Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-03 / 102. szám

H HI 2003. Május 3., szombat 7. OLDAL TOLNA MEGYE 2003 F A D D Fadd környékén már a római korban is volt település. Az utóbbi években a Fadd melletti Jegeshegyen zajló régészeti fel­tárások során római kori, kelta és magyar honfoglalás korabeli sírokból kerültek elő. leletek. A község neve (Patadi néven) az első, hitelesen fennmaradt ma­gyarországi oklevélszövegben - a Szent István által a veszp- rémvölgyi apácarend részére ki­adott görög nyelvű alapítóleve­lében - szerepel. A község nevének kialakulá­sáról él egy olyan vélekedés is, mely szerint a török időkben a rajtaütések alkalmával a nép mindenét hátrahagyva mene­kült a települést körülvevő erdő­be, azt Idabálva, hogy „fádat hadd ott”. Ebből alakult később némi változtatással a Faddot kapkodd, vagy Faddot hagyd ott. Fontos időpontok FOGADÓÓRÁK Kocsner Antal polgármester és Zöld Zoltán jegyző hétfőn és pénteken 8-tól 12 óráig, szerdán 8-tól 12-ig és 13-tól 16 'óráig fo­gadja az állampolgárokat. ORVOSI RENDELÉSEK Mindhárom felnőtt orvosi ren­delő naponta 8-tól 12-ig, illetve 17-től 18 óráig várj a betegeket. A gyermekorvosi rendelés is ha­sonló időpontban van. MISE, ISTENTISZTELET A római katolikus templomban vasárnap és ünnepnapokon dél­előtt 10 órakor, hétköznap reg­gel 8-kor kezdődik a mise. A református templomban vasárnap és ünnepnapon 10 órá­tól tartják az istentiszteletet. Minden csütörtökön 17 órától biblia óra. Tények és adatok Lélekszámú 4560fö Háztartások száma: 1490 Csatornázottság: 100% Rákötés: 65% Távbeszélő fővonal: 1230 Munkanélküliségi ráta: 14,6% Az oldal az önkormányzat támogatásával jelenik meg. Az összeállítást írta Stein- bach Zsolt, a fotókat Bakó Je­nő készítette. Színvonalas munka a Gárdonyiban A faddi Gárdonyi iskolában előfordul, ami általában fordított előjellel szokott megtörténni: városról hozza a szülő gyerme­két a községi iskolába.- Országos felmérési eredmények szerint az itt folyó munka alapján iskolánk előkelő helyen sze­repel az oktatási intézmények között. A pedagó­giai programunkban foglaltak találkoznak a szü­lők igényeivel, elvárásaival - mondja Végh Zol­tán, a faddi Gárdonyi iskola igazgatója. Az iskolának jelenleg 431 diákja van. A főbb tantárgyak, illetve a német nyelv és a számítás- technika oktatása is csoportbontásban zajlik. Rendkívül széles a szakköri választék: 22 féle le­hetőség áll a gyerekek rendelkezésére. A gárdo- nyis gyerekek felkészültségére néhány példa az elmúlt egy-két hét versenyeredményeiből: né­met nyelv országos levelező verseny döntőbe jutás, megyei szavalóverseny 3. hely, megyei vöröskeresztes verseny 3. hely (alsós versenyzők a felsősök mezőnyében). Faddon 180 óvodás van. A nevelés két épületben, jó szak­mai háttér és eszközellátottság mellett folyik. Az épületek vi­szont felújításra szorulnak. Tervben van a Dózsa György ut­cai óvoda megszüntetése, ezzel együtt a Templom utcai bővíté­se, ami által várhatóan szebb és jobb környezet teremthető a kisdedeknek. Végh Zoltán elmondta, hogy idén valamennyi leendő első osztályost a faddi iskolába írat­tak, nem vitte senki más iskolá­ba elsős gyermekét. Ilyen jelle­gű, nem jelentős mozgás in­ható. Az igazga­tó szerint vala­hol érthető, hogy a hatosztá­lyos gimnáziumi képzést több szülő favorizálja, ugyanakkor meggyőződése, hogy ezzel a diá­kok gyermekkora is egy kicsit csorbát szenved, sok mindenből kimaradnak. Egyébként a faddi iskola is „szív el” gyerekeket. Mint azt az igazga­tó mesélte, egy szekszárdi pedagógiai szakember Dombodba költözött, hogy a faddi iskolába írat­hassa gyermekét. Az ok: kedvező tapasztalatai vannak az innen kikerülő gyerekekről. kább a 6. osztály után tapasztal- Faddi óvodások Vonzó lakóhellyé vált a község- Míg más települések arra panaszkodnak, hogy nincs ked­vük építkezni az embereknek, addig Faddon az utóbbi évben megnőtt az ingatlanforgalom, egyre többen költöznek ide, kezdenek építeni a környékbeli városokból is - mondja Kocsner Antal polgármester, aki többek között ezért is biza­kodó a nagyközség jövőjét illetően. A polgármester az idei önkor­mányzati ciklus eddigi legna­gyobb sikerét mindazonáltal ab­ban látja, hogy sikerült befejezni a szennyvízberuházást. Mivel az infrastruktúra kiépült, az utakat már nem kell felbontani, így az önkormányzat most már elsősor­ban az útépítésre koncentrál, a fej­lesztésre használható forrásokat elsősorban erre a célra kívánja fel­használni a testület. Emellett befe­jeznék a középületek korábban megkezdett felújítási programját, amelynek hátralevő állomásai a községháza renoválásának befeje­Kocsner Antal Fadd polgármestere 56 éves. Felsőfokú vadgaz­dálkodási, középfokú egészségügyi képesítéssel rendelkezik. A Tolna Megyei Vadászkamara, illetve a megyei vadászszövetség elnöke, az országos vadászszövetség alel- nőké. Felesége dr. Harangi Erzsébet, faddi háziorvos. Két felnőtt fiuk van. Hobbija a vadászat. zése, valamint az idősek otthona és a Dózsa György utcai óvoda helyzetének megoldása. A Fadd arculatát alapvetően meghatározó, gyönyörű fadd-dom- bori holtág adta lehetőségek ki­használását továbbra is a legfonto­sabb feladatok közé sorolja Kocsner Antal. Szeretnék, ha a vízterület ha­lászati jogát a helyi horgászegyesü­let kapná meg. A „felélesztett” holtág rehabilitációjának AA harmadik ütemé- jS? ben iszapkotrást M m terveznek. A Faddhoz tartozó népszerű üdülőterületen, Domboriban is nagyon fontos cél az útépítés. Az üdülőterületen a gáz bevezetése megtörtént, emiatt a polgármes­ter arra számít, hogy időben meg­nyúlik az üdülési szezon, látható jelei vannak már a „konferencia- turizmus” megjelenésének, mindez a munkahelyteremtésnek is kedvező lehetőséget jelent. A dombori célok között szerepel még az út másik oldalán levő, ki­alakulóban levő üdülőterület közművesítése is. A polgármester bizakodó a te­lepülés jövőjét illetően: - A na­pokban elfogadjuk a rendezé­si tervet, ami hosszú távra meghatározza a falu arcula­tát. Faddon megnőtt az építé­si kedv, egyre többen költöz­nek idei Paksról és Szek- szárdról, tavalyhoz képest 100 fővel nőtt a község lakos­sága. Úgy gondolom, a képvi­selőtestületnek a ciklus vége felé inkább „csak” a falu szé­pítésével kapcsolatos feladatai lesznek, amelyek révén - egyelő­re - a község központja és a hoz­zá tartozó utak válhatnak európai színvonalúakká. Miniszter a zászlóanya Dr. Csehák Judit, egészség- ügyi miniszter, Fadd szülötte, zászlóanyai feladatokat lát el a Flórián nap keretében lebo­nyolítandó zászlószentelé­sen. A miniszter asszonytól azt kérdeztük, milyen érzé­sekkel készül erre a látoga­tásra.- Azt hiszem semmi rendkívüli nincs abban, hogy az ember örömmel tér vissza a szülőfalujá­ba, ahol nemcsak gyermekkorát töltötte, hanem kezdő orvosként is dolgozott - kezdte a miniszter asszony. - A kapcsolat egyébként később sem szakadt meg Faddal. Miután én elkerültem a község­ből, az ott élők nagyon sok segít­séget nyújtottak édesanyámnak, csak olyan emberekre tudok em­lékezni, akik pozitív élményt jelentettek ne­kem. Ha arra já­rok, mindig be­szaladok ked­ves ismerőse­imhez, baráta­imhoz, elláto­gatok a temető­be. Örülök, hogy a mostani prog­ram anyák napjára esik, így ezen a napon tudom felkeresni édes­anyám sírját. Hogy meddig mara­dok, nem tudom, lehet, hogy az ebédmeghívást nem tudom elfo­gadni. Ez egyrészt rossz, mert ki­maradok egy kellemes beszélge­tésből, ugyanakkor egy jó kis faddi kaját nem igen tudnék ösz- szeilleszteni a fogyókúrámmal. Bartal, az ellenforradalmár Bartal Aurél faddi földbirto­kost leginkább a ma gyer­mekotthonként működő kas­télyépület, továbbá fia, György obeliszkje és az általa írt faddi monográfia kapcsán ismerik. Talán kevesebben tudják, hogy 1919-ben, a pro­letárdiktatúra idején jelentős ellenforradalmi tevékenysé­get fejtett ki. Bár Bartal Aurél nem Faddon szüle­tett, élete mégis el­sősorban a község­hez kötődött. Az 1882-es születésű fiú Berlinben mű­egyetemet végzett, majd a budapesti tudományegye­temre iratkozott be, ahol elsősor­ban kémiával foglalkozott. A faddi birtokot 1917-ben örökölte nagybátyja után, 1918-ban csa­ládjával együtt költözött Faddra. Mint önéletrajzában írta, kez­detben se a falut, se a megyét nem kedvelte, később azonban meg­szerette ezt a vidéket, az itteni em­bereket. A tartácsköztársaság 1919-es kikiáltása után hamarosan bekapcsolódott az ellenforradalmi körök munkájába. A Szegeden megalakult nemzeti kormány Tol­na megye főispán-kormánybizto­sává nevezte ki. Többször tárgyalt Szerbiával a magyar haderő vízi úton a Dél-Dunántúlra történő szállításáról. A tanácsköztársaság leverése után visszavonult a politikától, bár Gömbös Gyula 1934-ben felkérte, hogy vállalja a Tolna megyei főispánságot, amiből azon­ban végül nem lett semmi. A faddi birtokon a gazdál­kodás terén komoly eredmé­nyeket ért el. Irodalmi tevé­kenységet is folytatott, Fadd monográfiája mellett több szakcik­ke, politikai, közgazdasági írása is megjelent. Mégis, Bartal Aurél „egyetlen igazi életcélja” rajongásig szere­tett fia, György („Napsugár”) volt, aki azonban 1936-ban, 23 éves korában a paks-kölesdi or­szágúton halálos motorbalesetet szenvedett. ■ „Rúgós” kakaspörkölt A víz közelsége tulajdonkép­pen predesztinálja a faddi- akat arra, hogy a legjellem­zőbb ételük a halászlé le­gyen. Hirmann Béla, a helyi önkéntes tűzoltó egyesület el­nöke azonban más jellegzetes faddi étkeket is ismer. Az általa közölt halászlére­ceptben a különleges az, hogy a pontyból, továbbá „minden fellelhető” egyéb fajú halból a szokásosnál többet, személyenként ös­szesen 60-80 dekát számol­nak. A hagyományos só- hagyma-paprika fűszerezés után a faddi lé 3545 percig is forr. A ha­lászlé - tésztával történő - elfo­gyasztása után sok helyen elmarad­hatatlan a tepertős túrós csusza is, amelyet Faddon többen „pirosán” készítenek el, azaz az apró kockák­ra vágott füstölt szalonna zsírjába egy kis törött paprikát is tesznek. Hirmann Béla sze­rint népszerű „alkal­mi” étel a községben a birkapaprikás és a „rúgós” kakaspörkölt is. A látszólag az ag­resszivitásra utaló jel­ző ez esetben azon­ban csak azt jelenti, hogy nevezett hímne­mű szárnyas még véletlenül sem tápon nevelkedett. ___________■ Ün nepelnek a faddi lánglovagok Fadd valaha „vizes” és „tü­zes” település is volt, hi­szen a Duna szabályozása előtt többször elöntötte a nagy folyó, és gyakran kap­tak lángra épületei. A víz ma már nem fenyegeti a községet, a tűzre pedig egy idén 110 éves egyesület ön­kéntes lánglovagjai vigyáz­nak. A krónika szerint 1857-ben két­száz ház égett le Faddon, de ezen kívül is viszonylag gyako­riak voltak a nagy pusztítással járó tűzesetek, mígnem 1893- ban Zányi György plébános lét­rehozta a helyi önkéntes tűzol­tó egyesületet. A faddi önkéntesek az azóta eltelt több, mint száz év során - amennyire az olykor változó lehetőségek engedték - folya­matosan őrködtek a tűz felett, és ha kellett, küzdöttek a lán­gokkal, méghozzá eredménye­sen, több hivatalos elismerést is kiváltva. Az egyesület leg­újabb kori történetében egy közel tíz éves „pangás” után két évvel ezelőtt - Baros Gábor parancsnok és Hirmann Béla elnök vezetésével - ismét ki­bontotta a zászlót, amelyre ko­rábban joggal voltak büszkék a helyiek. Az azóta eltelt időszak szemmel látható eredménye, hogy a faddi önkénteseket már nem intézik el egy kézlegyin­téssel, a lakosság bizalmát is­mét élvezik a lánglovagok. Ta­valy 14 riasztást kaptak, első­sorban a szeméttelephez, illet­ve avartűzhöz. 2002. júliusá­ban non-stop aratási ügyeletet láttak el. Faddon a tűzoltó utánpótlás is biztosított, a diáktűzoltók „jó kezekben” vannak. Az egyesü­let keresi a kapcsolatokat a kül­földi tűzoltóságokkal is. Kifeje­zetten testvéri a kontaktus az erdélyi, gyergyóalfalui egyesü­lettel, és megtörtént a kapcso­latfelvétel a németországi Penzing önkénteseivel is. Az idén 110 éves faddi ön­kéntes tűzoltó egyesület ezen a hétvégén nagyszabású ünnep­séget rendez. Ma, szombaton zajlik a faddi tűzvédelmi nap, versenyekkel, bemutatókkal, térzenével, holnap, vasárnap pedig Faddon rendezik meg a Flórián napi megyei tűzoltóün­nepet, zászlószenteléssel, show-műsorokkal, bállal. A település gazdái A faddi települési önkor­mányzat képviselőtestüle­te: Kocsner Antal (polgár- mester), Antus Antal (al­polgármester), Ádám Imréné, Benis Brigitta, Bencze Józsefné, Bényi András, Deme Bertalan, Fenyvesi János, Fodor Jó­zsef, Fülöp János, Márkus György, Németh Magdol­na, Tóth Ferenc; Zöld Zol­tán jegyző. Pénzügyi és gazdasági bizottság: Németh Mag­dolna (elnök), Fenyvesi Já­nos, Fülöp János, Antus Zsolt, Tóthné Csöndes Éva. Jogi, ügyrendi és igaz­gatási bizottság: Fenyvesi János (elnök), Fülöp Já­nos, Bencze Józsefné. Környezetvédelmi, terü­letfejlesztési, üdülőhelyi bizottság: Bényi András (elnök), Benis Brigitta, Né­meth Magdolna, Antus Ist­ván, Soponyai Mihály. Művelődési, oktatási, kulturális és sportbizott­ság: Bencze Józsefné (el­nök), Márkus György, Deme Bertalan, Kiss Ferencné, Gerendái Fe­renc. Szociális bizottság: De­me Bertalan (elnök), Ádám Imréné, Fodor Jó­zsef, dr. Harangi Erzsébet, Percsi Józsefné. Roma kisebbségi önkor­mányzat képviselőtestüle­te: Bolgár Sándor (elnök), Bogdán József (elnökhe­lyettes), László János, Neubauer Zoltán, Novák Zoltán. ■ «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom