Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-27 / 22. szám

MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL 2003. Január 27., hétfő Mondom a magamét MAUTHNER ILONA Ügyintézés munkaidőben Nem tudom, mi az oka annak, hogy ilyen hagyomány teremtődött nálunk, de tény, csak és kizárólag munkaidő alatt lehet a hivata­los ügyeinket elintézni. A hivatalok általában reggel nyolc és dél­után négy óra között fogadják az ügyfeleiket. (Csak zárójelben jegyzem meg, a legtöbb esetben a délutáni ügyfélfogadás is csak heti egy alkalomra szól, mert ugye megérti a kedves ügyfél, vala­mikor az adatokat is fel kell dolgozni.) Természetesen megértjük, hiszen nem csak ügyfelek, de emberek is vagyunk. így aztán, aki ügyet intéz, az vagy megpróbálja a lehetetlent, ebédidejében sor­ban áll és vár, hátha szerencséje lesz, vagy szabadságot vesz ki. Az nagyon peches év, ha útlevelet, forgalmit, személyit egyszerre kell cserélni, vagy hosszabbítani, netán hagyatéki ügyet intézni, vagy a gépkocsi forgalmiját meghosszabbítani, mert helyből ugrik egy hét a szabadságból. Talán érdemes lenne megpróbálni a hivatalokban, heti egy vagy két napon délután ötig, hatig tartani ügyfélfogadást. Biztos vagyok benne, nagyon beválna, mert ma már nincs olyan munka­hely, ahol elnézik azt, ha valaki a munkaideje alatt ügyet intéz. Ráadásul az ügyintézések többsége illetékköteles, (útlevél, forgal­mi, személyi, hagyatéki, stb.) és ha már úgy is az ügyfél fizet, ak­kor miért nem alkalmazkodnak az ő igényeihez?! Megkérdeztük olvasóinkat Felszámolható-e a korrupció? A napokban elkészült nemzetközi felmérés szerint, eggyel rosszabb helyre került hazánk megítélése a korrupció szem­pontjából. Olvasóinktól azt kérdeztük: felszámolható-e a kor­rupció? Nagy Gergely, Báta: - Szerintem nem, mert pont ott történik a korrupció, azokban a hivatalokban, ahol ez ellen tenni kellene. Kitől várhatná az egyszerű ember azt, hogy ez ellen tegyen? Kovács Lajos, Báta: - Akinek pénze van vagy nagyon nagy bajban van, az mindent elkövet, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljön. És sajnos mindig akad, aki ezt elfogadja. Szerintem nem sokat tudunk tenni ellene. Seres Attila, Szekszárd: - Attól függ, mit tartunk korrupciónak. A kisebb előnyszerzésre gyakran rákényszerülhet bárki, ha olyan helyzetbe kerül, a nagyobb stiklik meg az átlagembert nem igazán érintik. A pénz körül forog minden. Zádor Györgyné, Szekszárd: - A baj az, hogy az elmúlt évtizedek alatt kiveszett az emberekből a tisztesség. Az alapoknál kell kezdeni a korrupció elleni harcot, erkölcsösen kell nevelni a fiatalokat. ■ Előző kérdésünk: Az életre tanít-e az általános iskola? Szavazóink többsége, pon­tosan 57 százaléka nemmel voksolt. MAI KÉRDÉSÜNK: ■ Biztonságosnak tartja-e a bankkártyákat? Szavazhat az interneten: www.tolnalneputJsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Koszorúk a Hősök terén A világháborúban elesett katonákra emlékeztek Bátán A Donnál elesett hozzátartozókra emlékeztek fotó. gottvald károly Bátán, tegnap délután, idősek és fiatalok közösen emlékeztek meg a 60 évvel ezelőtti eseményekről, a Don-kanyarnál ele­sett katonánkról. Több, szomszédos településről is érkeztek hozzátartozók, idős, fejkendős nénik, virágokkal, kos­zorúkkal a kezükben, Bátára, a Hősök terére. Báta Vasárnap délután, á hóesésben, Bátán, a Hősök terén összegyűlt emberek azokra a hatvan évvel ezelőtti napokra emlékeztek, amikor a Don-ka- nyarnál, a Tolna megyéből indult katonák több mint fele elesett. Ifjabb Péter Albert és Moór Bet­tina a kor hangulatát idéző versekkel, és az el­esett, eltűnt katonák nevének felolvasásával em­lékeztek a régmúltra. Viliminé dr. Kápolnás Má­ria, a megyei múzeum munkatársa, aki egyben a Bátáért Egyesület elnöke is, hónapról hónapra összefoglalta a hatvan évvel ezelőtti eseménye­ket. A magyar katonák 1942 januárjában kapták meg a behívójukat, az oroszországi hadszíntérre, 2000 kilométerre a hazától. A mozgósításra ápri­lisban került sor, ekkor indultak el a Tolna me­gyei alakulat tagjai is. Hat napi vonatozás után gyalog folytatták az utat a kato­nák, napi 25-30 kilométert tettek meg, teljes felszereléssel. A bátaiak is 1300 kilométer gya­logmenet után, augusztusban érkeztek meg a Don folyóhoz. Pihenő nélkül rohamra küldték őket. Az első ütközetekben ott maradt sok bátai is, a többiek azt követően, jórészt az 1943. januári szovjet támadásban, majd a háború későbbi szaka­szában estek el. Rájuk emlé­keztek tegnap Bátán. A megemlékezést a kort idéző dalokkal zárták, melyeket bátai asszonyokból álló kórus adott elő. Kápolnás Józsefné 17 évesen ment férjhez, de választottját hamarosan behívták katonának. 24 éves volt, amikor arról értesítették, hogy fiatal fér­je Minszknél eltűnt. Levelezőlapon jött az értesí­tés, mondta az idős asszony, aki később ismét férjhez ment. Második férje szintén megjárta a poklot, 26 hónapig volt a frontvonalban. Neki szerencséje volt, ő haza jött. Sláger az áramlopó tök Előbb-utóbb mindenkit elkapnak A legfrissebb adatok szerint 2002-ben összesen 214 millió fo­rintos, emelt tarifájú számlát állítottak ki a lefülelt áramtol­vajoknak. A módszerek egyre kifinomultabbak, a piacon most az áramlopó tök a legújabb. A szakember állítja: előbb- utóbb mindenki elkapnak. A tolvajokkal a lopott áram érté­kének 4-6-szorosát fizettetik ki. Dél-Dunántúl- Fennállásunk óta a most lezá­rult időszakban voltunk a legha­tékonyabbak - mondta el lapunk­nak Szűcs Ferenc, a DÉDÁSZ köz­ponti ellenőrző szervének veze­tője, ismertetve a cég legfrissebb kimutatását az elmúlt év áramlo­pásairól. Tavaly összesen 214 millió fo­rintos, emelt tarifájú számlát állí­tottak ki azok számára, akiknél visszaélésre utaló nyomokat ta­láltak. Ez a 69 ezer ellenőrzött fo­gyasztónak mintegy hét százalé­kát jelenti. Nekik az illegálisan felhasznált áram árának négysze­resét - a cégeknek a hatszorosát - kell kifizetniük. Az „áramkommandó” - bár ők tiltakoznak a titulus ellen - néven ismert százhúsz fős alakulat ki­szűri azokat a fogyasztókat és cé­geket, akik szabálytalanul próbál­nak elektromos áramhoz jutni. A csapat vezetője úgy véli, mivel az áramlopási technikák egyre agya­fúrtabbak, nekik is állandóan fej­lődniük kell, ha nem akarnak le­maradni. A legravaszabbak az úgynevezett áramlopótök segítsé­gével próbálják manipulálni a fo­gyasztómérőket. Az agyafúrt kis szerkezet hálózati áramról mű­ködtethető, könnyű és hordozha­tó, manapság piacokon is besze­rezhető. Működési elve, hogy a mérőszerkezetet visszafelé for­gatja, így bármennyi áramot fo­gyaszthatunk, annyit fizetünk, amennyit akarunk. Egy másik trükk szerint ha a műanyag, kétli­teres kólásüveg kivágott szalag­peremét az órába illesztjük, meg­állíthatjuk annak pörgését. A szakember ehhez gyorsan hozzá­fűzte: nem érdemes elkezdeni a kísérletezgetést, mert az ellen­őrök módszerei is egyre kifino­multabbak, így előbb - utóbb megtalálják a tolvajokat. Az elmúlt időben a legtöbb áramot eltulajdonító lakossági fo­gyasztó mintegy 1,1 millió forint­nyi tartozást halmozott fel, a visz- szafizetést ő már megkezdte - igaz, részletekben, m. andrás csaba Nosztalgia filmklub A Népfőiskola harmadik évfo­lyamának indulása előtt, a téma­keresés, -választás kapcsán me­rült fel a Dunakömlődi Faluház­ban egy Nosztalgia Filmklub el­indításának gondolata. Az ötlet felvetői úgy vélték, ma már any- nyira elterjedt a házi videózás, hogy bizonyára sokan vannak, akik másoknak is megmutatnák a maguk forgatta filmeket. A je­lentkezőket a Faluházban vár­ják, s itt rendezik majd a találko­zókat is annyiszor és olyan gya­korisággal, ahogyan azt az ér­deklődés és a vállalkozó szelle­mű amatőr filmesek száma in­dokolja. Táncház és foglalkozás Hagyományőrző programsoro­zat indult Pakson a Városi Mű­velődési Központban (VMK). A régi hagyományok, népszokás­ok iránt érdeklődőket havonta egy alkalommal táncház várja, ahol alkalmanként más-más tánccal ismerkedhetnek Vass Oszkár néptánc oktató és a pak­si Csurgó zenekar közreműkö­désével. A VMK Ifjúsági Irodájá­nak munkatársa, Varga Viktória irányítása mellett minden alka­lommal kézműves foglalkozást is rendeznek. Az első találkozón a gyerekek Valentin napi ajándé­kot készítettek vesszőből, a fel* nőttek pedig kiskosarat. . vt Díjemelések Nagydorogon Legutóbbi ülésén 30-80 %-kal emelte a tulajdonában lévő üzle­tek, garázsok, vásári és piaci árusítóhelyek bérleti díját a nagydorogi képviselő-testület. A szokatlan mértékű növelés oka az, hogy négy éve nem emelték a tarifákat és azok nagymérték­ben elmaradtak a piaci áraktól. Ugyanezen az ülésen fogadta el a testület a Tolnai Vízmű ivóvízdíj-emelésre vonatkozó előterjesztését. Három éve nem nőtt a szolgáltatás ára így, idén az eddigi 115 helyett 140 forintot kell fizetniük a nagydorogiak­nak egy köbméter vízért. Tolnán a rendezvényekről Ma, hétfőn 15 órától ülésezik a tolnai képviselőtestület. A vá­rosatyák többek között a városi nagyrendezvények finanszíro­zását, a művelődési központ átszervezését, a tolnai holtág­rehabilitáció kivitelezési szer­ződését vitatják meg, és kine­vezik a családsegítő központ vezetőjét is. Hírek DOMBÓVÁR. A kultúrotthon- ban a helyi, valamint a kör­nyékbeli kisgyerekek kedden 10 és 13 órakor a Tihanyi Ván­dorszínpad előadásában a „Legszebb kincs a barátság” című mesejátékot nézhetik meg. BONYHÁD. A Díszgalamb- és Kisállattenyésztők Klubja janu­ár 27-én 18 órakor tartja össze­jövetelét a művelődési központ­ban. A csoport tagjai a 2002. decemberében megrendezett kiállítás tapasztalatait összegzik és értékelik. DOMBÓVÁR. A Városi Kórház munkatársai kedd reggel fél nyolctól délután két óráig vér­adásra várják azokat, akik segí­teni szeretnének embertársai­kon. A kertbarát kör új elnöke: F. Bodó Imre A kertbarát kör tagsága F. Bodó mon hívására 1985-ben léptem be Imrét választotta a közel hét- az akkor közel száz fős társaságba, ven fős társaság új elnökévé. A szakértelme és elhivatottsága mi­att nagy tiszteletnek örvendő elnök Dombóvár a segítőjének kért ' fel és én boldogan-Mikor lett a kertbarát kör tagja? vállaltam az új - A civil szervezetet több mint megbízatást. Szívé- három évtizede megalakító Éles Si- sen vettem részt a Névjegy: F. Bodó Imre Göllében született 1954. március 19-én. Növény- védelmi üzemmérnöki diplomáját Keszthelyen vette át, majd az agrármérnöki oklevelet is megszerezte. Szülőfalu­jának termelőszövetkezetében gyakornok, majd 1978-tól Attalában növényvédelmi agronómus. Hat esztendővel ké­sőbb ismét munkahelyet váltott, a Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál felügyelőként helyezkedett el és az­óta is ott dolgozik. Nős, felesége óvónő. Két fiuk közül az 1980-ban született András főiskolás, a nála hat évvel fiatalabb öccse - Ákos - pedig középiskolás. klubfoglalkozások, a kirándulások és a borversenyek szervezésében. Gyakran tartottam előadásokat is növényvédelmi és tápanyag-után­pótlási témákban. A nyolcvana­dik évét 1999-ben betöltő Si­mon bácsi megromlott egészsé­gi állapota miatt lemondott ve­zetői tisztségéről és akkor a töb­biek engem szemeltek ki az utódjának. A Fekete Istvánnak í j emléket állító kertvárosi magán- jj múzeumom működtetése, va­lamint a híres író szellemiségét őrző kulturális egyesület irányítása akkoriban rengeteg energiámat kö­tötte le, ezért örültem, hogy a nem sokkal korábban Csömömöl Dom­bóvárra költözött Spreitzer Lajos helyettem magára vállalta a felada­tot. A nagy tapasztalattal rendelke­ző és hetvenévesen is fiatalos öreg­úr hatalmas lendülettel látott mun­kához, ám az általa megkezdett munkát gyógyíthatatlan betegsége miatt már nem tudta befejezni. Ha­lála után többen kerestek meg az­zal, hogy álljak a kertbarát kör élére. Másodszor már nem illett vissza­utasítani a felkérést. Majd szakítok időt arra, hogy összefogjam a jelen­leg közel hetven fős társaságot.- Mik a tervei? •- Azok az emberek, akik az 1970-es évek közepén vásároltak maguknak kertes családi házat Dombóváron, vagy telket a város környékén azért, hogy zöldséget és gyümölcsöt tudjanak termesz­teni, mára megöregedtek. Szeren­csére mögöttük kinevelődött égy olyan generáció, melynek tagjai folytatják elődeik tevékenységét. Az utóbbi időben a legtöbben már hobbiból kertészkednek. ■----------------------*----------------------­Kultúra napi versek PÁRI Versekkel ünnepelték szomba­ton a község művelődési házá­ban a Magyar Kultúra Napját a Pári Ifjúsági és Nemzetiségi Egyesület rendezvényén. Az al­kalomból pári óvodások és kis­iskolások Boros János Tamás és Mayer Katalin gyerekverseiből adtak elő, Orsós Tünde és Orsós Hajnalka magyar népdalokat, il­letve - roma és magyar nyelven - a cigány himnuszt énekelte. Helybéli iskolások a környéken született költők - Illyés Gyula, Cser László, Könnyű László, Bordács Ilona - verseiből adtak ízelítőt, bemutatva életútjukat is. Az irodalmi esten saját verse­ivel mutatkozott be két pári kö­zépiskolás fiatal, Pelcz Diána és Kertész Boglárka. T. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom