Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-08 / 33. szám
Tolnai Népújság 2003. Február 8., szombat. Hétvégi Magazin 9. OLDAL Új Duna-híd: minek nevezzenek? Csak az Úristen tudja, kiben mi lakozik Népszámlálás a vallási hovatartozásról Budapest - Szekszárd Térségi megegyezést javasol a közlekedési minisztérium illetékese a Tolna és Bács megyét összekötő, nyárra elkészülő új Dunaiadról. A névadás mindesetre nem sürgős, hiszen bár illik, de nem kötelező az átkelőnek a földrajzin túl külön „történelmi” nevet adni. Ahogy közeledik a leginkább szekszárdiként emlegetett híd építésének befejezése, úgy nő az elnevezésével kapcsolatban felmerült javaslatok száma. A névadók egyik csoportjába azok a híd környéki kisebb települések tartoznak, amelyek - bár nem feltétlenül ismerik el - lakóhelyük ismertségét szeretnék növelni azáltal, hogy részben, vagy egészben róluk neveztetnék el az átkelőt. (Annyiban feltétlenül igazuk van, hogy Szekszárd távolabb van a hídtól, mint Bogyiszló, Dusnok, vagy Fájsz.) A hídkeresztelők másik része jelképes, történelmi neveket javasol. Ebben a kategóriában a Bezerédj, a Sárköz, ületve állítólag a Szent László és az I. Béla király nevek rivalizálnak. Lányi Péter, a közlekedési minisztérium illetékes osztályvezetője érdeklődésünkre azt mondta: nincs játékszabály a hidak elnevezésére. Elvileg a területileg illetékes önkormányzatok tehetnének javaslatot a különböző minisztériumok képviselőiből álló ún. Földrajzinév Bizottságnak, (ez a grémium pedig a döntést hozó közlekedési minisztérium felső vezetésének), ám az sem teljesen tisztázott, hogy mely önkormányzatok a „területileg illetékesek”. Az osztályvezető szerint szorosan véve a Duna két partján a hídhoz legközelebb eső két település, ám tágabban értelmezve a két megye az illetékes. Arra a kérdésre, hogy érkezett-e már a minisztériumba hivatalos név-javaslat, Lányi Péter azt mondta: ő csak az ezzel kapcsolatos harcokról tud, de ha hivatalosan megkeresnék, azt javasolná, hogy a két megye egyezzen meg a nevet illetően. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nem muszáj külön elnevezést adni a műszaki körökben leggyakrabban szekszárdinak, olykor bogyiszlóinak nevezett hídnak. Mint mondta, a dunaföldvári híd átadásakor sem volt még „lejátszva” ez a kérdés. így elképzelhető, hogy konszenzus híján a hivatalos hordógurításnál még nem lesz felszerelve a névtábla a Szekszárd-Dusnok-Bogyiszló-Fajsz térségi hídon sem. (Ez utóbbi, kicsit terjedelmes, ám nagyon konszenzusos név a Népújság munkatársának szellemi terméke.) -s. „Hurokműtétek”, kiváló eredménnyel Dombóvár Három év alatt közel kilencven olyan műtétet végeztek a Városi Kórház urológiai osztályán, melyekkel az esetek 95 százalékában sikerült megszüntetni a nők akarattól független vizelet-elcsepegését. A kiváló eredményt hozó operációkat végző doktorcsoport irányítója, dr. Fél Pál érdeklődésünkre elmondta, hogy Magyarországon mintegy félmillió hölgy számára okoz gondot a gát izomzatának elgyengülése következtében jelentkező vize- let-elcsepegés. Közülük azonban csak nagyon kevesen keresik fel az urológusokat. Rengetegen vannak olyanok, akik hosszú időn keresztül inkább a számos kellemetlenséget okozó betétet használják ahelyett, hogy kezeltetnék magukat. Az osztályvezető főorvos kiemelte, hogy az utóbbi időben végzett hatékony felvilágosító munkájuknak köszönhetően egyre nő azoknak a száma, akik bizalommal fordulnak hozzájuk problémájuk megoldása érdekében. Az alapos kivizsgáláson átesett betegek szinte mindegyike vállalja a mindössze 1-2 napos kórházi tartózkodást igénylő beavatkozást. Az altatás nélküli - átlagosan 20 percig tartó - „hurokműtét” során speciális gerinc-érzéstelenítést alkalmaznak azért, hogy a páciens fájdalmat ne érezzen, de a hasizmait mozgatni tudja a húgycső felemelésére és ezáltal átmérőjének szűkítésére szolgáló szövetbarát szalag feszességének helyes beállítása érdekében.- Az operáción átesett és annak köszönhetően jelentős életminőség-javulásról beszámoló betegek sorsát továbbkövetjük, mert kíváncsiak vagyunk a hazánkban egyelőre csak néhány klinikán és kórházban alkalmazott beavatkozás eredményének tartósságára. Arra kérjük ezért a hölgyeket, hogy rendszeresen keressenek fel bennünket az ellenőrzés érdekében. Osztályunk minden tekintetben felkészült arra, hogy az évi 40-50 műtétnél jóval többet végezzen el - zárta tájékoztatóját dr. Fél Pál. - grA vallás kérdése a hivatalos magyar népszámlálások történetének kezdetétől 1949-ig folyamatosan szerepelt a népszámlálási kérdőíveken, aztán egyik pillanatról a másikra eltűnt. Több mint fél évszázadnak kellett eltelnie és a rendszerváltásnak bekövetkeznie ahhoz, hogy a 2001. évi népszámlálás kérdőívein ismét legyenek a vallási hovatartozást tudakoló kérdések. A 2001. februári népszámlálás során a Tolna megyében élő közel 250 ezer ember 93 százaléka adott érdemi választ a valláshoz tartozást tudakoló kérdésre attól függetlenül, hogy lehetőség volt „a nem kíván válaszolni” felelet adására is. A válaszolók 87 százaléka jelölt meg valamilyen egyházat, felekezetet, amelyikhez tartozónak érzi magát. Magyarországon 136 vallás, felekezet van bejegyezve, a Tolnában élő, magát egyházhoz, felekezetekhez tartozónak valló lakosság 99 százaléka négy vallási közösséghez - katolikus, református, evangélikus, többi protestáns egyház - tartozik. Mint arra előre számítani lehetett, megyénkben a népesség nagy többsége - 65 százaléka, a vallást megjelölők 81 százaléka - a katolikus egyházhoz tartozik. A második helyen a református vallásúak állnak majdnem 11 százalékkal, a harmadikon az evangélikusok 3,8 százalékkal, míg a negyedik helyre került a többi protestáns egyház - metodista, baptista, pünkösdista, stb. - ők a Tolna megyei lakosság 0,5 százalékát teszik ki. A többi keresztény vallás 0,2 százalékot tudhat a magáénak, az izraelita vallást megjelölők száma - 58 fő - százalékban nem kimutatható. A legtöbb római katolikus Tamásiban és Dombóvár térségében él, a legkevesebb Paks körzetében. Ugyanakkor a reformátusok és evangélikusok aránya az atomvárosban a legmagasabb.- A katolikus egyháznak nem okoztak meglepetést a népszámlálási adatok, eddig is tudtuk, hogy egyházmegyénkben mennyi hívőnk van, a mi adataink nagyjából megegyeznek a Statisztikai Hivatal számaival - mondta Mayer Mihály pécsi megyéspüspök megkeresésünkre. A püspök úr szerint az utóbbi években vallásos fellendülés főképp az értelmiség körében, városokban, nagyobb településeken tapasztalható, ami elsősorban lelkisé- gi mozgalmakban nyilvánul meg és az életszemlélet váltásban, több gyermek vállalásában. A katolikus egyházi mozgalmak, a házas hétvégék, karizmatikus közösségek, ifjúsági csoportok is népszerűek, hitüket megerősítendő egyre többen látogatják a rendezvényeket.- Reálisak a KSH számai, megegyeznek az általunk becsült adatokkal - mondta Kmhling Dániel, a Tolna- Baranya Evangélikus egyházmegye esperese, hozzátéve, hogy a hit nem politika függő és az emberek merik vállalni vallási hová tartozásukat. A rendszerváltás után voltak felnőtt A bátaiak többsége katolikus TOLNA MEGYÉBEN (2001. FEBRUÁR 1.) Megnevezés Katolikus együtt Fő % 161 498 64,7 ebből: római katolikus görög katolikus 160 853 64,4 643 0,3 Ortodox Református Evangélikus Többi protestáns 97 0,0 27 238 9 583 10,9 3,8 1 203 0,5 Többi keresztény 475 0,2 izraelita Egyéb vallások 58 249 0,0 0,1 Egyházhoz, felekezethez tartozik Egyházhoz, felekezethez nem tartozik Nem kivánt válaszolni Ismeretlen Összesen 200 401 30 689 80.3 12.3 17 142 1 451 6,9 0,6 249 683 100,0 Forrás: KSH T. m.-i Igazgatósága Kereszieiesex, ae ezek mára megszűntek, mivel az evangélikus egyháznak sikerült a konfirmáció előtti teljes korosztályt élérnie.- Tolna megyében kétségkívül több izraelita van 58-nál, de a történelmi háttér miatt még ma is félelem él az emberekben a regisztráció miatt. Nyilvánvaló, hogy Budapesten, ahol a magyarországi zsidók 80-90 százaléka él, nyu- godtabban vallja meg vallási hovatartozását valaki, mint egy kis településen - muta.- tott rá a számok mögötti valóságra Mayer Rezső, a szekszárdi izraelita hitközség vezetője. Egyébként a Tolna megyében élő, vallásukat gyakorolni kívánó izraeliták nincsenek könnyű helyzetben, mivel a legközelebbi zsinagóga és rabbi Pécsett van.- A mi nyilvántartásunk szerint jóval több a reformátusok száma az egyházmegyében 27 ezernél, a tíz évvel ezelőtt végzett felmérésünk adatai 50 ezer reformátust regisztráltak. A mindennapi élet gyakorlata azt mutatja, hogy azok között is sok protestáns van, akik azt nyilatkozták, hogy nem tartoznak sehová. El kell még tel- lakozik - summázta véleményét nie egy kis időnek ahhoz, hogy pontos Szemerei László, a Tolnai Református számokat lehessen tudni, mert ma Egyházmegye esperese. csak az Úristen tudja, hogy kiben mi _____________________f. kováts éva Ne m múzeum, élettel teli ház A Bátaszéki Tájházban vacsorás rendezvényeket, előadásokat is tartanak A német, a székely és a felvidéki népcsoportok közös összefogásának köszönhetően két és fél évvel ezelőtt készült el Bátaszéken a tájház. A szakemberek szerint az egyik legszebben berendezett épület, ennek ellenére nem múzeumként, hanem élettel teli házként működik. Bátaszék A millennium évében készült el Bátaszéken a Tájház. Riglerné Stang Erika, a helyi művelődési ház vezetője elmondta, hogy már a '90-es években is felmerült az igény arra, hogy a település gazdag néprajzi kínálatát összegyűjtsék. Az anyagi fedezet azonban hiányzott, így a tervből nem lett semmi. Az idő azonban sürgetett, hiszen az a nemzedék, amelyik ismerte azokat a verseket, dalokat, meséket, hagyományokat melyekkel erősen kötődtek az adott népcsoporthoz, egyre jobban elöregedett és a számuk évről évre fogyatkozott. Ráadásul a valamikori kitelepítettek a 70-es évek második felétől egyre gyakrabban látogattak haza és nosztalgiából kivitték Németországba a régi emlékeket. Jelentős változást hozott, hogy 2000-ben a Bátaszékiek Suttgarti Baráti Köre feloszlatta önmagát és addigi megtakarított pénzüket, 10 ezer német márkát odaajándékozták a bátaszékieknek, azzal a feltétellel, hogy tájházat alakítanak ki. Ebből az összegből és az ön- kormányzattól kapott kiegészítő támogatással vásárolták meg a település egyik leggazdagabb családjának sváb házát, a Szabadság utcában. Ezt követően a három népcsoport vezetőségét összehívták és a márciusban megvett épületet már a nyár közepén tájházként adták át. A népcsoportok tagjai - székely, német, felvidéki - társadalmi munkában vállalták a festést, mázolást. A tájház megnyitása óta egyetemisták, szakmai csoportok, iskolások látogatják a szépen berendezett szobákat. A Bátaszékiek Baráti Köre kezdeményezésére további fejlesztésekre került sor. Az idén készült el a volt présház helyén egy nagyobb A tájház székely szobája helyiség, mely alkalmas arra, hogy egy közösségi szobát, hozzá konyhát, mosdót alakítsanak ki. így alkalmassá vált az épület arra, hogy rendezvények helyszíne legyen. Decemberben elkészült a közösségi szoba fa berendezése, mely 50 ember elhelyezését tette lehetővé. Vacsorás rendezvényeket terveznek ide, ismeretterjesztő előadásokra, iskolásoknak tanóra megtartására máris alkalmas az épület. Januárban itt tartották a Bátaszéki Pedagógus Kórus éves közgyűlését. Bátaszék testvérvárosa, Besingheim 5 ezer márkát, illetve 900 ezer forintnak megfelelő eurót adott az épület további fejlesztésére. MAUTHNER r 1 Misére menvén
