Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-01 / 51. szám
8. OLDAL T ÜK Ö R G A Z D A S A G I 2003. Március 1., szombat BUMM Európának termelt bioélelmiszer Hazánk uniós csatlakozása után a jelenlegi szint többszörösére is emelkedhet a magyar biotermelés. A fejlett élelmiszerkultúrájú országokban ugyanis egyre nagyobb igény van a biztonságos élelmiszerekre, ezen belül az ökotermékekre. Budapest Magyarországon az elmúlt hat esztendőben 12 ezerről 102 ezer hektárra nőtt a ökogazdálkodásba bevont terület nagysága. A kormány a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében 2006 végéig 300 ezer hektárra kívánja növelni e területek arányát. A Biokontroll Hungária Kht. nyilvántartása szerint 1050-en foglalkoznak bioélelmiszer-termeléssel. Az ágazat tavaly éves szinten 15-20 milliárd forint árbevételt ért el. A termékek kilencven százalékát az exportpiacokon értékesítik. A legnagyobb felvevőpiac az Európai Unió és Svájc, de jelentős mennyiségű áru talál vevőre a kelet-közép-európai országokban is. Az ökotermékek tíz százaléka a belpiacon kerül forgalomba. Roszik Péter ügyvezető igazgató szerint ez a szám relatív, hiszen a termelés növekedésével a tíz százalék évről évre nagyobb mennyiséget takar. A hazai fogyasztás aránya akkor emelkedhet a termeléshez viszonyítva, ha megjelenik a fizetőképes kereslet is, hiszen a biotermékek ára magasabb. A környezetkímélő eljárás leginkább Békés megyében, a Dél-Alföidön és az északmagyarországi régióban terjedt el. A piac honorálja a vegyszermentes termékeket: tavaly például a hagyományosan termesztett gabona árának a kétszereséért értékesítették a gazdák a biokalászost. A földművelésügyi tárca az idén kiemelten támogatja az ágazatot. A kétéves átállási időszakban szántóföldi növényeknél hektáronként 25 ezer, szőlő- és gyümölcsösnél hektáronként 40 ezer forint támogatást igényelhető. A már termelésbe vont területeknél a kompenzáció összege: 20 ezer, illetve 21 ezer forint. A vidék- fejlesztési támogatások elbírálásánál is előnyt élveznek a gazdák, és jogosultak a beruházási támogatásokra is. Az állam az idén első ízben extratámogatást ad a vetőmagtermesztésre, mivel 2004-től már csak bio-szaporítóanyagot használhatnak a gazdák. A szubvenció összege hektáronként 30-50 ezer forint között mozog. Az egészséges élelmiszerek a közösségi marketingben is kiemelt támogatást élveznek ebben az évben. Roszik szerint hazánk uniós csatlakozása jótékony hatással lesz az ágazatra, mivel Az őszi biobúzaexport célországai Franciaország Be|gium Hollandia 7/° 4% Ausztria 48% Németország 21% Biokukorica-export célországai Hollandia Anglia Svájc * F% . 9% a közösségen belül jóval nagyobb az igény az ilyen élelmiszerekre, mint amennyit a tagországok jelenleg elő tudnak állítani. ÚJVÁRI GIZELLA Vége a hamis dalnak Az Európai Bizottság formálódó javaslata megtiltaná az ellenőrizhetetlen és gyakran félrevezető szövegek használatát, amelyek egy-egy termék egészségnövelő hatását hangsúlyozzák. Ha a javaslatból törvény lesz, akkor búcsút vehetünk az olyan értelmetlen szlogenektől, mint amilyen a „kilencven százalékban zsírmentes margarin” vagy a „ha fontos neked, hogy megőrizd vonalaid és egészséges légy, kezdd a napot egy tál gabo- napehellyel”. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet támogatja a tervezetet. Jim Murray igazgató kijelentette: az egészség legfontosabb garanciája a kiegyensúlyozott étkezés, nem pedig az úgynevezett fantasztikus termékek összevissza fogyasztása. Az elképzelések szerint a bizonytalan hátterű reklámszlogenek helyett a tápanyagértékre, egészségi összetevőkre vonatkozó megbízható információknak kell szerepeim az élelmiszercímkén, amelyet az egész EU-ra kiterjedő egységes definíciórendszerrel biztosítaná- nak a jövőben.________europress Génkezelnék az EU-t Az Egyesült Államok szeretné, ha a génkezelt élelmiszerekre vonatkozó európai uniós korlátozások a tagjelölt államok csatlakozásáig megszűnnének - jelentette ki David Hegwood biotechnológiai tanácsadó. A géntechnológiával kezelt termékeket illetően nem egységes Európa hozzáállása: a döntéshozók többsége ellenzi, a tudomány képviselőinek zöme viszont pártolja a rohamosan fejlődő technológiát - reagált a felvetettekre Dudits Dénes, a Biotechnológiai Egyesület elnöke. A szakember úgy véli, előbb-utóbb elterjednek a génkezelt termékek, és növekvő versenyt eredményez- nek majd. ______ ieuropressj Hír ek EURÓ. Járai Zsigmond szerint a jelenlegi inflációs mérték, illetve a tavalyi jelentős költség- vetési deficit miatt egy évvel későbbre kerülhet az euróövezetbe való belépés dátuma, így az ország a jelenlegi körülmények között várhatóan 2008-ban csatlakozhat az eurózónához. europress PÉNZ. Színvonalas, az Európai Unió (EU) által 2004-től támogatandó projektek teljes körű előkészítésére 6,2 milliárd forint értékű alap jött létre- mondta Tóthné Pásztor Zsuzsanna, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatalának főtanácsadója. A PHARE-program 55 százalékos és a magyar költségvetés 45 százalékos finanszírozásával létrejött projekt-előkészítő alap (PEA) célja, hogy 2004-2006 között Magyarország lehívhassa az Unió támogatásait, mti MIKROHITEL. Kidolgozták javaslatukat a mikrohitelezés folytatására, mert hatékonyan működtethető lenne a múlt évben felfüggesztett program- mondta Kovács István, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium elnöke. A javaslat szerint az MVA-nál centralizált alapot ismét decentralizálni kellene. Az eddig kevésbé hatékonyan működtetett kormányzati kis- és középvállalkozás-fejlesztési forrásokat át kellene csoportosítani. A forráshiányt a kereskedelmi bankok bevonásával enyhíteni lehetne. EUROPRESS FORRÁS. A kárpótlási jegy hasznosító Forrás Rt. tulajdonában van az Antenna Hungária Rt. (AH) 10 százalékos részvénycsomagja - tették közzé a Magyar Tőkepiac című szaklapban tegnap, mti INTERNET. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az Alternatív Internet Szolgáltatókat (ISP) képviselő szervezetek megállapodtak abban, hogy március közepétől 25 százalékkal mérséklik a kedvezményes lakossági díjcsomagok árát. Kovács Kálmán informatikai miniszter bejelentette, hogy az állam a bruttó díjbevétel arányában 13 százalékos támogatást nyújt az ISP-nek. Ehhez az internetszolgáltatók további 6-7 százaléknyi kedvezményt adnak, míg a Matáv beszedési kockázat címén 4 százalékot visszatérít az ISP-nek. EUROPRESS ■ Hungarikumok versenyben Szigorú követelményeknek kell megfelelni a hazai élelmiszereknek az Európai Unióban, ahol óriási a verseny a minőségi áruk között. Igazi sikert - állítják a szakemberek - a különleges, csak az országra jellemző „hungarikumokkal” lehet elérni. Ezeket ráadásul a tömegtermékekkel szemben többszörös áron lehet értékesíteni. Budapest Az idén 2 milliárd forintot költhet az agrár- és élelmiszer-ipari termékek népszerűsítésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő Agrármarketing Centrum (AMC) Kht. A közösségi marketingre fordítható összeget a csatlakozást követően sem korlátozza az Európai Unió - mondta Kovács Barnabás. Az ügyvezető igazgató szerint ez azt jelenti, hogy állam a jövőben is feltehetően egyre nagyobb mértékben támogatja ezt a tevékenységet. A 2003. évi tervekről szólva az igazgató kifejtette: az AMC az idén kiemelten dotálja a bor, a hús, a zöldség és gyümölcs, a baromfi és a biotermékek piacra jutását. Az uniós csatlakozás közeledtével fokozott figyelmet fordítanak a magyar élelmiszerek hazai pozícióinak megőrzésére. Hazánk uniós taggá válásával felértékelődnek a regionális és eredetjelölő védjegyek, ezek bevezetését a költségek 50 százalékának átvállalásával támogatná a földművelésügyi tárca. Kiemelt feladatnak tekintik továbbá a kis- és középvállalkozások támogatását, hogy ezek a cégek is beszállítói lehessenek a hazai és külföldi áruházláncoknak. A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy a termék kiváló minőségét és magyar eredetét tanúsítja. A nemzetközi piacokon a vevők döntéseit érzékelhető módon befolyásolja a terméket előállító országról kialakult kép, így a németekre például a precizitás, a franciákra az elegancia, a japánokra a minőség jellemző. A védjegy a magyar élelmiszerek piaci pozícióját hosszú távon javítja. Az Európai Unióban létezik az úgynevezett Garantáltan Hagyományos és Különleges védjegy. Tekintettel a közelgő csatlakozásra, az FVM rendeletben határozta meg a védjegy használatának feltételeit, és az AMC-t bízta meg a működtetésével. Az uniós országokban jelenleg mindössze 11 ilyen védett, hagyományos élelmiszer van, ezek közé tartozik az olasz mozarella sajt vagy a spanyol serrano sonka. Szakértők szerint a Hagyományok-ízek- Régiók (HÍR) program keretében összegyűjtött 300 termékből több jó eséllyel pályázhat e „bizonyítvány” elnyerésére. Mellesleg a miénkhez hasonló HÍR-program az EU-ban is létezik, és több mint 4000 terméket foglal magában. A Magyar Szabadalmi Hivatal által eddig lajstromba vett védett termékek • Makói vöröshagyma • Szegedi téliszalámi • Kecskeméti barackpálinka • Békési szilvapálinka • Szatmári szilvapálinka • Szabolcsi almapálinka • Budapesti téliszalámi • Szegedi fűszerpaprika • Kalocsai fűszerpaprika Emellett vannak olyan élelmiszer-ipari termékeink - ezeket hívjuk összefoglaló néven hun- garikumoknak -, amelyeket az egész világ magyarként tart számon. Ilyen például a Pick szalámi, a kalocsai paprika vagy a tokaji aszú. Ezeket a nemzetközi piacokon többszörös áron lehet értékesíteni, ami az országnak éppúgy előnyös, mint a termelőnek. Ha kidolgozzák a jogszabályi feltételrendszert, akkor a Kiváló Magyar Élelmiszerek közül jó néhány felkerülhet majd a listára. Esélyes lehet az őshonos magyar állatfajtákból - mangalica vagy a magyar szürke marha húsából - készült termék, a hazai gyümölcsök, zöldségek és fűszerek. A szakemberek olyan egységes megjelenési formát szeretnének kialakítani, amely egyszerre utal az országra és a minőségre. A hungarikumok nemzetközi piaci bevezetése - a becslések szerint - milliárdos befektetést igényel. A tervek szerint az EU-csatlakozásig 250-300 ilyen védjegyes termék kerül piacra. ______iujváru Ne m nőnek az élelmiszerárak Nem drágulnak az élelmiszerék hazánk uniós csatlakozását követően - jelentette ki lapunknak Piros László. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a magyar fogyasztó árérzékeny, ami gátat szab az áremelésnek. Budapest Az élelmiszeripar tavalyi termelési értéke 2500 milliárd forint volt, ennek ötödét értékesítik külföldön. A hazai fogyasztásnál pedig jelenleg 90 %-os a magyar élelmiszerek piaci részesedése. Az ÉFOSZ főtitkára szerint 2004. május 1. után sem fognak az inflációt meghaladó mértékben emelkedni az árak, mert az a fogyasztás csökkenésével járna. Elmondta: a magyar élelmiszerárak az uniósnál jóval alacsonyabbak, annak mindössze 65 százalékára rúgnak. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő pedig az EU átlagának mintegy 56 százaléka. Piros szerint ez azt jelenti: nem kell tartani attól, hogy az olcsó import kiszorítja majd a hazai sajt- vagy hústermékeket. A kiskereskedelmi árszint így is magasabb a fizetőképes kereslet által indokoltnál. Az ÉFOSZ számításai szerint a lakosság élelmiszerre fordított vásárlóereje a csatlakozás után is megőrzi értékét. Az ágazatban lévő vállalkozások számára viszont jelentős kihívást jelent az uniós csatlakozás és a fokozódó importverseny. Nem elhanyagolandó szempont, hogy jelenleg a feldolgozóüzemek többet fizetnek a nyersanyagért, mint amennyit az Unióban kapnak a termelők. A csatlakozást követően a cégek is az olcsóbb nyersanyagot fogják majd keresni, ami meglehetősen kedvezőtlenül érintheti a hazai alapanyag-termelőket. A lakosság számára viszont soha nem látott lehetőség nyílik a kibővült piacon, hiszen szélesedik a kínálat árban és minőségben egyaránt, így mindenki a zsebéhez igazíthatja a fogyasztást. Piros szerint az élelmiszer-ipari vállalkozások többsége nemzetközi mércével mérve is verseny- képes, felkészült az integrációra. Magyarország kedvező helyzetben van, mivel az élelmiszer-biztonsági előírások szigorúbbak, mint amit az európai közösség megkövetel. Élelmiszerbotrány hazánkban még nem volt, és ezt a pozícióját a szektor meg is kívánja őrizni - tette hozzá az ÉFOSZ képviselője. _____________iujváru To jás, tészta, mák- Megfelel-e a magyar tészta az uniós előírásoknak? Az EU-ban tojás nélkül készítik a tésztát nagy sikértartalmú durumbúza- lisztből, míg Magyarországon a tészta alapanyaga tojás hozzáadását igényli. Gondot okoz, hogy nálunk a megszokott sárga szín megőrzése végett béta- karotint kevernek a tésztába, az uniós előírások ezt tiltják. Hazánk átmeneti mentességet kapott e területen.- Le kell-e vágni a nagymama tyúkját, mielőtt uniós tagok leszünk? Nem kell levágni és később sem lesz tiltva, de az ilyen baromfi húsa csak otthon fogyasztható.- Igaz-e, hogy 2004 után nem lehet majd mákot kapni? A mák termesztését nem tiltja meg az Unió, kizárólag a gyógyszerek alapanyagát képező, úgynevezett ipari mák termesztését szabályozza. Az alkaloidát gyakorlatilag nem tartalmazó - ma szabadon termeszthető - étkezési mák szalmáját a termelő köteles lesz megsemmisíteni, elégetni, de átadhatja az ipari mák feldolgozásával foglalkozó ICN Magyarország Rt,-nek is. Az ipari mák termelését viszont szigorú szabályokhoz kötik.- Szigorodnak-e a tojás értékesítésének szabályai? A EU előírja a humán fogyasztásra szánt tojások minőség és súly szerinti osztályozását, csomagolását, és az azon feltüntetendő információkat. Csak olyan termékeket lehet forgalmazni a boltokban és élelmiszeráruházakban, amelyek megfelelnek az előírásoknak. Az étkezési tojások egyedi jelölése nem kötelező. A háznál vagy kisebb piacokon értékesített tojásra nem vonatkoznak ezek a követelmények.- Tilos lesz a házi disznóvágás? A csatlakozást követően nem kell beszüntetni a házi disznóvágást. A magyar állat-egészségügyi előírások szigorodása miatt viszont a jelenleg hatályos rendelkezések szerint már 2003. január l-jétől el kell kábítani az állatot a házi sertés, juh és kecske vágásakor.- Tényleg nem lehet moslékot etetni a sertésekkel? Attól függ. A vizes darával való etetés megengedett, élelmiszer-hulladékkal viszont tilos lesz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberi élelmiszer-fogyasztásból megmaradt étel által is terjedhet a sertéspestis. Az élelmiszer-hulladékot - kezelés után - kutyákkal és egyéb prémes állatokkal fel lehet etetni. A tilalom a pestis megelőzését szolgálja, amely súlyos gazdasági károkat - export- visszaesést, piacvesztést - okozhat.- Árulhatják-e az őstermelők a megtermelt zöldségeiket és gyümölcseiket a hetipiacon? Igen, szabadon értékesíthetik majd termékeiket.- Igaz-e, hogy a magyar tej nem felel meg az uniós normáknak? Részben. Az EU-ban háromfajta - 3,5, 1,5-1,8 és 0,5 százalékos - tej kapható. A hazánkban forgalmazott 2,8 százalékos tejet nem gyártják a tagállamokban. Magyarország a csatlakozástól számított öt évig kapott haladékot az átállásra.- Miért lehet kirakni a péksüteményt úgy a polcra, hogy azt mindenki összefogdoshassa? Az élelmiszerek és péksütemények csomagolására vonatkozóan már most is tartalmaz előírásokat az élelmiszertörvény. E szerint a fogyasztónak csak úgy lehet átadni az árut, ha a csomagolóanyag annak teljes felületét lefedi. Ezt az önkiszolgálás során is biztosítani kell. Az uniós szabályozás ennél pontosabb megfogalmazást tartalmaz, ezért a csatlakozáskor e szabályt pontosítani kell.- A közös piacra való belépés mennyire veszélyezteti a magyar gazdákat? Nem veszélyezteti, sőt sok esetben könnyebbséget jelent majd. A csatlakozási tárgyalások kielégítő verseny- feltételeket biztosítanak a magyar gazdának. Ma még nem mérhető előnyöket jelent az EU hosszú távra tervezhető és kiszámítható közös költségvetése, amely hét évre rögzíti a szabályzókat és a hozzá rendelt forrásokat. ■ Biotermék hitelesen! Ha Ön biotermelö, azzá szeretne válni, vagy szeretné tudni, hogy a megvásárolt, vagy megvásárolni kívánt termék valóban bio, keresse A MAGYAR ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZŐ ÉS TANÚSÍTÓ SZERVEZETÉT, A BIOKONTROLL HUNGÁRIA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOT. További információért kérjük forduljon hozzánk. Biokontroll Hungária Kht.1027 Budapest, Margit kft. 1.111/16-17. Postacím: 1535 Budapest, Pf.800 Tol.: (1)336-1122,23,66,67; (30)393-9090, (20)573-8036; Fax: (1)315-1123. E-mail: info ©biokontrol1.hu, Internet: www. biokontroll hu
