Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-16 / 89. szám

2003. Április 16., Szerda MEGYEI T Ű K Ö R 5. OLDAL Mondom A Magamét TÓTH FERENC Kormányvizeken A. gyönki Módszertani Otthon bővítésére és korszerűsítésére vonat­kozó címzett támogatási pályázatról folytatott megbeszélést tegnap Pogátsa Alajos, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke a Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumban. A szűkszavú hír minden Tolna megyei polgárt óvatos ötömmel tölthet el, lévén arra is utalhat, hogy történik valami egy fontos megyd intézmény korszerűsítése ügyében, kívül­ről ugyanakkor gyanakvással tekinthetnek a fenti sorokra, ha az is ismert, hogy az említett megbeszélést - korszerű nevén lob­bitevékenységet - a kormánypárti vezetésű megye alelnöke folytatta a minisztériumi illetékesekkel Az ilyen jellegű megbeszélésekre gon­dolva persze nehéz kikerülni a múlt évi önkormányzati választás kampányát, amelynek kimondva, kimondatlanul az volt a vezető gondolata, hogy csak kormánypárti helyi vezetést érdemes választa­ni, támogatás ugyanis csak akkor jön. Félretéve azt, hogy ez így van- e, vagy sem (mindenkori kormánypolitikusok természetesen cáfol­ják), a közvéleményben erőteljesen él a tudat, hogy Szekszárd az elő­ző dklusban „le volt nyomva”, és Tolna megye sem evezett a leggyor­sabban, a várakozás tehát a mostani kettős kormánypárti vezetéstől a vélt, vagy valós lemaradás behozása. Ami tény: van egy rímzett tá­mogatás a szekszárdi Babits Művelődési Házra, remény a megyei könyvtár, s további remény a gyönki szociális otthon dmzett támo­gatására. A remények valóra válásának persze örülnünk kell kitűző­től függetlenül, a mosoly legfeljebb akkor görbül keveset, ha a követ­kező kampányban ismét azzal találkozunk: a léhez tessék szíves kor­mánypárti vezetést választani. Megkérdeztük olvasóinkat Megtartja-e a böjtöt? A hagyományos negyven napos nagyböjt hamvazószerdától nagycsütörtökig tart, a böjti szokások azonban az utóbbi év­tizedekben szinte teljesen eltűntek, s enyhültek a régen szi­gorú egyházi előírások is. Böjtöl-e húsvét előtt? - kérdeztük olvasóinktól. Aranyos Ferencné, Baja: - Igen, megtartjuk a böjtöt, zsírtalan, tejes, vajas ételeket fogyasztunk, a pénteket teljes diétán töltjük. Szombaton délután négy óra után, a Feltámadás után megkezdjük a sonkát. Az egész család betartja a böjtöt, a fiaimnak sem nehéz megtenni. Vuckó Mária Szekszárd: - Mi tartunk böjtöt, csak halat szoktunk főzni. A sonkát csak vasárnap kezdjük meg. Hiába, szoktunk vágni há­rom-négy disznót, addig nem szoktuk megkezdeni. Én református va­gyok, a férjem katolikus, tartjuk az ő szokását. Mannerné Kovács Erzsébet gondozónő, Dombóvár: - Eddig nem böjtöltem, de a húsvétig hátralévő napokban már nem eszem húst. Rochner Eckehartné óvónő, Dombóvár: - A negyven napos böjtöt nem tartottam be, de nagypénteken tartózkodom a húsfogyasztástól.■ Előző kérdésünk: Ön előny­ben részesíti-e vásárláskor a magyar terméket? Szavazó­ink többsége, pontosan 63,6 %-a az igent választotta. MAI KÉRDÉSÜNK: Eljut-e Magyarországra is a vírusos tüdőgyulladás-járvány? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepitlsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Kutatható az Illyés-hagyaték Archívum és műhely az író kézirataival, levelezésével _______Budapest - Felsőrácegres_______ Il lyés Gyula egykori fővárosi, Teréz körúti otthonában Vízy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg tegnap az író hagyatéká­nak archívumát. A Puszták népe, az Egy mondat a zsarnokságról szerzőjé­nek síremlékét Görgey Gábor kultusz- miniszter avatta fel a Farkasréti temető­ben. A Tolna megyei delegáció vezetője, dr. Hor­váth Béla, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója elmondta: az egykori Teréz körúti lakóházban kapott helyet az író könyvtára, kéziratállománya és levelezésének egy része. Az a hagyaték ke­rült most az Illyés Archívumba és Műhely­be, amelyet korábban az ozorai várban ter­veztek elhelyezni. A gyűjtemény nagy jelen­tőségű: Illyés Gyula saját kezűleg katalogi­zált könyvtára, még publikálatlan kéziratai, levelei válnak hozzáférhetővé fiatal kutatók számára, de kutatási engedéllyel bárki meg­tekintheti őket. A Farkasréti temetőben Görgey Gábor kulturális miniszter avatta fel Illyés sírem­lékét, amelynél Kányádi Sándor költő mon­dott nagy hatású emlékbeszédet. - Kányádi Sándor beszéde gesztus is volt, kiemelte a határon túli magyarság és az anyaország, a modern európaiság és magyarság összetar­tozását - mondta dr. Horváth Béla. Az eseményen Tolna megyét az író nevét viselő főiskolai kar főigazgatója mellett az Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatója, Elekes Eduárdné, a szülőföldről Renkecz Jó­zsef nyugalmazott iskolaigazgató képvisel­te. * * * A Pálfához tartozó Felsőrácegresen született költőre több programmal emlékeztek az el­múlt egy évben, a megemlékezés-sorozat A kétféle ár a fogyasztónak segít A tájékoztatást nem a hivataltól kell várni A Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által vizsgált kereskedelmi egységek negyedében még csak nem is hallot­tak a 2001-ben életbe lépett árfeltüntetési előírásokról. Az üz­letek háromnegyedében viszont hiánytalanul alkalmazták a rendeletet. Tolna megye A megyei felügyelőség 168 keres­kedelmi egységben vizsgálta az ár- feltüntetésre vonatkozó előíráso­kat. Hiányosságot 43 üzletben tár­tak fel, a szabályoknak maradékta­lanul a boltok háromnegyede felelt meg. Mit is ír elő a rendelet? Az áru eladási ára a forgalomban fize­tendő összeg. Az egységár az áru egy adott mennyiségre - kilo­gramm, liter, méter, négyzetméter, stb. - vonatkozó ára. Azért kell fel­tüntetni az egységárat is hogy a vá­sárló megfelelően tudjon tájéko­zódnia az azonos rendeltetésű áruk között, amelyek különböző kiszerelésben kerülnek forgalom­ba. Egy példával élve: nem szabá­lyos az árfeltüntetés ha a mosoga­tószernél csak X Ft/db felirat lát­ható. Oda kell írni azt is, hogy mennyibe kerül belőle 1 liter. így a vásárló összehasonlíthatja az egyes termékek árát, azonos mennyiséget véve alapul. Értelem­szerűen a kétféle ár feltüntetése csak azokra az árukra vonatkoz­hat, amelyek nem kizárólag darab­ban értékesíthetők. A kereskedők többsége ismeri és betartja az árkiírásra vonatko­zó rendelkezéseket - mondta dr. Varga Tibor, a megyei felügyelő­ség vezetője - azonban még min­dig vannak olyan vállalkozók, akik vagy nem ismerik, vagy nem akarják a rendelkezéseket alkal­mazni. Közel két évvel a rendelet meg­jelenése után még mindig akad olyan üzletvezető, aki úgy nyilat­kozott: azért nem ismeri a előírásokat, mert erről sen­ki nem tájékoztatta. Erre válaszul csak azt lehet mondani, hogy a kereske­dőknek, vállalkozóknak nem mástól kell várni, fő­ként nem hivataltól, a tájé­koztatást a tevékenységére vonatkozó szabályokról, előírásokról. Saját magá­nak kell utánajárnia, hi­szen ezt is vállalta akkor, amikor úgy döntött, hogy vállalkozó, kereskedő lesz. Ez is előírás A fogyasztóvédelmi tör­vény előírja, hogy a forgal­mazó (kereskedő) köteles a fo­gyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról, az egységárról és a szolgáltatás díjáról, mégpedig egyértelműen, könnyen azonosít­hatóan és tisztán, olvashatóan. Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson kötelezően elhelyezett fogyasztói tájékozta­tót. A forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni, tehát helytelen az olyan árkiírás, amely csak a nettó árat tartalmazza utána a „+ áfa” felirattal. A helyes a bruttó ár fel­tüntetése. VEM Tények: A vizsgálat során feltárt jellemző hiányosságok: Kirakati árfeltüntetés hiányzott: 28 egységben Eiadótéri árfeltüntetés hiányzott: 13 egységben Mindkettő hiányzott: 3 egységben Szankciók: Szabálysértési eljárás: 43 esetben Felszólítás a hiányosságok pótlá­sára: 43 esetben Kiszabott bírság: 880 ezer forint Hírek KAPOSSZEKCSÖ A község háza dísztermében szerda dél­után négy órától tartja következő ülését a képviselőtes­tület, mely Tóth Imre polgármester vezetésével előbb az önkormányzat tavalyi gaz­dálkodását értékeli, majd a helyi civil szervezetek tevékenységéről és a falu közbiztonsági helyzetéről ké­szített beszámolót hallgatja meg, végül pedig szociális ké­relmekről dönt. MURGA. Nemrégiben elkészült a közvilágítás korsze­rűsítése a községben. A murga- iaknak tetszenek az új utcai fé­nyek, amelyek 1,1 millió forin­tos beruházás révén világítják meg a települést. Az önkor­mányzat bízik benne, hogy az új közvilágítás az ígért energia­megtakarítást produkálja, így az évek során megtérül majd a falu befektetése. NÉMETKÉREN testületi ülést tartanak ma délután fél négy­kor a polgármesteri hivatalban. Ezt követően este hatkor a mű­velődési házban falugyűlés lesz, ahol a település vezetői tá­jékoztatják a lakosságot többek között a testületi ülésen történ­tekről, egy szélerőmű-beruhá- zás lehetőségeiről és az önkor­mányzat ellen indított házron- gálási perről. _______________■ Bá torságért érdemjelet kapott Pihenőidejét feláldozva segített a bajbajutottakon a főtörzszászlós Budapesten a Belügyminisztériumban a tárca vezetője, dr. Lamperth Mónika Bátorságért érdemjelet és pénzjutalmat ado­mányozott kimagasló szakmai munkájának elismeréséül Zádori József főtörzszászlósnak, Dalmand körzeti megbízottjának. Dalmand- Miért kapta a kitüntetést?- Február 5-én a lehullott sok hó és a heves széllökések miatt járha­tatlanná vált a 61-es főút több sza­kasza. A napközbeni szolgálatom lejárta után jelentkeztem parancs­nokaimnál, akik azzal bíztak meg, hogy menjek a szomszédos faluba- Kocsolára -, ahol ottani kollé­gámmal együtt tartsuk mindaddig zárva az utat, amíg azt nem tudják munkagépekkel megtisztítani a hótorlaszoktól. Két napig folyama­tosan irányítottuk a forgalmat, se­gédkeztünk az árokba csúszott gépkocsik kiemelésében, az elakadt járművek mentésében és az azokban ülő személyek elhelyezésében. Rengeteg probléma adódott, így csak ru­haváltásokkor és étkezések­kor tartottunk félórás szünete­ket. A közlekedés helyreállá­sát követően a tervezet szerint láttam el a napi szolgálatomat, így nem volt szükség a helyettesí­tésemre.- Mi kellett még ahhoz, hogy elöljárói felfigyeljenek a munkájá­ra?- Talán az, hogy rendőrként mindig a törvények betartására törekedtem. Húsz év alatt sikerült beilleszkednem a falu közösségé­be, gondjaikkal bizalommal ke­resnek fel a dalmandiak. Szeren­csére csak kisebb, Hl vagyon elleni bűn­cselekmények fordulnak elő tele­pülésünkön, melynek a közbiz­tonságát az önkormányzat és a dombóvári kapitányság vezetői is jónak ítélik. Szívesen segítek fia­talabb társaimnak, akik rendsze­resen keresnek fel tanácsokért. Zádori József Kurdon született 1948. március 8-án. Végzettsége: villanyszerelő szakmunkás. Huszonhárom évesen lett rendőr, először Szekszárdon, a megyei főkapitány­ság közlekedésrendészeti alosztályánál járőrként, majd később baleseti helyszínelőként és vizsgálóként dolgozott. 1983 óta Dalmandon körzeti megbízottként tevé­kenykedik. Nős, felesége betanított varrónő. Fiuk édesapja hivatását választotta. Szabadidejében szívesen vadászik és főz, jónéhány koronglövő versenyen kitűnő eredményt ért el. Túlélni a vészkorszakot Mayer Rezső a rettegés napjairól beszélt Szekszárd Egyre fogyatkozó számban, de azért szerencsére még él­nek azok a tanúk, akik el­mondhatják az utókornak, hogy milyen világ köszöntött 1944-ben a zsidónak minősí­tett magyarokra. Mayer Rezső ezek egyike volt: a Szekszár­don élő nyugdíjas Veszprém megyében nőtt fel, s huszas évei elején kellett szembesül­nie azzal, hogy élete minden pillanatban egy hajszálon függ. Erről az időszakról beszélt tegnap a megyeszékhelyen, a Német Színházban, a Holocaust emlék­nap előestéjén az érdeklődőknek. A főleg fiatalokból álló közönséget a DBU igazgatója, Dávid Zsuzsa köszöntötte, bevezetőjében a tra­gikus véget ért Radnóti Miklós sor­sán, illetve versein keresztül érzé­keltetve azt a vüágot, amikor vala­ki pusztán a származása miatt au­tomatikusan a halálraítéltek tábo­rába került. Mayer Rezső bevallot­tan szerencsésnek mondotta ma­gát előadásában: apró és váratlan mozzanatok vitték őt hol a ve­szélybe, hol pedig onnan kifelé. Amikor már minden mindegy volt, hordárnak álcázva magát ju­tott be egy semleges ország követ­ségére, ott szerzett úgynevezett menlevelet, ami persze így sem lett volna életbiztosítás egy igazol­tatás közepette, a nyilas uralom hónapjaiban. Mayer Rezső szerencsésen ha­zatért, de otthon senki sem fo­gadta. Szüleit Auschwitzba hur- colták és elpusztították. -szá­A síremléknél középen, sötét ruhában Illyés Mária, az író lánya. Tolna megyei földet vittek a sírra. tegnap zárult. Délelőtt az iskola alsó tagoza­tos diákjai a költő halálának huszadik évfor­dulóján megkoszorúzták a pálfai polgár- mesteri hivatal előtt tavaly felállított mell­szobrot. Délután a képviselő-testület tagjai és a felső tagozatos diákok a Felsőráceg­resen, Illyés Gyula szülőháza helyén álló kopjafánál és az iskolamúzeum falán lévő emléktáblánál helyezték el a megemlékezés virágait.______________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom