Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-26 / 71. szám

IHH 2003. Március 26., Szerda TOLNA MEGYE 2003 - OZOR A 7. OLDAL Ozora „álmaim városa” Endreffyné Takács Má­ria a Simontomyai Vár­múzeum igazgatója, a falu szülötte, Ozora ed­digi egyetlen díszpolgá­ra.- Mit jelent nekem Ozora? A boldog gyer­mekkoromat, amelyet a szüleim és a nagyszüleim felhőt­lenné tettek. A becsületes, tiszta emberséget, egymás iránti tiszte­letet, amelyet örökségül kérni hagytak. Kötődést ahhoz a csodá­latos virágos, tiszta településhez, ahol születtem. A gazdasági kényszer, az egyé­ni vállalkozások megszűnése, a 60-as években rákényszeríttette szüléimét, hogy sok más család­hoz hasonlóan elköltözzünk. Ozorára mindig vissza­vágytam, „álmaim váro­sának” éreztem, mint Illyés Gyula. Annyi cso­dát megéltem és kaptam szülőföldemtől, hogy úgy éreztem, tartozom annyival, hogy mindent megtegyek azért, hogy a számomra oly fontos Tolna me­gyei település újra megtartó erejű legyen. A vár kutatási és helyreál­lítási munkájában 1981 óta részt vetem, hozzájárultam a látható eredményekhez. Büszke vagyok arra, hogy ozorainak vallhatom magam. A díszpolgári címmel az ozorai képviselő-testülettől, s raj­tuk keresztül a falutól, megkap­tam a számomra legnagyobb elis­merést. ■ A díszpolgár szülőfalujáról „Ideszármazott” Ozorára Ozora új háziorvosa, dr. Pataki László, Géderlak- ról érkezett, állását pá­lyázat útján nyerte el. Alig két esztendeje, hogy ideköltözött, s most azt mondja: élete nagy napja volt, amikor megérkezett ide.- Honnan tudta, hogy megtalál­ta az ideális lakóhelyet?- Ez olyan, mint a szerelem, ér­zi az ember, bár megmagyarázni nem tudja. Nagyon szép ez a falu, az emberek is nagyon barátságo­sak, közvetlenek. Úgy érzem, nekem is hamar si­került beilleszkednem a közösség­be, egy orvosnak nem kell annál nagyobb elismerés, mint hogy ér­zi: szívesen jönnek hozzá, biza­lommal vannak iránta az emberek.- Úgy néz ki, végleg itt marad?- Soha olyan tervem nem volt, hogy örökre letelepedjek valahol, de most úgy néz ki, itt ma­radok. Társat is olyat ta­láltam itt, aki ebben az elhatározá­somban megerősít. Nem is kell mást mondanom: saját praxist ala­kítok ki, saját házat, saját rendelőt. Ebben jó partnerem az önkor­mányzat is, tehát minden remé­nyem megvan arra, hogy sikerül, amit elterveztem. Úgy néz ki, ide­származtam Ozorára, ahol a táj, az emberek, a munkafeltételek, a megélhetés, mind arra sarkall: ma- radjak itt végleg. _______■ Ne m gondolta volna, hogy végleg itt marad Csikenári bokoji Zsírban sült pogácsa A jellegzetes cigány ételt Baranyai kisebb darabokra vágjuk, majd Istvánná mutatja be: Négy sze- kézzel-ököllel lángosszerűre lapít- mélyre 1 kg liszt, egy sütőpor, ke- juk. Palacsintasütőben zsírban vés zsír vagy olaj és sós víz kell a vagy olajban mindkét oldalát pi- tésztához. A hozzávalókat össze- rosra sütjük. A legfinomabb jó csí- keverjük, s a jól összeállt tésztát pős, fűszeres lecsóval.________■ Lé pést tartani másokkal A falu boldogulásáért dolgoznak Matuza József alpolgár­mester, az ozorai katoli­kus egyházközség vilá­gi elnöke így vall a tes­tület munkájáról:- Az önkormányzat tagjai összetartanak, de ez nem mond ellent an­nak, hogy egy-egy kér­désben komoly vitáink vannak, pést tudjunk tartani másokkal. A ám ezek a viták soha nem párt-, testület tagjai nem kémek tiszte- vagy más érdeket képviselnek, letdíjat, azelőtt is így volt, most is mindig csak a falu érdekét tartjuk így lesz, ez nálunk már hagyo- szem előtt. Tizedik éve vagyok al- mánynak számít. ____________■ po lgármester, szívesen dolgozok ezért a faluért, amelyet nagyon szere­tek, a magaménak ér­zek, hiszen itt születtek és éltek az őseim is. Mindannyian azért dol­gozunk, hogy ebben a nehéz helyzetben is lé­Felzárkóztatás, tehetséggondozás Az iskola minden esélyt megad a gyermekeknek Szappanos Józseffel, az ozorai Illyés Gyula Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár igazgatójával az intézmény speciális hely­zetéről és sokrétű, összetett munkájáról beszélgettünk.- Az iskolában jelenleg 210 diák ta­nul, az óvodába pedig 70 gyermek jár - mondta az igazgató. Iskolánk nyolc évfolyamos, három össze­vont, eltérő tanterv szerinti tanuló- csoportunk van. Az intézményben 50 hát­rányos helyzetű és mintegy 80 veszélyez­tetett gyermek tanul, pedagógiai prog­ramunknak ehhez kell igazodnia. A legfontosabb a felzárkóztatás és a te­hetséggondozás. Mivel az iskolások­nak 42 százaléka, az óvodásoknak pe­dig 48 százaléka cigány származású, speciális tanterv és pedagógiai prog­ram működik az iskolánkban.- Mire irányul, miről szól ez a prog­ram?- A cigány kisebbségi program már az óvodában kezdődik és az iskolában folytatódik. Célja a történelem és a kultúra megismerése mellett a hagyo­mányőrzés és teremés, az önismeret, valamint a ki­sebbségi jogok és kötelességek megismerése. Cé­lunk minden itt tanuló gyermek számára a képes­ségek szerinti kibontakoztatás, cigánynak és ma­gyarnak egyaránt. Vannak nagyon jó eredménye­ink és persze vannak még hiányosságok is, amit pótolni kell. Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy a cigány népismeret tantárgyat a többségi társadalomhoz tartozó szülők egyetértésével és tá­mogatásával vezettük be a tananyagba. A felzárkóztatás mellett kiemelt feladatunk a jó képességű gyermekek számára a továbbfejlődés biztosítása. Levelező versenye­ken, tanulmányi versenyeken vesznek részt és indulnak művé­szeti versenyeken is és mindenütt megállják a helyüket. A tanulás mellett számos szabadidős program várja diákjainkat, szakkörök, táborok, úszótanfolyam, társastánc, az óvodások­nak játszóház, sportolási és kirándulási lehetősé­gek. Az ozorai diákokat a tanuláson kívül is sok program várja az iskolában- Mindez bizonyára sok munkát kíván a tantes­tülettől.- Az itt tanító 23 pedagógus és 7 óvodapedagó­gus komoly munkát végez. Folyamatosan tovább­képezzük magunkat, így készülünk fel a speciális feladatokra. Van romológiát végzett kollégánk, fej­lesztő pedagógusunk, képességben korlátozott gyermekeket felzárkózató pedagógusunk. Igyek­szünk minél jobban, minél magasabb szinten vé­gezni a munkánkat, hogy az itt tanuló gyermekek a lehető legjobb eséllyel induljanak az életben. Továbblépni, fejlődni akar Ozora Pályázatok és megtakarítások segítik a falat Ozora a megye, sőt az ország határain túl is ismert, mint hí­res virágos település. Szép fekvése és méltán híres virágai mellett arról is nevezetes, hogy a legnehezebb körülmények között is igyekszik talpon maradni, fejlődni. Az idei évről, terveikről Schranz Istvánné polgármesterrel beszélgettünk.- A falu idei költségvetése mint­egy 240 millió forint. Saját bevéte­leink jentősen csökkentek, mert a földadó már nem jár az önkor­mányzatnak, s a többi adó sem úgy folyik be, ahogyan kellene. Megszűnt a varroda és a tsz., amelyek jelentős adót fizettek, s akik továbbra is helyi adót fizet­nek, azok egyre kevesebbet. Azért nem forráshiányos mégsem a tele­pülés, mert tavaly jelentős megta­karításaink voltak, valamint pá­lyázatok útján sok mindent sike­rült finanszíroznunk. A megtaka­rítás nagy része, amit fejlesztésre szántunk az idén, nagy valószínű­séggel a közalkalmazotti bérfej­lesztésre fordítódik majd. Folytat­juk a partfal- és a pinceprogramot, ha sikeres lesz a pályázatunk, eh­hez biztosítani tudjuk az önerőt, szintén pályázunk közmunka tá­mogatásért, ehhez is megvan a szükséges önerő. Ha sikerrel já­runk, a közmunka program mint­egy 30 cigány család megélheté­sét biztosíthatja. A meg­takarításoknak köszön­hetően az idei nyáron is lesz képzőművészeti és fafaragó tábor és szeret­nénk elszármazottak ta­lálkozóját is szervezni, f mégpedig augusztus­ban, a falunap idején. A tavaly októberi önkormányzati választás jelentős változást hozott a testület összetételében, kicseré­lődtek a képviselők, végre az óvo­da és az általános iskola is képvi­selteti magát, s jelentős volt a fia- talodás is. Ugyanakkor visszake­rültek olyan képviselők, akik az előző cildus előtti két ciklusban már bizonyítottak. A testület és a hivatal között az együttműködés kiváló, a polgármester és a jegyző immár a negyedik ciklust dolgoz­zák végig együtt. Phare-pályázatnak köszönhe­tően négy kilométeres szakaszon felújítjuk a vízhálózatot és 3 kilo­méternyi járda épül. Szintén Phare- támogatást kaptunk közös­ségi fejlesztési programunkra, amelynek keretében mintegy 400 négyzetméteres fóliasátor készül, ahol saját termelésű virágainkat neveljük majd. Amellett hogy munkahelyet te­remtünk, bízunk abban is, hogy a környező tele­püléseket is mi látjuk majd el virággal. Még mindig a Phare- támoga­tásnál maradva: 2,5 mil­lió forintot nyertünk ci­gány és magyar lakosság közös sportrendezvényeire, az ehhez szükséges eszközökre, stb. Ugyanebből a forrásból fedezzük az iskolában a cigány és nem ci­gány gyerekek közös táborozását, programjait, az ehhez szükséges felszereléseket. A gázberuházást befejeztük, reméljük, az idén a közvilágítás korszerűsítése is megvalósul, s megindulhat a ká­beltévé kiépítése. A vár rekonst­rukciója is elkészült. Mint a fenti­ekből látszik, a nehézségek, a ke­vés bevétel ellenére Ozora nem adja fel, megkeressük és megtalál­juk a forrásokat a fennmaradásra, sőt, a továbbfejlődésre, előrelé­pésre^ _ _________________■ A falu nevének eredete A mai Ozora elődjét a vandálok, hunok, keleti gótok és longobár- dok után 566-ban, két évszázadra az avarok vették birtokukba, utá­nuk a szlávoké lett a terület. Ozora ekkor kapja nevének első formáját. Az „uzra” szláv eredetű szó, jelentése nagy, óriási. Ebből arra lehet következtetni, hogy ab­ban az időben Ozora a környék legnagyobb települése volt. A község első, írásos emléke 1009- ből származik, a pécsi püspökség alapítólevelében fordul elő. Fontos időpontok Polgármester fogadónapja: hétfőn és szerdán 7 óra 30 perc­től 12 óráig, pénteken 7 óra 30 perctől 14 óráig. Orvosi rendelés: naponta 8 órá­tól 12 óráig, kedden 8 órától 10 óráig és délután 14 órától 15 órá­ig­Mise minden vasárnap a római katolikus templomban 10 óra 30 perckor.___________________■ A F ALU vezetői: Schranz Istvánné polgármester, Matuza József alpolgármester, Németh Györgyné jegyző. Az önkormányzat tagjai: Baranyai Istvánné, Cziráki Rózsa, Gubritzky Gyuláné, Kovácsné Biczi Erika, Nagy Istvánné, Ortnér József, Rajna Pál, Szap­panos József és Varga Jánosné. Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat: Baranyai Istvánné el­nök, Baranyai István, Sz. Kovács Sándor, Gernter József és Gertner Józsefné tagok.______■ AD ATOK OZORÁRÓL Lakosság: 1870 fő Gáz: 50% Víz: 90% Telefon: 60% Szennyvíz:­Az oldal Ozora Község Önkormány­zatának támogatásával jelent meg. írta Venter Marianna, a fotókat Gottvald Károly készítette. A jövőbe vezető út a tanulás A kisebbségi önkormányzat őrzi eddigi eredményeit Igyekszünk a település adottságaihoz mérten a legtöbbet ten­ni - mondta Baranyai Istvánné, az Ozorai Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Első a munkahelyteremtés, a kisebb­ségi önkormányzaton keresztül az érdekképviselet és végül, de nem utolsó sorban a cigány identitás-tudat megőrzése. Az egyetlen jövőbe vezető út a ta­nulás. Arra törekednek, hogy minden gyermek elvégezze a nyolc általánost és továbbtanul­jon, lehetőleg minél többen érett­ségit szerezzenek és célozzák meg a felsőoktatási intézménye­ket is. Fontos, hogy a gyerekek előtt legyenek példaképek, ame­lyek húzóerőként hatnak. Nagy eredménynek könyvelhetik el, hogy a rendőrtiszti főiskolára je­lentkezik most az egyik falubeli fiatal, Horváth József. A gyere­kek, a fiatalok támogatását mind­két önkormányzat - a települési és a kisebbségi is - fon­tosnak tartja, a magáé­nak érzi és ez a jelenre és a jövőre nézve min­denképpen bizakodásra adhat okot.- A közmunkában való foglalkoztatás nagyon sokat jelent a kisebbség­hez tartozók számára a faluban, de az lenne az ideális, ha még legalább 20 főnek tudnánk munkahelyet teremteni. Ennek megvalósításához keressük most a megyei munkaügyi központ se­gítségével a lehetőségeket. Az it­teniekben igény van a munkára, az önkormányzattól is munkát kémek, nem pedig segélyt. Az el­telt évek alatt kialakult az emberekben a munka, az előre­jutás, a fejlődés iránti igény. Ezt mindenképpen meg keil tartani, semmikép­pen sem szabad megen­gedni, hogy vissza­csússzon a lakosság, mert akkor minden eredmény, minden vál­tozás, amiért annyi erő­feszítést tettünk, sem­mivé válna - zárta gon- dolatati Baranyai Istvánné, aki ar­ra különösen büszke, hogy mun­káját elismerve, a lakosság a település önkormányzati testület­ébe választotta. A TELEPÜLÉS ÖNKORMÁNYZATA: hátsó sor balról-jobbra: Kovácsné Biczi Erika, Cziráki Rózsa, Szappanos József, Ortner József és Gubritzky Gyuláné. Első sor: Baranyai Istvánná, Varga Jánosné, Schranz Istvánná és Matuza József ________________________________________ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom