Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-09 / 7. szám

6. OLDAL 2003. Január 9., csütörtök MEGYEI TŰKOR Felvételi: nem nő a keretszám Legalább 72 pont kell az egyetemi-főiskolai bejutáshoz FONTOS DÁTUMOK A FELVÉTELIHEZ 2002. december: Megjelent a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 2003. január 15.: A korábbi években érettségizettek számára a keresztféléves képzések jelentkezési batárideje. 2003. március 1.: A felsőoktatási felvételi jelentkezési lapok végső beadási határideje 2003. április: Értesítés érkezik a jelentkezés nyilvántartásba vételéről 2003. május 19-20-21.: Közös érettségi-felvételi vizsgák időpontja 2003. június 26-30.: Egységes írásbeli vizsgák időpontja 2003. iúnius-iúiius: Szóbeli vizsgák időpontja az intézmények döntése alapján 2003. július 22.: Ponthatárok megállapítása az Oktatási Minisztériumban E 2003. augusztus 6.: A pótfelvételi jelentkezési határideje f A keresztféléves képzések januári jelent­kezési határidejével megkezdődik az idei felsőoktatási felvételi időszak. Az már el­dőlt, hogy idén nem emelkedik az állami­lag finanszírozott helyek száma, 46 ezer diák kezdheti meg a tanulmányait ilyen képzéseken. Továbbra is indíthatnak az intézmények költségtérítéses szakokat. A diákoknak jó tudni, hogy legalább 72 pont kell ahhoz, ha valaki egyetemista-fő­iskolás akar lenni. Pécs-Budapest A mennyiség helyett a minőségre helye­zi a hangsúlyt az oktatási tárca, legalábbis ezt jelzi az a két döntés, amely alapvetően meghatározza az idei felsőoktatási felvéte­liket. 2003-ban az elmúlt évek dinamikus növekedése után nem emelkedik tovább az államilag finanszírozott hallgatói létszám- keret, azaz ahogy tavaly, idén is 46 ezer tá­mogatott helyre juthatnak be a jelentke­zők. Természetesen ezen felül a diákok fel­vételizhetnek a költségtérítéses képzésekre is, itt azonban olykor százezres féléves tandíjat kell fizetniük. Tavaly összesen 165 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézmé­nyekbe, közülük több mint 10 ezren a Pé­csi Tudományegye­temet jelölték meg az első helyen. A ré­gió ' legnagyobb egyetemére ezen be­lül 5300-an nappali tagozatos képzésre próbáltak bejutni. Ami a minőségi „erősítést” jelzi: idén legalább 72 pontot kell elérnie annak, aki egyetemistának vagy főiskolásnak akarja magát vallani szeptembertől - füg­getlenül attól, hogy államilag finanszíro­zott vagy költségtérí­téses helyre jelentkezett. (Korábban első­sorban ez utóbbi képzéseknél fordultak elő alacsonyabb ponthatárok.) Továbbra is 120 pont szerezhető elvileg, a többletpontok nélkül. A hallgató-jelöltek pontszámait három módon számolhatják ki: a középiskolából hozott (tanulmányi és érettségi eredmények alapján számolt) pon­tok és a felvételin szerzett pontok összeadá­sával; a felvételi pontok kettőzésével; vagy ha az intézmény úgy dönt, a hozott pontok duplázásával. Fontos szabály viszont, hogy azt kell alkalmazni, amelyik a diák számára a legjobb. Emelkedett viszont a többletpontok felső korlátja: összesen 11 pluszpont szerezhető, a szakmai végzettségért, sportteljesítmé­nyért és nyelvvizsgáért adható ilyen többlet­érték. NYAKA SZ. A paksi atomerőműben dolgozó Wollner Pál több kiállítást ren­dezett már természetfotókból, ám - mivel az Atomerőmű című lap újságírójaként is tevékeny­kedik - sok érdekes emberrel ta­lálkozott, sok különleges pilla­natot megörökített. Az így ké­szült fotókból rendezett kiállí­tást Találkozások címmel a pak­si Városi Művelődési Központ Könyvtárának galériáján. A tár­laton országos hírű színészek, művészek, televíziós személyi­ségek mellett ismert paksi em­berekről készült képek látható- ak január végéig. ____________■ Méhészkedé s az Unióban Helyi és környékbeli méhészek vehetnek részt azon az ismeret- terjesztő előadáson, amit szom­bat délelőtt kilenc órától a dom­bóvári művelődési házban dr. Hegedűs Dénes, Bács-Kiskun megye főállatorvosa tart „Mé­hészkedés az Európai Unióban” címmel. Sütit újra Bálintnak hívják Elmaradnak a támogatók - A pécsi állatkert központi segítségben bízik Úgy tűnik, még két év haladé­kot kapnak az állatkertek ar­ra, hogy az előírásoknak meg­felelő állattartási feltételeket megteremtsék. Ha a határidőt nem hosszabbítanák meg, márciustól a pécsi zoo is be­zárhatna. A várható enged­mény ellenére néhány na­gyobb állatot már a budapesti áilatkertbe költöztettek. A működtetést is egyre keveseb­ben támogatják. PÉCS Két hónapjuk van az állatkertek­nek arra, hogy a ketreceket és ki­futókat az előírásoknak megfele­lően korszerűsítsék és bővítsék, a hatályos rendelkezés szerint a mulasztó zoo-kat a hatóságok akár be is zárathatják. A közel­múltban elkészült jogszabály­módosítási javaslat szerint azon­ban az ez év március végi határ­időt 2005-ig kitolnák, a tervezet­ről heteken belül szavaznak a honatyák. Pintér Tibor, a Mecseki Kultúrpark igazgatóhelyettese úgy tudja, a szükséges felújítások­hoz előreláthatólag több százmil­lió forintos központi forrást is el­különítenek. A megpályázható tá­mogatásokhoz a fenntartó önkor­mányzatoknak - úgy tűnik - mini­mális önrészt kell csak biztosíta­niuk. A pécsi állatkertnek mint­egy 250 millió forintra lenne szük­sége ahhoz, hogy az előírt bővíté­seket elvégezzék és a vízbázis szennyezését is megszüntessék. Pintér Tibor kiemelte, a várha­tó felújítások ellenére lesznek olyan veszélyes állatok, amelyek­nek a megfelelő életkörülménye­ket Pécsett nem, csak egy másik állatkertben tudják biztosítani. A farkasok és a hiénák például már el is kerültek Budapestre, helyet­tük kisebb testű állatok érkeznek majd tavasszal.- Hogy mely fajtáktól kell még megválnunk a jövőben, az a köz­ponti támogatások mértékétől függ, hisz ezek függvényében tudjuk az átalakításokat elvégez­ni - hangsúlyozta az igazgatóhe­lyettes. A zoo működési költségeihez korábban több cég is hozzájárult, ám a park bizonytalan helyzete miatt a segítők egyre inkább el­maradnak. A kilenc éves, koráb­ban Süti névre hallgató vízilovat is a támogatás elmaradása miatt keresztelték vissza az eredeti Bá­lint névre. Hisz a Süti nevet a tá­mogató cég adta neki, egy idő után azonban a segítség elma­radt, így a ketrecen a táblát is le­cserélték: az állatot megint Bá­lintnak hívják, így a víziló szüle­tés- és névnapja ismét egybe esik. Mára külső segítségként már csak az örökbefogadókra számít­hat az állatkert. A kisebb, kevés­bé egzotikus állatok tarifája évi ezer forint, míg a közkedvelteb­beké - mint például a csimpánzé - akár 20 ezer forint is lehet. WALD KATA Január végéig látható a Paksi Képtárban a Csahózy Margit fotóiból rendezett kiállítás. Csahóczy Margit hivatásos fényképész, ez élete első tárlata, bár munkája során sok ezer felvételt készített. A mosta­ni kiállításon ezekből a fotókból láthat néhányat az érdeklődő kö­zönség. _______________ ____ VT Az érték és az erőszak Figyeljük gyermekeink jelzéseire Bonyhád Egyre gyakrabban kerülnek nyilvánosságra gyermek- és fiatalkorúak körében elköve­tett bűncselekmények. A Bonyhádi Rendőrkapitány­ság Bűnügyi Osztályának ve­zetője, dr. Pilisi Gábor össze­függést lát a napi használati tárgyak értékének és a gyer­mekek, diákok által elköve­tett agresszív cselekedetek növekedése között.- A gyerekek ma sokkal nagyobb értékekkel járnak iskolába, mint néhány évvel ezelőtt. Hogy csak példákat említsek: már egy toll­tartó, a benne lévő felszerelések­kel több ezer forintot ér. A sport­cipők, a ruházat is nagy értéke­ket képviselnek. A kollégiumi dí­jak befizetésének időpontjában nagy összegű készpénzt visznek magukkal a tanulók, arról nem is beszélve, hogy nagy számban mobil telefonnal járnak iskolába. Ha szakszerűen szeretnék fogal­mazni, mindez bűncselekményt lehetővé tevő ok. Sajnos vannak, akik élnek is ezekkel a lehetősé­gekkel, elszaporodtak a taninté­zetekben a lopások, a súlyos bűncselekmények.- Felelőssé tehető-e ezért az is­kola?- Nem igazán. Úgy látom, a pedagógusok, a vezetők is felfi­gyeltek erre a jelenségre és so­kat tesznek azért, hogy ezeket megakadályozzák. Olyan órák alatt, amikor nagyobb a tolvaj- lások lehetősége, például test­nevelés órákon, elkülönítve őr­zik az értékeket. Sokszor felhív­ják a gyermekek figyelmét, hogy csak a szükséges tárgyai­kat és készpénzt hozzák ma­gukkal az iskolába. Mégis, ezekben az ügyekben emelkedő tendencia tapasztalható. Szo­morú, hogy az értékek eltulaj­donítása mellett sok esetben megjelenik az erőszak, amikor kis- és fiatalkorúak fenyegetés­sel, tettlegességgel veszik el tár­saiktól értékeiket, s ez zsarolás­sá, vagy rablássá fajul.- Amikor ezekre az esetekre fény derül mit lehet tenni?- Ekkor annyit, hogy a szülők, a tanárok értesítenek bennünket, s mi ilyenkor lefolytatjuk az eljá­rást, minősítjük a történteket és megtesszük a szükséges intézke­déseket. Fontosabb, hogy ezek az esetek ne, vagy ritkábban for­duljanak elő. Ezért a családok­nak, az oktatási intézményekben dolgozóknak oda kell figyelniük a gyermekek minden apró jelzé­sére. Segítséget - az iskolákkal való napi munkakapcsolat mel­lett - prevenciós alkalmainkon szoktunk adni, amelyeken fel­hívjuk a figyelmet és tájékoztat­juk a diákokat, pedagógusokat a megelőzés lehetőségeiről. P. Á. Aranyéremmel tüntették ki Fazekas Gáspárt Ötvenöt magyar bajnokot nevelt a dombóvári atlétaedző A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete legutóbbi közgyűlésén az „Aranyérem” elnevezésű kitüntetéssel jutal­mazta a Dombóváron élő Fazekas Gáspárt, akinek a tanítvá­nyai eddig összesen ötvenöt magyar bajnoki címet szereztek atlétikában. Vele beszélgettünk.- Diákként milyen sportágakat űzött?- Szinte minden labdajátékot kipróbáltam, de a kedvencem az atlétika lett. Nem voltam tehetsé­ges, de szorgalmasan tréningez­tem. Az alapos felkészülésnek és mestereim tanácsainak meglett az eredménye, ugyanis diszkoszve­tésben és súlylökésben az orszá­gos ifjúsági bajnokságon egyéni­ben többször kerültem az első nyolc közé, csapatban pedig a szintén kiválóan teljesítő társaim­mal együtt számos alkalommal álltunk dobogóra.- Mikor kezdett testnevelő ta­nárként tevékenykedni?- A pedagógusi pályafutásomat 1976-ban Dalmandon kezdtem. Két évvel később az akkor meg­szervezett Dombóvári Sportiskola igazgatójává neveztek ki. Ebben a beosztásban az intézmény meg­szüntetéséig - 1992-ig - dolgoz­tam, majd a Zrínyi Ilona Általános Iskolában helyezkedtem el testne­velő tanárként. 2000-ben ismét ál­lást váltottam, a Tolna Megyei Ön- kormányzat Sporthivatalának munkatársa lettem.- Ezen idő alatt hű maradt-e egykori szerel­méhez, az atlétikához?- Alig múltam tizen­nyolc éves, amikor a munka és a tanulás mel­lett elkezdtem edzős- ködni ebben a sportág­ban. Az 1970-es évek kö­zepén a kezem alá került néhány olyan fiú és lány, akikkel aztán kiemelkedő eredményeket értünk el futásban. Banai Róbert, Zerényi Jenő, Nagy Róbert, Kar­dos Péter, Gergely Zoltán, Kőmű­ves Anita, Gergely Tímea, Bujdo­só Beáta és Horváth Katalin reme­kül szerepelt a különféle verse­nyeken. Három évtized alatt a tanítványaim ösz- szesen ötvenöt magyar bajnoki címet szereztek, több mint száz ezüstér­met és bronzmedáliát érdemeltek ki, valamint megszámlálhatatlanul sokszor kerültek az or­szágos döntőkbe.- Jelenleg kik azok, akik méltó követői a sikert sikerre halmozó elődöknek?- Most a Dombóvári VMSE-ben ismét alakul egy nagyon tehetsé­ges csapat, melynek vezéralakja Zircher Kitti, aki rövid- és közép­távfutásban, valamint távolugrás­ban egyaránt kimagasló produkci­óra képes. A vasutasklub és az at­létikai alapítvány eddig biztos hát­teret nyújtott számunkra a trénin­gekhez, valamint a versenyzés­hez. A szakminisztérium támoga­tásával sikerült felújítani a pályán­kat, így a korábbiaknál jobb kö­rülmények között gyakorolhat a nálunk készülő száz fiú és lány. Jelenleg az országban működő 150-160 szakosztály között az utánpótlásgárdák rangsorában már az első húsz között vagyunk. Tarr Imre edzőtársammal és a gyerekek szüleivel közösen azon dolgozunk, hogy ismét egy „aranykor” köszöntsön be hoz­zánk. -GR­Névjegy: Tevelen született 1953. november 28-án. Szombathelyen nép­művelő-könyvtáros, Pécsen testnevelő tanári, Budapesten pe­dig sportszervezői és atlétaedzői diplomát szerzett. Nős, fele­sége pedagógus. Fiuk idegenforgalmi főiskolán tanul. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom