Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-10 / 8. szám

2003. Január 10., Péntek HAZAI 3. OLDAL T U K O R Jogvédelmi törvény Budapest Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt készül a parlament elé terjeszteni a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium esély­egyenlőségi főigazgatósága. A jogszabály elsősorban a nők, a romák és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét biztosítaná. A tervezetet nőképviseleti szerve­zetek véleményezték. A törvény célja, hogy megfo­galmazza azokat az alapesete­ket, amelyekben csorbulnak az egyes társadalmi csoportok jo­gai, valamint hogy megalapoz­za az országos esélyegyenlőségi programot. Ennek keretében tervezik az Egyenlő Bánásmód Bizottság felállítását, valamint egy országos hálózat kiépítését, amely helyi szinten kezelné a problémát. A program kezdete­ként a tárca még az év elején pályázatokat, konferenciákat hirdet meg, információs anya­gokat ad ki a témával kapcsolat­ban, valamint az idén megkez­dik a megfelelő szakemberek képzését. A tervek között szerepel még az úgynevezett nők háza létreho­zása is, amely civil szervezetek támogatását végezné szolgálta­tással, képzéssel és információát­adással, februárban pedig sor kerül a női polgármesterek talál­kozójára a Parlamentben. MTI/EUROPRESS Nincs gáz: van gaz Budapest ■ A hideg időjárás ellenére' is bizto­sított a gázellátás Magyarorszá­gon, és rendkívüli helyzet kivéte­lével nem is kell korlátozásra szá­mítani. Szemmelveisz Zoltán, a Mól földgáz üzletágának igazga­tója szerint ma várhatóan meg­dől a mindenkori legnagyobb na­pi fogyasztás, mivel a Mól szak­értői 84 millió köbméterrel szá­molnak. Az eddigi napi csúcs 82 millió köbméter volt. A 370 átadóállomást megtisztították a hótól, így az esetleges üzemzavar elhárítása is megtörténhet 2 órán belül. A Mól tartósan nápi 85 millió köbméteres gázellátást tud bizto­sítani. Ezért a kiegyenlítő fo­gyasztókat - egyes erőműveket - már január 6-tól átállították tüze­lőolajra, és várhatóan péntektől három napig az időszakos - na­gyipari - fogyasztókat is felkérik, hogy a cseppfolyós tüzelőanya- got használják a gáz helyett, mti Leválasztott paragrafusok Budapest Várhatóan a kormány január 21 -ei ülésén dönt a szociális törvénycsomag további sorsá­ról, amelyet Mádl Ferenc köz- társasági elnök nem írt alá - tudta meg az Europress a Szo­ciális, Egészségügyi és Csa­ládügyi Minisztériumban. Az államfő december végén meg­fontolásra visszaküldte az Or­szággyűlésnek a szociális tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályt, mivel a bevezetendő változtatások megítélése szerinte hátrányosan érintheti azokat az állampolgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intéz­ményben kívánják igénybe venni. A kormánynak arról kell dön­tenie, hogy eredeti formában, vagy módosítva terjeszti ismét az Országgyűlés elé a tervezetet. Csehák Judit egészségügyi, szo­ciális és családügyi miniszter az egyházak képviselőivel próbálta tisztázni a módosító jogszabál­lyal kapcsolatos esetleges félreér­téseket. Az Europress értesülései szerint a szaktárca mindent meg­tesz azért, hogy a szociális jutta­tások bővítését és emelést - töb­bek között a „nagymamagyes” bevezetését - lehetőleg 2003. ja­nuár 1-jéig visszamenőleges ha­tállyal minél előbb elfogadja az Országgyűlés. A szociális tárca vezetői és a szocialista frakció egyaránt a tör­vénycsomag változatlan beter­jesztését támogatja. Ugyanakkor, lapunk értesülése szerint, ha nem sikerül megnyugtatóan tisz­tázni az egyházi szociális intéz­mények működtetésével kapcso­latos vitákat, akkor a kormány- koalíció sem zárkózik el attól, hogy a törvénycsomag kifogásolt részeiről külön választva, később döntsön az Országgyűlés. Harrach Péter, a Fidesz-MPP egészségügyi, szociális és család­ügyi kabinetjének vezetője sze­rint az ellenzék kitart módosító indítványai mellett. Szeretnék el­érni, hogy a szociális juttatások bővítéséről, illetve emeléséről szóló jogszabályokat külön sür­gősséggel fogadja el az Ország- gyűlés, hogy azok mielőbb a rá­szorultak javára váljanak. Ugyan­akkor az egyházakat érintő pasz- szusok esetén a döntés elhalasz­tását javasolják az alaposabb át­gondolás érdekében. Továbbra is azt kifogásolják, hogy a terve­zett, új szabályok jelentősen kor­látozza az egyházak szociális alapellátásban jelenleg érvénye­sülőjogait, a finanszírozás rend­jét. Úgy vélik, hogy a bevezeten­dő változtatások révén a telepü­lési önkormányzatok korlátoz­hatnák az egyházi intézmények alapítását, illetve működését. NÉMETH ZSUZSA Téli öröm a hirtelen jött szünidőben fotó: lehoczky péter Miniszterek és megoldások Az oktatási kormányzat a társadalmi elvárásokkal ellentétes intézkedéssorozata leépíti a köz- és felsőoktatásban az előző években elért eredményeket, elindítja az iskolaszerkezeti há­borút és több tízezer pedagógus állását veszélyezteti - állítják a Fidesz oktatáspolitikusai, Pokorni Zoltán, az Orbán-kor- mány volt oktatási minisztere és Sió László, a tárca volt politi­kai államtitkára. Szerintük a felsőoktatási hallgatói létszám csökkentését tervezi a tárca, lelassulnak a felsőoktatási beru­házások, nincs pénz a kollégiumi férőhelyek bővítésére, elha­lasztották a kétszintű érettségi bevezetését. Pokorni szerint a szabad demokrata szakminiszter vissza kívánja csempészni a korábban már elvetett 6+4+2-es iskolaszerkezetet, és több tíz­ezer pedagógus veszítheti el állását azzal, hogy az általános is­kolák 1-4. évfolyamában tilos lesz a szaktanárok foglalkozta­tása, ráadásul az 5-6. évfolyamokon a tanítási órák felét is a ta­nítóknak kell majd megtartaniuk. - Egy régi lemezt vett elő a Fidesz - reagált Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter bíráló szavaira a szakminiszter. Magyar Bálint állítja: a gyermekek érdekeit tartják szem előtt a közoktatási törvény módosításá­nál, mint ahogyan a jászladányi alapítványi iskola ügyében is. Szolnok- Pokorni Zoltán szerint felfordu­lást okoznak a közoktatási tör­vénytervezet módosításai, szá­mos pedagógus elvesztheti állá­sát. Mennyire felelnek meg a mó­dosítások a szülők elvárásainak?- A Fidesz 1996-1998 között is­kolabezárási hullámról, több tíz­ezer munkanélküli pedagógusról beszélt. Egyik jóslatuk sem vált valóra. A munkanélküli tanárok száma négyezer és hétezer között mozog. Ezt meghaladó munka- nélküliséggel nem számolunk, és a közoktatási törvény módosítása sem fog ilyet eredményezni. A közoktatáson belüli változások a gyermekek érdekeit szolgálják. Az iskolából kikerülő fiatalok 48 százaléka nem képes új ismerete­ket elsajátítani, nem tudnak a munkaerőpiac változásaihoz al­kalmazkodni, hátrányba kerül­nek. A tárca célja, hogy az Euró­pai Unió és a társadalom elvárá­saival összhangban használható tudást adjon és ne terhelje túl a gyermekeket; a közoktatás egy­másra épülő rendszerben mű­ködjön, az alapkészségek elsajá­títására - olvasásra, szövegértés­re, problémamegoldó gondolko­dásra - több idő jusson. Hogy a gyerekek megtanuljanak egy ide­gen nyelvet és elsajátítsák a digi­tális kultúrát. Egy decemberi fel­mérés alapján a szülők nyolcéves kort neveztek meg az idegen nyelv tanulásának kezdetéül és azt szeretnék, hogy gyermekeik már kilencévesen kezdjenek el megismerkedni a számítástechni­kával.- Mi a magyarázata annak, hogy ahány település, iskola volt, annyiféleképpen értelmezték a hószünetre tett javaslatát?- Kedden a havazás akkorra erősödött fel, amikor már az isko­lákban az oktatás befejeződött, így egy esetleges hószünetről csupán a médiumok segítségével értesíthettük a szülőket. A mi­nisztérium - az Országos Meteo­rológiai Szolgálattal történt egyeztetés után - hét megyében javasolta, hogy ne legyen tanítás. Jogi félreértelmezésre adott lehe­tőséget, hogy el­rendelést jelent- e a javaslat. A tárcánál meg­próbáltuk a fő­jegyzőket köz­vetlenül tájé­koztatni, né­hány megyében azonban ez már nem sikerült. A lényeg azonban az, hogy a szülők eldönthették, iskolába engedik-e gyermekeiket, szerdán pedig már az iskolák dönthették el, elren- delnek-e tanítási szünetet.- Megkerülhetetlen a kérdés: van-e előrelépés a jászladányi alapítványi iskola és a szaktárca közötti vitában; szeptemberben elindulhat-e az oktatás?- A jászladányi iskolaalapítás körül nem pusztán az a kérdés, amit az ügyészség is vizsgált, hogy az oktatási intézményt élet­re hívó alapítvány törvényesen jött-e létre. Az alapvető kérdés az, átadhatják-e az önkormány­zati iskola tulajdonrészét úgy, hogy azzal a gyerekek egy részét hátrányosabb helyzetbe hozzák. Jászladányon az alapítványi is­kolának úgy ruházták át az ön- kormányzati iskola egy részét, hogy az ott tanuló diákokat ki­zártak bizonyos oktatási lehető­ségekből. Az eredeti iskolameg­osztásnál az újonnan kialakított nyelvi és kémiai laboratórium az alapítványi iskolához tartozott, és azt többek nem használhat­ták. Ilyen döntést egyetlen ön- kormányzat sem hozhat törvé­nyesen. Ha idén ismét úgy akar­ják elindítani az alapítványi isko­lát, hogy azokat, akik oda nem kerülhetnek be, hátrányos hely­zetbe hozzák, akkor az ugyan­úgy törvénytelen lesz, mint ta­valy volt, és ismét nem lehet elin­dítani az oktatást. TELEKI JÓZSEF Fele sem támogatás Budapest Veszélybe kerülhet a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapít­vány (NGYIK) működése az in­tézménynek juttatott költség- vetési támogatás csökkenése miatt - állítja Gyürk András (Fidesz), a Fidelitas elnöke. Az alapítványnak a tavalyi összeg kevesebb mint felét különítet­ték el, 86 millió forintot. A Fidelitas szerint továbbra sincs válasz arra: mit tervez a közalapít­vánnyal az ifjúsági tárca; az idei - a 2002. évi összeg felénél is ki­sebb - költségvetés azonban elle­hetetleníti áz NGYIK működését. Gyürk András emlékeztetett arra: a 2003-as költségvetésben már eredetileg is a közalapítvány tava­lyi, 188 millió forintos támogatá­sánál kevesebbet - 166 millió fo­rintot - terveztek, ez azonban vé­gül kormánypárti képviselők mó­dosító javaslatára 86 millió forint­ra csökkent. Gyürk rámutatott; ebből az összegből az NGYIK nem tudja kifizetni a tavaly év végén elbírált pályázatán nyertes 200 program támogatását, ellehe­tetlenül a három telephellyel ren­delkező, fogyatékos fiatalok szak­képzését szolgáló iskola működé­se, és lepusztul a közalapítvány kezelésében még meglévő ifjúsági ingatlanvagyon. Hozzátette: a tá­mogatás összegéről, a közalapít­vány jövőjéről a szaktárca nem egyeztetett előzetesen sem a kurá­torokkal, sem a legnagyobb or­szágos ifjúsági szervezetekkel. A kuratórium elnökének és ci­vil delegáltjainak a szakminisz­terhez, illetve a kormányhoz és az Országgyűléshez december közepén intézett segélykérő leve­leire pedig a mai napig nem érke­zett válasz. A szaktárca ma rea­gál a sajtótájékoztatón elhang­zottakra. MTI/EUROPRESS A jövő ombudsmanja Budapest A jövő nemzedékek képviseletéért küzdő Védegylet fő törek­vése egy ombudsmani poszt létrehozása. Amíg a parlament nem fogalja el a törvényt, addig feladatait a Védegylet látja el civil szervezetként. mély tevékenységi köre ennél szélesebb volna, például a mű­emlékvédelmet, a jövő nemzedék léthez való jogának megőrzését is magában foglalva. A független biztost az Országgyűlés nevezné ki öt évre, minden adathoz hoz­záférhetne oly módon, hogy nem csak az állami, hanem a magán­szférából származó információk­hoz is hozzáférne és ebben sem az állami, sem az üzleti titokra való hivatkozás nem korlátozhat­ná. Bárki felkereshetné e szószó­lót, aki közvetlen döntési jogkör­rel nem rendelkezne, ám a prob­lémákra felhívhatná a nyilvános­ság, az Országgyűlés figyelmét. Majtényi László volt adatvé­delmi biztos is támogatja a javas­A Védegylet 2000 májusában kez­deményezte a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogállá­sáról szóló törvény megalkotását. E szószóló a döntéshozatali folya­matok során képviselhetné a dön­tésekből kizárt jövendő nemze­dékek érdekeit, ellenőrizve, hogy azok ne sérüljenek. A javaslatot valamennyi parlamenti párthoz eljuttatták, ám eddig csupán a környezetvédelmi bizottság tár­gyalta. Sólyom László, az Alkotmány- bíróság volt elnöke, a törvény- javaslat megalkotója szerint a köztudatban „környezetvédelmi” ombudsmannak nevezett sze­latot, tekintve, hogy korábbi fel­adatköréhez az információáram­lás szabadságának biztosítása is hozzá tartozott. Mint mondta, ma az információáramlás sza­badsága annyira keserves hely­zetben van, hogy jót tenne a Véd­egylet által szorgalmazott szó­szólói hivatal létrejötte. A társa­dalom és az állam között húzódó mély bizalmi válság az ilyen jel­legű kommunikáció javítását is szükségessé teszi. Illés Zoltán, a parlament kör­nyezetvédelmi bizottságának al- elnöke hangsúlyozta, hogy a java­solt törvény megalkotásához, két­harmados jogszabály lévén, a na­pi pártpolitikai vitákon felül kell emelkedni. Az új ombudsmani hivatal révén ugyanis olyan érté­ket vihet hazánk az Európai Unióba, amely ott egyelőre nem létezik. DÓCZY LÁSZLÓ Hírek VÁRNAK. A Fidesz közle­ményben ítélte el, hogy Keller László pénzt adott egy bírósá­gi perben mellette tanúskodó hungarista személynek. A szocialista politikus ötezer forintot adott egy magát hun­garistának valló férfinak, akit a Hajdú Demeter Dénes író és közte folyó perben tanúként idéztek be. Az elsőfokú ítélet szerint Keller László megsér­tette Hajdú Demeter Dénes személyiségi jogait, amikor valótlanul állította róla, hogy a hungarista mozgalom tagja. Keller nem nyilatkozott az ügyben „és hallgatása min­dennél beszédesebb” - fogal­maz a közlemény, mti BEIKTATJÁK. Erdő Péter érsek ünnepélyes beiktatása napján, szombaton a MÁV a szokásosnál több kocsival in­dít két személyvonatot az esz­tergomi vasútvonalon - közöl­te a vasúttársaság Közkapcso­lati Igazgatósága. Az ese­ményre utazók könnyebb el­jutása érdekében a Nyugati pályaudvarról 7 óra 40 perc­kor Esztergomba, illetve az Esztergomból 14 óra 55 perc­kor a fővárosba induló személyvonat 4-4 kocsival közlekedik majd. curopress ALAPOZNAK. A Magyar Honvédség nagy éve lesz az idei - mondta Juhász Ferenc. A honvédelmi miniszter sze­rint most alapozzák meg az önkéntes, profi hadseregre történő áttérést. A miniszter újévi köszöntőjében az év ki­emelt jelentőségű feladatai közé sorolta az afganisztáni magyar részvételt. Szólt arról is, hogy a NATO és az Euró­pai Unió jövőbeni bővítése je­lentős feladatokat ró a magyar biztonságpolitikára, mti ELINDULNAK. A Lungo Drom (LD) és partnerei, illet­ve a Demokratikus Roma Koa­líció (DRK) is győzelemre számít az Országos Cigány Önkormányzatot (OCÓ) meg­választó szombati elektori gyűlésen. Farkas Flórián, a LD elnöke szerint soha ilyen erős nem volt az általa veze­tett koalíció, amely ráadásul a függetlenek jelentős hánya­dának támogatását is élvezi. Horváth Aladár, a DRK elnök­jelöltje kedvező előjelként említette, hogy a fővárosi ci­gány önkormányzati választá­son a budapesti testület min­den helyét a DRK jelöltjei nyerték el. mti MŰKÖDTETIK. A Millenáris Kht. a jövőben is mindenkép­pen a kultúra színtere lesz - mondta Derdák András, a kht. művészeti igazgatója. Vélemé­nye szerint az idei 1 milliárd forintos költségvetés elegendő lesz a működtetésre, a progra­mok szervezésére, de az elő­ző évek gyakorlatánál szoro­sabb gazdálkodásra lesz szük­ség. Hozzátette: a kht. több nagyszabású bemutatóra ké­szül, amelyek fedezetét az év­közben megnyíló egyéb álla­mi forrásokból és szponzori támogatásokból kell előterem­teni. MTI MEGÁLLAPÍTANAK. Az egészségügyi intézmények fő problémája a műszerek el­avultsága - olvasható az Álla­mi Számvevőszék (ÁSZ) 28 kórház és klinika működésé­ről szóló jelentésében. Az ÁSZ szerint javult az ágyki­használtság, illetve az átlagos ápolási idő a vizsgált három év során. Problémát okoz azonban az alacsony bérszín­vonal és a magas fokú szak­mai követelmények közötti ellentét, valamint a műszerek­kel való kényszerű hiány- gazdálkodás. MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom