Tolnai Népújság, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-03 / 28. szám
HI 2003. Február 3., hétfő AZ EU-CSATLAKOZÁS TÁMOGATOTTSÁGA A JELÖLT ORSZÁGOKBAN (2002 március-június között végzett, közvéleménykutatások szerint) igen (%) , nem (%) Bulgária "66 1« 1 1 4Z Észtország 1/ .............................. 54 3 8................... Le ngyelország 25 66 42 Lettország 38 — .. ” .......... '*....■*;*'“ RS Litván ia Magyarország Málta Szlovákia Szlovénia n..............za ....10 ............ ........................zzzzzzzzzzzsi 29......... ... ... : '' : 69 24 zzzzzzzz ..■; ■...z................ 55 27 F orrás: www.europa eu int 20 40 60% Természetesen játék is! Most induló uniós sorozatunkban természetesen a játék is helyet kap. Minden uniós oldalon 5-5 kérdést, kérdésenként 3-3 lehetséges választ találnak. Aki szeret játszani, próbára tenni tudását, és mellesleg játékos formában bővíteni ismereteit az EU-ról, az játsszon velünk. A kérdése- ket-válaszokat az interneten is megtalálják ( www.tolnainepujsag.hu ), megfejtéseket e-mailben is küldhetnek ( arkia@axels.hu ). Minden hónap elején az előző hónapban legtöbb helyes választ beküldők közül hármat ajándékkal jutalmazunk. Jó játékot kívánunk! 1. Mi a Phare? a.) segélyprogram a kelet-európai gazdasági szerkezetváltás támogatására b. ) kelet-európai magánvállalkozásokat támogató program c. ) kelet-európai gazdasági reformfolyamatot támogató segélyprogram. 2. Mit jelent a mezőgazdasági lefölözés? a. ) EU területére harmadik országból importált mezőgazdasági termékekre kivetett vámjellegű díj, ami az árszint-különbséget ellentételezi b. ) termelőket támogató árkiegészítés c. ) mezőgazdasági termelőket sújtó elvonás. 3. Hogyan nevezzük a mezőgazdasági politika reformját célzó tervet? a. ) McCartney terv b. ) Marshall terv c. ) Schuman terv 4. Minek a rövidítése a COPA? a. ) közös mezőgazdasági politika b. ) az EK mezőgazdasági szervezeteinek bizottsága c. ) az EGK mezőgazdasági együttműködési bizottsága 5. A SAPARD program melyik évtől támogatja a közép- és kelet-európai országok mezőgazdasági szerkezetátalakítását és a vidékfejlesztést? a.) 2002. . . 1QQn Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége D' „Z""' 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. c.) 2000. A borítékra Írják rá: EU-kvíz Pályázati Figyelő Ifjúság 2000-2006 nemzetközi együttműködés (csereprogramok, önkéntesség, közösségi kezdeményezés, fejlesztő projektek). Határidők: 2003. 04. 01., 2003. 06. 01., 2003. 09. 01., 2003. 11. 01. Diákújságírás, diákrádiózás (DUE). Határidő: 2003. 02. 15. Eszéírás (az európai integráció keresztény értékei). H.i: 2003.02.15. Elektronikus tartalom előállításának, felhasználásának és terjesztésének elősegítése. Határidő: 2003. 02.15. Vállalkozói készségfejlesztés a közép és felső fokú oktatásban (Phare). Határidő: 2003. 02. 17. Forrás és további információ: EIP, Szekszárd Az aktuális lista megtalálható a www.tolnamegve.hu honlapon. ■ ITTHON. E URÓPÁBAN Bor: nagyhatalmi törekvések Ha a kistermelők nem szövetkeznek, bezárul előttük az uniós piac Az ismert Tolna megyei agrármérnök, szőlész-borász szakember, az általa használt bortenger hasonlatnál maradva leszögezi: csak a mennyiséggel - nincs semmi keresnivalónk az EU- ban. Az olaszokkal, franciákkal és spanyolokkal, már csak a szőlőtermő terület nagysága miatt is, reménytelen ebben a mutatóban versenyezni. Nem maradhat más hátra, mint minőséget felmutatni. S mivel erre minden esélyünk meg is van, Módos Ernő úgy véli, az EU-ban igenis lehetünk nemcsak közép- de nagyhatalom is a bor terén. Mert bármennyire meglepő, több olyan különlegességgel, hunga- ricummal is rendelkezünk, melyekkel tőlünk nyugatra mások nem. Lehet említeni a tokajit - a A kitűnő magyar borászok körében végzett legfrissebb közvélemény-kutatásból kiderül, hogy ezek a szakemberek már gyermekkorukban is arról álmodtak, ha nagyok lesznek, Méltó Áron márkajelzéssel értékesítik finom boraikat. Bár mám már beletörődtek a Vesztergombi, Takler, Vida (etc.) nevek használatába, azért a gyerekkori álmaik még gyakran visz- szatémek. Az az igazság, hogy Méltó Áron sincs nagyon elragadtatva a jelenlegi helyzetétől. Egy dolognak viszont biztosan örül, mégpedig annak, hogy nem kell metszőollóját és lopóját vándortarisznyájába csomagolva messzi útra kelnie ahhoz, hogy „az EU-ba menjen”. Nem, M. Á. is helyben maradhat, így aztán szőlőjét továbbra is olyan talaj- és éghajlati adottságok között kényeztetheti, amit aztán ez a jó szívű növény - immár az EU-ban is - minden bizonnyal meg tud hálálni. Es ha már a jó minőségű alapanyag megterem, nem árt, ha M. Á. a (jövőben is) a minőségi borok előállításán fáradozik, tekintve, hogy a honi piacokat is hamarosan elárasztó, nyugat-európai „tömegborokkal" nemigen tud majd versenyre kelni. Félnie azért nem kell, a borkészítésről ő is tud legalábbis közel annyit, mint a nagy bortermelő nemzetek Marcello-i, Jean-jai, Pedro-i, ám ugyanez az összehasonlítás a mi Áronunk borászatának eszközellátottságára, illetve borainak marketingjére korántsem hozna ilyen eredményt. Méltó Áron, magára hagyva, központi segítség nélkül viszont ebben a dologban legfeljebb annyit tehet, hogy rendszeresen nyerő kombinációkat játszik meg az ötös lottón. Persze M. Á. mégiscsak inkább borászként akar érvényesülni, amihez éppen nedűinek egyedisége, mássága miatt lehet esélye a kibővült nemzetközi piacon, még kisebb mennyiségek esetén is, amelyeket viszont közvetlenül a saját, erre a célra kicsinosított és komfortosított pincéjéből lehet esélye eladni az érdeklődő (bor)tur- istáknak. Végezetül M. Á. is csak remélni tudja, hogy 2004-től a Magyarország sajátosságainak bemutatását célzó külföldi rendezvényeken már nem francia, spanyol, esetleg norvég, vagy dél-kelet togói borokat kínálnak majd, hanem mondjuk magyart. Akár Méltó Áron márkajelzésűi is. STEINBACH ZSOLT A BAKTÁBAN, SZEKSZÁRD LEGSZEBB RÉSZÉN VERT TANYÁT VIDA PÉTER BORÁSZ. Ott, ahol valamikor szőlővel volt tele a hegyoldal. Az ő boraiért szívesen eljönnek ide akár Franciaországból is. Azt mondja, a jövőnk a csatlakozás az unióhoz, a kulcsszavak a minőség és a szőlős gazdák szövetkezése, mi-gk 7. OLDAL Hírek Borászati szabályozás az unióban Az EU szőlészeti és borászaü jogszabálya egyrészt az áruk szabad mozgását, a fogyasztók eligazodását és a versenysemlegességet kívánja elősegíteni, másrészt a! piacszabályozási rendeletekkel a borpiaci egyensúly helyreállítását hivatottak megvalósítani. A szabályozásról és a legfontosabb EU harmonizációt megvalósító nemzeti jogszabályokról a Földművelésügyi Minisztérium honlapján http://www.fvm.hu/bor.pdf olt vashatnak részletesen. Mit tudnak a gazdák az unióról? Magyarországon a gazdálkodó^ majd' kétharmada úgy gondolja, hogy a csatlakozás személy szerint nagy mértékben hatással lesz a tevékenységére. 30 százalékuk szerint csak kis mértékben, minden huszadik gazda szerint pedig egyáltalán nem érinti őket a csatlakozás. A vizsgált napilapok közül leggyakrabban (közel 70 százalék) a megyei lapokat olvassák. Felmérik a felkészültséget A tagjelölt országok kis- és középvállalkozóinak csatlakozásra való felkészültségét mérő CAPE 2003 felmérés indul mától a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével. Az eredményt tavasszal a brüsszeli EU-intézményekkel is ismertetik. Hasznos könyvek A magyar borászat és az Európai Unió (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara). Kende-Szűcs: Az Európai Unió politikái (Osiris). (Mindkét kiadvány hozzáférhető az EIP szekszárdi irodájában.) Kérdezzen a zöld vonalon! Felhívjuk olvasóink figyelmet, hogy ingyenesen hívható zöld számunkon naponta 9-től 12 óráig várjuk az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdéseiket is. Ezekre a hétfőnként megjelenő uniós oldalainkon válaszolunk. ■ Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. __________________________Zöld Vonalon Kérdezték_________________________ Ős termelők, kvóták, mustfokok EIP: a tájékozódás kiinduló pontja Több mint két esztendővel ezelőtt, egészen pontosan 2000. július 14-én nyílt meg Szekszárdon, a megyei önkormányzat hivatalának első emeletén az Európai Információs Pont (EIP). A sorban ez volt a tizenhetedik ilyen jellegű intézmény: a Külügyminisztérium segítségével kiépített hálózat a közvélemény EU-s csatlakozásra való felkészítésében játszik komoly szerepet. Olvasóink közül többen is kérdezték: az uniós csatlakozást követően marad-e az őstermelői státusz?- Marad, de nem a jelenlegi formában - mondta dr. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. - Ez azt jelenti, hogy 3 éves átmeneti idő alatt azok az őstermelők kapják meg az állami támogatást, akik vállalják, hogy fokozatosan, a harmadik év végére eljutnak a piacon való érvényesülésig. Most automatikusan jár egy adott bevételig az adókedvezmény, de a csatlakozást követően nem tartható az őstermelői státusz, ami egyébként az unión belül ismeretlen fogalom. Többen arra voltak kíváncsiak, mennyiben változtatja majd meg a termelést az adott ágazatra biztosított kvóta?- A kvóták biztonságot adnak a termelőknek - mondta dr. Szanyi Tibor. - Azért jelentenek biztonságot, mert piaci krízis- helyzetben, az adott mennyiségre a termelő az intervenciós alapból megkapja a védőárat. Ez azt jelenti, hogy nem termelési, hanem támogatási kvóták lesznek hazánkban, vagyis annyit termelhet a gazdálkodó az adott terményből amennyit akar, ha el 'tudja adni, de támogatást csak a megszerzett kvótája után kaphat. Kivétel a tej, a dohány, a cukor, mert ha ezekben az ágazatokban többet termel a gazdálkodó, mint amire kvótája van, akkor büntetést kell fizetnie. A borászok közül sokan szeretnék tudni, hogy hazánk melyik bortermelői zónába került: a délibe vagy a közép-európaiba?- A C-l-B zónában leszünk, amelybe az olasz, a francia, a spanyol borászok vannak besorolva. Ez azt jelenti, hogy a hazai termelők is az említett borászokhoz hasonlóan kezelhetik a bort, savaz- hatnak, sav-tompíthatnak és 0,5 fokig cukorral javíthatják a mustot. A Tolna Megyei Önkormányzat, felismerve azt, hogy az Európai Unióhoz kapcsolódó integrációs folyamat előrehaladásával megnövekedett az EU-val és hazánk tagságával kapcsolatos információk iránti igény, az EIP általános céljaiként a következőket határozta meg: a megye lakosságának, valamint a megyei szervezeteknek a naprakész tájékoztatása az uniós tagság előnyeiről, követelményeiről, a csatlakozási folyamatról - egyebek mellett ez olvasható az EIP tevékenységét bemutató honlapon. Az Európai Információs Pont alapfeladatának tekinti a megye lakosságának csatlakozásra való felkészítését, ezzel összefüggésben a hiteles tájékoztatást - figyelembe véve szűkebb pátriánk sajátosságait - , annak érdekében, hogy az állampolgárok felkészülten, felelősségteljesen dönthessenek az uniót érintő kérdésekben. Ehhez az EIP, a közérdekű információk közvetítésén túl, többejk között pályázatfigyeléssel, pályázatok elkészítésében való segítség- nyújtással, tanácsadással, EU-s rendezvények, szakmai programok szervezésével, témába vágb vetélkedőkkel, dokumentumtárral, ingyenes kiadványokkal kíván hozzájárulni. Munkájában a szerveződés jelentős partnerekre támaszkodhat: közéjük tartozik a Külügyminisztérium EU-Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, az Európai Tájékoztatási Központ, a Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, az EU-országok magyar- országi képviseletei és az ITD Hungary. SZERI ÁRPÁD Kvóta: az a termékmennyiség, melyet a termelő az adottságainak (földterület nagysága, állatlétszám, stb.) megfelelően igényelhet a terméktanácsoktól. Intervenciós alap: Olyan pénzalap, melyet a termelők és az állam finanszíroz, árvédelemre jött létre. Túltermelés, piaci zavarok esetén a feleslegessé vált terményt az állam ebből a keretből felvásárolja. Az EIP munkatársai: Heilmann Józsefné osztályvezető, Dombai Szilvia és Tolnai Rita nemzetközi referensek, Antal Karolina előadó. Cím: Szekszárd, Szent István tér 11-13. Telefon: 74/510-295,505-642,505-647 Fax: 74/510-296. E-mail: eip@tolnamegye.hu ► I Borban fuldoklik az Európai Unió - bár a ha iálnem kellemesnek tűnhet, a hazai termelők mégis jobban teszik, ha nem sodortatják el magukat az árral. Annál is inkább, mert Mó dós Ernő szerint záros határidőn, két-három éven belül eldőlhet a megmaradás vagy elme franciák és a spanyolok már tudnak valamit, hiszen ezen a sodorvonalon nálunk ők a legjelentősebb beruházók. S az sem véletlen, hogy az olaszok és a németek is megjelentek éppen a tolnai, szekszárdi borvidéken: erre példa a mőcsényi zöldmezős beruházás és a szekszárdi Mezőgaz- lasági Rt.-be való invesztálás. Mindkét cég mmoly, a csúcskategóriába tartozó tételekkel van folyamatosan jelen a mégoly szigorú mips piacon. Ám mihez kezdjen a tőkével nem rendelkező kistermelő? Álljanak össze és tegyék neg azt, amit elődeik hetvenöt éve megtettek • hangzik Módos Ernő tanácsa. Ugyanis 928-ban az első hazai pinceszövetkezet éppen Szekszárdon alakult meg. Ha semmi mást nem cselekednek, csak - félretéve az ellentéteket - egy értékesítő típusú egyesülést hoznak létre, már az jelentős előrelépés lenne. Ám ha egyedül kezdenek el játszani a pályán, nem kétséges a súlyos vereség. Akkor pedig a jövőben, az EU-ba irányuló borkivitel helyett gyepet nyírhatunk, illetve bukfencet vethetünk a tőkék helyén... SZERI ÁRPÁD EUforisztikus jövőképek Méltó Áron. borász
