Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-24 / 20. szám
2003. Január 24., Péntek TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZA 7. OLDAL Segítenek a betegeknek visszatérni az életbe Eredményes rehabilitáció a palánki szocioterápiás és rehabilitációs osztályon Huszonhét éve adták át a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza 300 ágyas Pszichiátriai Osztály Rehabilitációs Foglalkoztatóját, ami 1982-től független Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztály elnevezéssel működik. Kezdetben az osztály feladata elmebeteg rehabilitáció volt, majd rövidesen a tevékenység - a szükségleteknek megfelelően - addiktológiai (alkoholbetegek) és gerontopszichiá- triai (időskori pszichiátria) betegek ellátásával bővült ki. Az osztály munkájáról, feladatairól dr. Kutas Mária osztályvezető főorvossal beszélgettünk.- Osztályunkon jelenleg három pavüon- ban, 102 ágyon történik gyógyítás három profillal. Ellátjuk a megye és sokszor a környező megyék alkoholbetegeit, fogadjuk a krónikus pszichiátriai betegeket szocioterápiás kezelésre az ideggondozók és az aktív osztály beutalása alapján, harmadrészt a gerontopszichiá- triai részlegünkön ápoljuk azokat a tudatzavart, leépült, ápolásra szoruló betegeket, akiket családjuk átmenetileg, vagy végleg nem kezelik A palánki szocioterápiás és rehabilitációs osztály dolgozói tud fogadni, esetleg elmeszociális otthoni beutalóra várnak.- Milyen feladatokat jelent ez?- Pszichiátriai betegeknél egyértelmű a feladat összetettsége, gyakran az elmebetegség nem múlik el nyomtalanul, mélyrehatóan károsítja a személyiséget, a beteg átmenetileg vagy végérvényesen elveszíti munkaképességét. így egyértelművé válik, hogy az aktív kezelések után a beteget nem lehet magára hagyni, munkaképességének visszanyerését, a társadalomba való visszailleszkedését rehabilitációs folyamat keretében biztosítani kell. Bonyolítja - nehezíti a helyzetet, hogy az elhúzódó megbetegedések, gyakori visszaesések következtében az egészséges ember számára is nélkülözhetetlen családi - környezeti - munkahelyi kapcsolatok és kötődések fellazulnak, és nagy súllyal érezhető a társadalom előítélete az elmebetegekkel szemben.- Mi a helyzet az alkoholbetegeknél, ki tekinthető egyáltalán annak?- A WHO meghatározása szerint: „Alkoholbeteg az a mértéktelen ivó, aki akár testi, vagy lelki egészségében, akár emberi kapcsolataiban, szociális és gazdasági funkcionálásában zavart szenved, vagy konfliktusba kerül, illetve akinél ezek kifejlődésének előjelei mutatkoznak, s ezért kezelésre szorul”. Alapítvány Tolna Megyei Mentálhigiénés és Rehabilitációs Alapítványt (Szekszárd, Palánki u. 2.) hozott létre a szocioterápiás és rehabilitációs osztály. Az alapítvány elsődleges célja az osztály munkájának segítése, valamint a nővérek továbbképzésének támogatása. Akik az alapítványt támogatni szeretnék, azok segítségét örömmel fogadják. Adószám: 18861996-1-17. Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet: 71900058-10040502- Hogyan őket?- Az alkoholbetegek kezelése, ha hangsúlyeltolódásokkal is, de mindig annak mentén folyt, hogy a betegség testi-lelki-társadalmi meghatározottságú. A mi feladatunk földeríteni, hogy az adott betegnél mi a döntő tényező, mert a kezelés eredménye ettől függ. Az aktív kezelés első szakaszában a hangsúly a biológiai oldalon van. A betegeket figyelőszobába helyezzük el, esetleges megvonási tüneteiket kezeljük, párhuzamosan teljes testi, illetve laboratóriumi kivizsgálást végzünk. Az orvosi vizsgálat mellett a beteg felveszi a kapcsolatot kezelőjével. Igyekszünk kideríteni a probléma gyökerét, kialakítani a beteg megfelelő motivációját, ami nélkül eredményes kezelés nem képzelhető el. Ezután a beteg kikerül a figyelőszobából és bekapcsolódik az osztály életébe, részt vesz csoportfoglalkozásokon, edukatív (a betegséggel kapcsolatos ismereteket közlő) terápián, melyen az alkohol hatására széthulló személyiséggel, a rehabilitáció lehetőségével foglalkoznak. A betegek problémaorientált, önismereti csoportokban dolgoznak, asszertív (érdekérvényesítést fejlesztő) önértékelési tréningen vesznek részt, különböző feszültségcsökkentő technikákat sajátítanak el. Kontrollcsoportjainkban a távozott, gyógyult betegek találkoznak a még az osztályon tartózkodókkal. Zenés festőcsoportok segítik a feloldódást, a problémák felszínre kerülését, biblio-, sport és játékterápia is folyik. A nagycsoportokban a közösség problémáinak megbeszélése történik. Törekszünk a nap, a szabadidő értelmes megszervezésére, nagy hangsúlyt helyezünk a fellelhető családi, környezeti kapcsolatok felderítésére, erősítésére, a szociális rehabilitáció érdekében. A kezelés befejeztével az alkoholbetegek osztályunkra és az itt működő addiktológiai szak- ambulanciára járnak vissza, illetve a távolabb lakókat a területileg illetékes gondozó látja el. Névjegy: Dr. Kutas Mária főorvos. Orvosi diplomát Pécsett szerzett 1966-ban. Szakvizsgák: neurológia 1970, pszichiátria 1974, patológia 1977, pszichiátriai rehabilitáció 2002. Nyelvismeret: német, angol szakmai szinten. Munkahely: 1966-tól a szekszárdi megyei kórházban dolgozik, különböző osztályokon: neurológia, pszichiátria, patológia. 1996-tól a palánki szocioterápiás és rehabilitációs osztályvezetője. Lakás: Szekszárd. Család: férje pedagógus, két fiuk van, az idősebb orvos a székesfehérvári kórházban, a fiatalabb tanít a szekszárdi Hunyadi János Középiskolában. Hobbi: olvasás és a kertészkedés, amire mostanában nem sok ideje marad. Járóbeteg ellátás Az osztályon addiktológiai szakambulancia működik, ahol a betegeket előzetes bejelentkezés alapján fogadják. Előjegyzés kérhető a 74/315-277-es telefonon.- Beszéljünk a harmadik, a gerontop- szichiátriai részlegről!- A gerontopszichiátriai részlegen a hangsúly a gondos, ápoláson, a betegek állapotához képest a leghumánusabb ellátáson van. Akiknek az állapota megengedi, azok számára napi egy órában kreatív foglalkoztatást szervezünk a pavilonon belül, bevonjuk őket a közös ünnepségekbe. Gondot itt is a családba való visszahelyezés jelent, az állandó felügyeletet igénylő hozzátartozó mellett gyakran nem tud otthon maradni senki. Ilyenkor és a családi háttér hiányakor kerül sor elmeszociális otthoni elhelyezésre. Gyakran az is segítség a családoknak, ha a beteg néhány hetes kórházi ápolása lehetővé teszi a leterhelt hozzátartozók pihenését, feltöltődését.- Van-e elegendő orvos, nővér és egyéb szakember az osztályon?- Jelenleg a főorvossal együtt 2,5 orvosi állásunk van. Hogy az osztály a fent ismertetett, sok emberi erőfeszítést követelő módon működik, az többek között az itt dolgozó 2 pedagógusnak és 1 diplomás szociális munkásnak köszönhető. Szerencsére a nővérgárdánk magasan képzett és igen lelkiismeretes, főnővérünk szociális munkás diplomát valamint egészségügyi fejlesztő mentálhigié- nikus felsőfokú végzettséget is szerzett ápolónői és pszichiátriai szakápolói képzettsége mellé. Pszichológus állás ugyan van az osztályon, de sajnos csak részfoglalkozású pszichológusunk van. A szociális nővér munkája osztályunkon hélkülözhetetlen, az ő feladata a hosszú ideje beteg, néha iratokkal nem rendelkező emberek rokonságát felkutatni, nyugdíj és járulék ügyeit intézni, szociális otthoni elhelyezéséhez szükséges lépéseket megtenni.- Mi szolgálná a továbblépést?- A rehabilitáció - a WHO 1969-es meghatározása szerint - „összehangolt orvosi, szociális, nevelési, oktatási és foglalkoztatási téren hozott intézkedések összessége, amelynek célja, hogy az egyén funkcionális képességének lehetőség szerint legmagasabb fokára jusson, illetve jusson vissza”. Igazán eredményes rehabilitáció tulajdonképpen a megelőzéssel kezdődik és komplex intézményláncolatot igényel, a betegeknek szükségük lenne nappali szanatóriumra, az osztályról kikerülteknek védett munkahelyre és szállás lehetőségre, de ezeknek a problémáknak a megoldása túlmutat az egész- ségügyi feladatain. ____________f. kováts éva Se gítő kapcsolatok Az alkoholbetegek osztályról történő elbocsátása után nagy szerepe van minden segítő kapcsolatnak, amik felé már az osztályon elkezdik a betegeket irányítani. A kontrollcsoportok nyitottak, itt az absztinens betegek jelennek meg, a találkozás nekik is megerősítést jelent, az osztályon küszködőknek pedig mintát ad. Sokat segítenek a civilszervezetek is, a RÉV Ambulancia, az AA, azaz a Anonim Alkoholisták Klubja. Sokan találnak támaszt a Kék Kereszt református szerveződésben, vagy Szekszárdon a metodista lelkésznő körül szerveződj csoportban. A szociális rehabilitáció része az is, hogy a Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztály törekszik segíteni betegeinek az elhelyezkedésében, ezért tartanak kapcsolatot többek között a györkönyi Szőlőtő Alapítvánnyal. Foglalkoztatás terápia A foglalkoztatóban zajló al- tényleg alacsony terápiás jutalom kotó tevékenységek során a néhány beteg egyedüli pénzfor- betegek apró ajándéktárgya- rása. kát készítenek egymásnak az Az osztálynak néhány éve si- ünnepekre, ők festik és helye- került beszereznie három szövőzik el az ünnepségek dekorá- széket és varrógépet, amin a bériéit, készítik a jelmezeket. tegek dolgozhatnak. A közösségben végzett munka segíti a kapcsolatteremtést, a kreatív foglalkozások jó hangulatúak. Az osztályon igyekeznek úgy alakítani a foglalkoztató munkáját, hogy a szükséges anyagokat, illetve árukat és a szerény terápiás díjat kitermeljék. A A szövés a terápia része ■ Könyv, video, sakk A palánki szocioterápiás és rehabi- versenyek mellett kártyajátékok, litációs osztály minden pavilonjá- társasjátékok állnak rendelkezés- ban és a társalgójában van színes re. Az osztály pályázaton 1999-ben tévé és van két videomagnó is. A 2 millió 500 ezer forintot nyert, megyei könyvtár időnként pótolja amit a betegek kényelmének növe- a fogyatkozó könyvállományt és lésére, a foglalkoztatás javítására hetente két alkalommal ingyen és szabadidős felszerelésekre for- videofilmet biztosít, amiket a szer- dítottak és a gerontopszichiátriai dai klubdélutánok részeként veti- rész kivételével minden ágyhoz öltenek le. A sakk, malom, pingpong vasólámpát szereltek. Csoportfoglalkozás fotó: oottvald károly TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT »8888» «Mx Wjggg» KÓRHÁZA A SZOCIOTERÁPIÁS ÉS REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY TÖRTÉNETE A Balassa János Megyei Kórház Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztályát 1975. augusztus 20-án avatták a kórház régi elmetelepének közelében. A Palánki úton épült 300 ágyas intézmény 1981-ig a Pszichiátriai Osztály Rehabilitációs Foglalkoztatója néven működött. A klasszikus, elsősorban a környezet védelmét szolgáló, betegmegőrző tébolydákkal szemben, ahol a betegek hatékony terápia és foglalkoztatás nélkül magukba süppedve tétlenül, vagy rosszabb esetben mozgásukban is korlátozva töltötték napjaikat, feltétlenül előrelépést jelentettek a foglalkoztatást is biztosító ellátások és a családi ápolás, noha mindkét forma visszaélésekre is alkalmat adott, és esetlegesen biztosított emberi életkörülményeket a betegek számára. Szekszárd ezekben, az akkor modernnek számító ellátási for-' mákban, is élen járt, a város szélén, Palánkon 1928. óta állt a népnyelv által „sárgaháznak” nevezett intézmény. A húszas években a szekszárdi kórház gyors fejlődésnek indult, aminek következtében az intézet addigi élelmiszerellátása már nem bizonyult elégségesnek. Ennek megoldása érdekében, az intézet 1927-ben bérletbe vette a Szekszárd határában fekvő úgynevezett palánki gazdaságot és itt alakították ki az ország első tanyarendszerű elmebeteg telepét. Úgy tartották, hogy legjobb gyógyszer a kerhény munka, mert attól a betegek jól kifáradnak, így kevesebb a gond velük. A felügyeletet ápolók gyakorolták, orvos hetente járt ki a pszichiátriai osztályról. A gazdálkodás kiváló volt, a betegek elhelyezése viszont nem volt megfelelő. Az elmebetegek családi ápolása valamikor népszerű betegápolási forma volt. Magyarországon ez az ellátási mód az 1900-as évek elején alakult ki, Tolna megyében az 1930-as években már 500 beteg volt családi ápolásban, Rakasd, Belac, Szálka, Őcsény-Szőlőhegy, Almás, Sióagárd, Decs-Szőlőhegy településeken. A betegek családi körülmények között élhettek, jobb foglalkozási lehetőségük volt, mint egy-egy munkaterápiás intézetben, az ápolási telepeken kórházi ápolók is laktak. Az állam a betegekért tartási díjat fizetett. Az osztályvezető főorvos vagy megbízottja rendszeresen, a helyszínen ellenőrizte a betegeket, ha gondozásuk nem bizonyult megfelelőnek, haladéktalanul a központi osztályra szállíttatták az ápoltakat. A II. világháború után a családi ápolás rendszere elsorvadt, a támogatás megszűnt, fennmaradt Palánk, a maga tűrhetetlen állapotában. Az 1972. évi II. törvény újra intézkedett az elmebetegek gyógykezeléséről és gondozásáról: „A betegekkel kapcsolatban személyi korlátozásnak csak a jogszabályban megállapított esetekben, a szükséges mértékben és ideig, orvosi rendelkezés alapján van helye”. Az Egészségügyi Minisztérium 1970-1988. között jelentős elmeágy fejlesztést irányzott elő minden megyében. Szekszárdon 1975-ben felépült a megyei kórház új, 144 ágyas pszichiátriai osztálya, a Szekszárd-Palánkon épülő 120 ágyas betegelfekvőt pedig kibővítették 300 ágyas munkaterápiás intézménnyé. A megbízott részlegvezető főorvos dr. Nyárády Éva lett. Az osztály profüja kezdetben kettős volt, egyrészt fogadta a megye krónikus pszichiátriai betegeit szocioterápiás kezelésre, másrészt az időskori elmekórban szenvedők részlegén gondozta azokat a tudatzavart betegeket, akik elmeszociális otthoni beutalásra, ritka esetben a családba való visszailleszkedésre vártak, de rövid időn belül nagy súllyal lépett be a harmadik ellátási ág, az alkohológia. Az induló intézet a kórháztól minden támogatást megkapott, a beteglétszám gyorsan nőtt, a 300 ágy megoszlása igény szerint változott. 1993-ban drasztikus ágyszám leépítés következett be, 135 ágy maradhatott. Időközben a dr. Nyárády Évát követő főorvos-- dr. Fadgyas Ildikó - elhagyta az osztályt, helyette dr. Kultsár Barna kapott megbízást. Az ő idejében egy pavilont újra megnyitottak, de abban krónikus belgyógyászati betegeket helyeztek el, ami számos problémát vetett fel, ezért a következő évben a krónikus belgyógyászati osztályt személyzetével, vezetésével leválasztották. Ekkor alakult ki a most is működő struktúra: a szocioterápiás és rehabilitációs osztály 144 ágyából 42 az aktív pszichiátria felett, térben elkülönítve helyezkedik el. Az osztály indulásától 1981- ig a Tóba Megyei Balassa János Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai Osztályának Rehabilitációs Foglalkoztatója nevet viselte, azóta különálló Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztály. Az osztály vezetője 1996-tól dr. Kutas Mária főorvos. (67019)
