuglófot. Ha tésztához. Aztán egy órát hagyja valaki csak egyet akar sütni, ak- kelni, majd nyújtsa ki. Szórja rá a kor vegyen 80 deka lisztet, 3 dkg fahéjas cukrot és a mazsolát. Te- élesztőt, 5 dkg vajat, 25 dkg cuk- kerje össze és igazítsa a jól kizsí- rot, 3 tojássárgáját, 4 dl tejet, 1 rozott kuglóf formához, csipet sót, 5 dkg vajat. A töltelék- ___________________■ he z: 12 dkg cukrot, 2 teáskanál fahéjat, 1 teáskanál kakaót, 1/2 csomag mazsolát. Az élesztőt futtassa fel kevés langyos, cukros tejben, majd a liszttel, a sóval és a folyamatosan hozzáadott tejjel dagassza Az óvoda dolgozói minden pályázati lehetőséggel élnek, hogy jó színvonalon gondoskodhassanak a rájuk bízott gyermekekről. Az ősztől német nemzetiségi óvodaként működő intézménynek jó kapcsolata van a szülők közösségével és az önkormányzattal. Jelenleg két óvónő és két dajka foglalkozik a váraljai óvodásokkal. Az intézmény vezetője Kari Béláné.- Két csoportban harminchat gyermekünk van, kö- A váraljai óvodások zülük huszonkettő veszi igénybe a napköziotthonos ellátást. Előzetes felméréseink szerint az elkövetkezendő háromnégy évben hasonló létszámra számíthatunk. Ha szeptemberben bővül az ingyenes étkeztetésben részesülők köre, talán a napközit is többen igénybe fogják venni. Ősztől a képviselőtestület döntése értelmében nemzetiségi óvodaként fogunk működni,, s eszerint a pedagógus létszámunk egy fővel nőni fog. Pedagógiai programunkat is ennek tükrében dolgozzuk át. Az eddigi egészséges életmódra nevelés és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása mellé bekerül német programunk is. Mindent megteszünk azért, hogy a hozzánk beíratott gyerekek ember- központú nevelésben részesüljenek, jó alapokkal induljanak az iskolába. Két éve hetente egyegy csoportja szer fejlesztő pedagógus jár az óvodánkba, aki az iskolába készülőkkel foglalkozik. Egy éve logopédus segíti a munkánkat. Mindezt egy eredményes pályázattal és az önkormányzat támogatásával sikerült elérnünk. A jövőjét egyenlőre nem látjuk. Nemrégiben beadott pályázatunk egy része is a fejlesztő pedagógiára vonatkozik. Ennek eredményét azonban még nem ismerjük. A szülőkkel jó a napi kapcsolatunk. Közösségüknek van egy 8-10 fős igen segítőkész magja, s ők viszik magukkal a többieket. Udvari játékaink 70 százalékát nekik köszönhetjük. Az önkormányzattól lehetőségeihez képest mindent megkapunk. A Dunaszekcsőre tervezett kirándulásunkhoz például a buszköltség vállalásával járul hozzá. Szorítanak a szociális gondok Váralja turisztikai központtá válhat bevezetjük a német nemzetiségi nevelést. A községi könyvtárban folyamatban van egy közösségi tér kialakítása internet hozzáféréssel. Pályázatot adunk be első játszóterünk kialakítására. Váralja adottságainál fogva turisztikai központ lehetne. Tervezzük a falu jelképének számító Várfő- domb kitisztítását, a volt földvár tetején kilátó és pihenőhely kialakítását. Programokkal fogjuk alátámasztani ezt a törekvésünket. A közeljövőben - június 28-án - parkerdei juniálist szervezünk a civil és gazdálkodó szervezetek bevonásával. Az információs csatornáink bővítésére is szükség van. Remélem, heteken belül elindulhat a falutévé adása. A németországi Hahnheim községgel kialakított testvérkapcsolatot tovább szeretnénk erősíteni. Néhány hete fogadtuk az onnan érkező nyolc tagú delegációt, mi ősszel készülünk a viszontlátoga- tásra.- Elég nagy százalékot mutat a település munkanélküli rátája (16,6 százalék). Vannak-e terveik a munkahely teremtésre? A közművek kiépítésével már nincs gondja a falu vezetésének, inkább a település működtetése ad feladatokat. Ha ar elfáradt lelkesedést újra lehet építeni a község lakóiban, Váralja turisztikai központtá válhatna.- Az újonnan alakult képviselő- testületnek nincs könnyű dolga. A 2003. év igen szűkös költségvetése drasztikus döntésekre kényszerít bennünket. A legfájdalmasabbak egyike, hogy szeptembertől bezárjuk az iskolánkat. Ebből úgy tűnhet, hogy nem fontosak számunkra a gyerekek, pedig éppen az ellenkezője igaz. Ezt a határozatunkat is az ő érdekükben hoztuk. A rendkívül alacsony létszám miatt nem tudjuk biztosítani a jó színvonalú oktatást-neve- lést, más megoldásról kell gondoskodnunk - mondja Filczinger Ágnes polgármester.- Ebben a gazdasági helyzetben vannak-e fejlesztési elképzelések?- Az előző testületnek köszönhetően a közművekkel nem kell bajlódnunk. Inkább a működtetés ad feladatokat. Csak néhányat emelnék ki közülük. Szülői igényekre alapozva napköziotthonos óvodánkban ez év őszétől Filczinger Ágnes 35 éves. Szülei tősgyökeres váraljaiak, ő is itt nevelkedett. Tanítóképző és Államigazgatási Főiskolát végzett. Férje alkalmazott egy külföldi érdekeltségű cégnél. Kislányuk, Kata kisközép- sős óvodás. A polgármester asszony szabadidejében szívesen járja a természetet és olvas.- Egy pályázó céget ingatlannal segítünk, s ha programjuk eredményes lesz közel 30 megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását tudjuk megoldani. A munkanélküliség miatt szociális problémák sokasága nyomaszt minket. Egyre sürgetőbb a Péróban, életveszélyes körülmények között élő, jórészt munkanélküli cigány lakosság gondjainak enyhítése. Ez állami segítség nélkül számunkra megoldhatatlan feladat. Úgy gondolom mindebben csak akkor tudunk előre lépni, ha a falu lakóiban elfáradt lelkesedést újra tud- juk ébreszteni. _________ ■ A szájhagyomány szerint a község nevét a falu elején található Várfő-hegyről, más néven Törökdombról kapta, amelynek alakja török földsáncra emlékeztet. Az igazi váraljaiak titkos alagutakról is tudnak. Egyes kutatók a település nevét Varallyai Szaniszló pécsi püspök, földesúrtól származtatják, aki 1543- ban a káptalan tagjaival Pozsonyba menekült a török elöl. Ennek a feltevésnek ellent mond, hogy az újabb kutatások szerint Váralja már a XIII. század második felében lakott település volt. Valószínűsíthető, hogy az egykori püspök nem névadományozó, hanem névfelvevő volt, vezetéknévként használva a község nevét. (Forrás: Bánáti Zoltán-Magyar Sándor: Váralja község rövid története) _______■ A POL GÁRMESTERI HIVATAL fogadónapjai: kedd és csütörtök 8-tól 15 óráig. Orvosi rendelés időpontjai: hétfő 15-16-ig, kedd 8-11-ig, szerda 15-16-ig, csütörtök 8- 10.30-ig, péntek 10-11-ig. Rendel: dr. Csullag Zsolt. Gyermekorvosi rendelés: hétfő 11-12-ig, csütörtök 11-12-ig. Rendel: dr. Varjú János. Istentiszteletek időpontjai: Református egyház: vasárnap 11 órakor - Lemle Zoltán. Evangélikus egyház: vasárnap 11 órakor - Schaller Bernadett. HIT Gyülekezet: szombat 11 órakor - Kállai József. Váralja Baptista Gyülekezet: vasárnap 10 órakor, vasárnap 15 órakor, csütörtökön biblia óra 18 óra. A népművészeti ház nyitva tartása: szerdán és vasárnap lótól 17 óráig. Egyéb időpontokban előzetes bejelentkezés (legalább két nap) szerint is látogatható. Belépődíj diákoknak 50, felnőtteknek 200 forint. A 6 éven aluli gyermekeknek a belépés díjtalan. A Bánya Múzeum előzetes bejeletkezéssel látogatható. TÉNYEK, ADATOK Lélekszám: 1040fö Háztartások száma: 350 Csatornázottság: 95% Telefonok száma: 253 Munkanélküliségi ráta: 16,6% A VARALJAI KEPVISELO-TESTULET. Ülő sor (balról jobbra) Csoboth Krisztina, Filczinger Ágnes polgármester, Herold János alpolgármester. Állnak (balról jobbra): Wiesner György, Feik Jánosné, Magyar Zoltán, Molnár Péterné Fritz Judit, Schmidt Zoltán. ■ Kisebbségi önkormányzatok Német Kisebbségi Önkormányzat A 2002. őszén megalakult testület elnöke Csoboth Krisztina, helyettese Schmidt Zoltán, tagja Herold János. Váralja lakosságának közel 10 százaléka német nemzetiségű. A kisebbségi önkormányzat fő feladatának tekinti a gyerekek német oktatásának támogatását, a hagyományok, a tárgyi és szellemi kultúra értékeinek őrzését, továbbadását. Tevékenyen szeretnének részt venni a Hahnheimmel kialakított testvérkapcsolat ápolásában, az evangélikus gyülekezettel és a Váraljáért Egyesülettel közösen a német búcsú megrendezésében, amely az evangélikus templom szentelésének időpontjához kötődik. Terveik között szerepel a sváb bál megszervezése is. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A 2002. novemberében megalakult testület elnöke Búzás József, helyettese Bogdán Péter, tagja Orsós Ferenc. Ténykedésüket azzal kezdték, hogy felmérést végeztek a roma lakosság körében. E szerint a falu lakóinak 25- 30 százaléka cigány származású, s rendkívül sok közöttük a halmozottan hátrányos helyzetű. A Péróban igénytelen környezetben, életveszélyes házakban él nagy részük. Helyzetük javítása az önkQrmány- zat számára állami segítség nélkül szinte megoldhatatlan feladat. Búzás József szerint a cigányság körében szemléletváltásra lenne szükség, hogy jobban éljenek a felkínált lehetőségekkel. Az oldal a váraljai önkormányzat támogatásával jelent meg. írta és a fotókat készítette Pál Ágnes.