Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-10 / 58. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Március 10., hétfő Málta igent mondott az EU-ra La Valletta 52,7 százalékos többséggel igent mondott Málta az Európai Unióra. A szombaton megtartott, a kormányra nézve nem kötelező érvényű népszavazáson 270 ezer ember adta le voksát. A szavazatok 30 százalékának összeszámlálása alapján a belépést a szavazók 44,79 százaléka utasította el - jelentette a helyi közszolgálati televízió. A választási bizottság közlése szerint a népszavazáson 91 százalék volt a részvételi arány, a szavazásra jogosult 290 ezer emberből 270 ezer adta le voksát. A 316 négyzetkilométeres szigetországban 380 ezren élnek. Lawrence Gonzi miniszterelnök-helyettes már az előzetes eredmény ismeretében a kormányzó Nacionalista Párt (PN) televíziójában kijelentette: nagyon elégedett, nagy és történelmi jelentőségű győzelem ez az ország számára. A választók egyértelmű jelét adták, hogy a szigetMáltai öröm a szavazás eredményének kihirdetése után fotó: europress/epa ország népe akarja a csatlakozást nyilatkoztak, hogy túl korai lenne tartották meg elsőként a csatlako- - mondta. értékelni az eredményt. zásról szóló népszavazást. A tíz Az ellenzéki munkáspárt tiszt- Málta a tíz ország egyike, ame- ország idén április 16-án Athén- ségviselői - akik a belépést ellen- lyet az EU meghívott a 2004-es ban írja alá a csatlakozási szerzők táborába tartoznak - úgy belépésre, és a szigetországban ződést. ____________________mti Ir aki válság: telefonok vasárnapja Élesen bírálta az Irak ellen készülő amerikai háborút az Egyesült Államok volt elnöke, a Xobel-békedíjas Jimmy Carter. Egy ENSZ-felhatalmazás nélküli háború egyértelműen igazságtalan háború lenne, és „szinte példátlan” a civilizált államok történetében - írta a The New York Timesban közölt cikkében. Az Egyesült Államok külpolitikáját több mint kétszáz éven át a kiszámíthatóság jellemezte, és ez nagymértékben hozzájárult mai nagyságához; most azonban ez a visszájára fordult - állapította meg cikkében Carter, aki 1977 és 1981 között volt az USA elnöke. Szerinte Irak nem fenyegeti közvetlenül az Egyesült Államok biztonságát. Vasárnap telefonon értekezett az iraki válságról Csiang Cö-min (Jiang Zemin) kínai államfő Tony Blair brit kormányfővel. Az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek munkája rendben folyik, ezért a világnak az iraki válság megoldása és a háború elkerülése végett annyi időt kell hagyni a munka elvégzésére, ameny- nyi csak szükséges - fejtette ki a kínai államfő. Hangsúlyozta: katonai erővel nem lehet megoldani a világ problémáit; a háború senkinek nem válik előnyére. „Folytatni és erősíteni kell az ellenőrzést. Az ENSZ keretein belül el lehet érni, hogy politikai megoldás szülessen az iraki válságra” - mondta Csiang az AP szerint. A Biztonsági Tanácsban vétójoggal rendelkező Kína mindig ellenezte az Irak elleni katonai fellépést, különösen, ha az ENSZ arra nem ad felhatalmazást, és van még esély a politikai rendezésre. Gerhard Schröder német kancellár üdvözölte azt a francia javaslatot, hogy állam- és kormányfői szinten ejtsék meg a szavazást az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irakkal kapcsolatos újabb határozattervezetről. A kancellár telefonon tájékoztatta Jacques Chirac francia köztársasági elnököt. A javaslatot Dominique de Villepin francia külügyminiszter még pénteken terjesztette elő. „Amikor életről vagy halálról van szó, a döntést a legmagasabb szinten érdemes meghozni, egy háború nem csekélység” - közölték a francia államfői palotában. A javaslatot Colin Powell amerikai külügyminiszter rögvest elutasította, mondván, hogy már mindenki ismeri a másik véleményét, egy ilyen találkozó szükségtelen. Powell vasárnap az NBC televízióban megerősítette: Washington nem tervezi, hogy későbbre tolják az Iraknak szabott határidőt. Az ultimátum továbbra is március 17-hez kötődik, ha ez lejár, és Irak nem szerelte le tömegpusztító fegyvereit, a bagdadi rendszert meg kell változtatni - hangoztatta Powell. Háttér: ENSZ vagy USA? Korszakos döntés előtt áll a világ: az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy az Egyesült Államok garantálja-e a jövőben a világ biztonságát? Az ENSZ mellett szól, hogy demokratikus felépítésű közösség, nem tesz különbséget kis és nagy, szegény és gazdag ország között, mindannyiukra a „szuverén egyenlőség” elve érvényes. De az ENSZ mellett szól alapokmánya is, amely a tagok feladatául szabja a viszályok békés eszközökkel történő rendezését, hogy „a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe”. Eszerint a világszervezet tagállamainak tartózkodniuk kell az erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától, ami a másik állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányulna. Vagyis saját elhatározásából egyik tagállam sem indíthat „megelőző háborút” még akkor sem, ha ez a közösségre leselkedő veszélyeket lenne hivatott elhárítani. Jó ötven éve eredetileg az volt az elképzelés, hogy az ENSZ-nek lesz önálló hadserege, afféle világrendőrsége, amely szükségtelenné teszi majd a nemzetállamok haderejét. Csakhogy közbejött a hidegháború. Napjaink amerikai publicistái viszont úgy érvelnek, hogy „hiába akar jót a nemzetközi közösség, ha ezt nem tudja megtámogatni az ágyútüz erejével”. A latorállamokat, a terroristákat, diktátorokat legfeljebb atomfenyegetéssel lehet jobb belátásra bírni - vallja a Yale Egyetem tanára. Ruth Wedgewood szerint ezt csak olyan államok tehetik meg, amelyek rendelkeznek a szükséges katonai eszközökkel. Sokak számára egyértelmű, hogy ez csak az Egyesült Államok lehet. (toronyi) Gyémántvásár Az iraki elnök titokban Thaiföldre küldte udvari ékszerészét, azzal a feladattal, hogy jelentős összeget fektessen gyémántba - írta a The Sunday Times, amely szerint ez olyan találgatásokat indított útjára, hogy Szaddám Húszéin menekülésre készül, vagy legalább a családját próbálja kimenekíteni. A vezető vasárnapi londoni lap forrásai szerint Húszéin több millió dollárt fektetett gyémántokba. Szaddám Húszéin a világ egyik leggazdagabb embere; a Forbes magazin becslése szerint vagyona 2 milliárd dollár. BEBESSI KÁROLY Fidel, a diktátor Castro ismét nagyfőnök lett. Bejelentette, hogy élete végéig Kuba vezetője marad. A mai közfelfogás szerint diktátor, mint most Szaddám. A kubai válság - Hruscsov és Kennedy, no meg Castro igen aktív idejében - közvetlenül fenyegette Amerika biztonságát. Ebből is látszik: Castro sohasem volt akárki. A világot egy hajszál választotta el az atomháborútól. És most? Az első számú közellenség - Oszama bin Laden helyett (!) - Szaddám és Irak. A háborúval szemben áll Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és a világ fele: muzulmánok, keresztények - vallástól, hittől függetlenül. A fenyegető veszély gyakorlatilag hasonló a kubai válsághoz. Bush - soha semmiféle önvizsgálatot nem tartva - az egyébként jól nevelt és jól kézben tartott média szerint azt mondja, a terrorizmus az amerikai szabadság és jólét ellen irányul. Az igazi célpont tehát a liberalizmus és az azt megtestesítő hatalom. Bush militáns hangnemű beszédei rosszemlékű történelmi képeket idéznek, miközben a terrornak valamiféle egyetemes, ugyanakkor homályos és értelmetlen megtorlással, még keményebb terrorral akar véget vetni. A tornyokat leomlasztó, hajdan még csak a Vörös Brigádok által gyakorolt, általában vett terrornak sok oka van, lehet. Többségük ok-okozatszerű, mintha volna benne logika. A Bush-féle terrorral való terror elleni „védekezésben” azonban nyoma sincs logikának. Terror elképesztően sokféle van. Ide tartozhat a mai magyar szélsőjobb itt-ott felbukkanó „szellemi-erkölcsi” terrorja is. Ennek eseti megnyilvánulásaival találkozni, de szétlőtt felhőkarcolók, szétlőtt Pentagonok nincsenek. Eszemben sincs egy gyékényre kerülni a hazai szélsőjobb „nagy öregjével”, Pista bácsival, igazából nem is róla szól a történet. De visszatérve a világot félelemben tartó terrorra: időszerű volna már nemcsak erről, hanem ennek lehetséges kiváltó „okairól” is beszélni. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0090330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja; 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Az olvasó mondja EGY NEM TITKOS TITKOS - MÁRCIUS 1. ___________________ÁLLÁSPONT_____________________ Férf i: „Külföldiek tollából származtak a szigorúan betartandó előírások a Horn-kormány számára, ugyanez a helyzet a Medgyessy-kabinettel is.” HÁBORÚ ÉS BÉKE - MÁRCIUS 1. Nő: „A légifolyosó alatt lakunk, és rendszeresen halljuk éjszaka, ahogy jönnek-mennek a repülőgépek; az egész a negy- venes éveket juttatja az eszünkbe, és félünk.” Férfi: „Úgy látszik, csak az Egyesült Államok ismerte föl annak a veszélyét, hogy a rendelkezésre álló haditechnikával egy ország meg tudja semmisíteni a másikat. Európában hamis önhittség árad a politikusokból.” IDEGEN-BARÁT ÁLOM - MÁRCIUS 3. Férfi: „Nem tudom, mikor tett az angolszász politika akár egyetlen fűszálat is keresztbe. Amerika nem tagja az Európai Uniónak, nem is fog tenni semmit egy uniós tagországért.” GALAMBOK ÉS HÉJÁK - MÁRCIUS 4. Férfi: „Hová akarunk csatlakozni, Európához vagy Amerikához? Még benne sem ülünk a hajóban, máris kezdjük fúrni...” Nő: „Elítélem a háborús készülődést; ne lehessen egyik államnak se a másik belügyeibe beavatkozni!” HAMVAZÓSZERDA, NAGYBÖJT - MÁRCIUS 5. Férfi: „Ha a pápa a béke égi követe, akkor Bush a sátán földi helytartója. Háború lesz.” A VILÁG HÍREI Vízumkényszer Medgyessy Péter miniszterelnök szerint a magyar kormány mindent megtesz, hogy a Szerbia-Monte- negróval szemben bevezetendő vízumkényszer ne vesse vissza a két ország állampolgárainak kapcsolattartását, utazásait. Tervezik a hivatalosan utazók vízummentességét és a vízumdíjak mérséklését, mti Tiltakozók Szabadkán A szabadkai magyar főkonzulátus előtti téren 350- 400 fiatal tiltakozott a Medgyessy-kormány határon túü, magyarokkal kapcsolatos politikája ellen. Petícióban követelik, hogy a magyar kormány érvényesítse a kedvezménytörvényt, és olyan tervezetet terjesszen az Országgyűlés elé, amely alanyi jogon lehetővé teszi a magyar állampolgárságot, mti Külön utakon járnak A Romániai Magyar Demokrata Szövetség keretein kívül, Reform Mozgalom néven folytatja tevékenységét az eddig RMDSZ platformként működő Reform Tömörülés. Az új mozgalom elnökének Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselőjét, a feloszlatott Reform Tömörülés alelnökét választották meg. mti Pisztoly a repülőn Vizsgálat kezdődött a második legnagyobb brit repülőtéren, a Londontól délre fekvő Gatwicken, mert az egyik bulvárlap riportere senkitől sem zavartatva pisztoly- és géppisztolyutánzatokat csempészhetett fel egy repülőgép fedélzetére. Az újságíró akadálytalanul sétálgathatott gyanús csomagjaival a betonon, a repülőgépek között, mti Korea veszélyesebb A világ békéjét sokkal jobban veszélyezteti Észak- Korea, mint Irak - véli a Nemzetközi Atomenergiaügynökség főigazgatója. El-Baradei szerint mindkét esetben az atomfegyverek terjedése a veszély- forrás, de Észak-Koreában nem ellenőrzik magasan képzett szakemberek az új atomfegyverprogramot. MTI Magyar áldozat Meghalt egy magyar túracsoport tagja a szlovákiai Kis-Fátrában. A szakszerűen felszerelt, jól felkészült és edzett magyar turisták éjfélkor vágtak neki a hegyeknek, mert magasból szerették volna látni a napfelkeltét. A hatvankét éves magyar túrá- zóval vélhetően szívroham végzett, mti _____________■ SÚ LYOS BUSZBALESET. Nincs magyar áldozata annak a Dél-Csehországban történt autóbuszbalesetnek, amelyben tizenkilencen vesztették életüket. A buszon az osztrák Alpokból síkirándulásról hazatérő csehek utaztak, a tragédia oka egyelőre nem ismert. A halálos áldozatok között egy gyermek iS Van. FOTÓ: EUROPRESS/EPA * « * 4
