Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

IIIII 2003. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK ITTHON E URÓPÁBAN AKIK ELŐTT 2004-BEN NYITVA AZ ÚT Ország Népesség (millió fő) Terület km2 Ciprus 0,79 9300 Csehország 10,22 78 900 Észtország 1,36 45 200 Lettország 2,36 64 600 Lengyelország 38,64 312 700 Magyarország 10,19 93 030 Litvánia 3,48 65 300 Málta 0,39 316 Szlovákia 5,38 49 000 Szlovénia 1,99 20 300 Történelmi esélyünk- Az az út járhatatlan, ame­lyik számunkra nem az Euró­pai Unión keresztül vezet. Egy esetleges „nem” többségű szavazás esetén szembesül­hetnénk a maga valóságában azzal, hogy mit jelent a kívül- maradás - fogalmazott la­punknak Dávid Ibolya, a ta­mási körzet parlamenti kép­viselője, az MDF elnöke a csatlakozásról.- Azok az érvelések, melyek szerint jobb lett volna megvárni a követ­kező bővítési kört, rendkívül végiggondo­latlan logikára épülnek. Ez nem a hatos villa­mos, hogy reklamálni lehet. Nem mi döntjük el a csatlakozás időpontját: ma adott egy történelmi esély, s akik elkésnek, azokat megbünteti a történelem - mondta a parlament alelnöke.- Ezek szerint önnek nem az a kiindulási alapja, hogy az EU csatlakozás mellett valamivel több érv szól, mint ellene...- Tizenöt esztendeje elkötele­zett híve vagyok az európai kö­zösség eszméjének. Az MDF ala­pító okirata is úgy kezdődik: „Eu­rópai Magyarországot akarunk.” S attól függetlenül, hogy kormá­nyon vagyunk, avagy ellenzék­ben, mindig az európai felzárkó­zás mellett voltunk. Ezt a kérdést nem szabad belpolitikai csatáro­zásoknak kitenni, ahogy nem volt szabad a NATO csatlakozást sem kitenni hasonló összetűzéseknek.- A két ellenzéki párt, az MDF és a Fi­desz több kérdést is más és más módon kö­zelít meg. Mindössze hangsúlybeli különbsé­gekről, avagy nézetelté­résekről van szó?- A Fidesz és az MDF együtte­sen felelős azért ma, hogy a jobb­oldali politikai csoportok, szemé­lyek közül minél többen jussa­nak parlamenti képviselethez. Mindkettőnek megvan a maga fe­lelőssége, hogy az egyébként el­térő vélemények megjelenésével is teret tudjon nyitni, szeri árpád Mire fordítja az EU a legtöbb pénzt a költségvetéséből? 1. Iparfejlesztésre, 2. oktatásra, 3. mezőgazdaságra. Kiket neveznek eurokraták­nak? 1. Az euró tervezőit, 2. az EU intézményeiben, el­sősorban a bizottságnál dol­gozó hivatalnokokat, 3. az Európai Parlament kép­viselőit Melyik állam utasította el kétszer is népszavazással az EU-hoz történő csatlako­zást? 1. Norvégia, 2. Dánia, 3. Svédország. Mely országok csatlakoztak a legutóbbi bővítés során, 1995-ben az EU-hoz? 1. Görögország, Spanyolor­szág, Portugália, 2. Ausztria, Finnország, Svédország, 3. Dánia, Norvégia. Hány főbiztosa van az Euró­pai Bizottságnak? 1.15, 2.10, 3. 20. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu Hitel és kisgazda társadalom Habsburg Ottó Magyarország csatlakozásáról Az uniós tagság Magyarország számára biztonságot fog jelen teni, mert nagyon veszélyes helyen élünk - mondta lapunk nak Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. Figyelmezte tett azonban, hogy rendet kell tenni végre a magyar mezőgaz daságban, a föld ugyanis az egyik legértékesebb nyersanya gunk lesz.- Életműve lényeges részének tekin­ti, ha Magyarország EU tag lesz?- Igen, hiszen ezzel foglalkoz­tam hosszú éveken át az Európai Parlament tagjaként a kezdettől fogva.- Amikor 1993-ban Ön itt járt Tolna megyében és interjút adott nekünk, akkor azt mondta, hogy Magyarország legkésőbb 2002-ig az EU tagja lesz. Ehhez képest most 2003-at írunk. Nem érez csalódást?- Nézze, annak idején konkrét dátumként hangzott el 2002, eh­hez képest kissé késtünk, de most jó úton vagyunk.- Ön szerint mit hoz nekünk magyaroknak az EU tagság?- Az elsődleges és leg­fontosabb, hogy az uniós tagság Magyarország számára biztonságot fog jelenteni, mert mi na­gyon veszélyes helyen élünk, jártak itt a tatá­rok, törökök, oroszok. Ezt a biztonságot pedig csak akkor kaphatja meg az ország, ha egy olyan nagy közösség tagja lesz, mint az Európai Unió.- Sokat hallottunk eddig az EU előnyeiről, a hátrányokról már ke­vesebbet. Kell-e tartaniuk a magyar polgároknak a negatívumoktól?- Minden előnyben van valami hátrány. Az valószínű, hogy a gaz­dasági életben eleinte lesznek problémák, mert nem lehet, hogy egyik pillanatról a másikra a csat­lakozó országoknak csak nyeresé­gük legyen. Az egyik fontos kér­dés ami mindig szóba kerül Magyarországon, az a mezőgazdaság. Ma­gyarország mindig agrár ország volt és az lesz a jövőben. Meglátja, húsz­harminc év múlva a föld lesz az egyike a legérté­kesebb nyersanyagok­nak, mert az mindig megújul. Erre soha nem gondol­nak, de ez sokat számít a jövőben, ezért nem szabad lemondani a mezőgazdaságról. De addig is szükséges rendet teremteni a me­zőgazdaságban, az első mindjárt a hitel kérdése, a második, hogy új­ra fel kellene építeni egy kisgazda társadalmat. F. KOVÁTS ÉVA A művészet egyetemességéről Nekünk magunkat kell kifejeznünk, mert ezzel színesíthet­jük az európai palettát - mondta egyebek mellet Farkas Pál szobrászművész. Farkas Pál szekszárdi szobrász- művész, főiskolai docens úgy vé­lekedik az uniós csatlakozásról, hogy az különösen érdekes lehet kulturális szempontból. A nyu­gat-európai átlag értelmiségi is­meretei rólunk elég hézagosak. Mi, mint minden kis ország, fel­készültebbek vagyunk Verlaine- ből Rimbaud-ból, mint ők Ady- ból, Arany Jánosból, József Atti­lából. Remélhető, hogy ezután nagyobb kíváncsisággal fordul­nak felénk. Babits, Illyés és kép­zőművészeink, akiknek legjele­sebb művei a hazáról szóltak, mindig az Európai kultúrában gondolkodtak. Úgy vélekedtek, hogy akár a szekszárdi dombok­ról is ellátni Rómáig, Párizsig, sőt tovább. A szobrászművész fel­idézte, hogy az atomku­tatás fellegváraiban mi­lyen különös nyelven be­széltek a tudósok, akiket e miatt „marslakóknak” nevezetek. A megfejthe- teüen, különleges nyelv éppenséggel a magyar volt. Neki annyiban van köze mindehhez, hogy szoborcsoportja a, Paksi disputa éppen ezeknek a tudósok­nak az arcvonásait idézte meg. Szólt arról is, hogy sok jelentős magyar művész életpályája teljese­dett ki Bécsben, Párizsban, Berlin­ben. Vitték a magyar ízeket, színe­ket, formákat, rímeket, s eseten­ként frissítő áramlatokat.- Fontos művészi feladat, hogy ezeknek az eseményeknek a mű­vészi lenyomatát megörökítsék, megörökítsük. Külföldön, sok fel­készült művésszel talál­kozva, műveiket szem- lélgetve az az érzése tá­mad a magamfajtának, hogy szavak nélkül is közös a nyelvünk. A mű­vészet mindig egyete­mes igénnyel fogalmaz. Nekünk magunkat kell kifejeznünk, mert ezzel színesíthetjük az európai palettát. A holland síkságon nem sok, szép trófeával megáldott gímszarva sé­tál, a mi vidékünk természeti cso­dái felkeltik az ottaniak érdeklődé­sét. Amikor úgy hozta a sors, hogy a megrendelő boldogan vitte a szarvas-szobrot, elmondtam neki a csodaszarvas legendáját. A szel­lemileg kibélelt műtárgy mintha fokozta volna a birtoklás örömét, fogalmazott Farkas Pál szobrász- művész. -i­Nincs félnivalónk az unióban Magyarországon kiváló a szürkeállomány Ami Magyarországon 1990 és 1994 között a társadalmi és gaz­dasági rendszerváltás során történt, az briliáns megoldás volt - mondta Thomas Glaser, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának tanácsosa a megyeszékhelyen tartott fórumon. Szekszárd A megyei közgyűlés és az Európai Információ Pont rendezvényén Thomas Glaser a média képviselő­inek kérdései alapján adott tájé­koztatást arról, mi várható azután, hogy az unió tagjai leszünk. Mint elhangzott, Magyarországon első­sorban a „szürkeállomány” az, ami a jövőbeni sikerek záloga lehet, az innovációban és a számítástechni­kában már most is kiváló eredmé­nyeink vannak. Nagy tartalékok rejlenek az élelmiszeriparban, a ki­váló minőségű honi élelmiszerek­nek no és persze a bornak nagy jö­vője lehet, ám ki kell dolgozni a korszerű feldolgozás és marketing feltételeit. Ennek első lépéseként a képzést kell megreformálni, utána jöhet a modernizáció. A bérekről és nyugdíjakról szólva hangsú­lyozta, hogy az adó-, nyugdíj- és bérrendszer tagországon­ként eltérő és ez így is marad. Az unió kohé­ziós alapjaira beadott pályá­zatok révén pe­dig a kis- és kö­zépvállalkozók bevételeinek nö­vekedése várható és elsősorban a kivásárlások miatt a mezőgazda- sági szektorban is emelkedni fog a jövedelem. A nyugdíjak emel­kedésére a szakértők véleménye szerint 10-15 évet kell még várni. VENTER 7. OLDAL Hírek HOZOMÁNY OZORÁN Megyei hozománygálát rendez­nek az ozorai várban. A Tolna Megyei Önkormányzat rendez­vénye ma délután 4 órakor kez­dődik. IGEN VAGY NEM? Magyarország és az Európai , Unió. Igen vagy nem? - ezzel a címmel tart tájékoztatót dr. Say István Dunaszentgyörgyön. A Tolna Megyei EIP rendezvénye ma 17 órakor kezdődik a műve­lődési házban. TAVASZI FELLENDÜLÉS Tavaszi konjunktúra-felmérést végez a Tolna megyei cégek körében a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete. A vizsgálat célja, hogy hiteles kép alakuljon ki a magyar vállalko­zások helyzetéről. A cégveze­tők a közeljövőben postai úton kapják meg a kitöltendő kérdő­ívet. ■ Pályázati Figyelő Halgazdálkodási támogatás Határidő: 2003. 04. 15. Az EU intézményrendszeré­nek gyermekekkel és fiatalok­kal való megismertetése Határidő: 2003. 04. 15. Gyermek és ifjúsági közösségi, szabadidős programok (Dél- Dunántúli Régió) Határidő: 2003. 04. 15. Gyermek és ifjúsági szerveze­tek EU pályázataira felkészítő képzések Határidő: 2003. 04. 15. Környezetrontó allergiaoko­zók irtása Határidő: 2003. 04. 15. Forrás és további információ: EIP, Szekszárd. Az aktuális lista megtalálható a www.tolna- megye.hu honlapon. _________■ Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kísérheti: www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. Az unió, mint államszövetség Gazdasági, politikai, szociális, katonai biztonság Azért kezdett el annak idején politizálni, hogy hazánk Euró­pa boldogabbik feléhez tartozzon - mondta dr. Braun Márton. Dr. Braun Márton szekszárdi or­szággyűlési képviselő (Fidesz), el­sőként a biztonságot említette, mint az uniós csatlakozás legfon­tosabb hozadékát. Biztonságot je­lent a tagságunk gazdaságüag, po­litikailag, szociálisan és persze ka­tonai szempontból is. Olyan nagy övezethez fog tartozrii hazánk, ahol a politikai normák betartása azt is jelenti, hogy Magyarorszá­gon sem mehetnek el a dolgok semmilyen szélsőséges irányba - fogalmazott a képviselő. A nnak érdekében, hogy az elő­nyöket élvezhessük, nekünk is le kell mondani bizonyos jogosultsá­gainkról - mondta Braun Márton. Úgy véli, az uniót valamiféle állam­szövetségként kell felfog­ni, s e tekintetben jó ta­pasztalataink vannak. Amikor a XIX. század vé­gén,- a XX. század elején Ausztriával államszövet­ségben éltünk, Európa élvonalához tartoztunk. A képviselő hozzátette: azért kezdett el annak idején politizálni, hogy mindez be­következzék, hogy hazánk Európa boldogabbik feléhez, a demokrati­kus és jóléti államok közé tartoz­zon. Tény, hogy amióta társulási szerződésben vagyunk az Európai Unióval, már sokat csökkentek a különbségek köztünk és a bent lé­vő államok között, de még hosszú Dr. Braun Marton út áll előttünk. A képviselő úgy gondolja, az unió előnyei már nem neki, hanem a gyermekeinek je­lentenek majd sokat.- Nem arra gondolok, hogy el lehet menni más­hova dolgozni, vagy ta­nulni. Tanuljanak, lássa­nak, világot, de jöjjenek szépen haza, s éljenek itthon. Az, hogy bent le­szünk egy 450 müliós pi­acon, ahol jól körülhatá­rolt politikai, szociális normák vannak, és ezek biztosítják az em­beri szabadságjogokat, az nekem mint családapának is megnyugtató érzés. Örülök annak, hogy vala­mennyire magam is részt vettem ebben a folyamatban - mondta dr. Braun Márton. ! Tanulhatunk a tapasztalatokból Őrizzük kultúránkat, s tudjunk másokkal kommunikálni A magyarság megmaradása attól függ, hogy meg tudjuk-e tar­tani a kultúránkat, a nyelvünket, miközben megtanulunk kommunikálni idegen nyelveken - fogalmazott Halmai Gáborné országgyűlési képviselő. Halmai Gáborné (MSZP) szekszár­di országgyűlési képviselő elmond­ta, Európa olyan államok közössé­ge, amelyek gazdagok szellemiek­ben, kultúrában és anyagiakban, so­kat adnak a környezet és természet védelmére.- Azt gondolom, hogy tanulhatunk a jó, de már a rossz tapasztalatokból is, ezért az élet sok területén már a kipróbált legjobb mintákat tudjuk adaptálni. Jó hogy élhetünk az áruk, szolgáltatások és személyek szabad áramlásának a lehetőségével. Ez számomra azt jelenti, hogy a legjob­bak, a legtehetségesebbek egy időre elmennek külföldre tanulni, dolgoz­ni, de utána hazahozzák a megszerezett tudást és ezzel gazdagítják a ma­gyarságot. Magyarország elmúlt 12 évi teljesítmé­nyében nagyon sok szel­lemi kapacitás, humán erő mutatkozott meg, te­hát a magyar kultúra és az eredeti magyar tehetségek is gazdagítják az Európai Uniót. Kölcsönös előnyök­ről van tehát szó. Ha van bennem egyáltalán valamiféle félelem a csat­lakozással kapcsolatban akkor az, hogy elég ügyesen tudjuk-e kihasz­nálni a lehetőségeket. Ámégvissza- lévő egy évben mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az emberek készülni tudjanak a rájuk váró új lehetőségekre és formákra. A képviselő úgy fogal­mazott, hogy a magyar­ság megmaradása attól függ, hogy meg tudjuk-e tartani a kultúránkat, a nyelvünket, miközben megtanulunk kommuni­kálni idegen nyelveken. Mint mondta, mindkét fia angol szakos, s biztos ab­ban, hogy a sokrétű európai kapcso­latok kialakítása mellett végül a ha­zai lehetőség közül választanak.- Nagyon fontos, hogy sokan el­menjenek szavazni, mert a döntése­iért, a személyes életéért mindenki maga a felelős - mondta a képvise­lő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom