Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-14 / 62. szám

2003. Március 14., Péntek TOLNA MEGYE 2 0 0 3 G E R J E N 7. OLDAL Gerjen neve először a tihanyi apátság javainak 1211-es összeírá­sában szerepel:,,... A szomszédos Fatod (ma Fadd) határát képező Gergyen folyó, mely kimegy a Du­nából ...” 1520-ban Gergyn majd Gergyen átkelő hely a Dunán. A település helye a mostanitól kicsit nyugatabbra volt. E tájon volt Vetüepuszta, mely a gerjeni határ­hoz tartozott. Innen az emberek beköltöztek Gerjenbe, s a régi te­lepülésüket pusztaként használ­ták, s a temetkezési helyük is itt volt. Az 1690-es feljegyzések alap­ján a falut három oldalról mossa a Duna. Az 1728-as megyei népes­ség-összeírás 25 családot tüntet fel a faluban. Az Ófalu 1844-ben porrá égett. A pusztulás után el kellett települnie a falunak. Ekkor jelölték ki a jelenlegi helyén az Ófalutól keletre lévő gyümölcsös­kertben, immár mérnöki pontos­sággal. A Duna a szabályozás kö­vetkeztében került egészen a falu határáig.___________________■ Fontos időpontok Fogadóórák: Mind Molnár József polgármester, mind dr. Letenyei Róbert jegyző hivatali időben bármikor felkereshető, fogadják a polgárokat. Mise, istentisztelet: Mise: va­sárnap 11.30-kor, a katolikus templomban. Istentisztelet: va­sárnap 10 órakor a református templomban Orvosi rendelés: hétfőn 9-től 13 óráig, kedden és csütörtökön 9-től 12 óráig és 17-től 18 óráig, pénteken 8-tól 12 óráig. Fogorvosi rendelés: szerdán 11.30-tól 17.30-ig, pénteken 10.30- tól 14.30-ig. Minden hónap első szerdáján önkormányzati finanszírozású gyermekorvosi rendelés is van, melyet dr. Angyalosi Zsuzsa pak- si orvos végez.______________■ TÉNYEK ÉS ADATOK Lélekszám: 1400 fő Háztartások száma: 550 Csatornázottság: 95 % Távbeszélő fővonal 336 db Munkanélküliségi ráta: 13,8 % Az oldalon megjelent írások szerzője Steinbach Zsolt, a fényképeket Bakó Jenő készítette. Az összeállítás a gerjeni önkormányzat támogatásával jelent meg. A kulcs egy napig a diákoké Ideális feltételeket kíván biztosítani a gerjeni gyerekeknek az iskola és a község vezetése. Ilyen adottság a kis létszámú osz­tályokban folyó tanítás, ilyen új hagyomány az év egy napján az iskolai „gyermekpuccs” és ilyen törekvés az új iskola fel­építése. A Kenessey Albert nevét viselő iskola jelenleg két épületben működik, nyolc osztályában százhúsz diák tanul, tizenhárom pedagógus irányítása mellett. A tanórák után a gyerekek érdeklődésük szerint választhatnak különböző szakkörök és sportkörök között: továbbfejleszthetik német tu­dásukat, számítás- technikai és közle­kedési ismeretei­ket, megtanulhat­ják az egészséges életmód alapjait. Látogathatják a színjátszó kört, a néptánc foglalko­zásokat és a kéz­műves szakkört. Gerjenben igen népszerűek, mi több eredménye­sek is az iskolai sportfoglalkozá­sok, hiszen a hely­béli focisták és at­léták az elmúlt években kiemelke­dő eredményeket értek el megyei, sőt országos versenye­ken is. A pedagógu- Vidám ötödikesek sok, diákok és szü­lők közössége régi hagyományokat őriz és újakat is teremt. A tanévet ünnepélyes formában nyitják és zárják. Együtt köszöntik a Mikulást, a kará­csonyt. Farsang idején elmaradhatatlan a jelmez­bál. Vidám színfoltja az iskolai életnek a fordított nap, amikor a gyerekek átveszik az iskola kulcsát és az intéz­mény irányítását. A tavasz folya­mán rendezi az intézmény az immár hagyományos Kenessey Napot. Ekkor a szülők és a támo­gatók jönnek össze egy kis szórakozás kedvéért. Az iskolai utánpótlás a jelek szerint biztosított, hiszen a helyi óvoda három csoportjába összesen hatvan kisded jár, akikkel három óvónő és három dajka foglalkozik. Elképzelhető, hogy a mostani óvodások közül talán már a nagycsoportosok is új iskolába járnak majd: ha minden jól megy, szep­temberben elkészül a felső tagozatos épület mel­letti új szárny, így az intézmény egy helyen, iga­zán korszerű körülmények között fogadhatja a gyerekeket. _____________________________■ Él hető lakókörnyezet a Duna partján Az emberek akkor ragaszkodnak egy településhez, ha ott si­kerül nekik élhető lakókörnyezetet biztosítani - véli Molnár József polgármester. A gerjeni vezetésnek ez a hosszú távú programja. Az elmúlt években az elmaradott infrastruktúra fejlesztése jelentet­te majd minden település számára a legnagyobb feladatot. Ebből a szempontból Gerjen nagyon jó helyzetből indul a mostani önkor­mányzati ciklus elején, hiszen a község infrastruktúrája 100 %-os - mondja Molnár József. A sáros ut­ca fogalma nálunk már húsz éve nem ismert, a korszerű közvilágí­tás már 1999-ben - elsőként a me­gyében - megvalósult, a kábeltele­vízió révén már a polgármesteri hivatalban és az iskolában is szé­les sávú internet-hozzáféréssel rendelkezünk. A teljes infrastruk­túra mellett a szolgáltatások is el­érhetőek alapszinten. Ennek ho- zadéka, hogy nincs üres ház a fa­luban. Az önkormányzati munká­ban ezentúl át kell térni az elem­zéseken alapuló, hosszú távú tele­pülés-tervezésre. Ez a gondolko­dás sikerre van ítélve, hiszen az Európai Unióban meglesznek a szükséges fejlesztési források, amelyekhez azonban csak az új szemlélet alapján álló gyakorlat révén lehet majd hozzáfér­ni. A lényeg, hogy Gerjen olyan település legyen, ahol az ott élők jól ér­zik magukat. Erre a falunak távlatosan nagyon jó esélyei vannak. A község megfelelő kö­zelségben lesz a le­endő szekszárdi Duna-híd és az M6-os út által biztosított fejlődő gazdasági övezethez annak elő­nyeinek kihasználásához, ám kel­lően távol ahhoz, hogy itt, a Duna partján nyugodt, biztonságos és kellemes lakókörnyezetet biztosít­sunk. Vannak kiparcellázott telke­ink, amelyeket közművesíteni kell. Ha ez megvan, hosszú távon 1800 lelkes településünk lehet, ahol annyi gyerek születik, hogy az intézményeket fenn tudjuk tar­tani. Ezen terv érdekében jelenleg iskolát építünk, a régi iskolaépület helyére mini szolgáltatóházat ter­vezünk, amely a lakosság na­gyobb kényelmét szolgálja. Ha­sonló a célja a polgármesteri hiva­tal felújításának, amely lehetővé Névjegy Gerjen polgármestere 34 éves. Végzettsége műszaki in­formatikus mérnök. Felesége a helyi takarékszövetkezet fiókvezetője. Két gyermekük van, lányuk 10, fiuk 7 éves. teszi a korszerű ügyintézést. Mindez illeszkedik abba a folya­matba, amely valamennyi gerjeni polgár számára esélyt kínál a vég­zetes lemaradás elkerülésére. ■ Kenessey Albert, a hajós Kenessey Albert 175 éve, 1828. február 4- én született Gerjen­ben. Jogi és bölcsé­szeti tanulmányainak befejeztével elvégezte a Fiumei Magyar Ki­rályi Tengerészeti Akadémiát. Tenge­részhadnagyi okleve­lének megszerzése után hadnagyi, majd alkapitányi minőség­ben hajózott, főleg az Adrián. Kos­suth Lajos a szabadságharc alatt a Mészáros hadigőzös parancsnoká­vá és sorhajóhadnaggyá nevezte ki. 1852-ben a Balatonon közleke­dő Kisfaludy gőzös kapitánya lett. Ezután az Első Dunagőzhajózási Társaság szolgálatába lépett, majd az újonnan felállított M. Kir. Vasúti és Hajózási Felügyelőség hajózási osztályának vezetőjévé nevezte ki a kormány. 1869-ben teremtet­te meg a hajózási is­kolát, az elsőt, amely rendszeres és az idő­szerű tudománynak megfelelő kiképzést biztosított a belha- józási tisztek részére. Ennek 1873-ig volt ta­nára és igazgatója. 1873-ban nevezték ki főfelügyelővé. Kenessey a fentie­ken kívül első művelője és megte­remtője a magyar hajózási szak- irodalomnak. Működését számos cikke bizonyítja, amely lapokban és folyóiratokban jelent meg. Önálló művei közül az első a Német-Magyar és Magyar-Német Hajózási műszótár (Pest 1865), amelyhez Arany János írt előszót. Kenessey Albert Brodban halt meg, 1879. július 15-én. 2000. szeptembere óta a gerjeni általá­nos iskola viseli a nevét. ■ Egy gerjeni Európa-bajnok Haaz Ferenc szívesen emlékszik a „boldog békeidőkre\ Haaz Ferenc, az 1984- ben ifi Európa-bajnoksá- got nyert magyar labda­rúgó válogatott tagja Gerjenből indult, ma a Fradi technikai vezetője. Haaz Ferenc azon sike­res emberek közé tarto­zik, akik soha nem felej­tik el, honnan indultak, és, hogy kik segítették őket pályájuk felíve- lődésében. És még azok közé is, akiknek nem szállt fejükbe a di­csőség, akik képesek természetes­nek, közvetlennek maradni, még ha eredményeik alapján meg is te­hetnék, hogy az átlagosnál jóval magasabbról tekintsenek szét ma­guk körül. Szóval Haaz Ferenc, az ifi Európa-bajnok focista, aki ját­szott a Ferencvárosban és az Új­pestben is, soha nem felejti el megemlítem, hogy Gerjen a szülő­faluja. A még ma is fiatal ember szívesen emlék­szik a „boldog béke­időkre”, amikor még nem volt rohanás, de volt vasárnaponként 2 forintos mozi, és volt a tanítás után a Gödrök világa a focival, ahol fa­lun belüli bajnokságok is zajlottak a sok tehetséges helybéli gyerek között. Az élet aztán úgy hozta, hogy a fővárosba került, ma is ott él, ráadásul nem is akármilyen munkakörben dolgozik: a legnép­szerűbb magyar labdarúgó csapat technikai vezetője, immár három éve. Ennek ellenére, ha csak tehe­ti, hazajön a faluba. Gyakran elő­fordul, hogy a szombati Fradi meccs után a vasárnap a gerjeni focipályán találja. Menyhalpörkölt, halászlé Gerjenben a Duna kö­zelsége miatt tájjellegű étel talán nem is lehet más, mint valamilyen halból készült eledel. Lacza József, a gerjeni komp „kormányosa” egy nyári és egy téli re­ceptet ismertetett. A „nyári” étel a halászlé, amely egy dunai településen legalább négy­öt féle, a folyóból származó halból készül, például mámából, kecse- géből, harcsából és pontyból. A megtisztított, felaprított, • besózott halat jó másfél órán át állni hagy­ják. Amikor a só jól átjárta, halki­logrammonként 8-10 deka hagy­mát feltesznek vízbe főni, mikor az megpuhult, belerakják a hal­szeleteket, a cseresznye­paprikát. A törött papri­ka a forrás után kerül a lébe. 20-25 perces forra­lás után fogyasztható az étel, Gerjenben ez álta­lában házitésztával együtt történik. Lacza József fontosnak tartja megjegyezni, hogy a jó halászlé­ben csak a só a bolti termék. Télen nyílik lehetőség egy nem minden­napi étel, a menyhal pörkölt fo­gyasztására, mivel ez' a halfaj csak télen fogható. Ez az étel is lé­nyegében ugyanúgy készül, mint egy szokványos pörkölt, a gaszt­ronómiai élmény a kitűnő húsmi­nőségű hal révén válik igazán kü­lönlegesség _________________■ Cs ak a só származik a boltból A TELEPÜLÉS GAZDÁI. Alsó sor, balról jobbra: Házi Józsefné, Taba Sándorné, Csík Csesznegi Andrea. Középső sor: Szabó Elemér, Máté Dénes, Genye Benő (alpolgármester). Molnár József (polgármester), Vass Ferenc, Vajda Benő.____-___________________________ Ká rolyné, Felső sor: SZÜRETI NAP. Látványos, a régi hagyományokat felelevenítő rendezvény Gerjenben a szüreti nap, amelyet 1991. óta minden évben szeptember harmadik szombatján rendeznek meg, Magó Zsuzsanna irányításával. A program gerjeni kézművesek kiállításával, kirakodó vásárral kezdődik, majd következik a - fiatalok által választott bírói és jegyzői pár vezetésével - a táncos zenés felvonulás a falu utcáin. Este a bálon folytatódik a jó hangulat, amit bizonyít az is, hogy hajnali ötkor úgy kell „elzavarni” a vendégeket._________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom