Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-03 / 78. szám

MM 2003• ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK ITTHON, E URÓPÁBAN Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: http://www . fvm. hu/euint/euint. html Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMGK): http://www . omgk. hu/EA9601/hp. html ,. .-7—Témadokumentációk: http://www . omgk. hu/temadok.html **s ■Vállalkozáselemzés: http://www.akii.hu W, http://www.agnnet.hu/magyar/magyagr_agramtunk.htm ______________________Olvasnivaló______________________ Ma gyarország a világkereskedelemben A magyar külgazdaságpolitika középpontjában az európai uniós csatlakozás előkészítése áll, mert ez segítheti leginkább hazánk fej­lődését, világgazdasági integrációját. Csatlakozásunk az EU-hoz az ország történelmének egyik legnagyobb szabású vállalkozása. Ugyanakkor elemi érdekünk stabil és bővülő kapcsolatot fenntartani többi partnerünkkel is. Szerző: Majoros Pál. Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Universitas. ■ Pályázati Figyelő Gyermekprogramok és médiatartalmak Határidő: 2003. 04. 30. Önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatai - szolgáltató iroda Határidő: 2003. 04. 30. Fotópályázat diákoknak Határidő: 2003. 05. 01. Ösztöndíj, nemzetközi érettségihez Határidő: 2003. 05. 01. Forrás és további információ: EIP, Szekszárdi Az aktuális lista megtalálható a www.tolnamegye.hu honlapon. ■ „Nem országokat egyesí­tünk, hanem embereket.” Kitől származik az EU szlo­genje? 1. Jean Monnet, 2. Robert Schuman, 3. Nem tudjuk. Jelenleg az EU-nak 15 tagja van. Ki nem tag? 1. Luxemburg, 2. Dánia, 3. Norvégia: Budapesten is dolgozik egy EU-delegáció. Ki ennek ve­zetője, azaz az unió nagykö­vete Magyarországon? 1. Michael Lake, 2. Günter Verheugen, 3. Jürgen Köpen. Az eurónak is van váltópén­ze. Mi a neve? 1. Pfennig, 2. cent, 3. groschen. Kicsoda Romano Prodi? 1. Az Európai Bíróság elnö­ke, 2. az Európai Bizottság el­nöke, 3. az Európai Parlament el­nöke. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu Ökominősítés, biogazdálkodás Támogatás jár annak, aki vállalja Ha egy tojástermelő gazda holnap úgy dönt, hogy biztosabb jövőt lát az ökotermelésben, hat hét elteltével már bio vagy öko védjeggyel ellátott tojásokat szállíthat a piacokra, áruhá­zakba. Ennyi, vagyis 6 hét az átállási idő. Magyarországon az ellenőrzött ökogazdálkodás megindulása - a Biokultúra Egyesület tevékenysé­gének eredményeképp - az 1980-as évek végére tehető. 1997 volt az első év, hogy az öko (bio) gazdálkodás támogatásban részesült. Tolna megyében is próbálkoztak a biogazdálko­dással a szőlő- és a bortermelők. Az előírt feltéte­leket meghatározott időközönként szigorúan el­lenőrizték, a szőlőből, borból mintát vettek. A biogazdálkodás azért bukott meg megyénkben, mert a hazai piac a kilencvenes évek elején nem kompenzálta a nagyobb odafigyelést igénylő gaz­dálkodást. A feltételek azonban az uniós csatlako­zást követően jelentősen változnak. Már 2003-tól a bonyolult pályázati rendszer helyett normatív alapú lett, tehát nem az igazolt költségektől, ha­nem az előírások betartásától tette függővé az ag­rártárca a támogatást. Az uniós országokban az agrártámogatások 20-30 százaléka a környezetba­rát mezőgazdasághoz kötődik, és az ilyen gazdál­kodási formákat választó termelők költségvetési bevételeinek akár a fele is ebből származhat. Az ökogazdálkodásnak egyik kritikus pontja és az uniós csatlakozás során előnytelen, hogy ná­lunk kb. 10 hektárra jut egy számosállat. Az EU- ban az egy hektárra megengedett számosállat mennyisége 1,4-2. Náluk ilyen korlátozásra nincs szükség, hiszen az egy hektárra jutó számosállat mennyisége csak 0,1. Az ökogazdaságokban ke­letkezett 80-100 ezer tonna szerves trágya csak 2- 3 ezer hektár, az ökogazdálkodásba vont terület 2-4 százalékának trá­gyázásra elegendő. Előírás, hogy amíg ökológiai gazdaságokból szár­mazó istállótrágyával nem sikerül fenntartani a talajok termőképes­ségét, a tápanyag utánpótlást olyan, az ökológiai gazdálkodásban enge­délyezett ásványi anyagok felhasz­nálásával kell megoldani, amilyen az alginit. MAUTHNER Ökológiai támogatási célprogram: A támogatás mértéke az átállási időszakban: szántóföldi növényeknél 25 ezer Ft/ha, zöldségeknél 30 ezer Ft/ha, gyümölcsösben 40 ezer Ft/ha, szőlőben 40 ezer Ft/ha, rét, legelő esetén 10 ezer Ft/ha. A már átállt terü­leteknél a támogatás mértéke: szántóföldi növényeknél 20 ezer Ft/ha, zöldségeknél 21 ezer Ft/ha, gyümöl­csösben, szőlőben 21 ezer Ft/ha, rét, legelőnél 10 ezer Ft/ha, vetőmagtermesztés 30-50 ezer Ft/ha. Kiszámítható támogatások Szántóföldi növénytermesztők az unióban A piaci lehetőségek bővülése mellett a szántóföldi növényter­mesztők támogatási rendszere kiszámítható lesz az uniós csatlakozás után. A mi részvénytársaságunk főként gaboná­ban és napraforgóban érdekelt. Bízunk benne, hogy szükség lesz terményeinkre - mondja Hahner Ferenc. Az uniós csatlakozás a szántóföldi növényter­mesztőknek bizakodásra adhat okot. A magyaror­szági növénytermesztők bekerülnek egy 4-500 mil­liós felvásárló közegbe, az unión belül könnyebben tudják értékesíteni termé: nyeiket, de mint uniós tagállam­nak, más országokban is, például Oroszországban, a dél-afrikai or­szágokban is talán könnyebb lesz piachoz jutniuk - mondja Hahner Ferenc, a bonyhádi székhelyű Pannónia Mezőgazdasági Rész­vénytársaság igazgatója.- A piaci lehetőségek bővülése mellett a támogatási rendszer is kiszámítható lesz. A mai sokféle támogatás helyett a területalapú támogatás válik meghatározóvá. Ez csak bizonyos fajta, úgyneve­zett GOFR növényekre kapható. A rövidítésben a G a gabonát, az O az olajat tartalmazó, az F a fehérjedús, az R a rostos növé­nyeket jelenti. Ezeken belül is meghatározott a támogatott növé­nyek köre, például az olajosok közül a napraforgót, szóját, rep­cét érinti. Á mi részvénytársasá­gunk elsősorban a gabonában ér­dekelt. Búzát 650 hektáron, ku­koricát közel 850 hektáron ter­mesztünk. Az olajos növények közül napraforgóból évente 250­300 hektárt vetünk. A GOFR növényekre az unió eleinte a tagál­lamokban szokásos támogatás 25 százalé­kát fogja adni a ma­gyar növénytermesz­tőknek, ehhez hozzá­számíthatjuk a 30 százalékos ha­zai támogatást. A jelenlegi számí­tások alapján ez 40 ezer forintot jelent majd hektáronként az első évben. Az unió GOFR növények termesztése esetében területpi­hentetést ír elő a termőföld 10 százalékára és erre is megadja a terület alapú támogatást. Az intervenciós árak új lehető­ségeket nyitnak majd az értékesí­tésben, bár ennek van számunkra kedvezőtlen eleme is. Az interven­ciós ár azt jelenti, hogy az unió a GOFR növényekre meghirdeti, mennyi lesz ezek garantált ára, így azzal előre lehet kalkulálni. Gond azonban, hogy a magyar termelők nehezen tudják áthidalni az ara­tástól novemberig tartó időszakot, minél előbb szükségük lenne a pénzre, eladási kényszerhelyzetbe kerülnek. A csatlakozást követően a jelenlegi szabályozási viszo­nyokhoz képest később, év végén juthatnak támogatáshoz, interven­ciós kifizetéshez. Ennek ellenére bizakodóak vagyunk. A kukori­cánkra, napraforgónkra és remél­jük a búzánkra is szüksége van az Európai Uniónak. ______________________PÁL ÁGNES 7. OLDAL Hírek Az egészség az unióban Egészség az Európai Unióban címmel dr. Hegedűs Éva tart előadást a Szekszárdon. A Tolna Megyei EIP programja ma 17 órakor kezdődik a Civil Házban. EU-roadshow Tamásiban EU-roadshow lesz ma Tamási­ban. A program délután fél négykor faültetéssel kezdődik a millenniumi parkban, majd öt órakor négypárti fórumot tarta­nak a diákcentrumban. A csatlakozásról Kajdacson Közös utunk az Európai Unióba - ezzel a címmel tart előadást Dombai Szüvia az Európai Infor­mációs Pont munkatársa holnap 16.30-kor a kajdacsi teleházban. Örömünnep Tolnán EU-kavalkád és örömünnep lesz április 5-én Tolnán. Déli egy órá­tól zenés toborzó csalogatja a városlakókat a rendezvényre. A gazdag programot este utcabál zárja a Penny Market parkolójá­ban. Györkönyből az unióba Utunk az Európai Unió felé cím­mel tájékoztatót tart a Tolna Me­gyei EIP munkatársa Györkönyben. A program dél­előtt 10 órakor kezdődik a tele­házban. Két vitéz egy kávé mellett Európa kávéház lesz a dombó­vári 2 Vitéz étteremben decem­ber 6-án délelőtt 10 órától. A résztvevők kávé mellett beszél­getnek a csatlakozásról. Tanulás, munka nyugaton Továbbtanulás és munkavállalás az Európai Unióban - ezzel a címmel tart előadást Verses Ist­ván, az oktatási minisztérium munkatársa Pakson, a művelő­dési központban április 7-én 17 órától. ■ Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kísérheti: www.tolnainepuJsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. Fizetni, euróval: kettőn áll a vásár Kovács Álmos helyettes államtitkár a közös valutáról Biotermékek: előnyök és hátrányok Hazai fogyasztás nélkül nincs nemzetközi siker Vajon fizethet-e valaki már most Magyarországon forint helyett euróval? Köteles e elfogadni ezt a pénznemet az eladó, ha a ve­vő csak ezzel rendelkezik? Egyáltalán, mikor jelenik majd meg és mit* jelent az euró a hazai gazdaság és mindennapi pénzfor­galom szempontjából? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Ko­vács Álmos pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettestől. Az Európai Unió agrárpiacának kis részéről mondható el, hogy ne lenne telített, ezek közé tartozik a biotermékek pia­ca. Á bioélelmiszer piacon minőségi áruval lényegesen maga­sabb árat lehet elérni, és a nagyobb élőmunkaigény a vidéki foglalkoztatottságon is segít. Bár a közvéleményben elterjedt nézetek szerint az euró magyaror­szági bevezetése 2007-ben várha­tó, az államtitkár-helyettes nem erősítette meg egyértelműen ezt az információt.- Most vizsgáljuk - közösen a Magyar Nemzeti Bankkal - a be­vezetés feltételeit, lehetőségeit, irányait - mondta Kovács Álmos. - Ezen vizsgálat után készül majd egy javaslat, amit a kormány meg­tárgyal. Tudok a 2007-es dátum­ról - nincs kizárva ez az év sem - , de ebben a kérdésben több véle­mény is létezik. Végleges állásfog­lalás még nem született. Számos kérdést kell még tisztázni, s csak ezután szabad megnyugtató dön­tést hozni.- Milyen előnyt jelent majd az euró magyarországi bevezetése?- Először is megszűnik az a bi­zonytalanság, ami az árfolyamo­kat illetően alakul ki a tőkemoz­gások és egyéb fejlemények nyo­mán. Az árfolyam-ingadozás az utóbbi időszakban Magyarorszá­gon is gondokat okoz. Az euró ál­tal a gazdasági élet valamennyi szereplője számára kiszámítható­vá és biztossá válik a környezet. A közös valuta nagyobb növekedési ütemet indukál, a kamatszintre pedig mérséklő hatást gyakorol.- Jelenleg elfogadható-e közna­pi fizetőeszközként Magyarorszá­gon is az euró?- Tavaly óta nemcsak az euróra, hanem valamennyi valu­tára érvényes a liberalizálás. Ko­rábban létezett egy olyan rendel­kezés, mely szerint belföldön csak forinttal lehet fizetni. Ilyen szabály ma nincs. Azaz, bármi­lyen valuta elfogadható, az euró is, amennyiben az érintett felek - a vevő és az eladó - ebben megál­lapodnak. Kötelező jellege termé­szetesen nem lehet a külföldi va­lutával történő fizetésnek. ■__________________________________________-SZÁ­Mindez nem mítosz - mondja dr. Bálint János, a Szent István Egye­tem Kertészeti Karának tanszékve­zető docense, de hozzáteszi: a ma­gyar bioágazatnak számos nehéz­séggel kell megküzdenie. Elsőként gond, hogy az itthon termelt biotermék nagy részét kül­földön értékesítik. A versenyelmé­letek szerint, amiből nincs belső fogyasztás, azzal nem lehetünk nemzetközileg sem sikeresek. Ma­gyarországon a bioterméket fo­gyasztók leginkább a betegségel­hárító hatásban hisznek, s ez a „csodavárás” marketingszempont­ból nem jó. A másik magyar fo­gyasztóréteg harcos zöld aktivista, ezzel a szemlélettel pedig nem szí­vesen azonosulnak az emberek. Ausztriában, ahol a legfejlettebb a biotermelés, az ökológiai gazdál­kodás hívei együtt gondolkodnak a biotermékek fogyasztóival. Szakmai nehézség, hogy a biotermelés rendkívüli szaktudást igényel, ami jelenleg nincs meg még a tudományban sem. Hiá­nyosságok vannak a kártevők elle­ni védekezésben, ennél fontosabb azonban, hogy a biokultúra vető­magja is bio kell, hogy legyen. Ma­gyarországon ez gyermekcipőben jár. A biotermékeknek továbbá ugyanazok a veszélyei, mint a helytelen növényvédelemben ré­szesülő nem biotermékeknek - hívja fel a figyelmet dr. Bálint Já­nos. Ha gombabetegség lepi el a kalászokat, az mérgező lehet em­berre, állatra egyaránt; bio­gabonaként ezért jobb, ha a tön- kölybúzát választ a termelő. A bioélelmiszerek sikere attól is függ, hogyan kezelik a jövőben a szállítást. - Ma az is bioterméknek számít, ami Afrikából érkezik - mondja Bálint János. - Én remé­lem, hogy a továbbiakban ez nem lesz így. Ami átrepüli a óceánt, azt már én nem tekintem biotermék­nek, mert óriási környezetterhelés a termék utaztatása. T.F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom