Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-16 / 89. szám
7. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 3 M U C S I 2003. Április 16., szerda 5TMUCSlTg A pajzs alakú címer alsó zöld mezejében a három domb a község domborzati adottságait jeleníti meg. A mező közepén lévő ezüst színű ekevas egyrészt a településre jellemző mezőgazdasági kultúrára, másrészt a legrégibb, ismert községi címerre utal. A középső kék mezőben a barna színű szarvas a falura jellemző vadállományt szimbolizálja. A felső mező baloldali ezüst mezejében a szőlőfürt jelképe annak, hogy Mucsiban virágzott a borkultúra. A felső mező jobboldali vörös mezőjében a félhold az éltető erőt mutatja. ■ Közérdekű adatok Mucsi területe ma 2428 hektár, ebből belterület 132 hektár. A lélekszám 561 fő. A lakások száma 210. A villamos energia minden lakásba be van vezetve. A vezetékes vizet 125 lakásban használják. Szennyvízcsatorna nincs a településen. A kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása szervezetten történik. Intézmények Alsótagozatos Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. Címe: 7195 MUCSI, Jókai u. 1. Tel: 74/404-583 e-mail: iskolamucsi@freemail.hu Intézményvezető: Lacza Zoltánné A könyvtár az iskola épületében működik. Könyvállománya szegényes, látogatottsága is alacsony. A kultúrház a falusi események, rendezvények helyszíne. Itt rendezik a bálokat, az iskolai és falusi ünnepségeket. A nem régen elkészült gázfűtés lehetőséget ad a szélesebb körű kihasználására. Egészségügyi ellátás Hetente kétszer rendel a Hőgyész- ről kijáró felnőtt- és gyermekorvos, valamint a védőnő. A legközelebbi kórház Mucsitól 35 km-re, Dombóváron van. A falugondnoki szolgálat két éve működik. Kilencszemélyes kisbusz segíti a falugondnok munkáját. B Az oldal az önkormányzat támogatásával jelent meg. írta Ihárosi Ibolya, a fényképeket Bakó Jenő készítette Nem sírni, hanem tenni kell Ahol a gyerekek szeretnek iskolába járni Az igazgatónő: Nem sírni, hanem tenni kell. A fejlesztő pedagógus: A gyerek fejlődését önmagához kell mérni. A németet is tanító pedagógus: Elsőben sok játék, ének segítségével tanuljuk a nyelvet. Mint a mesében, olyan hangulatos a kis iskola. Az ablakokban rengeteg virág, ezeket a gyerekek gondozzák. Rend, tisztaság, a gyerekek munkái a folyosó falain, az osztálytermekben. Minap húsz környező iskola érdeklődése mellett rendeztek konferenciát a fejlesztő pedagógiai programjukról. Az igazgatóasszony, Lacza Zoltánné úgy vélekedik, hogy nem sírni, hanem tenni kell. Például pályázni. Két hozzá hasonlóan lelkes társa van. Nagy Gabriella fejlesztő és Mayer Judit német nyelvoktató és hitoktató pedagógus. A szakmai körökben elismert programjukban kiemelt fontosságú területek: a hátránykompenzáció, a tanulási és magatartási problémák kezelése, a családias, falusias attitűd megőrzése, a gyermeki személyiség elismerése és optimális fejlődésének biztosítása. A két összevont osztályban 28 kisgyerek tanul. Majdnem mindenki napközis. Az iskolában elsőtől kezdve német nyelvoktató, fejlesztő-felzár- kóztató és néptánc csoport működik. A pedagóMayer Judit - jobbról - bábozik a gyerekekkel gusok szervezik és rendezik a falu szinte minden rendezvényét. Hagyományos programjaik közé tartozik a falukarácsony, jelmezbál, jótékonysági bál. Utóbbinak a bevételéből és pályázati pénzekből minden évben egy hetes ingyenes táborozásra viszik a gyerekeket. Szerepelnek a gyerekek falunapon, gyermeknapon. Az óvodába járó 25-30 kisgyermekkel két óvónő és egy dajka foglalkozik. Az óvoda koncepciója is gyermekközpontú, jól felszerelt. A konyha az óvodával közös épületben, a falu központjában található. A gyermekélelmezésen túl a falu időseire is ott főznek. Célok, lehetőségek és remények lására már beadták a pályázatot, amihez 20 százalék saját erő, mintegy 4 millió forint szükséges. A fejlesztésekkel egyenrangúan Lacza Zoltán tiszteletdíjas polgár- mester, 1961. március 30-án Pincehelyen született, 18 évig dolgozott a Belügyminisztériumnál. Egy baleset következtében leszázalékolták. Felesége a helyi általános iskola igazgatója, fiuk, Bálint 12 éves, Hőgyészen tanul. Ami kevés pénz van, azt beosztják, amire nincs, arra pályáznak. Sok gonddal küzd a kis település, de azért kis lépésekben fejlődik is. Lacza Zoltán a. legutóbbi választáson lett Mucsi polgármestere, nagy ambícióval látott neki a munkának. A képviselőtestületben a polgármesterrel együtt hárman újak, hárman már voltak képviselők. Az együttműködés közöttük harmonikus. Mint a polgármester elmondta, az egyik legnagyobb cél és feladat, amit reményeik szerint a következő négy évben sikerül megvalósítani, az a szennyvízelvezetés. A településtől öt kilométerre már ott van a vezeték, arra rá lehetne kötni, de még nem tudni, hogy ezt majd milyen pályázati pénzből, milyen konstrukcióban lehet megvalósítani. Már ebben a ciklusban készült el a művelődési ház gázberuházása, kicserélték az iskola tornatermének a padlózatát. Jelenleg a falu útjának a fele még földes, gőzerővel folyik az útépítés előkészítése. A Dózsa György utca burkofontos cél az óvoda és az alsó tagozatos iskola megtartása. A polgármester egyetért azzá a felfogássá, hogy ahol iskola van, ott élet is van. Sajnos a munkanélküliség a településen 40-45 százalékos. A polgármester úgy vélekedik, hogy a környező váosokban Tamásiban, Bonyhádon esetleg lenne munka, de aki Mucsiból jelentkezik, az szóba sem jön, ugyanis a buszbérlet 25 ezer forint havonta, amit a munkáltató már nem tud kigazdálkodni. A minimábérből pedig a munkaválláó nem tudja azt kifizetni. Bármennyire is meglepő, de a közhasz- núakat foglalkoztató minisztériumi pályázaton Dúzzsá és Káaznóval társulásban, nem nyertek. így évente csak 5-6-7 közmunkást tudnak alkalmazni, télen hóeltakarításra, más időszakokban pedig ? a fáu gondozására. Nyertek már pályázaton 3 számítógépet, amelyeket a művelődési házban szeretnének a fiatalok rendelkezésére bocsátani. Sőt, konditerem is lesz a fáuban, ezeket az eszközöket az iskola nyerte, szintén pályázati úton. A tervek között szerepel a nyugdíjasklub további működésének segítése, hiszen kéthetente 20-25 idős ember rendszeresen összejön. Több mint 10 éve igénylik az itt lakók egy fedett buszváró kiáakítását, most végre ez is meg- váósul. Ezzel egy időben elkészül a ravatalozó elé egy féltető, és megújulnak a temetési kellékek is. Egy elszármazott, aki hazajár Elküldött engem az úr, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek és meggyógyítsam a megtört szívüket, így szól Erb József papi jelmondata és ennek szellemében igyekszik segíteni szülőfalujának lakóit. Erb József Dunaföldváron plébános, Mucsiban mindenki ismeri, s szeretettel szól róla. Betű szerint nem szülőfaluja Mucsi, mert Dombóváron, a szülőotthonban jött a világra 1952. december 8-án, de a lényeget tekintve igen. Mucsiban járt óvodába, általános iskolába, Esztergomban a ferences gimnáziumban érettségizett, majd a hittudományi főiskola következett. Édesanyja és nagynénjei ma is Mucsiban élnek.- Igyekszem figyelemmel kísérni a falum életét, az egyházi és világi ünnepeken részt veszek, ha tehetem. Nagy öröm számomra, hogy a falu lakói nagy tisztelettel vannak irányomban. Részt vettek a pappá szentelésemen és szinte mindenki jelen volt ennek 25. évfordulóján a Mucsiban tartott misén - mondta. Személyes német kapcsolatai révén adományokat, ruhát, édességet, játékokat juttat el a falunak. Előfordult, hogy valamelyik szolgálati helyén megengedték, hogy a nekik szóló adományok Mucsi- ba kerüljenek, mert ott talán nagyobb szükség volt azokra.- Miért választotta a papi hivatást1- Erre éreztem hivatást, hiszem, hogy itt tudok a legtöbbet tenni az emberkért és szolgálni Istent. A papi jelmondatom ez volt: Elküldött engem az úr, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek és meggyógyítsam a megtört szívüket. A családgondozó A község az idősekért A családgondozó mindent elvégez, amire az idős emberek már nem képesek. Karsai Jánosáét bízta meg az önkormányzat a házi gondozással, fél évre. Előtte három hónapig szociális gondozóként dolgozott. Más munkahelyeken már 28 év munka- viszonyt szerezett. A feladat nem könnyű, hiszen az egyedül élő idős embereknek szinte mindenben segít. Reggel héttől délután négyig elvégez mindent amit a gondozottak nem tudnak. Ezek közé tartozik az ebéd kihordása, bevásárlás, takarítás, favágás, behordás, a kertek gondozása. A gondozottak között van egyedül élő idős ember és házaspár is. Van akit az orvos, illetve a védőnő útmutatásai alapján napi egy órában tornáztat. A munka nem szokatlan, vagy újszerű számára, hiszen három gyermeke és négy unokája van. A lánya otthon van gyesen. A legidősebb, 27 éves fiának két fiúgyermeke van, a 25 éves lányának szintén fiai vannak. A legkisebb fia 21 éves és még otthon lakik. Az egész család Mucsiban él. A mucsi rétes titka Tóth Jánosné és Lotz Gyuláné jó barátnők és gyakran együtt sütnek Lotz Gyuláné teszi közkinccsé a mucsi rétes receptjét, ami nemcsak az ő kedvence, hanem elszármazottaké is. A rétes titka a tojáshab és a tejföl. Ez a mennyiség egy kisebb tepsiben három darabra vágva fér el. Gáztepsibe dupla adag kell. A mennyiségeket most először, olvasóink kedvéért mérte le Lotz Gyuláné. Hozzávalók: 35 dkg liszt, egy csipet só, langyos viz. A tésztát ki kell dolgozni, se túl lágy, se kemény ne legyen. A gyúródeszkára tett tészta tetejét fagyos zsírral meg kell kenni, hogy ne repedezzen meg. A háromnegyed órányi pihentetés ideje alatt elkészül a töltelék. Három tojás fehérjét kemény habbá verünk, a sárgáját egyenként tesszük bele. A végén könnyedén beleforgatunk 3 dl tejfölt. Egy levél rétestésztához kell egy és egy fél túró, 10 dkg mazsola, egy vaníliás cukor és Ids olvasztott zsír. Az asztal nagyságúra nyújtott tésztára egyenletesen rászórjuk a tölteléket. Mindig az asztal hosszabb oldalán tekerjük fel, miután a szélét levágtuk. Előmelegített sütőben sütjük, de hogy mennyi ideig, azt csak a sütő ismeretében lehet eldönteni. A túróson kívül készülhet mákos rétes reszelt almával, diós, kimagozott megygyel. A káposztás rétes lehet édes, vagy sós, de az utóbbiba is kell pici cukor. Ezekbe nem, de a meggyes, grízes rétesbe is tenni kell tejfölt. Jó bürokrácia nélkül nincs élet A közigazgatás feladatai a „végeken” A szép magyar nyelv helyett már nemcsak a jogszabályok, hanem a szolgáltatói tájékoztatók is „bükkfanyelven” íródnak - vélekedik a körjegyző. Minél kisebb egy település, annál fontosabb személyiség a faluban a jegyző, s annál több ügyet kénytelen saját maga intézni. Fazekas Márton körjegyző kérdésünkre, hogy miért is szép az ő munkája, amit sokan bürokratikusnak tartanak, így válaszolt:- A jó bürokrácia nélkül nincs élet. Van aki azt mondja, hogy Magyarország a stemplik és aláírások országa. Van is benne valami, mert sok terület túlszabályozott, van ami kevésbé. Mégis azért szép, mert mindenki felesleges rossznak tartja ugyan, de ha saját ügyét kell elintéznie, hamarosan belátja, hogy szükség van rá. A magyar nyelv nagyon szép, állítólag egyedülálló a világon. Kár, hogy kialakult mellette az úgynevezett jogi bükkfanyelv. Nemcsak az államigazgatásban, hanem a szolgáltatói tájékoztatók olvastán is elrémül az ember, mert nem érti, hogy mit is akarnak. Ezért gyakran kerül az ügyintéző nehéz helyzetbe. Fazekas Márton Mucsi, Kalaznó, Dúzs körjegyzője - 1950-ben született Tevelen, tanácsakadémiát végzett, majd a kiegészítő tagozatot. Kakasdon kezdte mint vb-titkár, 1997 óta körjegyző. Felesége szakmaibeli, két gyermekük van. A mi munkánk megítélése itt a peremvidéken nem a szakszerűségen múlik, hanem az emberek megítélésén. Nemcsak a hivatal hanem a képviselőtestület és a polgármester sikere is azon múlik, hogy milyen eredményeket lehet elérni. Ugyanakkor ez a falu az ország egyik legszegényebb települése. Sokan ugyanazt várják el itt is, ami egy városban megvan, de ezt a költségvetés itt sajnos nem teszi lehetővé. Legnagyobb gond, hogy 1990- ben nem azonos feltételek mellett álltak a startvonalon az önkormányzatok. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET: elöl Lacza Zoltánné, Fuchsberger Györgyné, Dallosné Bögri Edit és Asztalos Tamásné, mögöttük Lacza Zoltán polgármester és Firle Antal alpolgármester ______________■ 1
