Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-29 / 74. szám
2003. Március 29., Szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét MAUTHNER ILONA Nem lesznek titkok Járják a falvakat az agrárszakemberek és próbálják mindazt a tudnivalót elmondani, amire az uniós csatlakozás után szüksége lesz a termelőknek. Kérdések is hangzanak el bőven, a legtöbben arra kíváncsiak, megmarad-e az őstermelői státusz, a családi gazdálkodás. Ettől tartanak ugyanis a legjobban. A szakemberek azonban úgy látják, nem ez lesz a sarkalatos pontja a csatlakozás első éveinek, hanem a pontosság, a földterületek centire precíz nyilvántartása. Az unióban ugyanis műholdas rendszerrel, távérzékelőkkel értékelik a területeket és ez természetesen hazánkra is vonatkozik. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Eddig, aki mezőgazdasági támogatást igényelt, elég volt, ha kitöltötte a papírokat, azon bejelölte melyik földön gazdálkodik, hány hektáron. Ez a jövőben nem így lesz. A pontosságba az is beletartozik, hogy az adott területen például van-e használaton kívüli parcella, villanyoszlop körüli kis gazos sziget, út, amit nem vetettek be, vagy csak mélyen fekvő, belvizes rész, amin szintén nincs termés. így lesz mondjuk a 3 hektárból 2,6 hektár, vagy ennél is kevesebb. Az Unió nem tűri a pontatlanságot, és sikerült ezt megtanulniuk az amúgy könnyed és nagyvonalúságra hajlamos olaszoknak és franciáknak is. Nyilván idővel mi, magyarok sem állítunk ki magunkról rosszabb bizonyítványt. De nem árt, ha tudjuk, mire számíthatunk. Sokat fejlődött tehát a világ és ha így halad, már nem lesznek titkaik az unokáinknak, mert a műholdas rendszerrel nem csak azt tudják megmondani, hány tonna kukorica, búza termett, hanem még azt is, hányszor állt meg a kocsijával a földje mellett a termelő. Ravennából jönnek a diákok Szekszárd názium informatikai termében bemutatják az európai fiatalok Egyhetes látogatásra érkeznek életmódjáról készült projektjü- vasárnap olasz diákok Szekszárd két, aminek elkészítésében az I. testvérvárosából, Ravennából az Béla Gimnázium diákjai is közre- I. Béla Gimnázium meghívására, működtek. A ravennai fiatalok és Az olasz középiskolások hétfőn kísérő tanáraik tanórákon is részt reggel 8 órakor a szekszárdi gim- vesznek. ___________________■ HÍ REK HÍREK HÍREK SONYHÁDVARASD. Csabai Józsefné, Bonyhádvarasd polgár- mestere a megye hátrányos helyzetű térségében végzett környezetvédelmi és újjáépítési tevékenysége elismeréséül a Köz Szolgálatáért Érdemjel Ezüst Fokozata miniszteri kitüntetésben részesült. IREGSZEMCSE AXXII. Táncháztalálkozóra, az Aprók Báljára utazik, a budapesti Körcsarnokba ma a Szedelice gyermektáncegyüttes. A tánccsoport legközelebb a Somogy megyei Ádándon lép fel április 5-én a helyi gyermektáncegyüttes estjén. TOLNA. „Tisztrégítés” zajlott az SZDSZ tolnai szervezeténél. A tagság ugyanis a tisztújító összejövetelen megerősítette a szervezet korábbi vezetését. Az elnöki tisztet továbbra is Takács János tölti be, a két ügyvivő változatlanul Pilisi Istvánná és Törkőné Ulrich Mária. VILLÁMVOKS Előző kérdésünk: Bevet-e vegyi vagy biológiai fegyvert Szaddám Husszein? Szavazóink nagyobb része szerint bevet, 71,4%-uk voksolt igennel. MAI KÉRDÉSÜNK: Mi vár a szekszárdi borvidékre az unióban: siker vagy hanyatlás? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 A harminchárom éves város Születésnapi ünnepség Dombóváron Díszpolgári címet és elismerő díszjelvényeket adtak át tegnap Dombóváron, a település várossá avatásának 33 évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. A rendezvényen ünnepi köszöntőt mondott dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, a város díszpolgára. Dombóvár Háromnapos ünnepi rendezvény-sorozat kezdődött tegnap Dombóváron a település várossá avatásának 33. évfordulóján. A város díszvendége dr. Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke, Dombóvár díszpolgára volt. Az ünnepségen részt vett Daniela Malavasi, az olaszországi Növi di Modena város polgár- mestere, Peter Kovács a svédországi Höganas város polgármestere és felesége, Dombóvár német testvérvárosának, Kernen im Remstalnak a küldöttsége Rolf Frank polgár- mester vezetésével és Írországból Brendan O'Keefe, az ÍRD Duhallow vidékfejlesztési csoport projektmenedzsere. A budapesti repülőtérről Almach Ottó társaságában Dombóvárra érkező dr. Habsburg Ottót a városháza előtt Szabó Loránd polgár- mester fogadta, Krauss Péter alpolgármesterrel. Ezt követően a kilencvenedik évét betöltött, de ma is teljes szellemi, testi frissességnek örvendő vendég látogatást tett a dombóvári német közösségi házban, ahol dr. Keller József németül köszöntötte őt, majd HabsDíszpolgár gratulál a díszpolgárnak: dr. Habsburg Ottó dr. ga Ferencnek. (Előtérben a polgármester.) burg Ottó kötetlen beszélgetést folytatott a helyi civil szervezetek képviselőivel. Az egyik jelenlévő kérdésére, hogy mi lesz a magyar identitással, kultúrával, nem veszik-e el az EU csatlakozás után, a Páneurópai Unió elnöke azt válaszolta, hogy nem Dombóvár város idei kitüntetettjei kell ettől félni, a nemzeti kultúrák gazdagítják, színesítik az EU közösségét. A nyelv mindig megmarad, mondta visszaemlékezve arra, hogy amikor már száműzetésben élt a Habsburg család, beteg édesapja megtanította neki Petőfi: Akasszátok fel királyokat! című versét magyarul. Dombóvár város „születésnapi ünnepsége” délután 5 órakor kezdődött a művelődési házban, ahol a polgárok lelkes tapssal fogadták őexellenciáját. A Himnusz eléneklése és a Molnár György Általános Iskola gyermek- kórusának előadása után dr. Habsburg Ottó ünnepi beszédet mondott utalva arra, hogy a magyar nemzet számára az Európai Unió közösségéhez való csatlakozás milyen fontossággal bír. Ezt követően Dombóvár testvér- és partner településeinek képviselői adták át városuk üdvözletét, majd a várost bemutató film után Szabó Loránd polgármester mondott köszöntőt. Az ünnepségen díszpolgári címet és elismerő díszjelvényeket adtak át a város fejlődésért sokat dolgozó polgároknak. Var- Pro Oppido Dombóvár díszpolgári címben részesült dr. Varga Ferenc főFOTÓi GOTTVALD KÁROLY ügyész, aki jogi diplomával a kezében érkezett 43 éve Dombóvárra. 1960-tól az ügyészi testület tagja, 1963-tól beosztott ügyészként, majd 1969-től városi vezető ügyészként teszi a dolgát, nagy odafigyeléssel és bölcsességgel. Kiváló munkáját számos szakmai elismerés is bizonyítja. Több civil szervezet aktív tagjaként részt vállalt a város közéletében. „Dombóvár Város Elismerő Díszjelvényt” hat polgár kapott: Beles Lajos nyugdíjas vasutas, Csonka Sándor realista festő, idős Lehoczky Béla nyugdíjas tanár, Mészáros József nyugdíjas középiskolai tanár, dr. Mutschler Ferenc szülész-nőgyógyász osztály- vezető főorvos, nyugdíjas és Teravági Gátbomé a Nosztalgia és az Őszidő Klub vezetője. Az ünnepség ma 10 órakor a Dombó-Coop Rt. felújított vásárcsarnokának átadásával folytatódik. Az eseményt vendéglátás és a Német Klub borkóstolója követi. Vasárnap 10-14 óráig különböző szórakoztató és családi programok lesznek Dombóvár-Gunarasfiirdőn, 11 óra 30-kor pedig ünnepélyes keretek között lerakják a fürdővel szemben építendő apartman hotel alapkövét. F. KOVÁTS ÉVA Tehetséges kislány a zongoránál Erős Ditta Rebeka országos versenyt nyert A szekszárdi Erős Ditta Rebeka első helyezést ért el az országos Mozart Tehetségkutató Zongoraversenyen. A Liszt Ferenc Művészeti Iskola diákja öt esztendős korában ült először zongorához. Szekszárd A Mozart Tehetségkutató Zongora- versenyt a budapesti Operettszínházban rendezték három korcsoportban, a szekszárdi kislány a legnépesebb mezőnyben, a második korcsoportban indult, ami még jelentősebbé teszi az elért győzelmet. Ditta ötéves korától tanul zongorázni, első tanára édesanyja, Erősné Máté Éva volt, aki a Liszt Ferenc Művészeti Iskolában tanít. Később, mikor Ditta elérte azt a kort, hogy zeneiskolába járhatott, Dobai Tamásné lett a zongoratanára, édesanyja csak segíti és figyeli az otthoni gyakorlást.- Nagy öröm és nagy siker ez az első helyezés - mondta az eredménnyel kapcsolatban Dobai Tamásné. - Ditta nagyon tehetséges tanítványom, jó a keze a zongorához, könnyen tanul, s mint tanára, igyekszem minden segítséget megadni ahhoz, hogy még jobb legyen. S hogy mit szól mindehhez Ditta? A kedves, élénk, igencsak határozott kislány mosolyogva meséli, hogy egy csöppet sem izgult a versenyen, az őt kísérő és érte drukkoló tanára és családja már annál inkább. Elmondja még azt is, hogy zongorázni nagyon jó és nagyon szeret is, majdnem minden nap a hangszer elé ül, de azért sok minden másra is marad ideje. Nem csak a zene érdekli, a játék, a sport és minden más is, ami a korabeli gyerekeket. A tanulásban is remekül helytáll a Babits Mihály Általános Iskolában. Dittának ez volt az első nagy megmérettetése, s kiderült, hogy remek versenyző. Egészen biztos, hogy ezt még sok másik követi majd, néhány hét múlva például egy négykezes verseny. VENTER Ditta és tanára, Dobai Tamásné FOTÓ: BAKÓ JENŐ Még a magyar tőke is elmenekülne Ha kimaradnánk az Európai Unióból, annak katasztrofális gazdasági következményei lennének, a csatlakozás kikényszeríti a mezőgazdasági szerkezetváltást. Léggömbfújásra nem lehet pénzt kapni. Szekszárd Dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke tartott előadást a Szekszárdi Vállalkozói Szalon legutóbbi klubestjén.- Miért lesz jó a magyar gazdaságnak, ha csatlakozunk az Európai Unióhoz, illetve milyen veszélyekkel, kockázatokkal jár?- Az, hogy belépünk, a magyar gazdaság számára egy tizenhárom éve tartó folyamat természetes eleme. Ha például csak mi nem mennénk be, de a kilenc másik ország igen, annak drámai következményei lennének. A tőke ezekbe az országokba áramlana, sőt az sem kizárt, hogy még a magyar is menekülni kezdene, s mindez egészen elképesztő hatásokkal járna. A forint egészen szélsőséges, akár 30-35 százalékos gyengülése biztosan bekövetkezne. Ez az inflációban 10 százalékos ugrást eredményezne, majd úgy egy év alatt 15 százalékra menne fel, ami a reáljövedelmet, reálbért, a fogyasztást oly mértékben csökkentené és olyan profitveszteséget eredményezne, amit nehéz ésszerű gazdasági számokkal leírni. Szerencsére ennek a változatnak a bekövetkezése szinte kizárt. Ha csak pár év múlva léphetne be Magyarország az unióba, szintén menekülni kezdene a tőke, s ennek következtében a forint úgy a sávközépig gyengülne, az infláció pedig gyorsan felmenne három százaiéiból hét-nyolcra.- A francia, a dán, a holland mezőgazdaság mellett szükség lesz-e magyar termékekre?- A nyakamat teszem rá, hogy mezőgazdaság a csatlakozás nyertese lesz, ugyanis jelentős része hatékony. A rendszerváltás után, a négy visszaesést követően tíz éve lényegében stagnál a magyar mezőgazdaság. A csatlakozás után pedig lassú, de stabil növekedésre lehet számítani. Úgy becsüljük, hogy az elkövetkező négy-öt évben folyamatosan három százalékkal nőni fog a mezőgazdasági termelés. A konfliktusok abból adódnak majd, hogy sokkal differenciáltabb helyzet jön létre. A vizsgálatok szerint a ma támogatottaknak csak egy része juthat majd hozzá az uniós pénzekhez. Biztosan nyertes lesz a gabonaágazat, a növényolaj-termelés és a vágómarha ágazat.-És a tej?- Mennyiségi növelés nem lehetséges, de a tejtermelés biztosan jövedelmezőbb lesz. Valószínűleg nem tartozik majd a nyertesek közé a baromfi-, a sertés ágazat és zöldség-gyümölcs egy része, mert feltehetően nem jutnak támogatáshoz. Más kérdés, hogy aki exportálni tud, az viszont megint jól jár, de tudni kell azt is, hogy őrületes minőségi követelményeknek kell majd megfelelni. Tíz éve mondjuk, hogy szerkezetváltásra van szükség a mezőgazdaságban, s ez most bekövetkezik, mert kikényszeríti az élet.- Mondják, hogy ha eltekintünk az atomerőműtől, akkor Tolna a Dunántúl Szabolcsa. Mi az, ami vonzza a tőkét, a befektetőket?- A mi vizsgálataink szerint ez a mondás túlzás, mert megindultak a változások. Ugyanakkor abból a tényből, hogy Tolna az országos átlaghoz képest bizonyos tekintetben talán elmaradottabb az következik, hogy a regionális fejlesztési programokban előnyökhöz juthat. Magyarország egésze is ebbe a kategóriába tartozik, de remélhetően a magyar gazdaságpolitika a fejlesztési lehetőségeket megpróbálja a kiegyenlítés irányába terelni. Ha Tolna megyében az önkormányzatok, a kamarák és a cégek összefognak és olyan, a nemzetközi feltételeknek megfelelő programokat alakítanak ki, amelyekre pénzt lehet kapni, akkor azt a pénzt meg is kapják. Azt viszont tudni kell, hogy léggömfújásra nem lehet pénzt kapni az Európai Unió alapjaiból.- Sajnos, aktuális a kérdés, hogy milyen hatást gyakorol a világgazdaságra, s így a miénkre is az iraki háború?- A háború nagyon rossz dolog, s rosszat tesz a gazdaságnak, de fura módon azt kell mondanom, picit jót tett, hogy véget ért a háborús bizonytalanság. Az elmúlt fél évben az egész fejlett világ rettegett a háborútól, mindez látszott a tőzsdéken, megmutatkozott az olaj árában. A befektetésekbe belekalkulálták a kockázatot, s ez eddig nagyobb bajt okozott, mint maga a háború most. Ez persze nem azt jelenti, hogy a háború előnyei mellett érvelnék, hanem pusztán a gazdasági tényekről beszélek. Hogy hosszú távon mi történik, az már nem a háborútól függ, hanem a békétől, amit mindig nehezebb megnyerni, de ez már nem az én szakterületem. ihárosi ibolya
