Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-18 / 91. szám

2003. Április 18., péntek MEGYEI TŰKOR 5. OLDAL Mondom a magamét MAUTHNER ILONA Sonka és sajt fél áron Ahogy közeledtek a húsvéti ünnepek, úgy nőtt a vásárlókat csalo­gató hirdetések száma. Óriásplakátokon, szórólapokon jobbnál jobb árajánlatokkal kápráztatták el az embert. Mert ugyancsak vonzónak mondható az a trappista sajt, melyet az addigi 1500- 1400 forintos, kilós ár helyett már 990 forintért is meg lehet venni. Sőt, másnap egy másik bevásárlóközpontban még ezt az árat is „megfejelték”, a sajtot már csak 880 forintért kínálták. A konku­rencia sem hagyta magát, egy héttel húsvét előtt, 879 forintért hir­dette a trappistát. Ez igen, gondolta a még naiv vásárló, aki sze­rencsésnek hitte magát, amiért ügyesen kivárt. No, de ha még a sonkához olcsó sajt is jut, akkor érdemes volt várni, mert a húsúéi­ra szánt, kötözött sonka is rákerült az akríós listára. Sőt, egyik he­lyen hatszáz forint alá esett az ára. Végre még a lustábbja is vette a lapot és elindult beszerezni az ünnepekre valót. Ekkor érte az embert az első meglepetés. Túl a tülekedésen a bevásárlóközpont­ban hamar kiderült, az olcsó áruból „éppen most nincs”, de hol­nap délelőtt már lesz, ígérgették. Még kétszer megpróbáltam, de valahogy mindig lemaradtam róla. Bizonyára arra számítottak az üzletvezetők, ha már odacsalták a vevőket, akkor azok mi mást te­hetnek, megveszik azt, amit találnak. Én feladtam. Jó lesz az a sonka és a sajt teljes áron is, csak már ne kelljen annyit sorban áll­ni érte. Megkérdeztük olvasóinkat Mit hozzon a nyuszi? Még kettőt kell aludni és itt a húsvét. Gyerekek várják izga­tottan mit hoz a nyuszi, keresik a kertben a fészket, nézik, hogy mi van benne. Mit hozzon a nyuszi, mi legyen a fészek­ben, kérdeztük? Rozsa Evelin es Renata Várnai Zsófi, Szekszárd. - Élő nyuszit szeretnék, igazit, fekete-fe­hér foltokkal. És még kérek egy Susu babát is, olyat ami sír, meg ne­vet. Péter Attila, Szekszárd. - Nem is tudom mit szeretnék, még nem nagyon gondolkodtam rajta. Azért jó lenne egy irányítós autó, meg sok csoki. Egyed Luca, Bonyhádi - A mi családunkban húsvétkor is szokás, hogy megajándékozzuk egymást. Titkon remélem, hogy hoz a nyu­szi Harry Potter kazettát, a Gyűrűk uráról matricát és találós kérdé­ses könyvet és édességet. Rózsa Evelin és Renáta, Tamási: Nagyon várjuk a nyuszit. Készí­tünk neki fészket az udvaron, még virággal is feldíszítjük. Szeret­nénk ha meglepne minket egy-egy farmernadrággal, piros tojással és sok-sok csokoládéval. ■ MJJb^MVOKS Előző kérdésünk: Kell-e az iraki rendezéshez az ENSZ? Szavazóink túlnyomó több­sége, pontosan 66,7 %-a úgy voksolt, hogy szükség van az ENSZ-re. MAI KÉRDÉSÜNK: Ön szerint súlyos-e a baj az atomerőmű 2. blokkjánál? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepujsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Hatvannyolc életet mentettek meg Velencei István ezredes 25 éve tűzoltóparancsnok Szekszárdon Tavaly 562 esethez vonultak a szekszárdi tűzoltók, még mindig nincs korszerű ma­gasból mentő készülékük, a parkoló autók miatt éjszaka sok helyen nem tudják meg­közelíteni a szekszárdi magasházakat. A parancsnok 25 éve áll a szervezet élén. Szekszárd Munkájuk elismerésével fogadta el a megye- székhely közgyűlése önkormányzat hivatá­sos tűzoltóságának beszámolóját az elmúlt évről. Tavaly a tűzmegelőzési szakágban 30 százalékkal nőtt az ügyek száma. Az ott dol­gozó három tiszt 2519 ügyben járt el. Külö­nösen megnőtt a államigazgatási aktusok és tűzvizsgálati eljárások száma. Munkafeltét­eleik javultak, a számítógépeket lecserélték, digitális fényképezőgéppel és videokamerá­val dolgoznak. Két drámai esetet említett meg Velencei István tűzoltó ezredes, városi parancsnok la­punknak. Mint annak idején beszámoltunk róla, kigyulladt az őcsényi repülőtér hangár­jában működő gyertyaöntő üzem. Az oltás­ban részt vettek a bajai és a paksi hivatásos tűzoltók. Mucsfát és Szekszárd déli városrészét ta­valy augusztusban azelőtt soha nem látott felhőszakadás árasztotta el. Aparhant hatá­rában, a mucsfai káresethez vonuló tűzol­tók a megáradt patakba sodródott személy­autók nyolc utasát mentették ki. Szekszárdon 42 úgynevezett középmagas épület van. Már harmadszor pályázik a vá­ros, a tavalyi áron 130 millió forintba kerülő úgynevezett magasból mentő készülékre. Ehhez 26 millió forint önrészt kell a közgyű­lésnek biztosítania a költségvetésből. Mint ismeretes, feladatain túl a tűzoltó­ság részt vesz minden olyan városi rendez­vényen, versenyen, ahol Szekszárd hírne­vét öregbíthetik. Emellett évente bővítik a díszkivilágítást, sajátos eszközeikkel és munkájukkal részt vesznek a karitatív szer­vek rendezvényein. A parancsnok a beszámolójában ismét je­lezte, hogy a tűzoltó laktanya óvóhelye és ■ 4 Az őcsényi repülőtér hangárjában rengeteg gyertya elégett Velencei István 1945. november 1-én született Pakson, ott érettségizett, 1968. július 1-én lépett mun­kába Szekszárdon vo- nulós tűzoltóként, ké­sőbb visszakerült szülővárosába tűzren- dészeti segédelőadónak, majd elvé­gezte a BM Akadémia tűzoltó tagoza­tát. 1975 december elsején lett szek­szárdi parancsnok-helyettes, 1978 áp­rilis elseje óta pedig parancsnok. Be­osztásában a közgyűlés 1995-ben megerősítette, ugyanis akkor alakultak meg az önkormányzati tűzoltóságok. Többek között a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje és a szekszárdi Közjóért kitüntetés birtokosa. alagsora szinte folyamatosan talajvízben áll. Az épületet nem a jelenlegi használók szái mának megfelelő közművekkel készítették, felújításuk elodázhatatlan. A laktanya belső és külső karbantartását a tűzoltók folyama­tosan végzik, s csak az anyagköltség terhelj a költségvetést Már nem először mondta el a parancsnok a közgyűlésen szóban is, hogy a parkoló au­tók miatt a toronyházak éjszakai megközelí­tése szinte lehetetlen. Ez a helyzet bármikor tragédiát okozhat. ihárosi A tűzoltóságról, számokban Tavaly Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósá­gának tűzoltói 269 tűz- és 234 kár­eset felszámolásában vettek részt. Harminckilenc riasztás téves volt, 20 szándékos félrevezetés. Tavaly 68 ember életét mentették meg különbö­ző helyszíneken. Báta: kimaradtak a támogatásból A szeméttelep rekultivációja önerőből nem megy Hétezer négyzetméternyi hulladéktároló van Báta határában, melyre évtizedek óta hordják a falu lakói a szemetet. A Duna- Dráva Nemzeti Park védett területétől 150 méterre lévő tele­pet azonban szeretné felszámolni a falu. Ehhez kellene leg­alább 120 millió forintnyi támogatás. Báta Valamikor, évtizedekkel ezelőtt, valaki a falu határában lévő vad­vizes területre kezdte hordani a szemetet, majd a többiek is kö­vették a példáját, így alakult ki a település szeméttelepe, melyet később figyelőkutakkal láttak el és rendszeresen ellenőrizték a környezetét. Sziebert György polgármester kérdésünkre el­mondta 2004. december 31-ig van fennmaradási engedélye a szeméttelepnek, de a Duna-Drá- va Nemzeti Park szeretné, ha már az idén megkezdődne a telep fel­számolása és megindulna a re­kultiváció, va­gyis a terület eredeti állapo­tának a helyre- állítása. Ehhez azonban a te- lepülésnek nincs pénze, a számítások szerint ugyanis leg­alább 120 millió forintra lenne szükség. Az elmúlt évben adó­dott egy lehetőség, uniós támoga­tásra lehetett pályázni. A bátaiak, 106 másik településsel együtt pá­lyáztak is. (A 106 település közül 64 helyen volt hulladéklerakó.) A beérkezett pályázatok közül 40 település nyerte el Brüsszel „tet­szését”, sajnos Báta nem volt köztük.- Számunkra teljesen érthetet­len a döntés - mondta Sziebert György -, mert túl azon, hogy a bátai szeméttelep 150 méterre van a védett területtől, a falu víz­bázisa is veszélyeztetett, és köz­vetlenül az árvízi töltés oldalában van a hulladéklerakó. A környék­beli települések (Bátaszék, Őcsény, Somberek, Dunaszekcső, Bozsok) mind megkapták a támo­gatást, így saját pénzből semmit nem kell költeniük rekultivációra, írtunk levelet a Környezetvédelmi Minisztériumba, a nemzeti park­hoz, a szekszárdi önkormányzat­hoz, mindenhol megértették a problémánkat, de csak bíztatást kaptunk, segítséget nem. Ha ma­rad pénz jövőre, talán bekerülünk a keretbe, mondták. A bátai önkormányzat, hogy ne nehezítse saját helyzetét, azt a döntést hozta, hogy májustól be­zárja a szeméttelepet és egy szol­gáltatót bíz meg a hulladék elszál­lításával. Megoldást jelenthet majd a 2005. január elsejétől mű­ködő Dél-Balatoni Regionális Hul­ladéklerakó, melynek a központ­ja Siófok lesz, a Tolna megyeiek pedig Cikóra szállítják majd a Sze­metet. A helyzet azonban ezzel nem oldódik meg Báta számára, hiszen a jelenlegi szeméttelep fel­számolásához még a 10 százalé­kos (12 millió forint körüli) ön­részt sem tudják összeszedni, ar­ról nem is beszélve, hogy a követ­kező 30 évben a figyelőkutakból 2 évente mintát kell venni és azt elemeztetni, míg ha uniós pénz­ből számolnák fel a telepet, akkor semmilyen kötelezettség nem há­rulna a továbbiakban a falura. Falufejlesztés, kőszórással Fácánkert Nemrégiben végeztek Fácán­kertben a Bethlen utca és a Béke utca útjának kőszórásával, amely elsősorban a „zökkenő- mentesebb” közlekedést szol­gálja, de alapját képezheti egy esetleges későbbi, pályázati se­gítséggel megvalósítandó szi­lárd burkolatú útnak is. Orbán József polgármester el­mondta, hogy ez a munka is azt szolgálja, hogy „Öregfalut” erő­teljesebben tudják bekapcsolni a település vérkeringésébe, így a kukás szemétszállítási rendszer­be is. A polgármester arról is tájé­koztatott, hogy elkészült az Ár­pád utca elején a csapadékelve­zetési, illetve a csapadékvíz álta­li elöntéstől megvédő rendszer. Bonyhádiak a legjobb cipőgyártók Sem az elmélet, sem a gyakorlat nem okozott gondot Bonyhád A Jókai Mór Szakképző Iskola két diákja kiemelkedő ered­ményeket ért el a tanult szak­májukban meghirdetett verse­nyen. Egy országos első és egy második helyzettel büszkél­kedhet a képző intézmény. A Jókai Mór Szakképző Iskola két tanulója is kimagasló eredményt ért el tanulmányi versenyeken. Szé­kely Balázs, a technikus tanulók legjobbjának bizonyult az ország­ban bőr, szőrme és cipőipari szak­macsoportban. Juhász Judit a cipő­felsőrész-készítők vetélkedésében az országos második helyet szerez­te meg. Nekik már nem kell izgulni­uk a technikus-, a szakmunkásvizs­ga sikerén. Teljesítményük alapján felmentést kaptak ezek alól, szak- képesítéssel rendelkeznek. Székely Balázs cipőgyártó technikus, akinek a lábbeli készí­tés minden fázisát ismernie kell. Ötödik éve tanulja a szakmát az iskolában. Érettségizet, s ez után tanulta tovább a mesterséget. Az Országos Szakmai Tanulmányi versenyen kapott elméleti felada­tok hem jelentettek számára külö­nösebb nehézséget, inkább a kér­dések némelyikének furcsa meg­fogalmazása okozott kisebb fejtö­rést. Könnyen boldogult a gyakor­lattal is. Egy cipőfelsőrészt úgy ál­lított össze, s olyan mívesen tű­zött meg, hogy a vizsgabizottság őt találta a technikusok legfelké­szültebbjének. Székely Balázs mégis más pályára készül. Tanul­mányi eredménye alapján már felvételt nyert a Miskolci Egyetem földtudományi szakára, környe­zetvédő mérnök szeretne lenni. Juhász Judit cipőfelsőrész-ké­szítő teljes energiájával készült az országos megmérettetésre. Eb­ben, mint mondja nagy segítségé­re voltak tanárai, Tóth Béláné és Király Zsuzsanna. A Budapesten megrendezett elméleti vizsgán nagyon jól teljesített, de igazán gyakorlatból remekelt. Bár a szak­munkás bizonyítvány már a kezé­ben van, nem munkahelyet keres. Továbbra is az iskola tanulója szeretne maradni. Célja hogy mi­Székely Balázs és Juhász Judit nél jobb eredménnyel leérettsé­gizzen, majd valamelyik könnyű­ipari felsőoktatási intézményben tovább tanulhasson. -pál­*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom