Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-16 / 113. szám

HUHU 2003. Május 16., Péntek MEGYEI T Ü KÖR 7. OLDAL Természetismeretből jeles A Herman Ottó-verseny megyei győztese: Borbély András Dombóvár Borbély András, az Illyés Gyula Gimnázium 7. évfolya­mos tanulója nyerte meg a Herman Ottó természetisme­reti vetélkedő megyei döntő­jét és ezzel résztvevője lett a május 30-án és június 1-én Kisújszálláson megrendezen­dő országos finálénak. A tanulmányait a Molnár György Általános Iskolában kezdő fiú már első osztályosként szorgal­masan látogatta a madarászsuli- szakkör foglalkozásait, ahol Hábich Judit taní­tónő ismertette meg őt a természet csodáival. Az állatok és a növények iránt egyaránt érdeklő­dő diák 1999-ben két társával csapatot alkot­va harmadik lett a Ma­darak és fák napja-ve- télkedő országos döntő­jében, majd egy évvel később ugyanezen a megmérettetésen a hatodik helyet érdemelte ki a há­rom fős társaság. Borbély András ezután oktatá­si intézményt váltott - az Illyés Gyula Gimnázium nyolcosztá­lyos tagozatára iratkozott be -, de hobbijához nem lett hűtlen és a madarászsuli-szakkörbe vissza­járva az azt vezető Nagy Sándor tanár irányításával mélyítette el a tudását. Az elmúlt két esztendő­ben a Kaán Károly-versenyen kétszer megnyerte a megyei for­dulót, az országos fináléban egy­szer hetedikként végzett, egyszer pedig tizenegyedik lett. Az idén először indult a Herman Ottó természetismereti vetélkedőn és rögtön sikerrel járt, ugyanis a 7-8. osztályosok össze­vont megmérettetésében kitűnő teljesítményt nyújtva minden ve- télytársát maga mögé utasította a megyei döntőben. Ezzel az eredményé­vel jogot szerzett arra, hogy résztvevője le­gyen a május 30. és jú­nius 1. között a Kisúj­szálláson megrende­zésre kerülő országos finálénak. Nagy Sándor tehetsé­ges tanítványa most alaposan felfrissíti a hazai nem­zeti parkokról, valamint az azok­ban élő állat- és növényfajokról szerzett ismereteit, számos szak- folyóirat - többek között a Ma­dártávlat, valamint a Búvár - cik­keit olvassa át még egyszer, gya­korol a terepen és a kémiai labo­ratóriumban. -CR­Nyelvtanárok Bezons-ban Megismerkedtek a francia oktatási módszerekkel SZEKSZÁRD - BEZONS Francia nyelvet oktató taná­rok utaztak Szekszárd fran­cia testvérvárosába, Bezons- ba, hogy megismerkedjenek az ottani oktatási rendszerrel és a tanításban alkalmazott módszerekkel. A Szekszárd-Bezons Baráti Tár­saság hozta létre az Esélyt Tolná­nak Alapítványt, tudtuk meg Letenyeiné Mráz Mártától, a ku­ratórium elnökétől. Az alapítvány egyik legfonto­sabb feladatának tartja a francia nyelv oktatásának elősegítését, a francia kultúra és hagyomány ápolását és népszerűsítését és a francia szakos pedagógusok to- . vábbképzésének és önképzés­ének támogatását. Az úttal lehetőséget kívántak biztosítani a tanárok szakmai to­vábbképzéséhez és kitartó mun­kájukat szerették volna megkö­szönni a franciaországi tanul­mányúnál. A küldöttség betekintést nyer­hetett a francia oktatási rendszer­be, az óvodától egészen a felső- oktatásig. A legszembetűnőbb különb­ség, hogy a tanítás heti rendje más, szerdánként nincs iskola, a másik pedig, hogy az érettségi megszerzése után felvételi nélkül lehet a felsőoktatási intézmé­nyekbe bekerülni. A házigazdák nem tagadták, hogy a francia ok­tatás is sok nehézséggel küzd. Nehéz mindenkit egyenlő esé­lyekhez juttatni, Bezons egyik speciális problémája a sok beván­dorló, nyelvi képzésük nagy kihí­vás a helyi iskolák számára. Külön nyelvi órák beiktatásá­val a gyerekek eljutnak arra a nyelvi szintre, amely lehetővé te­szi a zökkenőmentes iskolai ta­nulmányokat, s ezáltal a francia társadalomba integrálódásukat. Az iskolák munkáját jól felszerelt iskolai könyvtárak segítik, a könyvkölcsönzésen kívül hasz­nálhatják a számítógépeket, CD- ROM-okat, videokazettákat és Internetezhetnek is. Az egyhetes túra alatt nagyon jó lehetőség nyílt a francia nyelv gyakorlására, a vendéglátók örömmel vették, hogy tolmács nélkül beszélgethetnek a szek­szárdiakkal, a franciatanárok pe­dig tovább csiszolhatták tudásu­kat. Tovább erősödött a két város barátsága, már a folytatáson gon­dolkodnak, szeretnék, ha nyári nyelvkurzuson is részt vehetné­nek a nyelvtanárok illetve csere­diákok utazhatnának Franciaor­szágba. VEM Hálás ifjúból (rendszer) kritikus felnőtt Reiner Kunze: élet két diktatúrában és egy demokráciában Reiner Kunze, a hazája határain kívül is ismert német író­költő, a groteszk, ironikus műfaj mestere kereken hetven esz­tendeje született. Ez az év - 1933 - gyászos dátumként vonult be a történelembe, hiszen ekkor jutott hatalomra egy bizo­nyos Adolf Hitler. A megyei könyvtár vendégeként Szekszárd- ra látogató alkotóművészt - akit Kalász Márton, a Magyar író- szövetség elnöke mutatott be az érdeklődőknek - mindenek­előtt a III. Birodalomban töltött gyermekkoráról kérdeztük.- Szüleim cipésznek szántak, de nekem más elképzeléseim voltak. Hiszen már gyermekként festet­tem, írogattam. Kapóra jött, hogy mint egy bá­nyászfamília gyerme­SZEKSZÁRD- Nagyon szegény családból származom, apám, amíg el nem vesztette állását, bányász volt, anyám pedig a harisnyaiparban dolgo­zott - kezdte Reiner Kunze. - Születésem ide­jén a világgazdasági válság éppen, hogy véget ért. De az asztalunkra akkoriban nem jutott más, csak krumpli, só és némi kenyér. Éppen 1933, ez a tragikus történelmi fordulópont hozta meg azt, hogy apámnak végre ismét lett munkája. Ki látta volna előre a következmé­nyeket?- A háború miként éreztette hatását az ön családjában?- Apám hat esztendeig volt katona. Emlék­szem, időnk jórészt aggódással telt, féltünk, hogy valami történik vele. A háború végét szülőfalumban, Oelsnitzben éltük meg, óriási megkönnyebbüléssel. Érdekes, ide először az amerikaiak vonultak be, aztán később ezt a területet átadták az oroszoknak.- Véget ért tehát a hitleri parancsuralmi rendszer, de nem sokkal később egy másik diktatúra jött létre abban az országrészben, ahol ön élt. Tehát az egykori, szocializmust építő NDK-ban, Kelet-Németországban. két, az új hatalom fel­sőbb iskolába küldött. Ennek megfelelően el­sőként a hatodik osztályból egyenesen a nyol­cadikba mehettem. Majd internátusba kerül­tem, tanulhattam - hálás voltam ezért. S azzal is mélyen egyetértettem, hogy még egyszer nem szabad megtörténnie Auschwitznak vagy Sachsenhausennek.- Mikor követke­zett be a kiábrándu­lás abból az ideológi­ából és gyakorlatból, ami meghatározta az NDK-t?- Nagyon korán. Amikor gimnazistaként, az akkor rendezett választáson felfedeztem, hogy még ceruza sem volt a szavazófülkékben... Értesítettem erről az igazgatómat, aki továbbította a hírt a megyének: erre azonnal elmozdították az ál­lásából.- A berlini munkásfelkelés idején, 1953- ban ön éppen húsz éves volt.- Ebben az időben Lipcsében laktam, éj­Reiner Kunze szaka hallottam a tankok vonulását: Berlin fe­lé haladtak. Ekkoriban persze én még legfel­jebb a kételkedők táborába tartoztam: vannak ugyan hibák, de azért a rendszer javítható. Később ébredtem rá, hogy ez a szovjet típusú rendszer megreformálhatatlan.- Mi jellemezte az NDK irodalmi életét hat­vanas-hetvenes években, azaz abban az idő­szakban, amíg ön búcsút nem mondott az or­szágnak?- Az, hogy majdnem minden át volt itatva ideológiával, ellentétben például Magyaror­szággal. Emiatt Magyarország a mi szemünkben valóságos oázis volt.- 1977-ben Nyugat-Németor- szág lett az új hazája...- Azt azért tegyük hozzá, hogy én nem önként mentem el Kelet-Németországból. El kellett mennem, politikai okok, tehát rendszerbírálataim miatt, különben börtönbe ke­rültem volna. Egyébként a Né­met Szövetségi Köztársaság­fotó! bakó jenö ban sem lett nagyon könnyű az életem. Az csodának szá­mít, hogy megélhettem az általam sem remélt egységesülését a két Németországnak. Per­sze, az új helyzetek új gondokat szülnek.-Mire gondol?- Például arra, hogy a demokrácia számos lehetőséget nyújt a korrupcióra. Nemhogy el­lene nem képes hatékonyan tenni, de egyene­sen teret enged ennek a káros jelenségnek. SZERI ÁRPÁD Az előítéletesség erkölcsi kérdés A többségi társadalmon múlik, hogy mi lesz a cigánysággal A cigányprobléma megoldása, a növekvő előítéletesség le­bontása, a másság elfogadása jövőnk egyik kulcskérdése. Ezt a feladatot a többségi társadalomnak kell elvégeznie - nyilat­kozta lapunknak dr. Hadházi Antal lelkész, a cigánysággal foglalkozó szociológus a decsi roma napok egyik előadója. Decs- Kaltenbach Jenő, kisebbségi ombudsman nemrégiben egy Tol­na megyei fórumon azt mondta, hogy sokat tanult a rendezvé­nyen, a cigányprobléma sokkal súlyosabb, mint ahogy addig hit­te. Ön hogyan látja?- Nemrégiben hallottam egy felmérésről, amely szerint Ma­gyarországon az elmúlt 10-15 év­ben az előítéletesség növekszik. Bennünket (én szabolcsi vagyok) különösen furcsán érint, hogy az ország keleti részén sokkal primi­tívebben jelentkezik az előítéle­tesség növekedése, a Dunántúlon ez egy kicsit „úribb” módon tör­ténik.- Mit gondol, mi a nagyobb probléma: az, hogy a többségi tár­sadalom nem ismeri eléggé a ro­mákat, vagy az, hogy ismereteik vannak, de nem tudják elfogadni a másságot?- Általános vélemény, hogy mi­nél inkább megismerünk valakit, annál kevésbé vagyunk előítélete­sek. Ezt én nem mindig írom alá. Mert ha előítéletes személyiségű­ek vagyunk, akkor a tapasztalat­tal csak erősítjük az előítéletein­ket, mert azt látjuk, amit látni akarunk, úgy látjuk, ahogy a skatulyáinkban ez benne van. Viszont úgy gondolom, hogy az előítéletesség döntés kérdése, erkölcsi kér­dés, tehát változtatható, javítható a helyzet. Az egyházaknak lehetne ebben nagyobb szere­pük, illetve fontosnak tartanám azt is, hogy az iskolákban, ahol nincs hitoktatás, ott bevezetnék az erkölcstant. Ez Nyugat-Euró- pában már teljesen természetes dolog.- Nekem az a tapasztalatom, hogy már az óvodásokban is ki­alakulhat olyan nézet, amely sze­rint ami cigány, az eleve rossz, az megvetendő. Ha valaki így nő fel, meg tud-e változni felnőttként?- Alkat kérdése is, az előítéle­tesség szempontjából például lé­nyeges, hogy vannak önálló sze­mélyiségek és kevésbé önállóak. De nyilvánvalóan az iskola alkal­mas hely arra, hogy ott a gyere­kekkel ilyen téren foglalkozzanak. Ez azt jelenti, hogy az erkölcstant oktatni kéne a főiskolákon, és ilyen tanárokat kellene képezni. Ennyi. Van persze erről szó itthon is, csak éppen nem csináljuk. Pe­dig a cigánykérdés meg­oldása, az előítéletesség lebontása, a másság el­fogadása a jövőnk kulcs­kérdése. Most félmillió a cigányság létszáma, és egyre jobban emelke­dik. Mifelénk Szabolcs­ban, a határ menti kór­házakban az újszülöttek 90 %-a cigány. Ez tény. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Az pe­dig, hogy mi lesz velük, az raj­tunk, a többségi társadalom tagja­in múlik. Nekünk kell változni először és jobban. A cigányok sok­kal nyitottabbak, mint mi. A ci­gány a pillanatnak él, tud improvi­zálni, tud váltani. Mi vagyunk azok, akik jobban ragaszkodunk általában a dolgainkhoz, és az elő­ítéleteinkhez is. -s­Német nyelvi verseny Gyönk A Gyönki Általános és Zeneisko­lában rendezték meg nemrégi­ben a kéttannyelvű és német nemzetiségi nyelvet oktató álta­lános iskolák nyelvi tanulmányi versenyét. A megmérettetésen a megye 9 iskolájának 45 harmadikos és ne­gyedikes tanulója vett részt. A versenyt az iskola német munka- közössége bonyolította le. A versenyen az alábbi eredmé­nyek születtek. Kéttannyelvű: 3. évfolyam: 1. Bogár Beáta (Szek­szárd, Dienes Általános Iskola), 2. Szegedi Edit (Bonyhád, Vörös­marty Általános Iskola, 3. Vargha Sára (Szekszárd, Dienes Általá­nos Iskola). Nemzetiségi, 3. évfo­lyam: 1. Kiss Bálint (Gyönk, Álta­lános és Zeneiskola), 2. Leber Anna (Szekszárd, Dienes Általá­nos Iskola), 3. Schőnbaum Vivien (Tamási; 2. sz. Általános Iskola). Kéttannyelvű, 4. évfolyam: 1. Polecsák Johann (Bonyhád, Vö­rösmarty Általános Iskola) 2. Fü- löp Laura, 3. Horváth Noémi (mindkettő Szekszárd, Dienes Ál­talános Iskola). Nemzetiségi: 4. évfolyam: 1. Kulágin Renáta, 2. Tass Viktor (mindkettő Szek­szárd, Dienes Általános Iskola), 3. Haraszti Kitti (Gyönk Általános és Zeneiskola). ■ A DDGÁZ Rt. értesíti Ügyfeleit, hogy 2003. május 15-től emel­kedik a vezetékes földgáz díja. Kérjük Ügyfeleinket, hogy az árváltozást kö­vető korrekt elszámolás érdekében, az aktu­ális mérőállást május 12 és május 19 között, a ddgáz 40/22-00-22-es számú kék vonalán a 0-s menü választásával bediktálni szíves­kedjenek. A mérőállás ismeretének hiányában a fogyasz­tási görbének megfelelően történik a fogyasztás elhatárolása, a régi és új ár alkalmazása. További tájékoztatásért kérjük, hívja a ddgáz kék vonalat a 40/22-00-22-es telefonszámot! Együttműködését köszönjük! Dél-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság 7626 Pécs, Búza tér 8/a • Postacím: 7603 Pécs, Pf.: 169. Telefon: 72/503-290 • Telefax: 72/503-115 Tolnán, az Árpád u. 31-ben épülő exkluzív társasházban * Kedvező fizetési feltételek • Hitelügyintézés Érdeklődni lehet Farkas Jenőnél 74/443-262,30/277-2634 AXIAL Rendkívüli akció az AXIÁL Kft. telephelyein! KOMBÁJNOK KEDVEZMENYES ÁRON! Claas Mega 204 Class Mega 208 Claas Dominator 106 John Deere 2056 Fortschritt E 514 Amíg a készlet tart! Mega és JD kombájnokra garancia és finanszírozási lehetőség! 10 millió Ft-tól 14 millió Ft-tól 1,6 millió Ft-tól 9,5 millió Ft-tól 0,6 millió Ft-tól Ügyfélszolgálat: Faragó Ferenc, tel.: 30/474-9705

Next

/
Oldalképek
Tartalom