Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-09 / 107. szám

IIBH MÁJUS 9., PÉNTEK PUSZTAHENCSE 7. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 3 Fél évszázada ragaszkodik a faluhoz Mindössze öt évet töltött Pusztahencsén, annak is már ötven esztendeje, tanítványai ma már nagymamák, nagypa­pák, mégis erősen kötődik a faluhoz. Bazsonyi Arany fes­tőművész, az egykori tanító néni bár hosszú ideje a fővá­rosban él, hihetetlen módon ragaszkodik megyéjéhez, és benne a kis faluhoz, ahol fia­talsága szép éveit töltötte. Bazsonyi Arany 1928-ban Gyulajon született, huszonnégy évesen kapott tanítói diplomát Dombóvárott, majd öt évig taní­tott Pusztahencsén. Fél évszázad távlatából is emlékszik egykori tanítványaira, akikből nagyma­mák, nagypapák lettek, de ugyanolyan hűséges szeretettel várják őt és férjét, a szintén festő Vecsési Sándort, aki ugyan csak néhány hónapig élt itt, de felesé­géhez hasonlóan megszerette a falut. - Kölcsönös szeretetettől erős szál fűz Pusztahencséhez, ahol megtapasztaltam a szegény gazdagságot. Abban a kicsiny, szegény kis faluban, mindig me­legséggel közeledtek hozzánk, nagyon sok kedves támogatást kaptunk. - mondja. Az idős fes­tőnő ma már nehezen utazik, így egyre ritkábban tudja elfogadni a hencseiek meghívását, de na­gyon sok szép emléket őriz abból az időből, amikor még ott taní- tóskodott, és az utóbbi évtize­dekből is, amikor el-ellátogattak a faluba. Legszívesebben azt idé­zi fel, amikor 1990-ben a helyiek összefogásával megépült a temp­lom, ő pedig hatal­mas képet festett a fa­lára. A freskó elké­szültéig eltelt idő szá­mára az emlékezésé volt. Nagy örömöt je­lent neki, hogy képei által ott lehet kedves falujában, és abban az iskolában is, ahol diákjai őszinte lelke­sedéssel vettek részt egykor rajzóráin. ■ Polgárőrök vigyázzák a falu nyugalmát Néhány város is büszke lehet­ne, ha olyan népes polgárőr­sége lenne, mint a puszta- hencsei. A majdnem egy esz­tendeje alakult egyesület ma közel hatvan tagot számlál. Titkára, Borza István azon­ban kénytelen néhány nehéz­ségről is beszámolni. Egy éve született meg a gondolat, hogy létre­hozzák a faluban a pol­gárőrséget. Borza István szerint erre azért került sor, mert betelepült a fa­luba néhány olyan csa­lád, mely megkeserítet­te a hencseiek életét azzal, hogy nem tisztelte mások tulajdonát. Egyre több kerti lopás okozott bosszúságot a falu lakóinak, az i- re a pontot egy ittasan okozott ha­lálos baleset tette fel. Néhányan úgy gondolták a legjobb megoldás a polgárőrség lenne, mivel a falu­ban körzeti megbízott sincs. Vé-_ gül tizenhárom alapító taggal jött létre az egyesület, amit aztán hosszú tortúra után a cégbíróság is bejegyzett. A létszám szépen gyarapodott, harminchét aktív és húsz pártoló tagot tartanak nyil­ván. Elnökké Bor Istvánt, titkárrá Borza Istvánt választották. Az egyesületet lehetőségéhez mérten támogatja a falu minden vállalko­zója, de a pártolók között akad közel nyolcvanesztendős bácsi is. Az önkormányzat, annak ellené­re, hogy forráshiányos a költség- vetés, idén százötvenezer forinttal segíti a polgárőrök munkáját, akik igyekeznek mindezt pályázat út­ján szerzett támogatással kiegé­szíteni, de eddig nem jártak sikerrel. Eleinte hétvégenként, néhány hete minden nap jár- őröznek a faluban, és az ahhoz tartozó Földespu­sztán is, bár onnan egy tagjuk sincs. A szolgála­tok idejét a nagydorogi rendőrőrssel egyeztetve szabják meg, főként az esti, éjsza­kai órákban járőröznek. A szolgá­lat során saját autóval, saját költ­ségre járják a falut, őrzik annak nyugalmát. Borza István úgy érzi mégsem elégedett mindenki, mert nemrég két betörés is tör­tént, amit nem tudtak megakadá­lyozni. Az viszont tény, hogy mű­ködésük óta egyetlen egy szóra­kozóhelyre, üzletbe sem törtek be. Nagy fogásról, jelentős ered­ményről még nem tudnak beszá­molni. Borza István úgy gondolja ez így van jól, mert, ha nincs olyan esemény, ami megzavarja a közrendet, az azt jelenti, hogy nyugodt körülmények között él- hetnek a pusztahencseiek, ■ Egy iskola, mely befogad és átkarol A pusztahencsei általános iskola kicsiny falu kis iskolája, élén hatalmas álmokat szövögető igazgatóval. Bisztyó Erzsébet olyan iskolát szeretne, amelyik befogadja, átkarolja az odaérkező gye­rekeket. Tehetségeseket, sajátos nevelést igénylőket, hátrányos helyzetűeket egyaránt. Tavaly féltucat­nyi jelentkező közül választot­ta az iskola új vezetőjévé Bisz­tyó Erzsébetet a falu képviselő­testülete. Az igazgatónő köz- művelődési intézmény vezetője­ként pályázott ide, azt megelőző­en nevelőotthonban és általános iskolában is dolgozott. Nincse­nek klasszikus, pláne nem merev pedagógus elvei, elképzelései, sokká inkább nevelő, mint oktató. Egy kistelepü­lésen, ahol sok gyerek él ingerszegény környezet­ben, nagyon fontos szerepe van az iskolának. Olyan iskoláról álmodik, ahol a diákok szorongás nélkül tanulhatnak. Nagy lehetőséget lát abban, hogy együtt van az óvoda és az iskola. Ez nem je­lenti azt, hogy már akkor „kisiskolásként” tanulni kell. - vallja. Sőt! Egyik célja éppen az, hogy az el­sős gyerek számára több hónapos átmeneti időt biztosítson. Még közvetlenebbé szeretné tenni a kapcsolatot mind az óvoda és iskola, mind a peda­gógusok és szülők között. Úgy gondolja, hogy egy kis falu előnye éppen az, hogy nap, mint nap talál­kozva, együtt gondolkodva, dolgozva eredménye­sebbek lehetnek. A pusztahencsei iskola a tananyag átadásán túl számos lehetőséget kínál az odajáró diákoknak, van számítástechnikai, rajz- és színjátszó szakkör, tanulhatnak angol nyelvet, sportfoglalkozásra, énekkarra járhatnak. Az itt tanuló 124 gyerek kö­zül azonban nagyon sok a hátrányos helyzetű, többen sajátos nevelési igényűek, néhány magán­tanuló is van. Az intézmény számukra is megfele­lő oktatást biztosít, amelyre a kis létszámú osztá­lyok alkalmasak. Az igazgatónő úgy véli a pedagó­en nagy különbséggel bírnak, lehetőleg integráltan tudják nevelni. A hátrányokat leküzdve az infor­máció befogadására nyitottá kell tenni a nebuló­kat. - Más feladatot, módszert igényel a tehetség- gondozás, ahol a tudás legmagasabb szinten törté­nő átadása a legfontosabb, és mást a hátránnyal in­dulók felzárkóztatása. Itt elsősorban nem a „min­den tudó”, hanem a meleg attitűdű, elfogadó taná­rokra van szükség. A legfontosabb az, hogy értsük a gyerekeket. A hat évest, a kajla serdülőt, azt, akit még soha nem simogattak meg, az „újgazdag” csa­ládból érkezőt - mondja Bisztyó Erzsébet, hozzá­téve azt, hogy szerencsére kollégái többsége ilyen. Amíg az iskola olyanná válik, amilyenné igaz­gatója álmodta, sok időnek kell eltelnie, az első apró lépéseket azonban már megtették. Minden héten tanácskoznak, minden apró-cseprő problé­mát megbeszélnek, közösen keresik a megoldást. Felvették a kapcsolatot egy pszichológusnővel, aki segíti majd a munkájukat, a tanárokét és a szülőkét egyaránt. Természetesen ezek az álmok csak úgy valósulhatnak meg, ha a tanár és a szü­lő felelősséggel együttműködik a gyerekek érde­kében. Élénkül a közösségi élet, új hagyományok Eveken keresztül a gázberu­házás terheit nyögte a puszta­hencsei önkormányzat, idén a közalkalmazottak béremelé­se nehezíti a dolgát. A testület takarékos gazdálkodásra tö­rekszik, s igyekszik megra­gadni minden lehetőséget an­nak érdekében, hogy gyara­podjon a falu.- Amikor 1998-ban a falu polgár- mestere lettem, az előző ciklus­ban irfegvalósított gázberuházás miatt volt nehéz helyzetben a te­lepülés. Azt reméltük, hogy kilá­balunk ebből. Most viszont a köz- alkalmazottak béremelése okoz gondot - kezdi a beszélgetést Lengyel Jánosné polgármester. Idén húszmilliós forráshiánnyal számolnak, ennek ellenére min­dig igyekeznek építeni-szépíteni a falut, kihasználni a pályázati le­hetőségeket. Idén az utak javítá­sát tervezik, és a gázhálózat bőví­tése folyik. Többször érte vád az önkor­mányzatot, amiért nem vet ki iparűzési adót, a képviselők néhányszor meghányták- vetették a kér­dést, ám min­dig arra jutot­Névjegy: Lengyel Jánosné 1953. február 19-én született Pusztahencsén.1971-töl Nagydorogon dolgozott az OTP-nél, Pusztahencse önállóvá válásától, 1990-től pedig a helyi önkormányzatnál. Másodíz­ben választották polgármesterré 2002 őszén. Férje: Lengyel János vállalkozó Két lányuk van. Ildikó 25 éves, az RHK Kht. munkatársa, Ág­nes 22 éves, Szolnokon tanul kereskedelmi főiskolán tak, hogy a vállalkozók önként nyújtott támogatása, adakozása több, mint ami adóból befolyna. A testület a folyamatos anyagi ne­hézségek miatt külső szakértőt kér fel az önkormányzat és intéz­ményei gazdálkodásának átvilá­gítására, a létszámkeret felülvizs­gálatára. Arra szeretnének választ kapni a vizsgálat során, hogy mi­képpen tudnának még takaréko­sabban gazdálkodni. Lengyel Jánosné örömmel szá­mol be arról, hogy az anyagi gon­dok ellenére Pusztahencsén az utóbbi években igencsak meg­élénkült a közösségi élet, ami an­nak köszönhető, hogy több civil- szervezet is létre jött. Korábban nem sok hagyománnyal dicse­kedhetett a falu, mára azonban több ilyen is született. A szüreti napra, falunapra méltán büszkék, színvonalas programok, több száz résztvevő jellemzi ezeket. A polgármester büszke arra is, hogy a művelődési házban a hét bár­mely napján találnak maguknak programot a falubeliek. a falu múltjában Az eddig hittnél háromszáz évvel korábban, azaz a 13. században is éltek már emberek a mai Pusztahencse területén - erre és más meglepő adatokra bukkant kutatásai során Laták István peda­gógus. A helyi iskola történelem- magyar szakos tanára arra készül, hogy a jövő évi falunapra megje­lenteti a falu múltját feldolgozó helytörténeti kötetet. Nem részle­tes tudományos művet készül ír­ni, hanem egy olvasmányos könyvet, ami azonban olyan meg­dönthetetlen tényekre hagyatko­zik, melyeket legalább két-három forrásból sikerül megerősítenie. Éppen ezért nagyon alapos kuta­tómunkát végez, mely során arra már sikerült fényt derítenie, hogy a település a Bikács család tulaj­donában volt és az eddigi adatok­kal szemben nem a 16., hanem a 13. század óta lakott. Az adatgyűj­tést nehezíti, hogy a falu évszá­zadokon át nem volt önálló tele­pülés, így kevés dokumentum őr- zi múltját. _________________■ Fon tosabb időpontok Fogadóórák: Polgármester: a hét minden nap­ján a hivatal nyitvatartási idejében Jegyző: Kedd-csütörtök a hi­vatal nyitvatartási idejében. Orvosi rendelés: Hétfő: 11-13 dr. Gordos Mária gyermekorvos Kedd: 11-13 dr. Regős György háziorvos Szerda: 17-19 dr. Regős György Csütörtök: 11-13 dr. Gordos Mária Péntek: 11-13 dr. Regős György A fiókgyógyszertár az orvos rendelési ideje alatt nyitva tart. Istentiszteletek: Katolikus minden szombaton 14 óra, Evangélikus: páratlan héten vasárnap reggel 8 óra, Reformá­tus: páratlan hét vasárnap 15 óra Adatok: Lélekszám: 1123 Háztartások száma: 400 Csatornázottság: 0% Vezetékes gáz: 83háztartás Telefon: 70% Munkanélküliség: 15% Az oldal az önkormányzat tá­mogatásával jelent meg. Az írások szerzője, a fényképek készítője Vida Tünde A TESTÜLET TAGJAI: Felső sor, balról: Németh János, Gamós András (alpolgármester), Laták István, Bán István, Borza István. Alsó sor balról: Lengyel Jánosné (polgármester) Takácsné Hahn Erzsébet, Kő­műves Sándorné A TELEPÜLÉS JELES NAPJAI: a szüreti nap és a május elsejei falunap. Egyiknek sincs több évtizedes múltja, néhány éve szervezik meg mindkettőt, egyre nagyobb sikerrel. Evről-évre népszerűbb a nyugdí­jas találkozó, melyre mindig május elején hívják a település nyugdíjasait. A falu rendezvényeinek állandó fellépője a helyi Vadvirág Néptánc Együttes. . ■ t k á gusok feladata az, hogy az eltérő szocio-kulturális környezetből érkező gyerekeket, akik a nyelvi kommunikációs készséget illető-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom