Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-30 / 302. szám

2002. December 30., hétfő HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL A klónozás nem lehet az élet kezdete __________Hírek Ötös a lottón! A tudósok a XXI. században megpró­bálják megoldani a megismerés leg­fontosabb eszközének, az agy műkö­désének részleteit. Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint korunk leg­nagyobb kihívása az emberi élet és halál titkainak megfejtésével, az agy­működés rejtélyével, a lélek-test felté­telezett dualizmusával kapcsolatosak. A nemzetközi tekintélyű akadémikus a klónozást nem tartja az élet kelet­kezéséhez járható útnak.- Májusban, amikor az Akadémia elnökévé választották, azt nyilatkozta, hogy egyik fontos feladatának tekinti a magyar tudo­mányos élet szorosabb bekapcsolását az eu­rópai vérkeringésbe. Milyen ma a tudomány helyzete Magyarországon?- A gazdaság és a tudomány egymás- rautalt. Nem csak a tudomány képviselői­nek, de a gazdaságnak is érdeke, hogy a tu­domány művelői minél nagyobb anyagi biztonságban dolgozhassanak. A tudomány legújabb eredményei rendkívül gyorsan beépülnek a gazdaság termékeibe. A kor­mányzat ezt felismerve jelentős pénzösz- szeggel támogatja - aránylag nehéz gazda­sági helyzetben - a kutatást és fejlesztést. Azonban az európai átlaghoz viszonyítva még így is nagyon kevés az erre fordított pénz.- Sok tudósunk külföldre ment, és más­hol szerzett világhírnevet. Az uniós csatlako­zás közeledtével talán méginkább felerősö­dik az agyelszívástól való félelem.- Az agyelszívás valós veszély. Lehetsé­ges, hogy fokozódni fog, de megfelelő erköl­csi elismeréssel, anyagi támogatással elér­hető, hogy tudósaink ne menjenek el. Tud­ni kell: a nemzetközi piacon a tudományos kutató keresett cikk. A kutató-fejlesztő oda megy, ahol képességei kibontakoztatásához jobb feltételeket biztosítanak. Azért, hogy legjobbjainkat megtartsuk, a kormányzat­nak, de az Akadémiának is jelentős felada­tai vannak. A magyar tudomány a nemzet­közi tudományos erősorrend előkelő 18-20. helyén áll, miközben gazdaságunk jó né­hány országhoz képest lényegesen elmara­dottabb. Tehát azt mondhatjuk, hogy a tu­dományba nálunk befektetett minden mil­lió dollár sokkal jobb kihasználtságű, mint máshol.- Ön mivel marasztalná kutatótársait?- Ha jó kutatási körülményeket tudunk teremteni kutatóinknak, azaz erkölcsileg és anyagilag is megbecsüljük őket, akkor van esély itthontartásukra. Kevesen tudják, hogy a magyar tudósok - már két éve - egyenrangú tagjai az Európai Unió más or­szágaiban élő társaiknak. Az utóbbi két év­ben mi ugyanolyan joggal veszünk részt a közösségi pályázatokon, mint bármelyik uniós ország. A magyar kutatók jó ered­ménnyel pályáztak eddig. Most készülünk a 6. keretprogram pályázataira, amelyen 13,5 milliárd eurónak keresnek jó gazdát. Az a tény, hogy lehet pályázni, s a megnyert pénzt Magyarországon lehet elkölteni, visz- szatartja az elvándorlástól a legjobbakat.- Számos magyar tudós világhírre tett szert. Minek köszönhető ez a jelentős ma­gyarszellemi kapacitás?- Az iskoláknak. A 19-20. század fordu­lójától kezdve jelentős tudományos isko­láink voltak matematikában, idegtudomá­nyokban, fizikában. Ezek az iskolák termel­ték, s termelik ma is a kiváló tudósokat.- Azt tartják, hogy a 21. század a biológia évszázada lesz. Milyen jelentős felfedezések­kel lepheti meg a világot ez a tudományág?- Az orvostudomány nagyon gyors fejlő­dése lehetővé teszi majd a különböző ideg- rendszeri, pszichiátriai betegségek gyógyí­tását. De legalábbis biztosítani fogja, hogy emberhez méltó, teljesebb életet élhesse­nek az ilyen betegségben szenvedők. Meg­ítélésem szerint 10-15 éven belül a rák terá­piájában is jelentős előrelépés várható. Ez pedig azt jelenti, hogy az átlagos életkor akár 5-10 évvel is megemelkedhet, és az életminőség is jelentősen javulhat. Mind­ezek a tudományos eredmények megvál­toztatják majd a társadalom korösszetételét. Tovább fogunk élni, és aránylag jobb körül­mények között. A kitolódó nyugdíjkorhatár ugyanakkor átformálja az európai országok gazdasági, társadalmi és politikai térképét, amire fel kell készülnie a politikának és a gazdasági élet szereplőinek is.- Az ősszel útjára indított Mindentudás Egyeteme nem várt sikert hozott. Az embe­rek ennyire kiéhezettek a felfedezésekre?- Nem vártunk ekkora sikert. Már három tanterem is kevés, az internetes oldalt pedig több százezren keresik fel, és az előadáso­kat sugárzó televíziós csatornákat is sokan kísérik figyelemmel. Hatalmas a siker hatá­ron kívül is, Erdélyben például minden elő­adást rögzítenek, amelyeket aztán főiskolá­kon, egyetemeken vetítenek, vitadélutáno­kat tartanak a Mindentudás Egyeteme soro­zat kapcsán. Nem várt siker, amely hatal­mas mozgalommá nőtte ki magát. Beigazo­lódott: a XXL század tudósának ki kell lép­nie az- elefántcsonttoronyból és a hosszú évek alatt megszerzett tudásanyagát át kell adnia, mégpedig közérthető módon. Az in­formációs forradalom esélyegyenlőséget te­remt, azaz mindenki számára, az utolsó fa­luban is lehetővé teszi, hogy a legfontosabb ismeretekhez hozzájusson. Persze abban az esetben, ha a kormányzat a hozzáférés­hez szükséges infrastruktúrát, s annak ol­csó használatát mindenki számára lehetővé teszi. Ez az állam felelőssége.- Vallásra, meggyőződésre tekintet nélkül az elmúlt évszázadokban számosán meg­próbálkoztak megfejteni: mi a viszony, lé­tünk és tudatunk között. Vagy hogy létezik-e a lélek? Mi erre a bizonyíték? Egyáltalán: hogyan kutatja a lelket a tudós?- A modern tudomány legnagyobb kihí­vásai közé tartozik, hogy erre a kérdésre választ találjon. Ez Descartes óta izgatja a tudomány művelőit. Annyit tudunk: ha a központi idegrendszert kikapcsolom, ak­kor az „én tudatom” is megszűnik. Vagyis a központi idegrendszer működése szük­séges az „éntudathoz”. Én nem monda­nám, hogy kizárólag a test és az agy léte­zik, s nem zárom ki a tudatnak, a léleknek a szerepét. Már csak azért sem, mert a mo­dern neuroimmunológia bizonyltja, hogy a pszichés ingerek jelentősen befolyásol­ják a testben jelenlévő folyamatokat. Te­hát a pszichének nagyon fontos szerepe van a betegségek kialakulásában, sőt azok Vizi E. Szilveszter akadémikus, Széctielyi-díjas orvos. 1936-ban született Budapesten. Az 1956-os eseményekben játszott szerepe miatt eltanácsolták a pécsi orvostudományi egyetemről. 1961-ben végzett a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetemen. 1967-ben Oxfordban volt ösztöndíjas, 1984- től professzor a-New York-i Albert Einstein College of Medicine egyetemen. 1989- től az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója. 1990- től az MTA rendes tagja. 2002 májusában választották meg az Akadémia elnökévé. Két professzortársával közös szabadalma a Parkinson-kór eredeti magyar orvosságának. A tudós család A felesége, dr. Ádám Veronika is tudományos munkát végez, mi több: akadémikus.- Igen, ez azt hiszem, elég ritkaság. A Magyar Tudományos Akadémián legalábbis mi vagyunk az egyetlen akadémikus há­zaspár. Feleségem tudományterülete hasonló, de nem azonos az enyémmel. Ő az orvosi biokémia professzoraként azt kutatja, hogy a különböző enzimek és kémiai anyagok hogyan hatnak az ídegsejtek működésére.- Hogyan képzeljünk el egy olyan házasságot, amelynek mindkét tagja tudományos kutató, akadémikus, ahol „mellesleg” két gyermek is nevelkedett?- A családban olyan mértékben és olyan sokat beszélget­tünk tudományról, hogy gyermekeink messze elkerülték ezt a pá­lyát. Kudarcba fulladt minden szülői, apai tekintélyt is latba vető erőfeszítésem. Pedig minden szigoromat bevetettem azért, hogy rákényszerítsem őket: kövessék őseik pályáját. Egyik gyerme­kem 6-7 évesen elkápráztatta a vendégeket azzal, hogy folyéko­nyan sorolta a tőlünk állandóan hallott latin kifejezéseket. A latin volt egyszerre az anya- és apanyelve is. Azóta mindketten felnőt­tek, s egész más pályára léptek. leküzdésében. A lét és tudat vizsgálata fi­lozófiai alapkérdés, a tudomány izgalmas sarkköve, amelyet' vallási hovatartozás nélkül számosán próbáltak már megfejte­ni. Rendkívül jó példa erre Carl Popper, a liberális filozófia egyik legjelentősebb alakja és Sir John Eccles hithű katolikus Nobel-díjas agykutató közösen írt könyve. Az „Én és az ő agya” című mű végkicsen­gése: a test és a lélek dualizmusának van alapja.- Karácsonyi hír, hogy állítólag megszü­letett az első klónbébi. Ón elítéli vagy meg­engedhetőnek tartja az emberi klónozást?- Nem zárom ki a klónozásnak azt a ré­szét, amely terápiás célból segíteni akar az emberen. Az az elképzelés azonban nem el­fogadható, amely a szerelmen alapuló férfi és nő kapcsolatából történő megterméke­nyítést kizárva genetikus úton, klónozással akar embereket előállítani. Vajon az embe­riségnek ez a szép új jövője? Hogy nincs szükség a férfi és nő testi kapcsolatára a sza­porodáshoz? Meggyőződésem, hogy ez az út nem járható.- Ha biológiailag lehetséges embert kló­nozni, visszatartható-e a tudós?- Nem a tudóst kell korlátozni. A tudo­mány eredményeinek helytelen felhaszná­lását kell etikai okok miatt, az emberiség ér­dekében, s a világ, a földgolyó érdekében megakadályozni. Mindig lesznek, akik nem így gondolkodnak, őket a törvény szigorá­val kell kordában tartam.- Önnek van-e ideje saját kutatásaira?- Az első hónapokban sajnos nem tud­tam annyit foglalkozni kutatásaimmal, mint korábban. Ma már a tudományos munkára is szakítok időt, mert ez az, ami életem min­den percében boldogságot okoz.- Min dolgozik most?- Az általam körülbelül 20 évvel ezelőtt kidolgozott agyműködési modell szerint az agy olyan hírközlő rendszer, amelyben egy idegsejt több millió idegsejt felé tud üzene­tet küldeni. Elgondolásom szerint egyes idegrendszeri, pszichiátriai megbetegedé­sek éppen ezen üzenetközvetítő rendszer hibája miatt keletkeznek. Most kollégáim­mal azt kutatjuk: egyes gyógyszerek milyen módon képesek a hibás üzenetközvetítő rendszereket befolyásolni úgy, hogy azok újra szabályosan működjenek. Reményeink szerint a gyógyszergyárak ezen felismeré­sek nyomán olyan gyógyszereket gyártanak majd, amelyek segítségével bizonyos ideg- rendszeri betegségekben szenvedő betege­ket meg lehet gyógyítani.- Melyik tudományos felfedezésével érte el, hogy ön az egyik legtöbbet idézett euró­pai tudós?- Felfedezésem az idegrendszerrel kap­csolatos, amelynek működését az orgona­síphoz hasonlítanám. Az orgonasíp akkor szólal meg, amikor a zárófedelet leveszik róla. Amikor megnyomjuk a billentyűt, a zárófedél megemelkedik, a levegő kiáram­lik és hangot ad. Az egyik idegsejtféleség gátolja a másik működését. Ha ezt a gátlást megszüntetem, akkor kezd az agy helyesen működni. Harminc évvel ezelőtti felfedezé­sem nyomán kifejlesztett gyógyszerekkel nagyon sok központi idegrendszeri, pszi­chiátriai megbetegedést ma már gyógyítani tudunk.- Mivel szereti leginkább tölteni idejét?- A laboratóriumban ülni és a legújabb eredményeken gondolkodni. HORVÁTH MAGDOLNA Rekordnyeremény született az ötös lottón, az egyetlen szeren-- esés nyertes 2,971 milliárd forin­tot vehet fel a Szerencsejáték Rt.- től, miután ötös találat hiányá­ban 28 héten keresztül halmozó­dott az összeg. A szerencsés já­tékosnak először fel kell hívnia az úgynevezett nagy nyeremény vonalat, amelynek száma min­den lottózóban megtalálható. Miután ez megtörtént, szemé­lyes találkozón a Szerencsejáték Rt. két munkatársa felvilágosítja a nyeremény felvételének lehető­ségeiről, és kérésének megfelelő­en a pénzt átutalják egy vagy több bankszámlára. Készpénz­ben nem teljesítik a kifize­tést. Annak súlya 10 ezresekben 3 mázsa lenne. Ennyi bankó egymás mellé rakva 46 kilomé­ter hosszú, egymásra helyezve pedig 14 emelet magas. (A rekordnyeremény befektetéséről szakértők véleménye a 8. oldalon.) mti Postásbér A postai dolgozók harmincszá­zalékos béremelést szeretnének de elfogadják, ha több lépésben kapják meg a nemzetgazdasági átlagot. KRÓNIKA Környezetvédelem Januárban kerül a kormány elé az árvízvédelmi koncepció, de a Vásárhelyi-terv gyakorlati meg­valósítása legkorábban csak 2004-ben kezdődhet meg - kö­zölte a környezetvédelmi és víz­ügyi miniszter. Kóródi Mária bejelentette, hogy márciusig el­készül az ütemterv a Balatonnal kapcsolatos tennivalókról. Jövő­re a támogatási rendszer-részévé válik a települése^ körüli illegális szemétlerakók felszá­molására, és a zöldterületek bő­vítésére irányuló program: erre pályázat útján lehet majd jelent­kezni. KRÓNIKA Keresztdöntés Ismeretlen tettesek szombatról vasárnapra virradó éjszaka le- döntötték és összetörték a fővá­rosi Moszkva téren, a metró ki­járatával szemben felállított öt­méteres fakeresztet. A „Boldog karácsonyt a keresztény Ma­gyarországnak!” feliratot szét­tépték, a mécseseket összetör­ték, s mindezeket a fenyőágak­kal együtt szétszórták. Rongá­lás vétsége miatt ismeretlen tet­tesek ellen indult eljárás, mti Jön az influenza Szakemberek szerint a követke­ző hetektől lehet influenzajár­ványra számítani, az utóbbi években ugyanis január közepén ért Magyarországra a fertőzés, europress ■ A pártok megítélése a nyugati országrészben Ha - év vége lévén - egy tágasabb pillantással áttekintjük a baloldali kormányzat megalakulása óta el­telt időszak fontosabb népszerű­ségi változásait, mindenekelőtt a kormánypártok stabilitása tűnik a szemünkbe. A Szocialista Párt jú­niusban, a Szonda Ipsos válasz­tást követő első kutatása alkalmá­val az összes megkérdezettek 34 százaléka számára volt a legin­kább rokonszenves párt, azóta azonban ennél jobb eredményt ért el minden egyes hónapban, je­lenlegi mutatója 40 százalék. Itt a Dunántúlon még stabilabban, bár az országos átlagnál alacsonyabb támogatottsággal szerepeltek a szocialisták. Ezt a viszonylag gyengébb szereplést jelzi, hogy júniusi eredményük itt 35 száza­lék volt, e hónapban 34 százalé­kot értek el, s időközben sem es­tek 33 százalékos népszerűségi szint alá, igaz, 37-nél jobb ered­ményt sem értek el. (Összehason­rum Párt mögött hónapról hónap­ra a megkérdezettek 0-2 százaléka állt, közülük jelenleg úgy országos szinten, mint itt nyugaton csak az MDF ért el 2 százalékos népszerű­ségi indexet, a MIÉP és a Centrum Párt támogatottsága 1-1 százalék. Hasonló tendenciákat regiszt­ráltunk a biztos szavazatok terén. Az MSZP mindvégig a szavazatok körülbelül felét szerezte volna meg, úgy országos szinten, mint a nyugati országrészben (e havi eredményük 55 százalék illetve 49 százalék), az SZDSZ pedig or­szágosan 3-5 százalékot, itt a nyu­gati megyékben 2-5 százalékot ért volna el. E hónapban országosan a biztos szavazók 4 százaléka, nyu­gaton 3 százaléka támogatja a sza­bad demokratákat. A Fidesz biztosra ígért szavaza­tainak aránya június óta országo­san 44 százalékról 36 százaiéiba, nyugaton 47 százalékról 42 száza­lékra esett. A három kis párt biztos szavazói köre országosan és itt nyugaton is 1-3 százalékos. ■-60 -50 -40 -30 -20 -10 • 0< Melyik pártra szavazna? [34 J j 40 | [30 Melyik pártra nem szavazna? bizonytalan, nem szavazna 20 fi 15 í" 16 II 18 I MSZP Fidesz 3 3 jy SZDSZ MDF 25 L 25 ! _2_ KGP Egyéb párt 26 2 3 2 2 11 » a :: - -­2 1 l 28 11 26 m m ■' 2002. DECEMBER Ki nyugati országrész | az ország egesze A kérdezés ideje: 2002. december 2-12. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves leimérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó nyugat-magyar­országi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 488 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakó­hely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. MSZP Fidesz SZDSZ MDF MIEP Centrum Egyéb párt bizonytalan, nem szavazna i t A lításképpen: négy évvel ezelőtt decemberre, az akkor tavaszon kormányra került Fidesz indexe országos szinten már 35 százalék­ról 29-re, a nyugati országrészben 40 százalékról 27-re esett.) A ki­sebbik kormányzópárt, az SZDSZ szereplése, jóval alacsonyabb népszerűségi szinten ugyan, de hasonlóan stabilnak tekinthető. A június óta eltelt időszakban or­szágos szinten a megkérdezettek 2-3 százaléka számára, itt nyuga­ton 1-3 százalékuk számára vol­tak a leginkább rokonszenvesek. Jelenlegi országos szavazótábo­ruk 3 százalék, a nyugati ország­részben 2 százalékot értek el. A Fidesz ellenzéki szereplése mind kevésbé rokonszenves a nagyközönségnek, hiszen a volt kormányzópárt támogatottsága a júniusban országosan elért 33 szá­zalékról 26 százalékra, a Dunántú­lon 35 százalékról 30 százalékra esett. Az MDF, a MIÉP és a Cent-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom