Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-01 / 51. szám
10. OLDAL TOLNA MEGYE 2003 - TOL N A 2003. Március 1., Szombat Tolna írott formában legkorábban az I. András által alapított tihanyi bencés monostor alapító- levelében szerepel („inthele- na”). A későbbi iratokban Talena, Talana, Tollona néven utalnak a településre. Az elnevezés eredete bizonytalan, van olyan elmélet, amely szerint ómagyar névváltozatból alakult ki, de létezik feltevés, amelynek alapján a latin telona (vámok) szóból keletkezett. ■ TÉNYEK ÉS ADATOK Lélekszám: 12.380 fő Háztartások száma: 4415 Csatornázottság: 40 % Távbeszélő fővonal: 3396 Munkanélküliségi ráta: 8,9 % Fontos időpontok Fogadóórák: dr. Szilák Mihály polgármester: kedd 8-11,15-16. Ezerné dr. Huber Éva jegyző: kedd 8-11,15-16. Orvosi rendelés: 1. sz körzet dr. Molnár Attila (Garay u. 6.) hétfő, csütörtök: 8-12; kedd, szerda: 13-17; páratlan péntek: 13-17; páros péntek: 8- 12. 2. sz körzet: dr. Schell István (Garay u. 6.) hétfő, csütörtök: 13-17; kedd, szerda: 8-12; páratlan péntek: 8-12; páros péntek: 13-17. 3. sz körzet: dr. Andróczi Ferenc (Alkotmány u. 1.) hétfő, szerda: 8-12; kedd, csütörtök: 13-18; páros péntek: 13-18; páratlan péntek: 8-12. 6. sz körzet dr. Régi Csaba (Alkotmány u. 1.) hétfő, szerda 13-18; kedd, csütörtök 8- 12; páros péntek: 8-12; páratlan péntek: 13-18. 4. sz. körzet: dr. Handl Mária (Mözs, Szent István u. 13.) hétfő, kedd: 8-13; szerda 13- 18; péntek: 8-11,16-18. 5. sz körzet: dr. Erdősi József (Bezerédj tér 1.) hétfő: 8-13; kedd: 13-18; szerda: 8- 10.30; csütörtök 13-18; péntek 8-10.30. 1. sz gyermekorvosi körzet: dr. Németh Katalin (Alkotmány u. 1.) hétköznap 8-10,17- 18; páratlan péntek délután nincs rendelés. 2. sz. gyermekorvosi körzet dr. Barna Györgyi (Bezerédj tér 1.) hétfő, szerda, péntek: 8-12; kedd, csütörtök: 14-18. Mise, istentisztelet Tolna: katolikus templom naponta reggel 8- kor, szombaton 17 órakor, vasárnap a kápolnában 8-kor, atemplomban 9-kor. Református imaház: vasárnap 10.30-kor. Evangéliumi Barátság Gyülekezet imaháza: vasárnap 16.30 Mözs: katolikus templom: hétköznap 8 órakor, vasárnap 8-kor és 10.30kor. Reformá- tus imaház: vasárnap űkor. ■ Az oldalon megjelent írások szerzője Steinbach Zsolt. Az összeállítás a tolnai önkormányzat támogatásával jelent meg. Hívhatunk vendéget Tolnára? Nem csak azért érdemes megkérdezni a fiatalokat arról, hogy mit gondolnak városukról, mert friss szemmel látnak, hanem, mert ha sikerül szóra bírni őket, általában őszintén és a felnőttekre jellemző sablonoktól mentesen mondják el véleményüket. így aztán „a megye legszebb gimnáziumában”, a tolnai Sztáraiban járva, diákokkal beszélgetve nem volt megkerülhető a kérdés: érdemes-e vendéget hívni a városba, lenne-e mivel büszkélkedni egy más településről érkezőnek? Hat tolnai gimnazista, Bárdi Nikolett (a városi gyermek- és ifjúsági önkormányzat gyermekpolgármestere), Réhm Katalin, Kabolai Erika, Wessely Viktória, Potyondi Péter és Ágner András először is egyetértett abban, hogy van még mit javítani a városon, a városban. Többen említették, hogy a jó kezdeményezések mellett sajnos gyakori az értelmetlen rongálás, a várost csúfító szemetelés. Hiányolnak egy kifejezetten fiataloknak kitalált, dohányfüst mentes szórakozóhelyet is, ahová mindenkit nyugodt szívvel elengednének a A 10. c-sek a szünetben szülei. Amikor azonban arról esik szó, hogy jó szívvel össze tudnának-e állítani egy egész napos tolnai programot egy idegen számára, kiderül, hogy akad sok minden olyan is, amire büszkék. A Duna-parti sétát például kihagyha- tatlannak tartják, és a városban sok olyan épületet (a gimnáziumot is) tartanak nyilván maguk között, amelyet megcsodálásra érdemesnek tartanak. Kiderül, hogy több olyan vendéglátóhely is akad, ahová nyugodt szívvel elvinnék ebédelni, vagy éppen fagyizni vendégüket, hozzátéve, hogy aki Tolnán jár, azzal a házi főzésű halászlét is mindenképpen meg kell kóstoltatni. És kiderül az is, hogy azért létezik olyan szórakozóhely is, ahol a fiatalok szívesen találkoznak. Persze azt sem lehet kihagyni a számításból, hogy Tolnán kiváló házibulikat lehet rendezni. ■ Tervek egy európai kisvárosért Tolnát olyanná kell tenni, amilyen egy európai szintű kisvárostól elvárható. Ennek jegyében fogalmazódnak meg a település következő négy évének fejlesztési elképzelései, amelyeket dr. Szilák Mihály polgármester vázolt.- Az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt felvetődik a kérdés: mely értékek azok, amelyekkel a tolnaiak az új, nagy közösségben felhívhatnák magukra a figyelmet? Mi tolnaiak - mondta a polgármester- számos dologra lehetünk büszkék. Ez a település neves tudósokat, művészeket adott az országnak, a világnak, és olyan vívmányokat, mint például a 150 évvel ezelőtt Tolnán elkezdett magyar óvónőképzés. Ezek az „előzmények” kell, hogy hassanak olyankor is, amikor arról gondolkodunk, mit tervezünk megvalósítani a következő négy évben - mutatott rá a város első embere.- Az egyik legfontosabb dolog, hogy lakókörnyezetünket kulturáltabbá kell tenni. Persze nem elég csak szépíteni a várost, szükség van az infrastruktúra fejlesztésére. Fontos, hogy befejeződjön a szennyvízcsatorna-hálózat építése, hogy a ciklus végére ne legyen sáros utca és balesetveszélyes járda, hogy hamarosan felépülhessen egy új postaépület. 2005-től nagy változás Névjegy Tolna polgármestere 55 éves. Végzettsége: politológus, jogász. Felesége Baranyai Katalin, a Tolnai Vízmű alkalmazottja. Két lányuk és három unokájuk van. lesz a hulladékgazdálkodásban. Megszűnik a jelenlegi szeméttelep, és az EU-szabványoknak megfelelő hulladékkezelés jön létre a városban. Szeretnénk minőségi fejlesztést végrehajtani az egészségügyi intézményekben. Nem adtuk fel az idősek otthonának létrehozását. Fontos feladat a kórházból hazakerült idős emberek átmeneti elhelyezése is. Bízom benne, hogy hamarosan mégoldódik oktatási intézményeink hosszú távú elhelyezése, illetve korszerűsítése. Idén megkezdődik a holtág iszapkotrása, partrendezése. Ebben az évben a volt laktanyai hasznosítatlan épületekre komplex pályázatot kívánunk benyújtani, aminek keretében megoldódna a lovarda sorsa is. Változatlanul bízom abban, hogy a szekszárdi Duna-híd átadását követően ez a térség, benne Tolna gazdaságilag megélénkül, amely több munkahelyet is jelent majd. Nagyon fontos, hogy mindezek a tervek a tolnai polgárokkal egyeztetve fogalmazódtak meg. Megvalósításuk is csak a tolnaiak közreműködése, tanácsai révén sikerülhet, amelyekre továbbra is számítunk - hangsúlyozta dr. Szi- lák Mihály. __________ ■ Wo sinsky Mór, a tudós pap Wosinsky Mór szülőháza Tolnán, a Kossuth Lajos utcában ma is áll, falán emléktábla őrzi a tudós pap nevét. Az 1854-ben született Wosinsky lengyel nemesi családból származott. Pécsen szentelték pappá, több Tolna megyei településen is tevékenykedett lelkészként. Wosinsky kezdeményezésére, és felajánlása alapján jöhetett létre a XIX. század végén Szekszárdon Tolna vármegye múzeuma, amelynek igazgatójává is kinevezték. Wosinsky jelentős régészeti kutatásokat is folytatott, legjelentősebb feltárását Lengyel határában, a „török sáncon” végezte. 1902-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. 1907-ben hunyt el, a tolnai temetőben nyugszik. 1989. óta az ő nevét viseli a megyei múzeum Szekszárdon, Tolnán általános iskolát és utcát neveztek el Wosinsky Mórról. ■ A szülész szülővárosa Csaba professzor sok tolnait segített a világra A város egyik legismertebb elszármazottja a Pécsett élő Csaba Imre szülész-nőgyógyász professzor, aki hosszú pályafutása után számos tolnai babát is a világra segített. Csaba Imre szülei bevándorolt tolnaiak voltak, ám sokan ismerték őket, hiszen édesanyja óvónő volt (a jelenlegi buszpályaudvarral szembeni házban), édesapja pedig tanító. Három fiuk közül az elsőszülött Imre az elemi iskolát még Tolnán végezte, azután Szekszárdra került gimnáziumba. Az érettségi után, 1945-ben egy tehervonatra felkéretőzve jutott le Pécsre „szerencsét próbálni” az orvosi egyetemen. Sikerrel járt, végig kitűnően teljesítve kapott diplomát. Szülészi pályafutását Szekszárdon kezdte, majd a pécsi klinikára kerülve végigjárta a ranglétra mindegyik fokát. Elsősorban a meddőség kezelésében és a szülészeti fájdalomcsillapítás terén ért el figyelemre méltó eredményeket. Első alkalommal Szekszárdon, még medikusként működött közre szülésnél, ez a baba tolnai volt. Később is nagyon sok kismama járt hozzá a szülőtelepülésről, Pécsre. Csaba professzor azt mondja, Tolnához csodálatos emlékek kötik, elsősorban a nyarak, az akkoriban igen élénk strandélet a Duna-parton, a pólómeccsek,, az úszóversenyek. Sok tolnai és szekszárdi baráttal, kollégával tartja a kapcsolatot, és ha teheti, hazalátogat. Meghívták a Tolna várossá avatása alkalmából rendezett ünnepségre, és itt volt az első elszármazott-találkozón is. Tavaly betegsége miatt nem tudott jönni, de mindenképpen ragaszkodni fog hozzá, hogy az ideit ne hagyja ki. A mözsi babfőzelék sikere A mözsi babfőzelék egy nagyon „tömény”, igazi sváb étel, amelynek receptje már egy angol-magyar szakács- könyvben is megjelent - mondja Manzinger László, a tolnai Alimentál Kft. kiváló minősítéssel végzett mesterszakácsa. Az étel elkészítése füstölt húsos, csipetkés (esetleg metélt tésztás) bableves-főzéssel kezdődik. A leszűrt babból rántással elkészítik a főzeléket (a levest pedig megeszik). A csipetkét (tésztát) ún. „smercel”- morzsával (zsíron megpirított, sóval, piros paprikával meghintett morzsolt kenyérbél) keverik össze. A tálalás során a főzelék, a csipetke és a füstölt hús (Manzinger László változatában marhapörkölt) együtt kerül a tányérra. A régiek olykor savanyúságot is fogyasztottak ehhez az ételhez. Manzinger László A mözsi babfőzeléket nem csupán a mözsi svábok szerették: az egyik paksi „gasztroblues” fesztiválon a tolnai mesterszakács ezzel az étellel nyerte el az első díjat. A VÁROS LEGISMERTEBB hagyományőrző együttese a Mözsi Német Nemzetiségi Tánccsoport. A csapat tavaly nyáron érte el eddigi legnagyobb szakmai sikerét: arany minősítést kaptak a balatonberényi fesztiválon. Az együttes - Koncz Jánosné vezetésével - idén is folytatja színvonalas munkáját, csupán az okoz némi egyeztetési gondot, hogy sok az egyetemi tanulmányok miatt hét közben távollevő táncos. _______a A T ELEPÜLÉS GAZDÁI. Alsó sor: Németh István, Sterczné Asztalos Zsuzsa, Reiter Antalné, dr. Szilák Mihály (polgármester), Rikker Józsefné (alpolgármester). Középső sor: Herczig Zoltán (alpolgármester), Schäffler Ádám, Doszpod Lászlóné, Széles Mártonné, Hochsteiger János, Bitiemé Joósz Anna. Felső sor: Krekó György, Pirgi József, Hoós Ernő, Styaszny László, Takács István, Báli János, Takács János, Cservári József. ■ 9 4 t 4 *