Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-29 / 99. szám

IIHI Április 29., kedd Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Vágóhídi idill Engedtessék meg annyi elfogultság, hogy lapunk egyik tudósításá­nak címét - Kilakoltatás: a vágóhídra mentek - vészesen közel álló­nak érezzem a Pulitzer-díjra. Ám a kollegiális örömöt, ami kiváltot­ta a sajtó eme legtekintélyesebb elismerésének felemlítését, egyszerre szövi át mérhetetlen üröm: mert a cím sűrítve zúdít ránk valamit ab­ból a léthelyzetből, amit teljességében csak azok érezhetnek át, akik egy élet munkájától kénytelenek megfosztani magukat az elárvere­zett lakás elhagyásakor. Ilyesmi történt közvetlen közelünkben, Zombán, ahol egy leszázalékolt édesanya élte át - lányával és fiával együtt - a kilakoltatás megalázó pillanatait. Persze, azért talán nem a Talpalatnyi föld ideiUő jelenete kell, hogy a szemünk elé villanjon: nem csendőrök kergetik ki a házból az öreg szüléket, akik, ha ellen­állni merészelnek, még kapnak is néhányat kardlappal a hátukra. Ez ma már a múlté, az eszközök finomodtak, a módszer is más, csak a végeredmény ugyanaz - a családi fészket el kell hagyni. Ez történt az említett - se párt támogatással, se befolyásos össze­köttetéssel, se politikai szervezeti, se társadalmi egyesületi háttérrel nem rendelkező - családdal. Egyszerű, hétköznapi állampolgárként mehetnek, amerre látnak, egyelőre a helyi önkormányzat hajlékta­lan szállóként működő épületébe, ami nem más, mint egy haszná­laton kívüli vágóhíd. A helyzet tragikumát ezen elszomorító csatta­nóval érzékeltető befejezés mindössze egy fokkal fölözi meg a lehet­séges legmélyebb gödröt: az ugyanis a híd alatt van... Megkérdeztük Olvasóinkat Ki dönthet létről vagy nemlétről? Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése alapján nem alkot­mányellenes az a korlátozás, mely a gyógyíthatatlan betege­ket akadályozza meg abban, hogy életüket orvosi segítséggel fejezzék be. Azaz, a beteg továbbra sem kap önrendelkezést az aktív eutanázia tekintetében. Mi erről a véleménye? - tet­tük fel a kérdést az utcán a járókelőknek. 5. OLDAL MEGYEI TŰKOR__________________________________________________________________________________________! Német táncokat tanultak a táborban A különleges lépésekkel is könnyedén megbirkóztak A két napos német tánctáborban Magyarország sok színű né­met tánckultúrájából a Vas megyei farsangi táncok lépéseivel ismerkedhettek meg együttesek vezetői és táncosai. A gyere­kek egy baden-württembergi tánc motívumait tanulhatták meg. A nehéz feladattal valamennyien könnyedén megbir­kóztak. Bonyhád Német tánccsoportok vezetői, gyermek-, ifjúsági és felnőtt tán­cosok voltak résztvevői a Bony- hádon megtartott két napos to­vábbképzésnek. A kezdeménye­zés a Kränzlein Néptánc Egyesü­lettől indult esztendőkkel ezelőtt, amelyhez szervezőként a műve­lődési központ is csatlakozott. A program évek során országos mé­retűvé vált. Érkeztek oktatók és táncosok Dél-, Közép- és Nyugat- Dunántúlról, valamint az Alföld­ről is. Köhlerné Koch Ilona, a Kränzlein Néptánc Egyesület mű­vészeti vezetője elmondta, hogy visszajelzések szerint ez a to­vábbképzés nagy segítséget ad, hiszen minden együttes a saját te­lepülésén, vagy más helyeken tör­ténő fellépésekkor többször sze­retne újat mutatni. A vezetőknek viszont nagy feladatot jelent egy- egy új koreográfia elkészítése, és nem is mindenki felkészült az ilyen jellegű munkára. Itt kész, színpadra állított feldolgozásokat sajátíthatnak el oktatók és tánco­sok, amelyeket rövid idő alatt megtaníthatnak és bemutathat­nak. A bonyhádi német nemzetisé­gi tánctáborokban a kezdetektől jelen vannak és tanítanak Wenzl József és Krupánszki Lajosné ko­reográfusok. Wenzl József nagy­szerű alkalmaknak tartja a két na­pos találkozásokat. A sok színű magyarországi német tánckultú­rából minden évben egy másik tájegység anyagát hozza és adja tovább. Az idén Vas megyei far­sangi táncok lépéseire, dalaira ok­tatta a jelenlévőket és a tánctörté­netet sem hagyta ki: Vas megyé­ben a szlovének kultúrája hatott az államalapítás óta ott élő néme­Gyermekek a baden-würtenbergi táncot tanulják tekére, s ebből egy jellegzetes, technikailag viszonylag nehéz anyag született. A táborlakók azonban ezzel is megbirkóztak, s várhatóan több csoport, több he- lyen közkinccsé teszi. ______-pál­Ne m mindegy, hova születünk Diáknapok Dombóvár Winkler Györgyné, gondozónő: - Szerintem se a beteg döntsön. Hiszen egyik nap érezhet elviselhetetlen fájdalmat, de másnapra ja­vulhat az állapota. Egy végzetes választást azonban nem lehet meg nem történtté tenni. Czita József, kereskedő: - Némely szenvedő beteg számára meg­váltás az elmúlás. Erről csak neki van joga dönteni: ha nem enged­jük távozni, csak meghosszabbítjuk a szenvedéseit. Kovács László, alkalmazott: - A beteg döntsön, ne az Alkotmány- bíróság. Ha valaki tudatában van annak, hogy nincs visszaút, akkor legyen joga választani. ,u _..ff Takács Róbertné, asszisztensnő: - A betegnek vannak jogai. Te- hát joga van dönteni arról, hogy kíván-e szenvedni, avagy sem. ■ MAI KÉRDÉSÜNK: Előző kérdésünk: Ön takarít-e tágabb környezetében? Sza­vazóink éppen fele takarít, fele pedig nem takarít a saját portáján kívül. Maradjon-e Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepiUsag.hu és SMS üzenetben: 20/454*36*04 A fővárosi diákok jobban teljesítenek, mint a falasiak MILYEN KÖZÉPISKOLÁBA MENNEK A GYEREKEK A SZÜLŐK VÉGZETTSÉGE SZERINT? "Atian 50 40 30 20 10 6-8 oszt. gimn. gimnázium szakközépiskola szakmunkásképző I I Diplomás szőtök | | Nyolc általánost végzett szülők N $ Co ( ; 4? :í I 1 1 te 1 i (■ 1 1 1 ! ' 1 I I 1 1 i 1 ÜL, I i SZEKSZÁRD „Egyenlő pályák, egyenlő esé­lyek. Én biciklivel megyek.” Ezzel a klasszikus kabaréidé­zettel is jellemezhető az a ri­asztó esélyegyenlőtlenség, amely a mai magyar közokta­tási rendszerben tanuló diá­kok helyzetét jellemzi. Erről is szó volt tegnap azon a regi­onális pedagógiai konferenci­án, amelyet a differenciálás­felzárkóztatás témakörében rendeztek Szekszárdon. Kutatások bizonyítják, hogy szüle­tésükkor (genetikai adottságok) a különböző társadalmi csoportok­hoz tartozó gyerekeknek összessé­gében még egyforma esélyeik van­nak arra, hogy a majdani tanévzáró ünnepélyeken ju- talomkönyvet ve­hessenek át jó ta­nulmányi eredmé­nyükért. Az azon­ban már nem mindegy, hogy az anyatejen kívül mit szívnak ma­gukba odahaza. Dr. Loránd Ferenc, az Országos Köz­oktatási Intézet tu­dományos főmun­katársa mellbevá­gó adatokat közölt arról: a diákok is­kolai előmenetel­ét, jövőjét alapvetően határozza meg, hogy hol élnek. Egy felmérés megállapította, hogy a tanulók átla­gos tanulási teljesítménye Budapes­ten, illetve a megyei jogú városok­ban jóval az átlag felett van, az „egyéb” városok diákjai az átlagos szinten mozognak, míg a községek­ben élő tanulók teljesítménye átlag alatti. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a falusi gyerekek butáb­bak, a pedagógusok rosszabbak: egyszerűen a körülményeknek van ilyen meghatározó szerepük. Mindez a cigány gyerekekre fo­kozottan igaz. Riasztó az a spon­tán folyamat, amikor egy iskola „elcigányosodik”, ahonnan aztán a „piacképesebb” pedagógusok valósággal elmenekülnek. De kü­lönösen elgondolkodtató, hogy az országban 570 olyan iskola van, ahol külön osztályban tanul­nak a cigány gyerekek és külön a nem cigányok. _____________-s­Nyíljanak ki a kapuk! A körvonalazódó közoktatási fejlesztési stratégia egyik cél­programja az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése - ismer­tette E. Vámos Ágnes, az Oktatási Minisztérium főosztályve­zetője. A stratégia fontos része lesz az óvodáztatás kiterjesz­tése, mivel vannak társadalmi csoportok, amelyek ehhez nem jutnak hozzá, így ezek a gyerekek behozhatatlan hátrányok­kal kerülnek az iskolába. A szakiskolai fejlesztési projekt ugyancsak lényegi eleme a programnak. A roma középisko­lások mintegy 3/4 része szakiskolában kezd, és nagy részük 1 év múlva végérvényesen kihullik az oktatási rendszerből. A sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatása-nevelése is fontos cél. - Szeretnénk, ha kinyílnának az iskolák kapui ezek előtt a gyerekek előtt is - mondta a főosztályvezető. A József Attila Általános Iskolában kedd délután kezdődnek a diák­napok. A város és a környékbeli oktatási intézmények 5-8. évfolya­mos tanulói számára rendeznek matematikaversenyt, este pedig diszkó lesz. Másnap a Városi Mű­vészeti Iskola fúvószenekarának műsorát követően májusfát állíta­nak a pedagógusok, majd a gyere­kek táncházon, kézműves foglal­kozásokon és sportvetélkedőkön vehetnek részt. A program a Han- goló Színház előadásával zárni. ■ Elsősegélynyújtók SZEKSZÁRD Szekszárd és környéke általános és középiskolái számára rendezett elsősegély nyújtó versenyt a Vö­röskereszt. Á helyszínen, azaz a szekszárdi Dr. Kelemen Endre Szakközépiskolában öt általános, valamint négy középiskolás csapat mérkőzött meg egymással. Az ál­talános iskolásoknál a 3. helyezést a faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola szerezte meg, 2. lett a szek­szárdi Baktai klub, az 1. helyen pe­dig a szekszárdi V. Számú Általá­nos Iskola végzett. A középiskolás­oknál két második hely talált gaz­dára a Dr. Kelemen Endre Szakkö­zépiskola, illetve a szekszárdi Garay János Gimnázium révén. Az aranyérmet a szekszárdi I. Béla Gimnázium tanulói vehették át. ■ Fideszes sajtótájékoztató Helyi megoldásokra van szükség Miért nem volt ott a képviselő az örömünnepen? Néhány millió nem húzza ki az ágazatot a bajból Politikai kicsinyességnek nevezete a Fidesz frakcióvezetője, hogy nem hívták meg az egyéni körzetben megválasztott kép­viselőt a népszavazást követő szekszárdi örömünnepre. A polgármester erre a közgyűlésen is azt válaszolta, hogy a vá­rosi protokoll lista élén szerepel Braun Márton, az örömün­nepre az egész város hivatalos volt ugyan, név szerint azon­ban senkit sem hívtak meg. Szekszárd A könnyűipari kis- és középvállalkozások gondjai nem mai keletűek. Tőkehiánnyal küszködnek, rontotta pozícióikat az infláció és a forint megerősödése, néhány millió nem segíti ki az ágazatot a bajból - fejtették ki véleményüket a cégek veze­tői a bonyhádi információs napon. Bonyhád Sajtótájékoztatót tartott tegnap a megyeszékhely Fidesz-frakciójá- nak vezetője Horváth István és Ács Rezső, a közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke. Ács Rezső örömét fejezete ki, hogy jó a vá­rosban az adófizetési morál, csökkent a kintlévőség és hogy a zárszámadásból kiderül, gyara­podott a város vagyona. Horváth István a közgyűlésen a polgármesterhez interpellált, kérdezve, hogy áz uniós népsza­vazást követő örömünnepre mi­ért nem hívták meg Szekszárd és környéke egyéni körzetben meg­választott országgyűlési képvise­lőjét. A frakcióvezető az eljárást politikai kicsinyességnek minősí­tette, hiszen Braun Márton már az előző ciklusban is tagja volt az országgyűlés integrációs bizottsá­gának és az Európa Tanács ma­gyar delegációjának. Kocsis Imre Antal erre a köz­gyűlésen is azt válaszolta, hogy a városi protokoll lista élén szere­pel Braun Márton, az örömün­nepre az egész város hivatalos volt ugyan, név szerint azonban senkit sem hívtak meg. A politi­kai kicsinyesség kifejezés kap­csán ezt mondta a polgármester: - Braun Márton országgyűlési képviselőt nem tekintem olyan kicsinyes embernek aki elvárta volna a várostól, hogy külön meg­hívót küldjünk kizárólag a szá­mára. A közgyűlés óta megszere­zett információim szerint a szer­vezők kérdésére a képviselő azt válaszolta, hogy az örömünnep idején nem tartózkodik itthon. Az interpellációk egy részének kisstílűsége, sajnos, nem tükröz­te a legutóbbi közgyűlés örömte­lién konstruktív hangulatát. , -IHÁROSl­Kis- és középvállalkozóknak szer­vezett információs napot a Tolna Megyei Munkaügyi Központ. A fó­rumon elsősorban a könnyűipar­ban érdekelt cégek vezetői vettek részt, de jelen voltak a mezőgaz­daság és a fémipar képviselői is. A program az Országos Foglal­koztatási Közalapítvány tájékozta­tójával kezdődött. Búzási János két projektet ajánlott a jelenlévők figyelmébe. Ez a kísérleti támoga­tási rendszer azokat a működő kisvállalkozásokat, gazdasági tár­saságokat, szövetkezeteket támo­gatja, amelyeknél a foglalkoztatot­tak létszáma nem éri el az 50 főt. Vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a gyakorta nehéz­ségeket okozó szociális előírások (munkavédelem, munkabizton­ság, stb.) feltételeinek megterem­tésére. E pályázat másik projektje az EU-csatlakozás miatt szüksé­gessé váló versenyképesség erősí­téséhez segítheti hozzá a vállalko­zókat. A pályázat részletes leírása és adatlap a bonyhádi kistérségi irodában megtalálható. Dr. Albert Judit a helyi foglalkoz­tatási válságkezelést segítő progra­mot ismertette, s ennek kapcsán fel­vetődött egy konzorcium létrehozá­sa, amely a krízishelyzetben lévő térség szereplőit egy asztalhoz ül­tetve kereshetné a megoldásokat. A gazdasági egységek vezetői hozzászólásaikban jelezték, hogy gondjaik nem mostam keletűek, hogy a vállalkozásaik tőkehiány- nyä küszködnek, rontotta pozíció­ikat az infláció és a forint megerő­södése, s hogy néhány millió forint nem húzza ki az ágazatot a bajból. Nagy Ferenc, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ munkatársa annak a véleményének adott han­got, hogy a konzorcium létrehozásá­val előrébb léphetne a térség a prob­lémakezelésben, hiszen a valós gon­dokat helyben ismerik, s azokon he- lyi megoldásokkal lehet segíteni, -p-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom