Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-02 / 101. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Május 2., péntek Csökkent a hazai állatállomány Tovább csökkent tavaly hazánk szarvasmarha- és juhállománya 2001-hez képest, a sertések száma ugyanakkor emelkedett. A baromfiágazatban szintén visszaesés következett be, csupán a kacsák száma növekedett tavaly a 2001. évihez képest. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN (1000 DB) Szarvasmarha Összesen Ebből: tehén év változás az előző változás az előző évhez képest évhez képest 2001 783-22 368-12 2002 770-13 362 t6 Összesen • Sertés Ebből: anyakoca év változás az előző évhez képest változás az előző évhez képest 2001 4822-12 343-5 2002 5082 +260 381 +38 Összesen Tyúkfélék Ebből: tojó év változás az előző évhez képest változás az előző évhez képest 2001 34 343 +3627 16 606 +2345 2002 32 206-2137 16849 +243 Budapest Az ország szarvasmarha-állománya tavaly december 1-jén 770 ezer volt, vagyis 13 ezerrel kisebb, mint egy évvel korábban, a 362 ezres tehénállomány pedig 6 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest. Mint Tóth Péter, a KSH mező- gazdasági főosztályának statisztikusa elmondta, a szarvasmarhák száma a kilencvenes évek eleje óta egyre kisebb, így a mai állomány a 10 évvel korábbinak csupán kétharmada. A tavalyi év végén a gazdasági szervezetek tartották a szarvasmarhaállomány 64 százalékát. Az ország sertésállománya 2002. december elején 5 millió 82 ezer volt, 260 ezerrel haladva meg az egy évvel korábbit. Az anyakocák száma 381 ezer volt - egy év alatt 38 ezerrel emelkedett. A sertésállomány hosszú évek óta periodikusan növekszik illetve csökken, a mostani növekedés is e folyamat része. Az is megfigyelhető, hogy a tavaszi hónapokban rendszerint növekszik a sertések száma - mutatott rá a KSH szakembere. A gazdasági szervezetek állatállománya az ágazatban majd 10 százalékkal, míg az egyéni gazdaságoké mindössze 1 százalékkal gyarapodott, így tavaly év végén már a sertésállomány nagyobb részét, mintegy 52 százalékát a gazdasági szervezetek tartották. A baromfiágazatban 2002- ben jelentős visszaesés következett be. A tyúkfélék állománya a múlt év decemberében 32,2 millió volt, mintegy 2,1 millióval kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A tojóállomány azonban 243 ezerrel növekedett, és az év végén elérte a 16,8 milliót. A libaállomány 166 ezerrel 2 millióra, a pulykaállomány pedig 673 ezerrel 3,3 millióra csökkent. A kacsák száma 606 ezerrel 3,4 millióra emelkedett a 2001. év hasonló időszakához képest. A juhállomány 2002. december 1-jén 1 millió 103 ezer volt, 33 ezerrel, azaz 3 százalékkal kevesebb az előző évinél - ám ugyanezen időszak alatt növekedett az anyajuhok száma. A juhok 86 százalékát az egyéni gazdálkodók tartották. A lóállomány tavaly év végén az előző évi 60 ezerről 63 ezerre emelkedett. A kecskék száma tavaly decemberben 86 ezer, a házi- nyulaké pedig 936 ezer volt - állományuk 4, illetve 13 százalékkal csökkent. A vágógalambok száma 413 ezer, a méhcsaládoké pedig 614 ezer volt. A magyar állattenyésztésen belül továbbra is a sertés- és a baromfiágazat súlya a legnagyobb. A szarvasmarha-állomány folyamatosan csökken, a juh- és a lóállomány nagysága pedig stagnál - összegezte lapunknak a szakember. DÓCZY LÁSZLÓ Növekedési kilátások Elképzelhető, hogy az EU-csatlakozás után rövid távon mérséklődni fog a magyar állat- állomány, de tíz éven belül a mai értékeket valószínűleg meghaladja a haszonállatok száma - mondta az Europressnek az agrártárca illetékese. Valószínű, hogy Magyarország EU-csatlakozása utáni egy-két évben tovább csökken a honi állat- állomány, de a későbbiekben várhatóan növekedni kezd - mondta lapunknak Sándor István, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium állat- tenyésztési osztályvezetője. A szakember szerint a sertések száma tíz év alatt a jelenlegi 5,1 millióról 8 millióra emelkedhet, de nem valószínű, hogy eléri a rendszerváltás előtti 10 milliós értéket. Az ágazat fejlődését segíti, hogy a hazai növény- termesztési adottságok biztosítják az állatok takarmányellátását, az EU pedig nem korlátozza kvótákkal a sertéshús értékesítését. Mivel a mai 1,7 millió literes hazai tejtermelés közel áll a 2 millió literes uniós kvótához, nem várható a tejhasznú tehenek számának jelentős emelkedése, figyelembe véve 3 folyamatos átlaghozam-növekedést. A hústehenek száma viszont - tekintettel a 117 ezres anyatehénkvótára - mintegy 60 ezerrel növelhető. A juhokra megállapított 1,145 milliós kvóta szintén nem teszi lehetővé, hogy a juhállomány a mai 1,103 milliót számottevően meghaladja, ezért e tekintetben is szerények a növekedési kilátások. A baromfira nem írt elő kvótát az EU’, így e területen a piaci hatások alakítják ki az állomány nagyságát. A szakember a baromfik számának kismértékű növekedését valószínűsíti. DÓCZY Felvásárlási árak A vágómarha és á tehéntej fel- vásárlási ára a KSH adatai szerint a tavalyi év első 11 hónapjában 3, illetve 5 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év azonos hónapjaiban. A vágósertés tavalyi felvásárlási ára 18 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2001-ben, ugyanakkor 19 százalékkal csökkent a vágósüldö, és 15 százalékkal a vágómalac ára. A vágótyúkfélék felvásárlási ára 9 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az élő csirke piaci átlagára 3 százalékkal csökkent, míg a vágott csirkéé 6 százalékkal meghaladta a 2001. évit. Az élő tyúk piaci ára 2 százalékkal nőtt, ugyanakkor a vágott tyúké 8 százalékkal, a tyúktojásé pedig 5 százalékkal csökkent. A támogatás szabadsága BUDAPEST Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának elnöke szerint a közvetlen uniós kifizetések 30 százalékos nemzeti kiegészítését a gazdálkodók előfinanszírozására kellene fordítani. Az MSZP agrár-munkacsoportja javasolja, hogy a kormány az agrár- vállalkozások támogatása végett indítson kedvezményes hitelprogramot, állami garanciavállalás mellett. Magda Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke fontos lépésnek nevezte az Országgyűlés határozatát, amelyben garantálta, hogy a mezőgazda- sági termelők az Európai Unió által nyújtott 25 százalékos támogatás mellett a mindenkori kormánytól megkapják a vállalt 30 százalék nemzeti kiegészítést, ami összesen 55 százalékos támogatást jelent. Mivel azonban az uniós pénzekre az év második felében számíthatnak a gazdák, a forráshiány viszont többnyire az aratás, betakarítás előtti időszakban jelentkezik, az elnök szerint a 30 százalékos nemzeti kiegészítést a gazdálkodók előfinanszírozására kellene fordítani. Ez megkönnyíthetné számukra a vetőmagok, védőanyagok és tápanyagok vásárlását. Az MSZP agrár-munkacsoportja szorgalmazza, hogy a kormány, még az EU-csatlakozás előtt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kialakított hitellehetőségekhez hasonlóan, az agrárvállalkozók számára hozzon létre olyan hitelkonstrukciót, amely állami garanciavállalás mellett kedvezményes hitelhez segíti a gazdálkodókat technológiai fejlesztések vagy akár ültetvénytelepítés céljából is. A létrehozandó garanciaalap nagyságát még nem határozták meg, így egyelőre az sem tudható, hogy az mennyi hitelt mozgósítana. Magda Sándor az Europressnek kifejtette: Magyarország az EU-csatlakozás után már nem indíthatja meg ezt a kedvezményes hitelprogramot, viszont a csatlakozás előtt életre hívott programok a következő öt évben tovább működhetnek, erősítve a honi agráriumot. Mint Pásztohy András, a mezőgazdasági bizottság alelnöke kifejtette, az 55 százalékos támogatás által a mai hektáronkénti 7000-9000 forintos támogatással szemben jövő májustól már 40-45 ezer forint területalapú támogatást kaphatnak a gazdálkodók. A magyarországinál magasabb uniós garantált felvásárlási árakat is figyelembe véve az új támogatási rendszer révén az ideihez képest akár hektáronként 50 ezer forinttal nagyobb jövedelemre tehetnek szert a gazdák. Mindehhez sürgősen fel kell állítani a kifizetőhelyeket, valamint a gazdálkodók regisztrációját végző szervezeteket, mivel csak regisztrált földek alapján vehető igénybe uniós támogatás. EUROPRESS Uniós hatások az exportban Gödöllő Az európai uniós csatlakozás következményeként a mezőgazdaságban jelentős exportlehetőségekkel, másrészt a kivitel szerkezetének kedvezőtlen változásával kell számolni - derül ki a Szent István Egyetem gödöllői agrár- tudományi karának elemzéséből. Halmai Péter, az intézmény egyetemi tanára egy szakmai fórumon kifejtette: az integráció hatására növekvő gabonaárak a közvetlen támogatást élvező ágazat versenyképességét javítják. Ugyanakkor félő, hogy a szintén közvetlenül támogatott olajos magvakat termelő gazdák áttérnek a gabona termelésére, ugyanis az olajos magvak importjára bevezetett vámkedvezmények az árakat leverve csökkentik majd a termény jövedelmezőségét, mti Citroen Xsara Cocktail 1.4Í: 129 000 Ft-tól Citroen Xsara Cocktail 1.6Í-16V: A képen látható autó illusztráció. 1.6Í-16V fogyasztása: 9,3/5,5/6,9 |/iookm (városi/országúti/vegyes), CO,-kibocsátása: 160 g/km. Limitált széria, a szériamodelltől eltérő felszereltséggel, a készlet erejéig. A CITROÉN a TOTAL-t választotta A2 Ön márkakereskedői: ■ Bor ti. 8., Tel.: CITROÉN CITROi-N APAFI KFT., 7192 Szakái'/, ?ríriyi u. 710/1., Fel.: 74/488-135 / ifj ik i fitnwto márkakereskedésekben! SPORT/ Hírek Agrárstratégiát szorgalmaz a MOSZ Politikai és szakmai konszenzuson nyugvó átfogó agrár- és vidékfejlesztési stratégia kidolgozását szorgalmazza a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a magyar mező- gazdaság sikeres európai integrációja érdekében. Nagy Tamás, a szervezet elnöke szerint a stratégia alapján elsősorban a tudás- és munkaigényes növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok elterjedését kell elősegíteni. Az elnök szerint hosszú távon át kell alakítani az agrártárcát is, mert az nem illeszkedik az EU-s struktúrába. Díjnyertes borkülönlegességek Az idén ötödik alkalommal megrendezett Országos Takarékszövetkezeti Borversenyre 125 termelő összesen 273 borral nevezett be, közöttük a bírálók 191 díjat osztottak ki. A Nagy Aranyérmet a Hungarovin Rt. 1996-os évjáratú hatputtonyos St. Stephan’s Crown tokaji aszújának ítélte a zsűri. Az „ítészek” kiosztottak további 35 arany-, 81 ezüst- és 74 bronzérmet. Byrne a holland baromfivészről A jelenleg ismert tudományos szakvélemények szerint a Hollandiában pusztító baromfivész nem jelent veszélyt az emberi egészségre - erősítette meg David Byrne, az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős tagja. Az Európai Bizottság, a két éve kitört száj- és körömfájásjárványhoz hasonlóan, ezúttal is kész pénzügyi támogatást nyújtani a holland gazdálkodóknak veszteségeik enyhítésére. Az Unió azonban csak részben tudja őket kárpótolni. A bizottság a fertőzött és feltehetően fertőzött tenyészetek kényszervágása miatti veszteségek 50 százalékát téríti meg az EU állat-egészségügyi alapjából. Felkészítés az EU-csatlakozásra A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a következő egy évben 250 előadás keretében, mintegy 24 000 agrártermelőt készít fel az európai uniós csatlakozásra. A Közbeszerzési Értesítő szerint a szaktárca által a felkészítésre kiírt, gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Magyar Agrárkamara, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, és a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt. közös ajánlata nyerte. A 254 millió forint értékű tenderre a nyertesé volt az egyetlen beérkezett ajánlat.
