Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-20 / 43. szám

SHI 2003- Február 20., csütörtök Mondom A Magamét RÁKOSI GUSZTÁV A népfőiskolák világa A részvételi arányokat aligha lehet - nem is érdemes - összevetni a manapság divatos valóságshow-k nézettségével. Tény, hogy a nép­főiskolák népszerűek és külön örvendetes, hogy ebben a mi me­gyénk az élen jár. Elég csak belepillantani programajánlónkba, szinte nincs nap, hogy ne szerepelne a kínálatban népfőiskola, szabadegyetem előadása. Rendre megtelnek a széksorok a kistele­püléseken, városokban érdeklődő hallgatókkal és az előadásokat mindig kérdések özöne zárja. A recept régi, több mint száz eszten­dős. A szervezők ott élnek, ahol a hallgatóság, tadják mi az ami érdekli az embereket, jó érzékkel választják ki a témákhoz az elő­adókat. Remek ötlet volt a középiskolások ifjú tudor programja, egyszerre felkészülést nyújtva a jövő nemzedékének, a tizenéve­seknek egy-egy kérdéskörben történő elmerülésre és előadói gya­korlat megszerzésére és a hallgatóságnak új ismeretek szerzésére, vagy tévhiteik eloszlatására. A választék bőséges, a kiskertektől a 2. magyar hadsereg pokoljátásáig ki-ki megtalálhatja a számára kedves témát. A gyakorlat bizonyítja, hogy nincs is olyan kérdés, amely ne tartana számot érdeklődésre, hiszen aki egyszer belekós­tolt az előadások ízébe, ott lesz a következőn is, bármiről is szól­jon az. A titok nyitja egyszerű, közérthetően, érdekesen kell beszél­ni, mint azt az idősebb és ifjabb tudorok teszik a népfőiskolákon. És van még valami, amitől népszerűek ezek a sorozatok: a valódi való világról szólnak.' Megkérdeztük olvasóinkat Miként fizeti ki fűtési számláját? Most nem panaszkodhatnak a távhő, avagy a gázszolgál­tatók: fogy az energia a hideg miatt. S pörögnek a mérőórák tárcsái. Sokan fognak szép pénzeket fizetni a fűtési számla kiegyenlítésekor, kérdés, hogy ezt miként bírja a pénztárca. Ez iránt érdeklődtünk az utcán a járókelőktől. Etetik a vadakat Gemencben Gemenc A rendkívüli hidegben, a nagy hó­ban nehezen talál természetes élelmet a vad, különösen vonat­kozik ez a néhány hete született vadmalacokra. Lőrinc Sándor fő­vadásztól megtudtuk, hogy ezek­ben a nehéz napokban különö­sen odafigyelnek etetésükre. Hat lovas szánnal hordják a kukoricát hetente háromszor a szórókra, az etetőhelyeket pedig feltöltötték friss lucemaszénával és szenáz- zsal. Mi Dömötör Tivadar foga- tossal ültünk bakra, hogy úttalan utakon, kidőlt fákat kerülgetve bejárjuk a gemenci erdő egy ré­szét. Könnyen tettük ezt, köszön­hetően a két kis fürge fjord „típu­sú” lónak: Lükének és Palinak. Az első úgynevezett néződom­bon hathetes vadmalacok vackol- ták be magukat az etető alatt a szénába, érkezésünkkor hamar odébbálltak, de ahogy a szán to­vábbhaladt, néhány perc múlva már ropogtatták a kukoricát a szórón. Másik helyen egy éhes őz várta már a fogatot. Nagy vadat, szarvasbikát egyet-kettőt láttunk, azok is félénken leskelődtek a sű­rűből. Bátortalanságukon nem le­het csodálkozni így a vadászsze­zon végén, hallhattak a télen már elég sok puskaropogást. Március­tól jobb idők köszöntenek rájuk. FOTÓ: COTTVALD KÁROLY Hanzi Györgyné, Paks: - Nehezen tudom fizetni, tíz éve élek egyedül, most negyvenezer forint nyugdíjból, ebből 7600 forint a fűtésdíj, 4000 a villany, 3200 a közös költség. Szívesen dolgoznék a nyugdíj mellett, de sajnos erre nincs lehetőség. Nagy Tibomé, Paks: - Nem könnyű beosztani a jövedelmemet, de a közüzemi számlák befizetése mindig az első, nem tudnám elviselni, hogy hátralékom legyen. Budainé Horváth Mária, Szekszárd: - Muszáj kifizetni, de csak úgy tudom, ha másvalamin megtakarítást érek el. Főként az élelmiszeren lehet spórolni, ezt is tesszük. Garai Béláné, Szekszárd: - Még nem tudom, mennyi lesz a szám­la, de biztos, hogy sok. Szerencsére nincs a családban munkanélküli, megoldjuk a befizetést, bár nem egyszerűen. Előző kérdésünk: Fellendül-e idén a mélyponton lévő ma­gyar gazdaság? Kiegyenlített volt az optimisták és a pesz- szimisták aránya, a szavazók 52,4 %-a voksolt igennel. MAI KÉRDÉSÜNK: Szokott-e Ön házalóktól vásárolni? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepulsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 A halakat megölheti a jég és a hó A horgászvizek sokmilliós értékű halállománya veszélyben van A szokatlanul hideg tél, a tartósan vastag hóval fedett jégta­karó oxigénhiányos állapotot idézhet elő a természetes vizek­ben, s ez veszélyeztetheti a tavak, holtágak halait. A horgász­egyesületek vagyonának nagy részét a kezelésükben lévő vi­zek halállománya teszi ki, így érthetően aggódnak a halak életéért. Az viszont csak az - egyelőre távolinak tűnő - olva­dás után derül ki, hogy a sokmilliós vagyon átvészelte-e a hi­deg hónapokat. Tolna megye A fény hiánya, a leve- gőtlenség, az oxigénhi­ány és a vastag iszapré­tegben zajló rothadás okozta kénhidrogén- felszabadulás megöl­heti a halakat, ettől félnek telente a tavak halgazdái. Most különö­sen nagy a veszély, hiszen az elő­rejelzések szerint március köze­pe előtt nem várható a természe­tes vizek kiolvadása. Van-e ok ag­godalomra? - kérdeztük Szegedi Lászlót, a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége ügyve­zető elnökét.- A sekély, iszapos medrű, kis víztömegű tavaknál valós a ve­szély, hiszen az idei télen a meg­szokottnál jóval hosszabb ideig voltak és vannak a levegőtől, fénytől elzárva a vizek. A megyei szövetség kezelésében lévő ta­vaknál, tehát Fadd-Domboriban, Keselyűsben és Szálkán nem hiszem, hogy baj le­het, hiszen itt megfelelő­en nagy a víztömeg a jég alatt. De Bonyhád- Paradicsompusztán, a kétyi horgásztónál, az ozorai Molnár-tónál, vagy például a tolnai holtágak esetében tényleg veszélyes lehet ez a szokatlanul hosszan tartó fe­dettség.- Hogyan lehet védekezni?- A veszélyeztetett tavakon fi­gyelőlékeket szoktak vágni. Ha vészesen csökken az oxigénszint a vízben, akkor a halak a lékek kö­ré gyülekeznek, ezzel a tógazda számára jelzik, hogy baj van. Ek­kor kell valamilyen formában az oxigénbevitelről gondoskodni. Ennek legegyszerűbb módja a lé­kelés. Nagy felületű, hosszúkás alakú lékeket kell vágni szélirány­ban, hogy a szél keltette hullám­zással hatékonyabb legyen az oxi­gén oldódása. A lékeket persze nap mint nap karban kell tartani, mert ebben a nagy hidegben újra és újra befagynak. Emellett feltű­nő módon jelölni kell a jégbe vá­gott nyílásokat, hiszen ez a kirán­dulók, korcsolyázók számára igen veszélyes lehet. Azt szoktuk még javasolni az egyesületeknek, hogy a helyi önkéntes tűzoltókkal vegyék fel a kapcsolatot, akik nagy teljesítményű szivattyúkkal rendelkeznek. Ezekkel megoldha­tó a víz átforgatása lékből lékbe úgy, hogy közben minél nagyobb felületen érintkezzen a levegővel.- Számíthat-e bárhonnan segít­ségre egy horgászegyesület, ha ko­moly halpusztulás következik be a kezelésében lévő vízben? Létezik-e például biztosítás vagy valamilyen közös segélyalap, amelyből meg­oldható a halállomány pótlása?- Ilyen jellegű biztosítás nincs, ezzel egyik biztosítótársaság sem foglalkozik. Közös segélyalap lét­rehozására már van kezdeménye­zés, az elképzelés szerint a nehéz helyzetbe került egyesület kamat­mentes hitelt kaphatna ebből az alapból. Az általános pénzszűke miatt ezt azonban még nem tud­tuk létrehozni. Pillanatnyilag te­hát intézményes segítség nem lé- tezik az ilyen helyzetekre. - árki ­Hírek FADD. Kővári László, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke tart előadást a mezőgazdaság európai uniós kilátásairól ma, csütörtökön 18 órától a faddi művelődési házban. Minden érdeklődőt várnak. SZEKSZÁRD. Egyházpoliti­kai, aktuálpolitikai kérésekről tart tájékoztatót dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a Magyar Kereszténydemok­rata Néppárt elnökhelyettese a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Szekszárdi Szer­vezet meghívására február 21- én, pénteken 17 órakor a bel­városi plébánia közösségi há­zában. A szervezők várnak minden érdeklődőt az elő­adásra. SZAKÁLY. Segítséget vár Szakály község önkormány­zata a rendkívüli időjárás, a 65-ös főút községen áthaladó szakaszának hó eltakarítási munkái miatt keletkezett rendkívüli kiadásainak meg­térítésére. Ennek érdekében pályázatot nyújtanak be a Te­rületfejlesztési Tanácshoz, Balogh Árpádné polgármester tájékoztatása szerint 1 millió forintot szeretnének kapni a BM vis maior keretéből. Aranyeső hullott a borosgazdára Ha kell, ritkítja is a fürtöket A minőség fontosabb a mennyiségnél, ritkítom is a fürtöket, hogy elérjem az optimális ízt és illatot - mondja Bacs Sándor. Helyesen teszi, mint az idei borbírálaton kiderült, valóságos aranyeső hullott vörösboraira, valamennyi a legmagasabb minősítést érdemelte ki. Madocsa Nekem a szőlő, a bor a hobbim, mások horgászattal, én ezzel a munkával pihenem ki magam - vallja a madocsai gazda, Bacs Sándor kedvteléséről. 1984-ben vette az első, ötszáz négyszögöles földterületet az Örsihegyen. Lepusztult állapotban volt - emlékszik ” kis is vágtam minden tőkét, új fajtákat telepítettem, Kékfrankost, Cabernet Franc-ot, később Cabernet Sauvignont, Zweigeltet és a feleségem ked­véért kevés fehérszőlőt. A terület is nőtt, megvásároltam a szom­szédos szőlőket, ma mintegy 1400 négyszögöl a birtok, ebből 400 gyümölcsös, francia barack, cseresznye, meggy. Mire termőre fordult az első telepítés, felépült a présház is. Édesapámnak volt egy kisebb szőlője, gyerekkoromban meg is tanultam az alapokat. Az új fajták azonban mást kívántak, a kezdetkor hárman-négyen voltunk, Árki Pista, Szabó János barátaimmal, akik váltottunk. Sokat kellett tanulni, olvastunk, a beszélgetések során figyeltünk egymásra és persze a szakem­berek kritikáira, tanácsaira. Sokat köszönhetek a tavaly sajnos elhunyt paksi Keller János bácsi­nak, a szőlőműveléstől a borkezelésig mindenben segített. Érdemes volt annak idején elkez­deni, ma már egyre többen vagyunk, akik azt vallják, a minőség a fontos. Ezért ha kell, ritkítom is a fürtöket, nem sajnálom, hiszen a minőségben visszafizeti. Nincs jobb érzés, mint a barátaimmal, kis talpas poharakkal lemenni a pincébe, ott kóstolgatni, beszélgetni a borokról. Nem a mennyiség számít, 6-800 liter vörösborom van évente, mellette kétszáz fehér. A borversenyen elért ered­ményeimre büszke vagyok, hogy­ne lennék, öt vörösbort neveztem, mind aranyat nyert. Névjegy .Bacs Sán­dor Madocsán született 1954. de­cember 18-án Végzettsége csőszerelő, 1982. óta fegyveres biz­tonsági őr a paksi atom­erőműben Nős, három leánya vah, 22, 20 és 10 esztendősek Legfeljebb azt sajnálom, hogy a fiatalok között nemigen akad, aki szőlővel foglalkozna, bár bízom abban, hogy lesz aki átvegye az örökünket. RÁKOSI GUSZTÁV Alapítványi klubest Hosszú, lépés, váltás Jancsó Miklós filmrendező, Závada Pál író, Nagy Natália színésznő lesz a Beszélő című folyóirat és a Friedrich Naumann Alapítvány szek­szárdi klubestjének a vendé­ge. Házigazda Kocsis Imre Antal polgármester. Szekszárd A Beszélő és a Friedrich Naumann Alapítvány szekszárdi klubestjének programjában Závada Pál felolvas, Jancsó Mik­lós részleteket vetít filmjeiből, Nagy Natália pedig énekel. A ren­dezvény február 25-én, kedden este 6 órakor kezdődik a szek­szárdi Német Színházban. Az est címe és mottója a Hosszú - lépés - váltás. Kötetlen beszélgetést terveznek a rendezők 1990-ről, az első szabad választás évéről, és az azt követő változásokról. A házigazda Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere. A folyóirat „Beszélő évek” q. sorozata, amelyet Esterházy Pé­ter a „kényelmetlen közelmúlt” nélkülözhetetlen kézikönyvének nevezett, pontosan, szinte napra követte, mi történt az „országosj politikában. A szekszárdi esten a házigazi da arról kérdezi vendégeit, mii lyen volt ez a „nagy” történelmi év személyes, hétköznapi élettör­ténetükben, s mi történt velülj azóta. A vendégek persze vissza! kérdeznek, hiszen Kocsis Imre Antal számára is vízválasztó volt 1990: ekkor lett Szekszárd pol­gármestere, s irányítja a várost azóta is - immár 13. éve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom