Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-24 / 69. szám

2003. Március 24., hétfő ITTHON, E URÓPÁBAN A MAGYAR MEZOGAZDASAG TELJESITMENYE 1183: 1999 2000 3,9%: 1102 1999 '2000 A mezőgazdaság ré­szesedése a bruttó hozzáadott értékből Magyarországon (%) Magyar mezőgazda- sági termékek ex­portja az EU orszá­gokba (miliő euró) Mezőgazdasági ter­mékek importja az EU országokból Magyarországra (millió euró) Fontos Linkek i Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága: \ comm/dgs/agriculture/index_en. htm Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium r Európai Integrációs Főosztálya: wunv.fvm.hu/emnt Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet: www.akii.hu „Európai Unió agrárgazdasága” című havilap internetes változa­ta: www.omgk.hu/keret4.htm EU portál a Sulineten ( www.sulinet.hu ) Pénteken mutatták be a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztéri­um (FVM) EU csatlakozással kapcsolatos kommunikációja része­ként, a Sulineten indított EU portált. Az információs portálon megta­lálható minden olyan EU-val kapcsolatos információ, adat, amely ér­deklődésre számíthat a Subnet látogatóinak körében. Az FVM számára különösen fontos a vidéki oktatási intézmények­ben dolgozó tanárok, nevelők tájékoztatásadás, hogy felkészülten tudják fogadni tanítványaik kérdéseit. Nagy hangsúlyt fektettek az FVM szakterületéhez kapcsolódó oktatási intézmények tanulói, pe­dagógusai és fenntartói számára érdekes témákra, ezért külön olda­lak foglalkoznak a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar EU-csat­lakozás kapcsán felmerülő kérdéseivel. ■------------------.---#---:------------------------------------------------­Pál yázati Figyelő Köztéri műalkotások Határidő: 2003. 04.15. Rajzpályázat óvodásoknak Határidő: 2003. 04.15. Mezőgazdasági munkavállalók támogatása Határidő: 2003.04.15. Ifjúsági szakemberek tanulmányútjai, képzései, nemzetközi ta­pasztalatok hazai integrálása Határidő: 2003. 04.15. Forrás és további információ: EIP, Szekszárdi Az aktuális lista megtalálható a www. tolnamegye, hu honlapon. ■ A nizzai szerződés hány képviselői helyet juttat Ma­gyarországnak az Európai Parlamentben? 1.21, 2. 20, 3. 22. Hol rendezték az EU leg­utóbbi csúcsértekezletét? 1. Nizza, 2. Stockholm, 3. Koppenhága. Az EU egyik jelképe az Euró- pa-nap. Áz év melyik napján ünnepük? 1. június 9, 2. augusztus 9, 3. május 9. Mely országokat érintette az ún. északi kiterjesztés? 1. Svédország, Dánia, Finn­ország, 2. Írország, Dánia, Nagy-Bri- tannia, 3. Ausztria, Svédország, Finnország. Mióta működik az Európai Monetáris Intézet? 1. 1974, 2. 1984, 3. 1994. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu Az egyesületek is segítenek Nyertesek a szarvasmarha-tenyésztők Az Európai Unió szarvasmarha-tenyésztéssel és tejtermeléssel kapcsolatos elvárásai és a támo­gatások rendszere jól átláthatóak. A csatlako­zás egyik nyertese a szarvasmarha-tenyésztés - mondja Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. Hét régióban a napokban zajlanak a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének regionális közgyűlései, ahol az résztvevők első kézből, az FVM osztályve­zetőjétől, Lukács Lászlótól kapnak információkat a most legaktuálisabb kérdéskörről, az uniós csat­lakozásról, azon belül a szarvasmarha-tenyésztő­ket érintő tudnivalókról - mondja Füller Imre, az egyesület ügyvezető igazgatója.- Eddig öt regionális közgyűlést tartottunk. A részvétel 30 százalékos volt, de akik jelen voltak, igen nagy érdeklődést mutattak a téma iránt. Az előadásokból egyértelműen kiderült, hogy a csat­lakozás egyik nyertese a szarvasmarha-tenyész­tés. Csak néhány példát említek: Magyarország 117 ezer anyatehénre kaphat támogatást. Termé­szetesen ez nem azt jelenti, hogy ennyi lehet ná­lunk az állomány, azt annyira fejlesztjük, amennyire jónak látjuk. Ma, ha mindent beleszá­mítunk, ennek egyharmada van e kategóriában Magyarországon. Mire a meghatározott számú anyatehénre a támogatást igénybe tudjuk venni, már ugyanannyi lesz az uniós támogatás a ma­gyar gazdák számára is, mint bármelyik más tag­országban. Sorolhatnám tovább a bikahízlalásra, a borjú- és tehénvágásra vonatkozó kedvező tá­mogatásokat, a tej- és tejtermékekre kö­tött jó megállapodá­sokat. Az támogatá­sokhoz a hozzájutás egyre inkább csak pályázatokkal, meg­felelő adminisztráci­óval lesz elérhető. A gazdák egyénileg is pályázhatnak. Egye­sületek tagjaiként azonban segítséget kapnak, amely a mi szervezetünknél már ma is gyakorlat. Eljuttatjuk hozzájuk a pályázatok listáját, a tájékoztató levelet, s ha gondjuk akad, szívesen adunk se­gítséget. _________ PÁL ÁGNES Vö röstarka borjak a Pannónia Mezőgazdasági Rt. szarvasmarhatelepén Sertéspiac: éles verseny lesz Magasabb felvásárlási ár, nyitott magyar piac az EU-ban Az Európai Unió a sertéstenyésztést közvetlenül nem támo­gatja, a magyar tenyésztők közül ezért lesz előnyben az, aki földalapú támogatáshoz juthat. A sertéságazatban Magyaror­szágon és az unió tagállamaiban is túltermelés van, így még nagyobb szerepet kaphatnak az unión kívüli piacok. A ma­gyar tenyésztőknek a hiedelmekkel ellentétben nem feltétle­nül kell magasabb színhúskitermelésre törekedniük. A tenyésztők a jelenlegi körülmé­nyek között kevésbé derűlátóak: most a garantált felvásárlási ár ki­logrammonként 265 forint, ami harminc forinttal kevesebb az ön­költségi árnál, egy-egy őstermelő akár 200 forint alatti áron is ad el élősertést, az áruházláncokban pe­dig dömpingáron kínálnak sertés­húst. Az Európai Unió a tenyész­tést közvetlenül nem támogatja, csak beruházásra, korszerűsítésé­re nyújt támogatást. A csatlakozás után azok a tenyésztők lesznek előnyben, akik saját maguk elő tudják állítani a takarmányt, a nö­vénytermesztéshez ugyanis föld­alapú támogatást nyújt az EU. - így más úton kapnánk meg azokat a támogatásokat, amelyekhez példá­ul a dán tenyésztők hozzájutnak - mondja Béleczky László, a hatezer sertést tartó Keszi Sertés Kft. ügy­vezető igazgatója. - Ott van a prob­léma, ahol vásárolt takarmányt etetnek, nekik rosszabbak az esé­lyeik a fennmaradáshoz. A kft.-nek több területen fejleszte­nie kellene: meg kell ol­dania a környezetvédel­mi előírásoknak megfe­lelő trágyakezelést, egy malacnevelőt és a fűtést kellene korszerűsítenie, Béleczky László szerint ezzel tartható lenne a termelési szint.- Ha EU-tagok le* szünk, megnyílik az uni­ós piac, de ott is túlter­melés van - mondja Kiss József, a Naki Mezőgaz­dasági Rt. igazgatója. - Az unión túli piacokat kell megcélozni, a külső piacokon azonban a tá­mogatások versenyez­nek. Hiába vagyunk mi a második, vagy harmadik helyen az önkölt­ség terén, a nyugat-európai terme­lő olyan támogatásokat kap, ami­vel a magyar kormány nem tud versenyezni. Az unión belül lényegesen ma­gasabb, másfél euró körüli felvá­sárlási ár biztonságot nyújt a te­nyésztőknek. - Ez 2004. májusától Magyarországon is életbe lép, de addig túl kell élni a hátralévő egy évet. Az indul jobb esélyekkel az uniós versenyben, akinek vannak tartalékai. _________________________________________T.F. Zsírosabb, de finom A magyar sertés minőségéről Kiss József úgy véli: nem cél a szín- húskitermelés növelése, a magyar sertéshúsnak ugyanis azért jobb az íze, mert nem olyan száraz. Ez­zel jutottunk el az ázsiai piacokra. A néhány sertést tartó őstermelők­nek a minőségben vannak lehető­ségeik: a háztáji sertésből húsvéti, vagy serranói sonka állítható elő, ez azonban a piac kisebb szeletét jelenti. A feldolgozók kihasználják a szervezetlenségüket, a jelenlegi nyolcszázezer háztáji sertéstartó egységes fellépést azonban szinte lehetetlen megszervezni. 7. OLDAL ☆ ☆ ☆ Hírek A csatlakozásról Nagydorogon és Tevelen Tájékoztatót tart az EU-csat­lakozással kapcsolatos általános kérdésekről Tevelen, a művelő­dési házban holnap délután 4 órakor Dombai Szilvia, a Tolna Megyei EIP referense. Hasonló témájú fórumot tart Nagydorogon Lupták Zoltán, a Külügyminisztérium munkatár­sa ugyancsak holnap, este fél 6- kor a helyi sportcsarnokban. Mi lenne nélküle? Mikor és mi változik az életünk­ben az EU-csatlakozással? Mi­lyen vesztességek érik települé­sünket a csatlakozás hiányában? Ezekre a kérdésekre keresik a választ Iregszemcsén, az Uniós tavaszi esték elnevezésű sorozat holnapi rendezvényén. Az este hatkora művelődési házban kezdődő program előadója Takácsné Tóth Márta gazdasági szakértő lesz. A csatlakozás gazdaszemmel Az Európai Bizottság Magyaror­szági Delegációja és a Tolna Me­gyei Európai Információs Pont kötetlen beszélgetést tart „EU- csatlakozás gazdaszemmel” cím­mel Tamásiban. A március 26- án, délelőtt fél 11-kor az Innová­ciós Központban kezdődő prog­ram előadói: Thomas Glaser, az EU Delegáció tanácsosa és Si­mon Ferenc, az EU Delegáció mezőgazdasági tanácsadója lesz. Szakmai nap, kérdésekkel 100+1 kérdés az Európai Unióról címmel szakmai napot tart a Ma­gyar Köztisztviselők és Közalkal­mazottak Szakszervezete vala­mint a Tolna Megyei Önkor­mányzat Szekszárdon, a PTE Ily- lyés Gyula Pedagógiai Főiskola E épületének dísztermében. A program március 26-án, délelőtt 10 órakor kezdődik. ■ Az uniós rovatot honlapunkon Is figyelemmel kísérheti: www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. Euró-strucc, sütve-főzve Az unió országaiban kedvelt a futómadár húsa Nyugat-Európában egyre népszerűbbé válik a zsír- és koleszterin mentes, ugyanakkor jelentős fehérje tartalmú strucchús fogyasztása. Hazánkban is egyre többen kezdenek bele e növény­evő, futó madár tenyésztésébe, feldol­gozásába. A napokban alakult EURO- STRUCC Termelési és Kereskedelmi Rt. bizakodással tekint az uniós csatlako­zás elé. A teljes világsiker részeként Magyarorszá­gon is megjelent a strucchús. Ez a termék a világ nyugati, déli, közel- és távolkeleti or­szágaiban sikeresen debütált és a táplálko­zás szerves részévé vált. Az Európai Unió­hoz való csatlakozás szép kilátásokat tarto­gat e futó madár tenyésztésével és feldolgo­zásával foglalkozóknak. A szekszárdi szék­hellyel közelmúltban megalakult EURO- Strucc Termelési és Kereskedelmi Rész­vénytársaság elindult a siker útján. Tevé­kenységi körükbe egyrészt a struccok kihe­lyezése, hizlalása tartozik a vágósúly eléré­séig, másrészt megvásárolják a termelőktől az állományukból vágásra felajánlott mada­rakat. Nagy figyelmet fordítanak az uniós elvárásoknak megfelelő állattartási és egész­ségügyi szabályok betartására. A részvény- társaság elnök-vezérigazgatója Rédei Illés. A felvásárlási igazgató, Horváth Zoltán a Magyarországon fellelhető strucc állományt közel 10 ezerre teszi. Mint mondja, az egy­re bővülő piac jó lehetőségeket kínál szá­mukra. Megemlíti, hogy például Nyugat- Európában, a más állatok tartásánál felme­rül egészségügyi gondok miatt, egyre nép­szerűbbé válik a madarak - pulyka, strucc - fogyasztása, ezért értékesítési nehézségekre nem számítanak. Ehhez azonban a feldol­gozás feltételeinek megteremtésére van szükség. Egy európai uniós szabványoknak megfelelő vágóhíd kialakításához a közeljö­vőben kezdenek hozzá, melynek átadását ez év augusztusára tervezőt. PÁL ÁGNES Vámmentes akadályok Avagy: mi az öko szociális felelősség? A versenyképességet nem csak a termék minőségével, költségtakarékossággal le­het növelni. Az európai pia­cokon az állati eredetű ter­mékeknél is elterjedt az ökoszociális felelősségválla­lás hangsúlyozása. A versenytársakat a nyitott piacokon is ki lehet kapcsolni, például azzal, hogy rábeszélik a vevőt, fogyasszon hazai termé­ket, vagy olyan állategészség­ügyi előírásokat alkalmaznak, amelyeket a külső versenytárs nem tud teljesíteni. Az ilyen eszközök lényegét összefoglaló nevük is elárulja: vámmentes akadályok. A legújabb, hogy a termék előállítójának bizonyí­tania kell ökoszociális - a ter­mészet és a társadalom iránti ­felelősségvállalását. A vállalko­zó piaci előnyre tehet szert az­zal, ha úgy tenyészti a sertést, hogy közben nem sérül a kör­nyezet, az állatvédelmi előírá­sokat betartja, és a dolgozóival jól bánik. Egy egyelőre nem uniós példa: Svájcban tervezik bevezetni a tojásokra nyomha­tó „szégyenbélyeget”, amit a ketrecben tojó tyúkok tojásai kapnának. Lesz olyan bélyeg, ami a tyúktartásnak megfelelő ketrecet, és olyan, ami a bio­tartást igazolja. A magyar hús­export jelentős része élő állat­ként hagyja el az országot; az állatokat télen, nyáron össze­zsúfolva szállítják. Ha a magyar termelők bizonyítani tudnák az állati jólétet, a terméket is ver­senyképesebbé tehetnék. T.F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom