Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-19 / 115. szám
IliiüíM 2003. Május 19., hétfő ITTHON j. E URÓPÁBAN 7. OLDAL Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga Szerző: dr. Verebics János Lektor: Dr. Sárközy Tamás A kézikönyv célja, hogy átfogó igénnyel dolgozza fel az információs társadalom és az alakulóban lévő elektronikus gazdasági jog elméleti és gyakorlati alapkérdéseit. A kézikönyv az elméleti, a nemzetközi kereskedelmi és európai jogi alapoktól a napi gyakorlat kérdéseihez vezeti az olvasót: részletesen tárgyalja a közelmúltban elfogadott elektronikus aláírási törvényt, a kereskedelmi ügyletek fogyasztóvédelmi jogát, az adatvédelem Internetes környezetben felmerülő kérdéseit, a domain nevekkel kapcsolatos felmerülő névválasztási, jog- sérelmi és jogorvoslati kérdéseket. __________________________■ Pál yázati Figyelő Új gazdaság van kialakulóban Információs társadalom mindenkinek Az Európai Bizottság 1999. december 8-án fogadta el a „eEurope: Információs társadalom mindenkinek” című közleményt azért, hogy felgyorsítsa a digitális technológia elterjedését Európában és biztosítsa a felhasználásához szükséges jártasságokat. A kezdeményezés célja, hogy Európa az információs társadalom - főleg az internet - adta lehetőségeket minél hamarabb hasznosítsa. A magyar Országgyűlés 2001-ben elfogadta az elektronikus aláírásról, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvényt. Mindkét jogszabály stratégiai jelentőségű az EU eEurope programja szempontjából. Az utóbbi időben sokat emlegetett információs társadalom kialakulásának egyik alapvető feltétele a távközlési szolgáltatások megfelelő szintje. A világban mindenütt hatalmas fejlődés várható e területen. Az Európai Unió 2000 márciusában a lisszaboni csúcsértekezleten hirdette meg az eEurope programot, melynek célja, hogy az Európai Unió biztosítsa, hogy az eljövendő generációk minél jobban élvezhessék az információs társadalom kínálta előnyöket. A kezdeményezést az a felismerés motiválta, hogy a digitális technológia kulcsfontosságú tényezővé vált, egy „új gazdaság” vagy e-gaz- daság van kialakulóban, amelynek az Internet a fő hajtóereje. Az eEurope kezdeményezést az EU tagállamai is érdeklődéssel fogadták, közülük többen párhuzamos nemzeti kezdeményezéseket fejlesztenek ki. Magyarország a csatlakozó országok között jó időben reagált az eEurope programban megfogalmazott követelményekre: kidolgozta a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiáját, meghozta a szükséges törvényeket (egységes hírközlési törvény, elektronikus aláírásról és kereskedelemről szóló törvény), beindította az Elektronikus Kormányzat Programot (Kormányzati Portál, egységes kormányzati gerinchálózat, elektronikus iratkezelés, elektronikus hitelesítési infrastruktúra stb.), továbbá különböző pályázatokkal ösztönzi a közhivatalokat az elektronikus szolgáltatások beindítására. VIDA TÜNDE Megnyílt az első eMagyarország pont Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter május &án átadta az első eMagyarország pontot a „2004-ben 2004 eMagyarország pont” program keretében. A közösségi internet-hozzáférési pont Zsombó új postaépületében nyílt meg, amelyet a szakminiszter szintén felavatott Az eMagyarország pontok olyan nyilvános közösségi hozzáférési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy azok számára is elérhetőek legyenek az interneten közzétett információk, akiknek nincs otthoni (vagy munkahelyi, iskolai) hozzáférésük. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az európai uniós csatlakozás időpontjáig, 2004. május 1-ig, 2004 eMagyarország pontot kíván létrehozni. Az állampolgároknak nyújtott néhány szolgáltatás:- Jövedelemadó-bevallás, befizetés visszaigazolása.- Álláskereső szolgáltatások.- Társadalombiztosítási hozzájárulások: munkanélküli-segély, gondozási segélyek, orvosi költségek (térítés vagy közvetlen juttatás), diáktámogatások.- Személyes okmányok (útlevél, jogosítvány).- Gépjármű-regisztráció (új, használt és importált gépjárművek).- Építési engedély kérése.- Rendőrségi eset bejelentése (pl, gépjárműlopás),- Felsöoktatási/egyetemi beiratkozás.- Költözés (lakcímváltozás) bejelentése. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatai: „24. óra - Kulturális kincseink digitalizálása” A pályázat jele: IHM-ITP-8, határidő: 2003. június 16. „Vállalatirányítási szoftverek közepes méretű vállalkozásoknak” A pályázat jele: IHM-ITP-7, határidő: folyamatos Mi az az Európai Konvent? 1. Az unió egyik brüsszeli intézménye, amely az emberi jogokkal foglalkozik, 2. azt jelenti: tanácskozó gyűlés, melyben a tagok és tagjelölt országok képviselői az unió jövőjét próbálják meghatározni, ill. egy közös európai alkotmányon dolgoznak, 3. a közös kül- és biztonság- politikát kialakítani hivatott szervezet. Ki az Európai Konvent elnöke? 1. Tony Blair, 2. Valéry Giscard d’Estaign, 3. Romano Prodi. A három közül melyik nem hivatalos nyelve az EU-nak? 1. Portugál, 2. ír, 3. dán. Mik azok az uniós alapszabadságok? 1. A minden munkavállalónak kijáró éves szabadság közös szabályozása, 2. az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása a tagállamok között, 3. az emberi szabadságjogok uniós szintű deklarálása. Hol található az Európai Központi Bank, vagyis az unió jegybankja? 1. Brüsszelben, 2. Berlinben, 3. Frankfurtban. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu Hiteles aláírás, digitálisan Az információs társadalom kialakulásához vezető úton mérföldkőnek tekinthető az elektronikus adattovábbítás. Az elektronikus formák térhódításának az előfeltétele a digitális úton történő nyilatkozattétel jogi szabályozása, az elektronikus nyilatkozatokhoz fűződő joghatások állami elismerése, melyhez szükség van az aláírás digitalizálására. Az országgyűlés 2002 tavaszán fogadta el az elektronikus aláírásról szóló törvényt. Ezáltal megállapodásokat, szerződéseket, adóbevallást készíthetünk kizárólag elektronikus úton. Az elektronikus aláírást használhatjuk az aláíró személyének hitelt érdemlő azonosítására, az aláírt szöveg hitelesítésére, az aláírt szöveg letagadhatat- lanságára, az aláírt szöveg megvál- toztathatatlanságára, titkosítására. Az elektronikus aláírásról szóló törvény teremti meg a lehetőségét annak, hogy az elektronikus aláírásokkal ellátott, meghatározott informatikai biztonságot garantáló elektronikus irat teljesen alkalmassá váljon a papír okiratok helyettesítésére. Ez alapot teremt az elektronikus ügyintézéshez a köz- igazgatásban és az elektronikus úton kötött szerződések bevezetéséhez a magánszférában. Az elektronikus aláírásról szóló törvény biztosítja, hogy az elektronikus aláírás, illetve az elektronikus irat vagy dokumentum elfogadását, bizonyítási eszközként történő alkalmazását ne lehessen megtagadni kizárólag az elektronikus forma alkalmazása miatt. A rendelkezés valamennyi elektronikus aláírásra, így a biztonságosnak egyáltalán nem tekinthető egyszerű elektronikus aláírásra is vonatkozik, a törvényi szabályozás azonban kizárólag az úgynevezett fokozott biztonságú elektronikus aláírásokra, illetve fokozott biztonságú elektronikus aláírásokkal ellátott dokumentumokra összpontosít. Az elektronikus dokumentum a törvény szerint olyan elektronikus eszköz útján értelmezhető adat, mely elektronikus aláírással van ellátva. Ez lehet szöveg, kép, hangfelvétel, szoftver, tervrajz, digitális fénykép, film stb., ha elektronikus formában létezik, elektronikus formában továbbítják, feltéve, ha azon elektronikus aláírás szerepel. Az elektronikus irat ehhez képest alapvető funkciója, hogy betűkkel szöveget közöljön. Elektronikus aláírásnak kell tekinteni minden, az elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt elektronikus adatot, illetőleg dokumentumot. Ide sorolható a teljesen egyszerű, az aláíró hiteles azonosítására alkalmatlan (pl. dokumentum végére írt, gépelt név), illetve a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelő aláírások is. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmas az aláíró azonosítására, és egyedülállóan hozzá köthető. Olyan eszközzel hozták létre, mely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll. Ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételére, szerződés megkötésére, eljárási cselekmény megtételére írásbeli formát ír elő, ennek a követelménynek a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irattal, okirattal is eleget lehet tenni. Március eleje óta működik egy minősített elektronikus aláírás hitelesítő szolgáltató, azóta az üzleti szférában már használható az elektronikus aláírás. VIDA Kihívás és lehetőség Az 1990-es évek eleje óta az „információs társadalom” kifejezést annak a nagyszámú megváltozott kihívásnak és lehetőségnek a leírására használják, amelyeket a modern információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése teremtett. A digitálisan tárolt adatok, szövegek, hangok és képek (multimédia) összekötése a modern hírközlési rendszerek, személyi számítógépek és elektronikus tájékoztató szolgáltatások széles körű használatához, valamint a hagyományos médiák használatának mennyiségi megnövekedéséhez vezetett. Az internet, a világmérető adathálózat globális kommunikációs platformmá nőtte ki magát. Az európai ipari társadalmak szereplőinek át kell értékelniük az információ átvitelének módjait mindennapi életükben. 1994-ben az Európai Bizottság akcióprogramot terjesztett elő, „Európa útja az információs társadalomhoz” címmel. E folyamat következő mérföldköveként, az Európai Tanács Lisszabonban 2000 márciusában átfogó programot fogadott el arra, hogyan kell felkészíteni az EU-t a tudás vezérelte társadalom követelményeinek való megfelelésre (például az elektronikus kereskedelem jogi szabályozása, teljesen integrált és liberalizált távközlési piac megteremtése 2001 végéig, az internethasználat költségeinek csökkentése, internet- és multimédia-hozzáférés biztosítása valamennyi iskola számára, a főbb alapvető közszolgáltatások esetében általános elektronikus hozzáférés biztosítása, egy Európai Kutatási és Innovációs Övezet megteremtése).-yHz uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kísérheti: www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. A távmunka elterjedt az EU-ban A vállalkozások és az államigazgatás is profitálhat belőle Az Integrált Posta Hálózat Már nálunk is formálódik az információs társadalom Az utóbbi évek informatikai és információtechnológiai fejlődése egyértelműsíti: hazánkban is formálódik már az információs társadalom. A Magyar Posta Rt. a magasabb szintű elvárásokat lehetőségként kezelve, világszínvonalú és a korábbi postatechnológiákat gyökeresen átalakító fejlesztéssel válaszolt a kihívásra. Az információs technológia fejlődésének köszönhetően az emberek nem csak sokkal nagyobb számú információhoz jutnak hozzá, hanem megváltozik a gazdasági működés módja, a munkaszervezetek jellege és maga a munkavégzés is. A távmunka, mint fogalom először 1994-ben jelenik meg Európában. Az otthonokban és műholdas hivatalokban végzett távmunka elterjedését azért szorgalmazzák, hogy az ingázóknak ne kelljen többé hosszú utat megtenniük a munkahelyükre. A távmunka végzés előnyét abban foglalják össze, hogy a nagyobb termelékenységből, a megnövekedett rugalmasságból és a költségtakarékosságból egyaránt profitálhatnak a nagy-, a közepes- és a kisvállalkozások, valamint az államigazgatás. Ma már számtalan területen alkalmazható a távmunka, de vannak tipikus tevékenységi körök, ilynek főként a számítógépes munkák: adatrögzítő, könyvelő, szoftverfejlesztő, rendszertervező. De idetartozhat a staüsztikus, fordító, ingatlanközvetítő, újságíró, tanácsadó-szakértő, üzletkötő, tervező is. Az európai országok közül Hollandiában a legmagasabb a távmunkások aránya: a lakosság 18%-a vesz részt valamilyen formában ilyen típusú munkavégzésben. Az ETD (European Telework Development) adatai szerint 7 millió távmunkás dolgozik Európában. Ez lemaradást mutat az USA-hoz képest, ahol számuk 15 millió fölött van, azonban a növekedés ütemét tekintve sikerült megelőzni Amerikát. Jelenlegi adatok szerint az európai dolgozók 45%-a használ a munkája során számítógépet, ez az arány a szellemi dolgozók körében eléri a 74%-ot. A magyar gazdaságban a távmunka még nem elterjedt munka- végzési mód, már csak azért sem, mert a távmunkában kiadod és elvégzed munkák minősége és bére meglehetősen alacsony színvonalú. _______________________________________ -VT- Az Integrált Posta Hálózat megvalósításának az ügyfelek által észrevehető fő változása az iPosták bevezetése - mondta el lapunknak a Magyar Posta Rt. szóvivője, Tomecskó Tamás. Az iPosta kialakításával olyan korszerű, ügyfélorientált postát alakít ki a Magyar Posta Rt., ahol a célok szerint a postahelyek zsúfoltsága csökken. Ez a rendszer jelenleg több mint százötven helyen működik.- Az iPosták bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy ügyfeleink egy ablaknál szolgáltatásaink nagy részét igénybe vehessék, tehát egy helyen tudják feladni küldeményeiket, illetve elintézni pénzbefizetéseiket is. Több küldemény vagy több készpénz-átutalási megbízás esetén ügyfelünknek nem kell ösz- szesítést készítenie, mert azt a rendszer „ügyfélkosár” keretében elvégzi. Vevőinket magasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni, így például a feladóvevényt ezen túl géppel érvényesítjük, a fiókbérlők részére érkező ajánlott küldeményekről pedig listát nyomtat a rendszer. Készpénzfizetési számla kiállításánál csak ügyfelünk adatait kell rögzítenünk, a többi adatot, valamint a nyugtát a gép automatikusan kinyomtatja Az IPH segítségével újabb szolgáltatásokat is nyújtunk, így munkatársaink a regisztrált és tételes küldemények felvételéről és kézbesítéséről, a majdani nyomon követési szolgáltatással biztosított küldemények- ■ről néhány percen belül részletes információt tudnak adni. A fejlesztés a Magyar Posta Rt- nél négyezernél több munkahely gépesítését, több mint tízezer postai munkavállaló oktatását, hétszáz postahely országos hálózatba kapcsolását, több mint kétezer ügyfélszolgálati munkahely modernizálását jelenti. A postatechnológiai folyamatok mellett jelentősen korszerűsödtek, egyszerűsödtek a bizonylatok és az okiratok. VIDA > i Az információs társadalom kialakulásának, a számítástechnika és a távközlés forradalmának köszönhető a munkavégzés egy új formája, a távmunka. Ennek során a munkavállaló munkája eredményét távközlési csatornán továbbítja, s többnyire a feladatokat is ugyanígy kapja. Munkáltatójával, főnökével és munkatársaival a telekommunikáció révén tartja a kapcsolatot.
