Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-30 / 100. szám

INH 2003. ÁPRILIS 30., SZERDA TOLNA MEGYE 2 0 0 3 U J I R E G 7. OLDAL Kapcsolat az „őshazával” A jász származású újiregiek és Jászárokszállás között évtizedek óta élő kapcsolat van. - Büszkék vagyunk rá, hogy ez a kistelepülés boldogul - mondja Gergely Zol­tán, Jászárokszállás polgármeste­re. - Közös gyökereinkre való te­kintettel évente felkeressük egy­mást, hol mi megyünk Újiregre, hol az újiregiek jönnek a Jászság­ba. Ápoljuk a kapcsolatot, bár két Az újiregi Jász Emlékhely teljesen más méretű településről van szó: Jászárok-szállás több, mint nyolcezer fős város, Újireg kis falu. Ennek ellenére sok gon­dunk közös, finanszírozási prob­lémáink vannak, s próbáljuk a ta­pasztalatokat, módszereket meg­osztani egymással. Több alkalom­mal vittünk programokat Űjire- gre, az itteni színjátszók játszot­tak már az ottani Faluház színpa­dán. A Jászságban min­den évben megrendezik a jász világtalálkozót, amely tavaly Jászjákó- halmán volt, idén Jász­telken lesz. Ezen alkal­makkor az újiregi részt­vevők felkeresik Jász- árokszállást is. . - Szorgalmas, kitartó, makacs nép a jász, na­gyon büszke azokra a hagyományaira, ame­lyeket apáinktól örököl­tünk - jellemzi a tájegy­ség embereit Gergely Zoltán. - Azt tartja a közmondás, hogy aki megeszik egy kiló sót, vagy befogadták a já­szok, és itt marad, vagy továbbáll, mert nem tud beilleszkedni. Lakodalmi menü Tyúkleves, birkapörkölt Az újiregi konyha a jász ízekről nevezetes. A ma már nyugdíjas Hérincs Istvánná húszéves korától fogva főz lakodalmakon a násznépnek. Mint mondja, az újiregi lakodalomban aranysárga tyúkhúslevest tálalnak házi készítésű csi­gatésztával. A legjobb, ha a fa­zékban egy-másfél éves tyúk (ok) rotyog(nak) egészben. A másik jellegzetes jász étel a birkapörkölt, melynek receptje adatközlőnk szerint egyszerű. A zsírban párolt vöröshagymát sok­szor előre elkészítik egy lábas­ban, majd a bográcsban rászelik a húst. A birka minden részének ott a helye, a szabály úgy mondja, hogy a fejétől a faráig mindennek benne kell lennie. Ha kövér az ál­lat, annál jobb, jó faggyús a hús. Vizet nem tesznek alá, mert a hús Hérincs Istvánná enged annyit lét, amennyi kell, ha le­forrázzák, a birka­hús elveszti jellegze­tes ízét. Borsot, zöldpaprikát, piros- paprikát és a vége fe­lé kevés bort tesz­nek bele. Köretnek krumplit, savanyúságnak ubor­kát, vagy nyári zöldségeket tálal­nak. Lakodalmi szokás, hogy a tyúkot kiveszik a levesből, lefű­szerezik, - régebben csak sózták -, és a kemencében, amelyet sok­szor kifejezetten a lakodalmi ebédhez építenek - pirosra sütik. Kemencében pirulnak a sütemé­nyek is: piskóta, kalács, kuglóf, utóbbiból alkalmanként száz ké­szül. Újiregi szokás, hogy a lagzi- ban éjjel hurkát, kolbászt kínál­nak, a régi jászok túrósbélest is sütöttek a kemencében. ■ Ünnepek, hagyományok Újiregben ma is él még a betlehe- mezés hagyománya. A gyerekek minden évben a karácsony előtti napokban ellátogatnak a házak­hoz, és versekkel, énekkel, jókí­vánságokkal köszöntik a lakókat. Húsvét hétfőjén a gyerekek és a fiatal fiúk útra kelnek, hogy meg­locsolják a lányokat. Versekért, tréfás mondókákért cserébe hímes tojásokat és egy kis aprópénzt ad­nak. Néha bizony a szódásüveg és a vízzel teli vödör is előkerül. Idén már negyedik éve rendezi meg az önkormányzat a Faluna­pot. A Millennium évében, 2000. június 29-én kezdődött ez a ha­gyomány. Pünkösdkor tartják a Jász-napot, amikor Jászárok- szállásról egy baráti társaság rendszeresen kerékpáros túrát tesz Újiregbe. _________■ cs aládias a hangulat, egy- egy gyermekre több idő jut, a nagyobb gyerekek ugyanakkor kisebb tár­saikkal nem tudnak koruk­nak megfelelő játékokat ját­szani. A faluban 2000-ben öt, 2001-ben négy, 2002-ben három gyermek született, ebben az évben pedig eddig két újszülöttnek örülhettek. Az óvoda szeptembertől már népesebb lesz: a jelen­leg idejárók idén még nem mennek iskolába, viszont több kisgyereket íratnak be, így tizenhárom óvodásra számítanak. ■ Óvodai foglalkozás, Újiregen a születésekben bíznak annak hozzá - mondja Meleg láborné óvónő. Valakinek aindig a kör közepén kell állnia, többiek egy ilyen kis körben lszédülnének a forgástól. Két ve ez még nem jelenthetett gon­dot: akkor tizennyolc óvodás volt a faluban, a lét­szám tavaly csökkent jelentősebb mértékben. Az óvónő elmondja azt is: előnye és hátránya is van a kis létszámnak. Előbbiek közé tartozik, hogy A falugondnok (jobbról) hozza-viszi az újiregi iskolásokat A szép környezet jó hangulatot ad A rendezvények közösségformáló erők- A 2002-es választás után a kép­viselő-testület az infrastruktúra fejlesztését, valamint a környezet és a középületek arculatának ala­kítását tűzte ki fő feladatának - mondja Tóth Márton. Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi utak felújítása az el­múlt négy évben már megvalósult, és kiépült a vezetékes földgáz. Idén az egész falu területén elkészült a közvilágítás korszerűsítése. A 2003-as tervekben szerepel többek között a Faluház fejlesztése, a föld­gáz bevezetésével. - Sikeres pályá­zatok nélkül természetesen ezt nem tudjuk megvalósítani, ugyanis a szűkös költségvetés egyelőre a működési feltételeket biztosítja - teszi hozzá a polgármester. A szenny­vízcsatorna-hálózat is csak a környező telepü­lések egyetértésével és összefogásával valósul­hat meg. A faluban a fejlesztések mellett a kulturális és sportrendezvénye­ket, a majálist, a focitomát, a Jász­napot, Falunapot, az Idősek Napját is fontosnak tartják, hiszen ezek az alkalmak közösségformáló erők.- Önkormányzatunk a munka­helyteremtést és a helyben való foglalkoztatást nem képes megol­dani, a munkanélküliség közsé­günkben tíz százalékos - folytatja Tóth Márton. - Évente 5-7 főt tu­dunk foglalkoztatni. A Balaton közelsége ugyanakkor lehetősé­get biztosít minden munkaválla­lónak és dolgozni akaró­nak. A falu rendezettsé­gét nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a közte­rületek arculata határoz­za meg az idelátogatók első benyomását. Tavaly a virágos és rendezett te­lepülések versenyén a község elismerő okleve­let kapott, mely jelzi, hogy nem hiábavaló a fáradságunk. Ehhez persze a nagy mértékben a lako­sok pozitív hozzáállása is kellett. Ez a szép környezet, amelyet ne­héz munkával alakítottunk ki és alakítunk jelenleg is, jó hangula­tot áraszt a helyi lakosoknak és a külföldi lakóház-tulajdonosok- nak egyaránt. _____________■ A közművek fejlesztése, a közösségi rendezvények hagy­ományának megtartása és a környezetszépítés - ezt tartja fontosnak Tóth Márton, a 367 lelket számláló Újireg pol­gármestere. A rendezett, virágos környezet jó hangulatot áraszt a helyieknek és a külföldi letelepülőknek egyaránt, ehhez persze a lakosság jó hozzáállása is kellett. A község nevének eredete A község Iregszemcse és Nagykónyi külterületeiből, Muth- pusztából és Kulcsármajorból jött létre, s 1949-ben kapta jelenlegi nevét. A településre 1930-ban költöztek családok Jászárokszál- lásról, ideiglenes neve Jásztelep- szállás volt. A falut 1930-ban két- százhuszonheten lakták, 1949- ben már hétszázhúsz lakosa volt. Muth-puszta egyes adatok sze­rint egy Muth nevű német bérlő után kapta nevét, amikor a határ a Zichy-uradalom része volt. A helyi emlékezet több település- rész nevét megőrizte. Arany-vőgy (-völgy) jó minőségű földjeiről kapta a nevét, azt mondták, aki­nek itt volt földje, hamar meggaz­dagodott. Deszkametszőben vízi­malom működött, ahol fát is fűré­szeltek, Dallas-ban visszhangzott a kiáltás. Égett tábla arról kapta a nevét, hogy ott egykor érésben lé­vő gabona égett le, a Rekettyés- ben hajdan sok vadfűz élt. A község címerpajzsának ezüst mezejében búzakék pajzsfő van, amelyben a lakosság származásá­ra utaló jászkürt látható. Alatta, az ezüstmezőben álló kék kubikosta­licska az újiregiek egykori munká­jára utal. A pajzsot vörössel és kékkel bélelt pántos ezüst sisak dí­szíti, vörössel és kékkel ékesített heraldikai koronával. A sisakkoro­nából két szál arany búzakalász nő ki, kettőskereszttel. ■ A TELEPÜLÉS ADATAI Lakosság: 364fő Háztartások száma: 130 Telefonállomások száma: 78 Földgázzal ellátott házak: 52 Csatornahálózat:­Vállalkozások száma: 11 Munkanélküliség: 9% ISTENTISZTELET: római katolikus, szombaton­ként 16 óra. ORVOSI RENDELÉS: hétfő, kedd 14-16 óra. POLGÁRMESTER^ JEGYZŐ FOGADÓÓRÁJA: szerda 9-11 óra. Az oldal az önkormányzat támogatásával jelent meg. Az összeállítást írta, a fotó­kat készitette: Tóth Ferenc. A BÚZAVIRÁG NYUGDÍJAS KLUB kedd esténként tartja összejöveteleit, amelyeken a tizenkét tag a beszélgetés mellett a közösségi alkalmak konyhájára is gondol: a szorgos kezek csigatésztát készíte­nek ■ AZ ÚJIREGI KÉPVISELŐ-TESTÜLET balról jobbra: Csurgai Miklós, Sütő Péter alpolgármester, Kozma Imréné, Tóth Márton polgármester, Orsós Sándor, Pethes József. Körjegyző: dr. Pálintós József. Cigány ki- sebbségi önkormányzat: Orsós Endréné elnök, Orsós Sándor elnökhelyettes, Nosztics Gáborné képviselő ■ Népesebb lesz az óvoda Az újiregi gyerekek többsége reggel útra kel a közeli Iregszemcse általános iskolájába. A kisebbek helyben járnak óvodába. Üjiregen iskola évtizedek óta nincs, most abban bíz­nak, több kicsi születik a faluban, s az óvoda fenntartását is tudják hosszú távon biztosítani. Az iskolásokat hétköznap reggelente Susóczki András falugondnok veszi fel az iskolabuszra, s délutánonként hozza őket haza. A buszt harminc diák tölti meg. Az óvodába hét kisgyer­mek jár. Szombat délelőtt kilenc óra van, a csoport- szobában játszanak, Matyi, Dorina, Inez és Ernesztina a szőnyegen, Sanyi, Patrícia és Reni Agócs Ferencné dadus- sal a kisasztaloknál épít. A gyermekgondozó egy híján negyven éve gondoskodik az újiregi gyerekekről az óvodában, az első ovisainak már unokái vannak. A gyerekek a napokban Anyák napi műsorra készülnek, amivel vasárnap a Faluházban köszöntik az édesanyákat. Verseket, dalokat tanulnak, körjátékot azért npm. mert kevesen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom