Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-21 / 17. szám

10. OLDAL BEMUTATKOZIK A P T E ÁLTALA NOS 0 RVOSTUDOMÁNYI KARA 2003. Január 21., kedd Kari történelem Pécs az Erzsébet Tudományegyetemen belül 1923-tól büszkélkedhetett orvosi karral. Az 1918-ban, még Pozsonyban alakult orvosi karunk olyan professzorokat tudott felvonultatni, mintHerczog Ferenc bel­gyógyász (a későbbi akadémikus), Bakay Lajos sebész, Berde és Melczer, Császár és Duzár, Entz és Fenyvessy, Mansfeld és Neuber, Scipiades és Zechmeister professzo­rok, vagy mint Imre József szemész- és Heim Pál gyermekgyógyász professzor. 1940 őszén elvesztettük bölcsészeti karunkat, 1950-ben leválasztották a hittu­dományi fakultást, végül 1951. február elsejétől önálló egyetemmé vált a mara­dék két kar. A gazdasági és politika helyzet - és minden egyéb nehézség - ellenére az 1951-ben önállóvá vált orvosegyetem tanári kara - a Szentágothai, Kömyey, Ernst, KerpekFronius, Donhoffer, Méhes, Kudász, Cholnoky, Romhányi, Lissák és mások alkotta tudósgárdája - az 1950-et követő negyedszázadban minden­ben méltó folytatója lett a korábbi évek nagy személyiségei hagyományainak. Az 1960/70-es évek az orvosegyetem nagy építkezéseinek, felújításainak évtize­dei, amik tehetővé tették 1973-ban a fogorvosképzés megindítását, majd 1984- ben beindult az ún. angol program; 1990-ben egyetemünk de facto kétkarú in­tézménnyé vált az egészségügyi főiskolai képzéssel. 2000 őszén pedig kezdődött a gyógyszetészképzés. A jelenleg az egykori POTE a 9 karú Pécsi Tudományegyetem tagja, rektora dr. Tóth József, a kar dékánja dr. Lénáid László. Dékáni köszöntő A Pécsi Tudományegyetem Általá­nos Orvostudományi Karára a 2003/04-es tanévre is a korábbi gya­korlatnak megfelelően az államilag finanszírozott képzésre kb. 150 hall­gatót tudunk felvenni az általános orvos szakra, 20-25 főt a fogorvos­képzésre és 30 főt a gyógyszerész­képzésre. Ezenfelül mind a három szakon vannak még fizetős helyek, ide azok jelentkezhetnek, akik a fel­vételi ponthatár legalább 90%-át ér­ték el. Aki az egyetemi polgár, aki a fa­kultás fala közé bekerül, kemény tanulással, de ugyanakkor kellemes diákélettel együtt járó évek elé néz. Az I-II. évfolyam alapozó tárgyai (biológia, biofizika, élettan, anató­mia stb.) nehezek, bizonyos fokig rostát is jelentenek, elvégre csak ezek ismeretében lehet nekivágni a pre-klinikai, majd IV-V-VI. éven a klinikai tárgyaknak. De ami az első éven a legfontosabb: egyetemista­ként egy új életmód veszi kezdetét a fiatalok életé­ben, amit kicsit patetikusan a felnőttkornak is nevezhetünk. Sokan elkerül­nek a szülői ház­tól, fel kell építe­ni a saját életü­ket, és bele kell jönniük előbb az új tanulási, majd vizsgázási fo­lyamatokba. Ehhez erős motiváció szükséges, szorgalom, folyamatos tanulás. Ami nagyon fontos, hogy az orvosképzésben legalább olyan hangsúlyos a gyakorlat, mint a lexi­kális tudás. De a kezdetek kezdetén Or. Lénard László ez utóbbira mégis nagy hangsúlyt kell fektetni, már csak azért is, hogy a leendő orvoskollégák tudjanak egymással a szakmáról beszélgetni. Ezért tanulásban is arra kell töre­kedni, hogy nagy összefüggéseket ugyanúgy lássa a hallgató, mint a részleteket. Nem szabad elveszni a magolós, tételszerű tanulásban. Bi­zonyára segíti majd az új diákgene­rációk életét az idei tanévtől az or­voskaron is bevezetendő kreditala- pú oktatás, ami a korábbi sziszté­mához képest egyszerre ad na­gyobb felelősséget és önállóságot is. Mert amúgy az orvoskaron a hallgatókra váró 6 év nagyon szép és tartalmas lehet: tudást kapnak, egy komoly és felelősségteljes szak­mát, bizonyára sok barátot és Pécs­ben egy gyönyörű várost. Dr. Lénárd László dékán Most jó lenni medikusnak... Aki ősztől a Pécsi Tudomány­egyetem Orvostudományi Ka­rára fog járni, két dologban lehet biztos: teljes jogú egye­temi polgár lesz belőle, és so­kat, sokat, sokat kell majd ta­nulnia. De azt is tudnia kell, sosem lesz egyedül, garantált a jó társaság, és mindig akad­nak segítői. Strassz András, a Hallgatói Önkor­mányzat elnöke immár hatodéves­ként a következőképp emlékszik vissza a kezdetekre:- Elsősként az a legfontosabb, hogy sikerüljön beilleszkedni az egyetemi rendszerbe. Szerintem az első két évre szükség van, hogy az ember mindent meg­szokjon, megtanuljon tanulni, úgy, ahogy itt kell, és viszonyla­gos rutinnal tudjon vizsgázni. Ez, az igazat megvallva, azért elég megfeszített tempót jelent. De azt kell látni emellett, hogy a 6 orvosis év rengeteg lehetőséget is kínál, el lehet mélyülni a tudo­mányos munkában (TDK), lehet dolgozni a későbbi pálya alapo­zásán. Erre jók az országos diák­köri konferenciák, a cseregya­korlatok és az Erasmus-program keretében soha nem látott tere van a külföldi ösztöndíjaknak. Más kérdés, hogy az egyetem vé­ge felé mindenkinek nagy fejtö­rést jelent az állásszerzés. Azzal tisztában kell lenni, hogy Pé­csett, az egyetem közelében ez felettébb nehéz, s ha sikerül is, lehet, hogy a medikusból nem olyan orvos lesz, amilyen épp lenni szeretne, hanem amilyen állás akad. De ez még a jövő, egyelőre az a fontosabb, vajon mire számít­hatnak az orvosisok, ha a közös­ségi életről van szó? Vas Bálint, az összegyetemi Hallgatói Ön- kormányzat alelnöke, és a B Kol­légium vezetője a következőkről számolt be:- A hallgatók 45%-a kollégiumi elhelyezéshez juthat, ami a havi 4500 forintos díjával ma a legol­csóbb szálláslehetőség Pécsett. De azok is, akiknek nem jutna kollégi­umi férőhely, rászorultságtól füg­gően kaphatnak lakhatási támoga­tást. És érdemes kollégistának len­ni, mert az szép dolog: az ember megtapasztalhatja saját toleranciá­ja határát, amit a többiek átá ta­pogat végig. Az is biztos, hogy jegy­zete mindig van váakinek, vagy a felső szinten, vagy az ásón. Persze, nagy közös főzések, mulatósok is hozzátartoznak ehhez az élethez, úgyhogy amikor a vizsgaszünetben mindenki a szobájában tanul, egé­szen idegen lesz ez a táj... Az orvosisok - egy összetartó, az évfolyamból fakadó különbsé­geket nem érzékeltető, tevékeny csapat. Nagyon népszerű a gólya- bá, a Medikus Napok, ami sport- . és kultúrseregszemle, a kollégiu­mi Sonka Show és garden party, nem is beszélve a hagyományos abáigeti horgászversenyről, ami­nek csúcspontja Sétáló György professzor háászléje! És a végén, de nem utolsósorban maga a HŐK: a Szigeti úti irodán folyton nagy a forgáom, ami nem csoda, hiszen itt lehet áapvető szolgátatásokhoz és információk­hoz jutni - gyorsan, hatékonyan. Fogorvosképzés a Dunántúlon A Fogorvostudományi Szak a Dunántúl egyetlen fog­orvosképző helyén, Pécsett ebben az évben 30 éves. Az oktatási idő öt év. Az első két évben az orvostan­hallgatókhoz hasonló áapképzést kapnak a diákok az orvostudomány áaptantárgyából, hiszen diplomájuk­kal együtt fogorvos doktori címet is szereznek. Az első évtől kezdődően azonban a fogorvostudományi tan­tárgyak is megjelennek. A tantervben megfigyelhető a tárgyak egymásra épülő elhelyezése. A rágószerv ana­tómiai-fejlődés és szövettani ismereteire például kór­bonctani, majd bevezető ún. klinikum előtti módszer­tani tárgyak, és ezután szaktantárgyak építhetők ill. kapcsolhatók. A biofizikai-élettani tárgysor kórélettan­nal, gyógyszertannal és klinikai tárgyakkal folytatódik. Az utóbbi évek törekvése és változása abban foglalha­tó össze, hogy egyre több a gyakorlat az oktatásban, az elméleti és gyakorlati ismeretek összehangolt tanítása azért, hogy minél kisebb legyen a tanult elmélet és az alkalmazott gyakorlat között. Külö­nösen nagy hangsúlyt fektetünk a szájüreg egészségi állapotát megelő­ző és megtartó, valamint helyreállító eljárások oktatásának. A Fogászati és Szájsebészeti Klinikán, ahol az öt évfolyam összes óraszámainak kö­zel felét szervezzük, elsősorban a kiscsoportos oktatás lehetőségei adottak és az oktatók nemcsak be­mutató, hanem végrehajtandó gya­korlatokat vezetnek és ellenőriznek. Ebben a szervezeti rendszerben erő­sen javuló technikai-informatikai háttér segíti munkánkat. Erre annál is nagyobb szükség van, mert jelen­tősen felgyorsult fejlődést tapaszta­lunk az igénybe vehető biotechnoló­giai, műszaki eredmények a fogor­vostudomány területén való alkal­mazásában. Az oktatás módszertani elképzelésen keresztül szoros kapcso­latot alakítanak ki az oktatók az elméleti alapozó kép­zés és a klinikai oktatás között. A fog-, és szájbetegsé­gek megismerésének rendszerező leíró jellegén túl képzésünk fő erőssége a fogorvosi szék melletti, adott fogbetegre alkalmazott terápia oktatása. Azonban nemcsak elmondjuk, hanem a modem képalkotó mul­timédia eszközeivel közel hozzuk a hallgatókhoz pl. a terápiás módszer megvalósítását a legmagasabb minő­ségben. Ez jelentősen hozzájárni ahhoz, hogy a köny­vekből alkotott elképzelés mértéktartó élménnyé és tu­dássá alakuljon át. A fogorvosi diploma olyan ismere­tek alkalmazására hatalmazza fel az ifjú diplomást, amelyeket elsajátított és megfelelő jártasságot szerzett azokban egyetemi tanulmányai alatt. Ez nem kis fel­adat az egyetemi hallgatónak, de nem kevésbé az kez­detben a fogorvos doktornak sem. Az egyetem után in­duló szakorvosképzésben elmélyíthető és megerősít­hető a fogorvosi alapellátásban dolgozhatnak és telje­síthetik a szakvizsga-követelményeket a szakvizsga-je­löltek a klinikán. A klinikai oktatáshoz új rendszerben kapcsolódik a ráépített szakvizsgaképzés. Fogszabá­lyozás, fogágybetegség, szájsebészet és gyermekfogá­szati szakvizsgák épülnek a továbbképzésbe. Ezenkí­vül a folyamatos továbbképzésre vonatkozó törvény szerint tavaszi és őszi szemeszterekre osztva szerve­zünk a klinikánkon és a dél-dunántúli régióban tovább­képző tanfolyamokat a fogorvosi felkészültség szinten tartására és fejlesztésére. Mindhárom képzési időszak­ban lehetőséget adunk és erősen késztetjük hallgatóin- kat a tudományos ismeretek megszerzésére. ______■ BE KERÜLÉSI ESÉLYEK AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARRA B Ponthatár Felvettek állami önköltséges állami önköltséges E, Szak finanszírozású finanszírozású finanszírozású finanszírozású 1998 ÁOSZ in 100 146 4 FŐSZ 108 98 30 2 1999 AOSZ 108 98 152 5 FŐSZ 107 97 25 4 2000 AOSZ 110 99 150 11 FŐSZ 110 99 17 0 GYOSZ 93 84 30 3 2001 AOSZ 111 69 148 8 FŐSZ 112 92 19 3 GYOSZ 106 61 26 3 2002 AOSZ 105 91 152 9 FŐSZ 106 60 19 3 GYOSZ 85­31 1 ÁOSZ = Általános Orvostudományi Szak; FŐSZ - Fogorvostudományi Szak; GYOSZ - Gyógyszérésztudományi Szak_____________________________ Ősztől kreditrendszerű oktatás Egyre népszerűbb a gyógyszerészképzés A PTE ÁOK Gyógyszerésztu­dományi Szakán, mint a Du­nántúl egyetlen képzési he­lyén, 2000 szeptemberétől folyik gyógyszerészképzés. Mint dr. Perjési Pál, a Gyógyszertu­dományi Szak vezetője jelezte, a szakra jelentkezők száma évről év­re növekszik, jelezve a képzés irán­ti növekvő érdeklődést. A felvételi vizsga tantárgyai: biológia és kémia vagy fizika. A képzés 10 féléves, melyet követően a hallgatók állam­vizsgát tesznek és okleveles gyógy­szerészi diplomát kapnak. A kép­zés első fél évé­ben elsősorban a biológiai, a kémiai és a fizi­kai alapismere­tek elsajátítása acél. Harmadik évtől kezdődő­en ismerked­nek meg a hall­gatók a gyógy­szerészet szakmai tárgyaival, me­lyek között a Pécsett folyó képzés keretében kiemelt fontosságot kap­nak a gyógyszerhatástani és gyógy­szerészeti gazdaságtani ismeretek. A képzés 10. szemeszterében a hallgatók a diplomadolgozatukat készítik el és szakmai gyakorlaton vesznek részt. A végzett gyógyszerészek évek, >n óta több álláshely közül válogat- - hatnak. Legtöbben a gyógyszerel­látás valamelyik területén helyez­kednek el (pl. közforgalmi vagy kórházi gyógyszertárban), de le­hetőség nyílik többek között a gyógyszergyártás, gyógyszerku­tatás, gyógyszerismertetés, az ál­lamigazgatás területein történő el­helyezkedésre is. A tudományos munka iránt érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik tudomá­nyos fokozat (PhD) megszerzésé­re is az orvostudományi karon működő gyógyszerészeti doktori iskola keretében. ■ A Tanulmányi Osztály tájékoztatója A Pécsi Tudományegyetem Or­vostudományi Karán 2003. január 28-án, kedd délután 14 órától nyílt napot tartanak a kar központi épü­letének (Pécs, Szigeti út 12.) IV. számú tantermében. Ami a felvé­teliket illeti, ezekre 2003. június 25-26-27-én, június 30-án, illetve július 1-jén kerül sor. ________■ Az oldal a PTE támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Méhes Károly ~,T 1 A 2003/04-es tanévtől felmenő rendszerben a PTE Orvostudo­mányi Karán is bevezetik a kreditrendszerű oktatást - azaz a most kezdő első évfolyam lesz az, amelyik már élhet az új típu­sú oktatás szabadságával. A részletekről dr. Csemns Valér ok­tatási dékánhelyettes beszélt.- Az orvosképzés hazánkban - a nemzetközi gyakorlattól elsza­kadva - meglehetősen merev rendszerű. Valamennyi hallgató számára azonos, homogén kép­zést jelentett, nem tudott teret engedni a saját érdeklődés érvé­nyesülésének. Arra sem nagyon adott módot, hogy egy félév ki­hagyása nélkül el lehessen men­ni külföldi tanulmányútra. Ez változik meg gyökeresen. A dolog lényege tömören: fél­évenként 30, azaz az általános orvos szakon összesen 360, a gyógyszerész- és fogorvoskép­zésen 300 kreditpontot kell ösz- szegyűjteni a majdani diplomá­hoz. Kereken 30 óra ér egy kre­ditpontot, amit a hallgató egye­temi és otthoni munkával gyűjt­het össze. A rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával a hallgató választja ki, hogy mely tantárgyakat veszi fel és mikor. Ha a felvett tantárgyból sikere­sen levizsgázik (legalább ket­test kap), megkapja a tantár­gyért járó (ösz- szes) kreditet. És ha össze­gyűlt a szüksé­ges számú kre­dit, kézhez kapja a diplo­máját. Persze, hogy ne fulladjon káoszba az ok­tatás, a rendszerbe két féket kel­lett beépíteni:- A felvehető tárgyak közül vannak olyanok, amelyeket minden hallgatónak meg kell ta­nulnia ahhoz, hogy orvos le­gyen - függetlenül attól, hogy sebész vagy pszichiáter lesz, mert ha nem tanul anatómiát, élettant, gyógyszertant, belgyó­gyászatot, akkor egyszerűen nem lesz belőle orvos. Ezeket a tárgyakat törzstantárgyaknak nevezzük és értük kötelezően kell megszerezni a kreditet. A másik fontos feltétel, a tantár­gyak logikai sorrendjének való megfelelés. Nem lehet megérte­ni például a pathológiát anató­mia, vagy a belgyógyászatot pa- thológiai nélkül. Ez a szempont a tantárgyak időbeli felvételét korlátozó, úgy nevezett előzetes követelményként jelenik meg. Mindezen korlátok ellenére a hallgatók szabadsága jócskán nőni fog. Hiszen kötelező tár­gyak (a kreditek 80%-a) mellett már variálhatnak a kötelezően választható tárgyak (a kredit 15%-a) terén, és teljesen maguk dönthetnek a szabadon választ­hatók ügyében (a kredit 5%-a). Az általános orvos szakon a hat év során a tárgyakat három tantárgycsoportba, úgynevezett modulokba osztják. Az I-II. év az alapozó modul, amikor azt tanulják meg a medikusok, milyen az emberi test felépítése és miképpen működik. Ebben az időszakban ismerkednek meg néhány, a további tanulás­hoz nélkülözhetetlen háttértu­dománnyal, mint a kémia, biofi­zika, biológia is. A III. évfolyam a pre-klinikai modul, a betegségek megisme­rése (patológia, mikrobiológia, gyógyszertan), majd következik a IV-VI. éven a klinikai modul, a konkrét betegségek felismeré­sének és gyógyításának megis­merésével (sebészet, belgyó­gyászat, gyermekgyógyászat stb.). A hallgató egy modulon belül már a kötelező tárgyak esetében is mozoghat - időben -, természetesen az előzetes kö­vetelmények rendszerének megfelelően. Ez teszi lehetővé, hogy például a hallgatók félév­veszteség nélkül időszakosan külföldi egyetemeken tanulhas­sanak.- Ami a hallgatói szabadság­nak a legsúlyosabb ára lesz, hogy ezentúl maguk szervezik meg a félévüket. Emiatt előfor­dulhat, hogy mind az 1200 diá­kunknak más lesz a tanrendje. Ez nem oldható meg kifinomult számítógépes rendszer nélkül, ami mindezt kezelni tudja. Ennek, a főleg az első évesek számára igen megterhelő mun­ka könnyítésére minden szak elkészít egy úgy nevezett minta- tantervet. Ez a hagyományos­hoz hasonló tanterv, ami tartal­mazza valamennyi kötelező tár­gyat és a választható tárgyaknak egy akkora hányadát, amik fel­vétele elegendő a diplomához. A kényelmesebb hallgatók e mankó segítségével is diplomát szerezhetnek, de kívánatos, hogy minél többen valóban ki­használják a kreditrendszer le­hetőségeit - mondta a dékánhe­lyettes. Még egy fontos momentum: a kreditrendszer voltaképp nem ismeri többé a bukást, az évis­métlést. Hiszen egyszerűen ar­ról van szó, hogy a sikertelen vizsga esetén a tárgyat a többi, új tárggyal együtt ismét fel lehet venni, vagy - nem kötelező tárgy esetén - mással helyettesí­teni. Elvileg a diplomához csak a szükséges kreditet kell össze­gyűjteni - nem számít, mennyi idő alatt. Természetesen az igen magas képzési költségek miatt ezt is célszerű keretek közé szo­rítani. Az alapelv az, hogy in­gyen, azaz az adófizetők pén­zén (jelenleg közel másfél mil­lió forint/hallgató/tanév) csak a diploma megszerzéséhez mini­málisan szükséges számú (10, illetve 12) félévet tanulhat a hallgató. Ha ezalatt nem szerez diplo­mát, azt követően fokozatosan emelkedő részt kell vállalnia a képzési költségeikből. Három plusz félév esetén a költségek töredékét kitevő (néhányszor tízezer forint) tandíjat, azt kö­vetően a teljes képzési költséget ki kell fizetnie. Fontos, hogy a félévekbe az esetlegesen koráb­ban más egyetemeken eltöltött félévek is beleszámítanak. A fel­ső határ orvostanhallgatók ese­tén 18 félév, melynél tovább hallgató nem folytathatja tanul­mányait, még önköltséges for­mában sem. De természetesen abban reménykedünk, hogy a jövendő elsősök közül ez senki­vel nem fordulhat elő! ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom