Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám

10. OLDAL TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2003. Március 29., szombat Kistérségek, együtt a közös úton A megye is támaszkodhat a felmerülő véleményekre Tolna megyében öt kistérség található, Bonyhád, Dombóvár, Paks, Szekszárd és Tamási székhellyel. Ezek a kistérségek a területfejlesztésben jutnak fontos szerephez: ezért fontos együttműködésük, a korábbinál is erőteljesebb módon. Ezt a célkitűzést is szolgálta az a hét közepén, Bölcskén tartott ta­lálkozó, ahol az EU-val kapcsolatos megannyi tudnivaló, az Orpheus program, a munkaügyi központ és az önkormány­zatok kapcsolata, valamint a megyei és regionális fejlesztési források kérdése került terítékre. A fórumon megjelent, s elő­adást is tartott Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, Frankné dr. Kovács Szilvia.- Ezek a kistérségek a saját fejlődésük érdekében egy­fajta partnerséget ápolnak egymással - mondta Biczó Ernő, Decs polgármestere, Tolna Megye Közgyűlés­ének települési koordiná­ciós tanácsnoka. - Nem el­szigetelve dolgoznak, ha­nem közösen tevékenykednek, ezáltal a megye ügyeit is előre­mozdítják. Ez a fajta közös gondolkodás korábban sem volt ismeretlen a felek között, de a mostani új helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint a válasz Biczó Ernő értekezlet vé­geztével feltett kér­désére.- Az iránt érdeklődtem, hogy melyik kistérség vállalná el a kö­vetkező megbeszélés szervezé­sét, a házigazda szerepét. Mind az öt érintett jelentkezett... Közü­lük a szekszárdi székhelyű terü­let lesz rendezője az újabb talál­kozónak. A kistérségi partnerség kibon­takozása és megerősödése által a megye, programjai összeállítása­kor, jól támaszkodhat a megjele­nő véleményekre, a felszínre törő energiákra. S az érintettek meg­próbáljuk elérni azt, hogy egy jó gondolaton a megye, valamint a kistérségek vezetői egyaránt töp­rengjenek el. S vajon mit tud jelenleg, akár anyagi háttérként, akár szerveze­tileg felmutatni az öt kistérség? Saját munkaszervezeteit már lét­rehozta, illetve kidolgozta, avagy kidolgozza programját.- Úgy látom, hogy lesz közös fejlődés - húzta alá Biczó Ernő. - Olyan, ami előremutat, egyre lát­ványosabb formában.-SZÁ­Hozomány Gála Ozorán Amivel Tolna megye járul hozzá a közös kultúrkincshez sülét Énekkara, a Szekszárdi Gár­donyi Református Együttes, a Dalmandi Rozmaring Asszony­kórus, a Madocsai Hagyományőr­ző Néptáncegyüttes, a Szárazdi Néptánccsoport, a Várdombi Né­met Nemzetiségi Tánccsoport, a Döbröközi Férfikórus, az Iregszemcsei Szedelice Gyermek- tánccsoport, a Medinai Hagyo­mányőrző Tánccsoport, az Alsó­nyéki Hagyományőrző Néptánc­egyesület, a Kapospulai Vízmen­te Néptánccsoport, a Magyar- keszi Népi Játékos Csoport, a Varsádi Hagyományőr­ző Tánccsoport, az Ozo­rai Napraforgó Népdal­kor, illetve az eSz HÍD Kulturális egyesület Szekszárdról. S felcsen­dül a Paksi mise is, bu­dapesti művészek elő­adásában A kiállító teremben az iregszemcsei képzőmű­vészek alkotótábori kiál­lítása, Szathmáry István, Hosszú György, Kincses László képei, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület kiállítása, Tol­na megye települései­nek hozománya tárul a közönség elé, tárgyak­A felújított ozorai vár fotói qottvald károly ban és képekben. ■ Talán nem is kell különösebben hangsúlyozni azt a tényt, hogy az EU-s taggá váló Magyarország mennyi mindent visz a közös Európai Házba. A leglátványosabb példája ennek a gazdagításnak az a kultúrkincs, melynek legszebb elemeivel a közeljövőben Ozorán találkozhatnak az érdeklődők. Tolna Megyei Önkormányzata április 10-én, csütörtökön Megyei Hozomány Gálát tart a nemrég felújított várban. Az ünnepi gála célja az, hogy a gyei közgyűlés elnöke, Frankné szervezők a színpadon és a kiál- dr. Kovács Szilvia nyitja meg 16 lító terekben - a megye telepü- órakor, léseinek segítségével - bemutas- Fellépnek: Vadászkürt fúvósok sák, mivel járulnak hozzá a Tol- (Németország), a Tamási na megyeiek az európai kultúra Koncert-Fúvószenekar, a gazdagításához. A gálát a me- Szakadáti Hagyományőrző Egye­„Belátható távolságok” Frankné dr. Kovács Szilvia az EU-s csatlakozásról A bölcskei tanácskozáson Tolna Megye Közgyűlésének elnö­ke, Frankné dr. Kovács Szilvia köszöntötte a résztvevőket, majd tartott összefoglalót az EU-s csatlakozás időszerű kér­déseiről. Erről a témakörről szól az alábbi részlet, melyet elő­adásából idézünk. „Az eddigi hazai ada­tok azt mutatják, hogy ha­zánkban, többségben van­nak az Európai Unióhoz történ-csatlakozás hívei. Ebben megerősíti őket Málta és Szlovénia lakossá­gának állásfoglalása is, az ottani lakosság többségének csatlakozás-párti kiállása. Ugyanakkor mindannyian tud­juk, hogy az uniónak, és a csatla­kozásnak vannak hazai ellenzői is.(...) Már 17 éve, 1986-ban ír­ták alá az Egységes Európai Ok­mány című dokumentumot. Ez hozta a gyakorlatba a szociális egyenlőség szabályait, melynek elveit 30 évvel korábban lefektet­ték a római szerződésben. Az okmányt 1989-ben az ún. Eu­rópai Közösségek Chartája követ­te, amely a munkavállalók alap­vető szociális jogait intézménye­sítette az Európai Unióban. Ez fejezte ki azt a felismerést, hogy a belső piaco­kon csak akkor lesz egészséges verseny, ha folya­matosan közelítik az állampolgárok élet és munkakö­rülményeit. Az Egységes Euró­pai Okmány megszületése tette lehetővé az elmaradottabb tagállamok, illetve területek gazdasági és szociális felzárkózá­sát. Az EU milliárdokat költ ar­ra, hogy államokat, vagy azok gazdasági ágazatait a többi szintjére emelje. Ezzel össze­függésben indult el a kutatás és fejlesztés területén folyó együtt­működés is. Az Okmány aláírá­sakor - a magyarországi rend­szerváltás előtt 4 évvel - már vol­tak politikusok, akik az unió gazdasági egységesedése mellett az egész kontinens politikai egységének kérdéseivel is foglal­koztak. Ez a folyamat ér a lé­nyegi szakaszába most, amikor az első kelet-európai államok fel­vétele van napirenden. (...) Április 12-én mindannyian megválaszoljuk az ügydöntő nép­szavazáskor felkínált kérdést: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tag­jává váljon? (...) Ezt követi ápri­lis 16-a: Athénben az Akropo- lisz lábánál Magyarország kép­viselői aláírják a csatlakozási szerződést. Lezárul egy hosszú, előkészítő és megvalósulásig vezető szakasz, és elkezdődik egy újabb, a megfelelés új sza­bályainak, és a lehetőségeknek egy semmivel sem könnyebb időszaka 2004. május 1-jéig. Be­látható távolságok, megtanulható feltételek. Erre az időre, és eh­hez a munkához kínál informá­ciókat összejövetelünk is, amely­nek nyilván lesz folytatása. Majd közösen eldöntjük!” A Humusz a hulladék ellen Ifjú tájsebészek segítik az önkormányzatokat a feltérképezésben Ki ne látott volna már Tolna megye számos pontján illegális hulladék lerakókat? Ezeken a helyeken a felgyülemlett sze­mét még a természetet is maga alá gyűri, károsítja és fertőzi: közvetve tehát az emberre üt vissza egy-egy ilyen elhanyagolt terület. Nem véletlen tehát, hogy felszámolásuk komoly és sürgető feladat, s ebben a munkában mindenkire, még a leg­kisebbekre is számítanak az illetékesek. Számukra ad a kez­deményezésben lehetőséget a Humusz, azaz a Hulladék Mun­kaszövetség.- A Humusz országos pályázatot hirdetett meg, melynek kereté­ben az óvodásokat, iskolásokat úgynevezett táj sebészetre invitál­ja - tudtuk meg Boros Tibortól, a Tolna Megyei Önkormányzat te­rületfejlesztési és környezetvé­delmi osztályának vezetőjétől. - Ez azt jelenti, hogy a kisgyereke­ket arra kéri: térképezzék fel tele­püléseiken, környezetükben az illegális szemétlerakókat, a sza­bálytalanul tárolt hulladékokat. Ezeket az összegzéseket mintegy pályázatként lehet beküldeni az illetékeseknek, akik a legjobb anyagokat értékes díjakkal jutal­mazzák. A leendő tájsebészek, illetve azok felnőtt segítői, útra bocsátói a 06/40/949-777-es zöld számon kaphatnak részletes információ­kat. Jelentkezés után a munkára jelentkező szerveződések, cso­portok hamarosan egységcsoma­got kapnak, benne a pályázati adatlappal és kitöltési útmutató­val.- A jelentkezők felderítő tevé­kenységükkel komoly segítséget nyújthatnak a helyi önkormány­zatok számára. Ugyanis az illegá­lis szemétlerakók rekultiválására központi pénzeket lehet - a meg­felelő hivatalos úton - szerezni. Ehhez persze mindenekelőtt azt kell tudni, hogy hol is vannak a gyógyítandó területek. A tájsebész pályázatokat má­jus 9-ig kell benyújtani arra a címre, melyet az említett telefon­számon adnak meg a Humusz munkatársai. A beérkezett anya­gokat a munkacsoport bizottsága bírálja el, s hirdeti ki az ered­ményt a Környezetvédelmi Világ­napon, június 5-én. A legjobbak szaktábori nyaraláson vehetnek részt, avagy videokameráknak, játszótér felszereléseknek és más hasonló, értékes jutalmaknak le­hetnek gazdái. A másutt, más megyékben már működő tájsebész mozgalom egyébként - s ez akár lehangoló kritikája is lehet a súlyos helyzet­nek - meglehetős sikerekre te­kinthet vissza: tavaly az összesen százhetvennégy csoportban tény­kedő tizenkétezer háromszáz kis­gyermek nyolcszázkilencven ille­gális lerakót tárt fel harminchét­ezer huszonöt köbméternyi mennyiségben. S ez csak az Észak-Dunántúl, a déli rész most következik...- Már elkészült az a körlevél, melyet a megye településeire, a polgármesterekhez jut el: ebben arra kérjük őket, hogy támogas­sák ezt a kezdeményezést, me­lyeknek az óvodák, iskolák lesz­nek a főszereplői. Hiszen a kör­nyezetvédelmi nevelést nem le­het elég korán kezdeni. __ -SZÁ­Kü lkapcsolatok: két kontinens, öt ország Romániától Németországon, Franciaországon és Anglián át a távoli Kínáig Az elmúlt hónapokban mondhatni egymásnak adták a kilin­cset Tolna Megye Közgyűlésének határokon túli partnerei. A romániai Álba megyéből érkezett küldötteket, valamint a sze- csuáni delegációt a megyei közgyűlés elnöke, Frankné dr. Ko­vács Szilvia hivatalában fogadta. Ugyancsak itt találkozott a Francia-Magyar Kezdeményezések Társasága vezetőjével, va­lamint Steiermark közigazgatási munkatársaival, illetve az osztrák követtel. Az elnök április 15-én Main-Tauber járásba utazik, hogy az arrafelé vezető szálakat is megerősítse. A kap­csolattartás további programja - valamennyi külföldi partner tekintetében - az április 22-i közgyűlésnek is témája lesz. A fentiek adják az okát annak, hogy rövid áttekintést nyújtsunk Tolna megye külügyi eredményeiről. Frankné dr. Kovács Szilvia a közelmúltban hivatalában fogadta Jose Osete urat, a Francia-Magyar Kezdeményezések Társaságának vezetőjét Main-Tauber Kreis (Németor­szág). A kapcsolat 1991 szeptem­berében jött létre. A járás Baden- Württemberg tartomány legésza­kibb járása. A kapcsolataink igen szerteágazóak, különböző terüle­tekre terjednek ki, így a kultúra, a szociális ügyek, a katasztrófavé­delem, a turisztika és az önkor­mányzati ügyek területére. A partnerjárás több alkalommal is támogatta könyvadománnyal az Illyés Gyula Megyei Könyvtár né­met nyelvű báziskönyvtárát, illet­ve segítette anyagilag a Tolna Me­gyei Önkormányzat Német Szín­házát, a DBU-t. Szociális területen jelentős adományok járultak hoz­zá az egészségügyi ellátás javítá­sához, valamint a megyei önkor­mányzat gyermekotthonaiban la­kók életminőségének javulásá­hoz. 1999-ben 20 millió márka ér­tékben a Tolna Megyei Önkor­mányzat Kórháza megkapta a Bad Mergentheim-i kórház teljes felszerelését és műszerkészletét. 2000-ben és 2001-ben egy jelen­tős összegből televíziókat, gyer­mekjátékokat, videokamerákat, videókat, sporteszközöket vásá­rolt a megye. Bautzen Kreis (Németor­szág). 1994 áprilisában jött létre a partnerkapcsolat, melyet a felek 1997 áprilisában a Bautzen járási közgyűlés magyarországi látoga­tásakor erősítettek meg. Az együttműködés Main-Tauber já­rás közvetítésével jött létre. A me­gye és a járás közötti együttműkö­dés igen széleskörű, az oktatás és kultúra mellett az egészségügyi és szociális szféra területére ter­jed ki. Az oktatás és kultúra területén kiemelendő a bonyhádi Völgység Múzeumban 1996 augusztusában megrendezett kétnyelvű kiállítás A szorbok Németországban cím­mel. A partneri együttműködés jeles példája volt kulturális terüle­ten Claudia Nowotny megbízatá­sa a DBU élén, valamint a Német Színház és a bautzeni Német Szorb Színház közötti együttmű­ködés, mely kölcsönös vendég- szereplésben nyilvánul meg. Álba megye (Románia). A partneri szerződés aláírása Álba megyével 1993-ban történt meg. Álba megye Románia földrajzi kö­zéppontjában helyezkedik el. A partnermegyei kapcsolatok kere­tében a hagyományos kulturális együttműködés a lehetőségeknek csak egészen szűk szeletét érin­tette. (Gyermeküdültetés Dombo­dban, a gyulafehérvári porcelán- gyár megtekintése.) A 2000. év át­törést jelentett ezekben a kapcso­latokban is, együttműködés ala­kult ki az egészségügy területén. Álba megye közgyűlésének elnö­ke vállalta szakápolók és orvosasszisztensek szekszárdi to­vábbképzésének megszervezését. Szecsuán (Kína). A partneri szerződés aláírása 1993-ban tör­tént meg, igazán intenzívvé ezek a kapcsolatok azonban nem tud­tak válni a földrajzi távolság és az eltérő nagyság miatt. A tartomány a maga 86 millió lakosával Kína egyik legnépesebb vidékének szá­mít, míg Tolna megye 250 ezer la­kossal rendelkezik. Kereskedelmi kapcsolatok kialakítására már tör­téntek kísérletek, melyeknek hosszabb távon lehetnel ered­ményei. West-Sussex (Egyesült Király­ság). A grófság Anglia délnyugati részén helyezkedik el, 100 kilo­méterre Londontól. Központja Chichester. A kapcsolatok a ’90-es évek első felében jöttek létre. Kez­detben gazdasági jellegűek vol­tak, majd a szociális kérdések köl­csönös tanulmányozása került előtérbe. Az Angliát pillanatnyi­lag foglalkoztató problémák ma­gyarázhatják, hogy ez a testvér­megye az elmúlt időszakban Tol­na megye iránt tanúsított érdeklő­dését visszafogta. Aube megye (Franciaország). A partneri kapcsolatfelvétel a Francia-Magyar Kezdeményezé­sek Társasága révén 1999 decem­berében történt meg. Ezt követő­en 2000 novemberében alelnöki szintű delegáció látogatott Aube megyébe. Tolna megye számára külön hasznot jelenthet a sok ha­sonlóság, így például a megyei szintű levéltári és múzeumi szer­vezet felépítése, fenntartása, mű­ködtetése és finanszírozása. Ha­sonlóságot mutat Aube megye mezőgazdasági arculata is, külö­nös tekintettel a szőlőtermelésre. A partneri kapcsolatok sajátos tar­talmát adhatja, hogy a francia me­gye ugyancsak atomerőműnek ad otthont. (68258) I » I « t

Next

/
Oldalképek
Tartalom