Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-22 / 118. szám

2003. Május 22., Csütörtök TOLNA MEGYE 2 0 0 3 G Y Ö N K 7. OLDAL A helytörténész Horváth György nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár túlzásnak tartja, ha helytörté­nésznek neve­zik, bár 1954- óta foglalkozik a falu történe­tével. Közsé­günk, Gyönk címmel jelent meg helytörté­neti olvasó­könyve. Mint elmondta, a terület már az avar kortól lakott. Ezt ásatás is bizo­nyítja, melynek keretében közel 200 avar sírt tártak fel. A település építése során közel 100 sír eltűnt. A község nevét az 1200-as évek­től ismeri az irodalom. A telepü­lés a nevét egy földesúr nevéről kapta, akinek Gerenyáson volt birtoka. Akkor Gyönk volt Gerenyás egyik pusztája.- Most egy másik könyvet Íro­gatok. Lassan a vége felé járok. Ebben a gyerekkori emlékeimet kis elbeszélések formájában pró- bálom megírni. ____________■ TÉ NYEK, ADATOK Lakosok száma: 2.157 fö Háztartások száma: 712 Csatornázottság: 62 % Telefon: 65% Gázellátás: 72% Víz: 100% Kábel tv: 55% Út: 90% Intézmények: Az óvoda 52 gyereknek biztosít ellátást. Az Általános és Zeneis­kolába környező településekről is járnak. A tanulók létszáma 420. „Tolnai Lajos” Kéttannyelvű Gimnázium megyei intézmény. Az idősek módszertani otthoná­ban 220 idős ember lakik. Házi­orvosok: dr. Trischler József, dr. Farkas Tibor, dr. Albeck Zoltán. Gyermekorvos: dr. Bene László. Fogorvos: dr. Komáromi Zoltán. A Polgármesteri Hivatalban fo­gadónap: mindennap. Istentisz­teletek kezdési időpontjai va­sárnaponként: Református 9.00. Evangélikus 9.30. Katoli­kus 8.30 ■ Az oldal a gyönki önkormányzat támogatá­sával jelent meg. írta és összeállította: Ihárosi Ibolya. Fotó: Bakó Jenő. Ápolják a német hagyományokat Három éve, az önkormányzat támogatásával önálló épület­ben működik a német kisebbségi önkormányzat. A berende­zésre egy Baden-Würtemberg-i kulturális egyesület pályáza­tán nyertek pénzt. A kisebbségi önkormányzat és a közhasz­nú egyesület, a másik német egyesülettel, a művelődési ház­zal és az iskolákkal közösen ápolja a hagyományokat. Heil Pétemé, a német kisebbségi önkormányzat elnöke, nevelő a gimnázium kollégiumában, ta­nító, felső fokú német nyelvvizsgája van.- Szinte gyerekkorom óta kötődöm a német hagyományokhoz. Édesanyám sváb származá­sú, innen a családi kötődés. Az egyesületünk a Gyönki Német Hagyományőrző Ének-zenei Köz­hasznú Egyesület. A másik, a Német Nemzetisé­gi Egyesület zömében a pünkösdi, a farsangi és a szüreti fesztiválok szervezésével foglalkozik. Eze­ket a rendezvényeket a mi egyesületünk és a ki­sebbségi önkormányzat is támogatja. A dalkört is én vezetem, mióta Dúsa Gazsi bácsi a kora miatt megvált e feladattól. Az ő szellemében próbáljuk a munkát folytatni. Rendszeresen támogatjuk az ál­talános iskola és a gimnázium német rendezvénye­it. Az idén nagy feladatot tűzött maga elé a kisebbségi önkor­mányzat, a Gyökről elszármazot­tak világtalálkozóját szervezzük meg. Addigra megjelenik a már nyomdában lévő gyönki képes'- lap.- Hol élnek elszármazottak?- Nagyon szétszóródtak a vi­lágban. Vannak elmeink Kanadá­tól, Ausztrián, Németországon, Svájcon keresztül az Egyesült Ál­lamokig.- Miből működik az egyesület?- Pályázatokból. Eddig minden évben 12-13 pályázatot írtam, s ebből 8-9 nyerő volt, tavaly majdnem másfél millió forintot sikerült ilyen módon szereznünk. Össze­gyűjtöttük a faluban még élő hagyományokat, da­lokat. Egy részét már lekottáztattuk, és énekli is a dalkörünk. Segítjük a művelődési ház tánccsoport­jait, szervezzük a kórustalálkozókat.- Már volt szó a táborozásról.- A német ki­sebbségi önkor­mányzatnak régi terve volt, hogy is­mét legyen Gyönkön fúvósze­nekar, hiszen régen kettő is volt. Az egyesület megala­kulásának közvet­len célja éppen az volt, hogy a zenét tanuló gyerekek va­lahol együtt legye­nek, gyakoroljanak. Az utóbbi években az evangélikus egy­ház keszőhidegkúti táborában tartjuk a nyári tábort a zené­szeknek és az ének­karosoknak. A német nemzetiségi táborban Kevés a pénz fejlesztésre Új polgármestert választottak a gyönkiek. A kevés pénz elle­nére fejlődik a település, hamarosan átadják az idősek nap­közijét, kitisztítják a csapadékelvezetőket, tervezik a szenny­vízhálózat bővítését.- Az emberek biztatására indultam a polgármesteri posztért. Négy év­vel ezelőtt ettől még mereven elzár­kóztam, mert akkor nem éreztem magam mögött elég hátteret és erőt, ami ehhez a feladathoz szükséges. Mivel négy év után megismétlődött a felkérés, indultán], és meg­választottak. Most ki sem lát­szunk a munkából, annyi van. A polgármesterség nem nyolc órás munkakör. Olva­som az újságban, hogy má­sutt mikor vannak a fogadó­órák. Nálunk ilyen nincsen. Az aj­tónk mindig nyitva áll, hozzám jö­hetnek és jönnek is, reggeltől estig, az emberek. Mivel szerencsére ná­lunk gyakran vannak több napos rendezvények, előfordul, hogy nincs hétköznap és nincs ünnep. Április 29-én európai uniós konfe­rencia és kiállítás volt a községben, amit a május elsejei rendezvények követ­tek. A Gyünkről elszár­Katz Gyula, I960 -ban született Pakson, 1982-ben nősült Gyönkre. A vízműnél dolgozott 22 évig. Négy szakmai végzettsége van, köztük felsőfokú környezetvéde­lem és hidrotechológus. Nős, felesége a hőgyészí idősek otthonában mentál­higiénés vezető. Két lányuk van. mazottak világtalálkozóját május 7-9 között rendezzük meg. A szombati egész napos program bállal zárul, a vasárnapi a hagyo­mányok szerint zajlik, a helyi ki­sebbségek részvételével, főzőver­sennyel, kulturális műsorral. Ugyancsak hagyományos program a hétfői fogathajtó verseny.- Mire elég a község költségvetése?- A községek költségvetése köz­ismerten éppen csak a szinten tar­tásra elég, nagyon kevés pénz jut fejlesztésre. Éppen ezért minden pályázati le­hetőséget igyekszünk ki­használni. Remélem, hogy a megyei és országos ke­retek, esetleg az uniós pá­lyázatok lehetőséget nyúj­tanak a továbbfejlődésre.- Milyen irányba, mik a legfontosabb teendők?- Most fejeződött be a közvilágítás korszerűsíté­se, a közeljövőben a csa­tornahálózatot kell bővíte­nünk. A munkaügyi köz­pont támogatásával köz­célú és közhasznú munkásokkal megoldjuk a csapadékvíz-elvezetés gondjait és a közterek, parkok szé­pítését. Hamarosan beindítjuk az idősek nappali foglalkoztatóját. Egy szép új épületben a gyermek- jóléti és a családgondozóval együtt kapnak helyet. Klubok, szakkörök, műsorok A művelődési ház tánccsoportja A község kulturális életének egyik színtere a művelődési ház, amely a könyvtárral együtt az 1870-es években ké­szült épületben kapott helyet. Az épület elsősorban a kis­csoportos foglalkozások, klu­bok, szakkörök, hagyomány- ápoló csoportok, előadások, tanfolyamok és kiállítások ideális helyszíne. Húsz éve működik a nyugdíjas klub, az asz- szonyok „Ötórai tea” klubja és tornája, a kis­mamák klubja, a szövő szakkör, a gyermekek ál­tal igen kedvelt gyöngy­fűző és a vizuális szak­kör. Néhány fiatal a mo­dern táncokkal próbál­kozik. Énekelni lehet a Szivár­vány kórusban és a Német Dal­körben. A gyermek-, az utánpót­lás és az ifjúsági néptánc-csopor­tok tagjai elsősorban a német nemzetiségi hagyományokat ápolják. A ház ad otthont a Hegy­hát Sakk Klubnak és a munkaügyi központ tanfolyamainak. Húsz éve láthatók a művelődési házban a mai magyar képzőművészet al­kotásai. Az évi négy kiállítás a szaktanárok jóvoltából beépül az iskolák programjába. A helyi szőlőterme­lők találkozásait min­den évben borverseny zárja.' Nyaranta két hé­tig kézműves foglalko­zások vannak a szün- időző gyerekeknek és három zenés szórakoz­tató est várja a település lakóit a művelődési ház melletti téren, tájékoztatott Majnay Klára népművelő ______■ MK nEiI3i32£lllH: Oktatás és munkahely A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke, kisebbségi képviselőként a települést irányító testületbe is bejutott. A településen a kisebb­ségi önkormányzat a kezdetektől működik. Mint Kalányos János el­nök elmondta, számuk­ra a legfontosabb fel­adat a roma gyerekek oktatása, azt követi a munka­helyteremtés. A községben 170 cigány származású él. Büszkén említette meg, hogy már van egy érettségizett és több szakmunkás fiatal közöttük. Ami a munkahe­lyeket illeti, nehéz helyzetben vannak. A közhasznú és közcélú foglalkozta­tásban próbálják meg a regisztrált munkanél­külieket elhelyezni. A településen a romák 60 százaléka dolgozik, s ezzel az eredménnyel se nem az elsők se nem az utolsóka települések között - mondta. - Úgy érzem, a község elfogadott s most már raj­tam a sor, hogy együtt a képvise- lőtestülettel bizonyítsak.______■ Zs írban sült pogácsa KemlerHenrikné mond­ta el olvasóinknak, ho­gyan készül a sváb krumplis pogácsa, ami­ről tudni kell, hogy a nemzetiségi gyerektá­borban is gyakran ké­szítik. Héjában megfőzzük a krumplit, ha kihűlt fi­nomra lereszeljük, annyi liszttel tó. Eredetileg leveshez készítet- keverjük össze amennyit felvesz, ték. ________________________■ Ke mler Henrikne ját teszünk. Összegyúr juk, mintegy fél centi méter vastagra kisodor juk. Pogácsaszaggató val kiszaggatjuk és zsír ban, vagy olajban piros ra sütjük. Melegen é: hidegen is fogyasztha A legnagyobb foglalkoztató Ápolási részleg kialakítását is tervezik A módszertani otthon részt vesz az apellátásban, s mint a leg­nagyobb foglalkoztató a településen, a munkanélküliek kép­zésében is. A megyei önkormányzat mód­szertani idősek otthona a telepü­lés legnagyobb foglalkoztatója. Mint Waffenschmidt Ibolya, az in­tézet igazgatója elmondta, 108-an dolgoznak az intézményben. Negyven százalékuk a környező településekről jár be dolgozni. Diplomásoknak, szakdolgozók­nak és képesítés nélkülieknek is tudnak állást kínálni. A települése életében úgy is részt vesznek, hogy a saját elő­menetelük érdekében is, bekap­csolódtak a munkanélküliek kép­zésébe. Május végén vizsgázik 25 szo­ciális gondozó, ápoló. Még 14 ápolói státust kell betölteni ah­hoz, hogy az új normatívának eleget tegyenek. A törvény módo­sítása a végrehajtás határidejét ki­tolta 2005 végéig, s valószínű, hogy a fenntartó a finan­szírozásban ezt a határ­időt tarja majd mérvadó­nak. Január elsejétől új profillal bővült az ellá­tás. Szellemileg leépült idősek gondozásáról van szó. Nem mondtak le az átfogó rekonstruk­cióról sem. Tavaly a címzett támogatási igényt elutasította az országgyű­lés, illetve Bonyhád nyert, de az idén a megyei önkormányzat újra benyújtotta a pályázatot. A 1,2 milliárd forintos beruházás kere­tében ötven ágyas pavilon építé­sével ápolási részleget terveznek, ahol súlyos fekvő betegek gondo­zására rendezkednek be.- Igyekszünk azokat az ellátá­si formákat nyújtani, amelyekre igény van és amelyeket otthon a legnehezebb ellátni. A szellemileg le­épültek és súlyos fekvő­betegek gondozása az, amit otthon a legnehe­zebb megoldani. Intéz­ményvezetőként hi­szem, hogy az alapellá­tás nagyon fontos fel­adat, amelyben az önkormány­zatoknak és nekünk mint mód­szertani otthonnak is megvan a magunk feladata. A képviselőtestület: Polgármester: Katz Gyula. Alpolgármester: Keller And- rásné. Képviselők: Petz Péter, Csu­dái József, Szaka Gyuláné, Fe­hér József, János Zoltán, Simigh János, Kalányos János, Heil Péterné, Waffenschmidt Ibolya, Bakonyiné Wiedemann Andrea. Kisebbségek: Német Kisebbségi Önkormány­zat Elnök: Heil Péterné. Tagjai: dr. Humné Szentesi Katalin, Kemler Viola, Schmidt Éva, Streicher Györgyné. Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat Elnök: Kalányos János. Tagjai: Brandt Róbert, Kana­las Mihály, Kanalasné Baranyai Ilona, Kalányos Anetta. Jegyző: Raczkó Árpád. Azt mondja, olyan a teteputes, mint egy nagy család. Úgy véle­kedik, hogy a tiszteletadásnak a tegeződés nem akadálya. Tekin­télyt pedig a munkává' lehet kivívni. A helyi orvosok ú szolgáltatásokat vezet tek be. Például hetent szállítják el a vérmintái az eredmény a számíté gépre érkezik. A gyönk orvosok pályázati pénz bői bővítették a rende lök műszerezettségét. A prax sok kicsik, nehéz ebből megéln az érintett önkormányzato azonban mindig támogatták a ellátást. Jelenleg három csalái Vidéken nincs elég orvos Dr. Farkas Tibor családorvos gyönki származású, amint hívták, jött szívesen. Haza­hívta a szülőföld varázsa. a településen. Az egyik doktor tartós betegsége döntési helyzet­be hozta az önkormányzatot. A betegeket két felnőtt körzetben el lehet látni, az ügyeleti szolgálat­ban azonban elviselhetetlen ter­helést okozna. Nyáron akár minden második histpn ügyeletet kellene vállalni. Messze vannak Szek- szárdtól, Tamásiról, a hőgyészi társulás pedig nem fogadta őket. He­lyettest nem lehet talál­ni. A doktor elmondta, hogy egyre több az üres állás. Tamásiban is csak két orvos maradt a négyből, s csak egy nyugdíjas orvos van a környé­ken. Az országban 100-200 üres vi­déki állás van folyamatosan és ugyanennyit hirr’-*—'• Ai—

Next

/
Oldalképek
Tartalom