Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-10 / 108. szám

2003. Május 10., Szombat TOLNA MEGYE 20 0 3 DIÓS B ERÉNY 7. OLDAL A falu nevének eredete A Berény név feltehetően az ótö­rök 'herendi' népnévből ered, amelynek jelentése: 'megadta magát'. Az országban számos Berény elnevezésű helység talál­ható, a diófás értelmű Diós- elő­tag ezek között megkülönbözte­tő szerepű. A helyi hagyomány szerint a név etimológiája a kö­vetkező: a falu közepén húzódó völgyet hajdan sűrű berek, a környező dombokat pedig majdnem tiszta diófás erdőség borította. A hely neve így erede­tileg Diós Berek lehetett. A kö­zépkori források szerint a Berin változat volt használatos, ma­gyarul Börénynek, németül Perinnek is ejtették. Diósberény először a XI. szá­zadban jutott történelmi szerep­hez: a falu határában gyüleke­zett Koppány vezérnek a király ellen szervezett serege. A XIII. században egyházi birtok, temploma 1298-ban már állt. A török és a kuruc háborúk után előbb magyarok népesítik be, majd 1728-tól Hessenből, a Saar- vidékről, Westrichtből és Fulda környékéről érkeznek katolikus vallású németek ■ A TELEPÜLÉS ADATAI Lakosság: 428 fő Háztartások száma: 167 Vállalkozások száma: 14 Telefonállomás: 109 Gázzal ellátott lakások: 52 Csatornázottság: Munkanélküliség: 8,5% Fontos időpontok POLGÁRMESTERI FOGADÓ­ÓRA: hétfőtől péntekig 13-16 óra. JEGYZŐ FOGADÓÓRÁJA: hétfő, csütörtök: 8-16. ORVOSI RENDELÉS: kedd, csütörtök 11-12 óra. GYERMEKORVOSI RENDE­LÉS: csütörtök: 15-16. ISTENTISZTELET, római ka tolikus: vasárnap 10 óra. ■ Az oldal az önkormányzat támogatásával jelent meg. Az összeállítást Irta: Tóth Ferenc. Német szó az óvodában A faluhoz fűzik az emlékei Tavaly szeptembertől nemzetiségi intézményként működik a falu óvodája. A tizenöt kisgyerek min­den nap hall német szót Zei Ramóna óvónőtől. Ra­móna a szekszárdi pedagógiai főiskolai kar nemze­tiségi óvodapedagógusi szakán szerzett diplomát, egy évet Kisdorogon, hasonló nemzetiségi óvodá­ban dolgozott, majd visszatért szülőfalujába. A gyerekek közül kevésnek van nemzetiségi családi háttere, azonban érdeklik őket a német nyelvű játé­kok, és szívesen fogadják az óvónő német szavait. A gyerekek már óvodás korukban megismerked­nek a német hagyományokkal, szokásokkal. A Márton napi felvonulást évek óta először rendezték meg a faluban a gyerekek részvételével. A kicsik magyar és német nyelvű dalokat énekeltek a lampi- onos felvonuláson. ■ A bukovinai születésű, ma Nagyvejkén élő Beréti István, fa­faragó népi iparművész kisgyer­mekként került családjával Diósberénybe. A Bonyhád kör­nyékére telepített bukovinai szé­kelyek egy kisebb csoportja, tíz­tizenöt család talált új otthonra a községben, egyben ez volt Bony- hádtól a legtávolabbi helység, ahol megtelepedtek székelyek. - Húsz évig éltem ott a családom­mal, ott nőttem fel, s most is job­ban ismerem, mint a saját falu­mat - mondja a fafaragó. - A gyermek- és fiatalkoromból min­den odafűz: az iskola, ipari isko­la, ott voltam inas, majd 1965- ben kerültem le Bonyhádra. Ak­koriban sokan vettük a sátorfát Berényből, olyan helyre kellett menni, ahol munka van. Hozzáteszi: ma Hőgyészen, Gyönkön találkozik inkább régi osztálytársaival, mert alig né- gyen-öten maradtak a faluban. A Diósberénybe került család szin­te változatlanul megtartotta a Beréti István székely szokásokat, s a gyerekek, fiatalok ebben nőttek fel. Nagyra tartották a karácsonyi, húsvéti ünnepeket, s a november 5-i, Im- re-napi búcsút, erre távolabbi ro­konok is eljöttek. Beréti István a fafaragást ké­sőbb Bonyhádon tanulta székely mestertől, de származása is sze­repet játszott a népművészet iránti vonzalmában. ■ A gondnok falumenedzser is Támogatják az óvodát, iskolát Diósberényben 2002-ben alakult először német kisebbségi önkor­mányzat, bár az önkormányzat je­lenlegi elnöke, Manhalt Zoltán 1998-ban is kezdeményezte a vá­lasztást, de akkor nem volt kellő számú jelölt. - Terveink között ki­emelten szerepel, hogy a diós- berényi nemzetiségi óvodát és a nemzetiségi oktatást végző gyönki általános iskolát támogatjuk ­mondja a testület elnöke. - Kultu­rális programokat is szervezünk, egy ezek közül már le is zajlott. A szakadáti hagyományőrző csoport a közelmúltban a szekszárdi Né­met Színházban lépett fel, oda szerveztünk utat. Manhalt Zoltán azt is elmondja: próbálnak évente nemzetiségi műsort szervezni, de Diósberényben nincs kórus, az utolsó tizenöt év a hagyományőr­zésből sajnos kimaradt, így nem nagy esélyét látja annak, hogy a közeljövőben együttes alakuljon. A legutóbbi rendezvényre nem né­met származásúak is eljöttek, és nagyon tetszett nekik. A közelebbi tervek közt szintén egy színházlá­togatás szerepel: ezúttal a helyi óvodások nézhetik meg a Deutsche Bühne matiné előadását. Élhetőbb falut szeretnének Új helyen a teleház, befejezés előtt a művelődési ház A 2002-es önkormányzati választást követően jelentősen át­alakult Diósberény képviselő-testülete, ami jelentős fiatalo- dással is járt. A testület átlagéletkora harmincnégy év. - Más szemlélettel szeretnénk vezetni a falut, reméljük ez sikerül is - mondja Tillmann András polgármester A választás után két bizottságot is létrehozott a képviselő-testület: az egyaránt öt-öt tagú szociális és kul­turális bizottság a szociális ügyek­kel, illetve a helyi kulturális intéz­ménnyel, rendezvények szervezé­sével foglalkozik. A polgármester úgy látja: volt értelme megalakíta­ni őket, szélesebb körű lett általuk a helyi demokrácia. Változást ter­veznek a szűkös önkormányzati hivatalban, amelynek bővítése he­teken belül elkezdődik. Jelenleg a hivatalban működik a teleház, ami hamarosan egy szolgálati lakásba költözik. A zsúfoltság megszűné­sével könnyebbé válik a hivatali ügyintézés. A polgármester elmondja: a kis falunak óriási erőfeszítésekbe ke­rül az intézmények, az óvoda, az idősek klubja és a művelődési ház fenntartása. Minden év­ben el kell dönteni, mi­lyen fejlesztésről mond le az önkormányzat. Az idei terv a művelődési ház tavaly elkezdett felújításának folytatása, amely kilencmillió fo­rintba kerül. A ház azt követően a remények szerint nem csak közös­ségi rendezvények helyszíne, ha­nem oktatási-kulturális központ is lehet. A diósberényi művelődési ház ad otthont a Leader-program számítógépes tanfolyamának, és konferenciák lebonyolítására is al­kalmas lesz. Az idősek klubjával közös udvaron egy búbos kemen­cét terveznek. Az idősek, akik még tudnak kemencében lángostisütni, átadhatják ebbéli tudásukat, ami­nek akár a faluturizmus szem­pontjából is értéke lehet.- A község fiataljai elég hányatott sorsúak voltak, nem volt igazi kö­zösségi színtér - mondja Tülmann András. A tele­ház új helyén sokkal tá­gasabb térben ifjúsági klubot is szeretnének ki­alakítani. Távlati terv Diósberényben a szennyvízkezelés megoldása vala­mely alternatív technológiával. A község lakói érzik a probléma sú­lyát, 70-80 százalékuk támogatja a csatornázást. - Ha a négy év alatt a teljes úthálózat és az árkok iszap­mentesítése is elkészül, eljutunk oda, hogy rendezettebb és tisztább képet mutat Diósberény, élhetőbb falu lesz, mint eddig - mondja a polgármester. ___________ ■ Bé csiné Hajnos Erika falugondnok az alapfel­adatok ellátásán túl egyfajta falumenedzse­ri feladatot is ellát. Vég­zi a falugondnok szoká­sos dolgát: receptet hoz, gyógyszert vált ki és bevásárol, betegeket szállít. Ez utóbbit sokan igénylik a szociális alapon megál­lapított kilométerdíjért is. Emel­lett részt vesz rendezvények szervezésében, ehhez ugyanis a civil segítséget is meg kell találni. A falugondnok szerint jó lenne összehangolni a szociális alapel­látásban dolgozók és az ő mun­káját azért, hogy rugal­masan tudjanak egy­másnak segíteni. Szin­tén segítséget jelentene a diósberényi falugond­noki szolgálatnak, ha a szomszédos Szakadá- ton is működne hason­ló szolgálat, jelenleg ugyanis a falugondno­kot a polgármester helyettesíti. Bécsiné Hajnos Erika szerepet vállal a falut érintő pályázatok előkészítésében, ami azért sem esik távol, tple, jpert az Ottho­nunk Öiósberényért Közalapít­vány gazdasági ügyeit is intézi. Az idősklub közös ünnepei 2002-ben kezdte meg működését a községben az idősek klubja, amelyet jelenleg tizenöt idős lá­togat nap mint nap, dél előtt nem sokkal ebédre érkeznek, és so­kan a délutánt is ott töltik. A klub helyiségének falán elhelyezett tablók árulkodnak a nyugdíjasok közös programjairól, a húsvéti, karácsonyi, nőnapi ünnepekről. Utóbbi alkalommal a klub egyet­len férfitagjának, Lőrincz István­nak jutott a hölgyek megköszön- tésének feladata. Az idősek a ta­valyi máriagyűdi és siklósi kirán­dulás után a fővárosba készül­nek, ahol a Parlamentet szeret- nék megnézni. _______ ■ A TELEPÜLÉS GAZDÁI, a diósberényi képviselő-testület: Genszler László, Csapó István, Bécsiné Hajnos Erika, Tillmann András polgármester, Péter Andrásné körjegyző, Manhalt Zoltán alpolgármester. A képről hiányzik Maczóné Lichner Ágnes képviselő. Szociális bizottság: Genszler László elnök, Maczóné Lichner Ágnes, Csapó István, Rosta János, Zei Ramóna. Kulturális bizottság: Bécsiné Hajnos Erika elnök, Maczóné Lichner Ágnes, Csapó István, Wilhelm János, Zei Ramóna. Német kisebbségi ön- kormányzat: Manhalt Zoltán elnök, Genszler László, Zei Ramóna._____________ ■ A NÉMET NEMZETISÉGI hagyományokból ad ízelítőt az óvoda épületében berendezett sarok. A régi paraszti lakberendezési tárgyak, népviseletei ruhadarabok, háziipari eszközök a faluból és a környékről származnak, Zei Ramóna gyűjtése.________________________________________________________■ i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom