Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-14 / 291. szám

Tolnai Népújság 2002. December 14., szombat 9. OLDAL Sivatagban szépen szóló harangot önteni Szekszárdi dunai átkelő: ez egy nagyon jól, korrekt módon megcsinált híd „Hiánya fájóbb, mint valaha” ka miatt végül más lett a kivitelező, a magyar hidászok agyából kipattant és ki is dolgozott építési javaslatot a japá­nok elfogadták, és magukkal is vitték. Azt szokták mondani, a magyar hi­dász a lehetetlent is megoldja. Ha azt kérik tőle, hogy menjen ki a sivatagba harangot önteni, akkor nem azt kérde­zi, hogy miből és hogyan oldja meg a feladatot, hanem azt, hogy milyen le­gyen a harang hangja. Ivók Ferenc, a Mahíd 2000. Rt. Csongrád megyei szár­mazású építésvezetője Gödöllőn lakik, már azokon a napokon, amikor nem hidat épít.- Minden egyes híd kihívást jelent a hídépítő számára. Ugyanakkor ha a hi­dász a hobbiját a szakmájában élheti ki, akkor ez folyamatosan örömmel töl­ti el. Olyan ez, mint a családapa, aki amikor az első gyermeke születését várja, amikor dédelgeti a picit, amikor már elkelő félben van a lánya, és ami­kor ő már nagypapa korba kerül, akkor is mindig a gyerekére gondol. így van ez a híddal is. Ezt a szekszárdi „lányt” még „öltöztetni kell” ahhoz, hogy el­keljen, a szigetelés, a korlátok, a burko­Gáll Endre a Ganz BVG Kft. fő-építés- vezetője, harmincöt éve dolgozik a hi­dász szakmában. Véleménye szerint ami egyszerű, az nagyszerű, erre a területre éppen ilyen híd kellett, amilyen megvalósul. Gáli Endre elsősorban a mederhídele­meknek a vízről való beemelése során kamatoztathatta tudását. - A legemlé­kezetesebb pillanatok, amikor a víz fe­lett esetleg több, mint száz méteres, és sok száz tonnás elemeket kell úgy egy­más mellé helyezni, hogy az illeszté­sek milliméterre stimmeljenek - mesél­te. - Különösen izgalmas volt a híd utolsó, középső darabjának beilleszté­se, hiszen itt az elem mindkét vége a le­vegőben volt. Itt elsőre adódott olyan 7-8 milliméteres különbség, de némi mesterkedés után végül minden pasz- szolt. Gázon Mihály, a Ganz BVG lakatosa Gyomaendrődről érkezett a hídépítés­hez.- A szekszárdi híd a leghosszabb az én eddigi hídépítő pályafutásom során. Minden híd más, minden egyes darab beemelése emlék. A lényeg, hogy szi­Gáll Endre Gózon Mihály gorúan betartsuk a technológiát, és ak­kor nem lehet probléma. Ami igazán megfogott az itt tartózkodásom során, az a Gemenc által nyújtott gyönyörű természeti környezet volt. Balázsy Katalin, a Ganz Acélszerkezet Rt. vállalkozási igazgatója.- Az, hogy a szekszárdi híd rekord­idő alatt készült el jelenlegi állapotáig, részben a technikának köszönhető. Amíg ugyanis a helyszíni munkák zaj­lottak, addig ezzel párhuzamosan Cse­Balázsy Katalin Ivók Ferenc latok elkészítése még hátravan, de „el fog kelni”, mert ez egy nagyon jól, kor­rekt módon megcsinált híd. Nagyon fontos, hogy ezt a munkát csak összehangolt csapatmunkában le­het elvégezni, és hadd mondjam el, hogy erre az építésre nagyszerű embe­rek kerültek itt össze. Nagy fájdalom, hogy ez a társaság valószínűleg fel fog oszlani, pedig kár lenne ezeket a szak­embereket szélnek ereszteni. pelen készültek a mederhíd elemei. Korábban erre nem volt lehetőség, míg ezzel a megoldással szinte a felére csökkenthető az építés ideje. A másik fontos tényező az emberi szellem. Nyugodtan mondhatom, hogy a magyar hídépítő szakemberek a nem­zetközi élmezőnyhöz tartoznak. Nem véletlen talán, hogy a 2. számú Boszpo- rusz-híd megépítéséhez magyar szak­embereket találtak a beruházást elnye­rő japánok, és bár a nemzetközi politi­Nem okozott gondot a sör hűtése az e héten kedden a szekszárdi Duna-hídnál rendezett hor- dógurítás során. A szikrázó napsütésben és metsző hidegben erre az eseményre az a mintegy 250 ember volt hivatalos, akik tettek valamit azért, hogy az egyre inkább a régió büszkeségé­vé váló híd rekordidő alatt kerüljön olyan készültségi állapotba, amelyben már átkelést tud biztosítani a Dunántúlról az Alföldre. A hidász-szokás szerint megtartott rendezvény néhány résztvevőjét arra kértük, beszéljenek a jövő nyáron átadandó híddal kapcsolatos élményeik­ről, benyomásaikról, gondolataikról. Fotók: Gottvald Károly Dávid Ibolya a rendszerváltás miniszterelnökéről Minél távolabb vagyunk Antall Józseftől, egyre tisztábban látjuk a rendszerváltozás idején, valamint az azt követő néhány évben betöltött szerepét. Ezekkel a szavakkal mél­tatta a néhai miniszterelnököt dr. Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke, a parlament alelnöke azon az előadáson, melyet csütörtök este tartott a megyeszékhelyen, a Szekszárdi Fó­rum sorozat keretében.-Most, halálának kilencedik évfordulóján is nyu­godtan elmondhatom, hogy hiánya talán fájóbb, mint valaha - folytatta dr. Dávid Ibolya. - Soha annyit nem idézzük a gondolatait, soha annyit nem olvassuk a könyveit, beszédeit, írásait, mint az utóbbi hónapokban. Tesszük ezt azért, mert ő sem tudta - s talán mi sem voltunk ezzel tisztá­ban - , hogy milyen szerencsés volt a magyarság azért, mert a sorsfordító időszakban Antall József állhatott a haza és az MDF élén. Tekintélye volt, tiszteltük, nagyon figyeltünk a szavára, próbáltuk is megérteni gon­dolatait, s azokat mindennapjaink­ban tettekre válta­ni. Kilenc évvel halála után nem­csak, hogy érvé­nyesek a szavai és a gondolatai, de egy már működő demokrácia kö­zött - nyugodtan állíthatom - igazo­dási pontokat je­lentenek. Hiányát érezzük a nemze­te és a népe iránti szeretetéből adódó döntései miatt is. Kristálytisz­ta logikával vázolta fel, hogy mit jelent egy sza­bad, demokratikus Magyarország, milyen jövőké­pe lesz egy ilyen országnak. S mit jelent a dikta­túrát követő több párt rendszer szükségessége, a negyvennyolcas hagyományokhoz kötődő parla­mentarizmus, s miért kell olyan parlamentáris rendszert kialakítani, mely a képviseleti demok­ráciára, a parlamenti többség bölcsességére épül.- Az MDF szeptemberi országos gyűlésén egy Wass Albert-idézetet fogadtunk mottóul: „A víz szalad, a kő marad, de a kő marad”. Xz alapozás­ban Antall József valóban történelmi szerepet ját­szott: a mázsás kövek, melyek demokráciánk alapját képezik, nem mozdíthatók el, kerüljön hatalomra akár más értékrendű kormányzat is.-SZÁ­Hogyan beszélgetnek az idegsejtek? Az I. Béla Napok alkalmából a szekszárdi középiskolában több tudományos előadás hangzott el. Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudomá­nyi Kutatóintézetének cso­portvezetője az idegsejtek kommunikációjáról tartott ér­dekfeszítő beszámolót.- Már bonyhádi gimnazistaként agykutatónak készült?- Nem, gimnazista koromban eleinte a matematika, fizika, ké­mia érdekelt, csak negyedik osz­tályban, dr. Horváthné Papp Ibo­lya tanárnő hatására döntöttem a biológia mellett. Aztán az Állator­Interjú Nusser Zoltán agykutatóval FOTÓ: BAKÓ JENŐ vostudományi Egyetemen ké­sőbb az alapkutatások (anató­mia, élettan és biokémia) felé ori­entálódtam.- Hogyan került az oxfordi egye­temre?- Ösztöndíjjal mentem Angliá­ba az oxfordi egyetem Hertford Kollégiumába, ahol a doktori disszertációmat (D. Phil.) Somo­gyi Péter professzor úr irányítása alatt írtam meg.- És Amerikába?- Megtetszett egy ott élő kutató munkája és az angol Wellcome Alapítvány támogatását elnyerve Los Angelesbe utaztam.- Ott mivel foglalkozott?- Az idegsejtek közötti szinap­tikus kapcsolatok ultrastruk­turális (mikroszkópos) és élettani vizsgálatával.- Köznyelvre lefordítva ez azt je­lenti, ami az előadásának a címe volt, nevezetesen hogyan beszél­getnek az idegsejtek?- Lényegében igen, a szinap- tikus kapcsolatok azok a helyek, ahol az idegsejtek kommunikál­nak egymással és ez kémiai mediátorok, azaz idegingerület átvivő anyagok segítségével tör­ténik. Én azt vizsgálom, hogy mi­lyen törvényekkel lehet ezeket a folyamatokat leírni, ehhez életta­ni és a anatómiai módszerek kombinálását használom.- Mi indította arra, hogy kül­földről hazatérjen?- A mostam főnököm, Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostu­dományi Kutatóintézetének igaz­gatója hívott haza.- Itthon is ugyanaz a kutatási területe?- Igen.- Mennyiben más a hazai kör­nyezet?- Az MTA Kísérleti Orvostudo­mányi Kutatóintézetében nyugati szemlélet uralkodik, világszínvo­nalú kutatás van, a tudományos munkatársak többsége éveket töl­tött különböző nyugati egyeteme­ken, tudományos intézetekben.- Ön agykutató, az idegsejtek kommunikációjával foglalkozik. Meg tudja mondani nekünk, mit kell tennünk ahhoz, hogy jobban tudjunk tanulni?- Erre a kérdésre ma még nincs határozott válasz. Az mindenestre elmondható, hogy számos kísérleti eredmény látott napvilágot arról, hogy milyen fontos szerepe van a tanulási folyamatok utáni alvásnak. Tehát pihentnek kell lenni, hogy hatékonyak legyünk a tanulásban. Nusser Zoltán (34 éves) 1987-ben Bonyhádon, a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettsé­gizett. Diplomát az Állatorvosi Egyetemen szerzett 1992-ben. 1992-től az oxfordi egyetem gyógyszertani tanszéken készítet­te a D.Phil. (PhD) doktori disszertációját. 1995-98-ig az oxfordi és a londoni egyetem gyógyszertani tan­széken tudományos munkatárs. 1998-2000-ig Kaliforniában, a los angeles-i egyetem neuroló­giai tanszékén kutató. . 2000. nyarától a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Or­vostudományi Kutatóintézetében csoportvezető. 2002-ben „Az MTA doktora" tudományos címet szerzett. Család: neje közgazdász, fiuk 11, lányuk 9 éves.- Nyolc évig élt Angliában, két évig Amerikában, mit tapasztalt, mennyiben más az ottani oktatás, mint a hazai?- Nem vagyok szakember, de úgy tapasztaltam, hogy nálunk az egyetemi oktatásban még ma is túl nagy a tárgyi tudás szerepe, ami a kreativitás kibontakozását akadályozza. Ami az alapokta­tást illeti, Angliában és Ameriká­ban sokkal játékosabban taníta­nak, kevésbé kötötten, mint ná­lunk. Az objektiven mérhető tu­dásanyagot viszont Magyaror­szágon eleinte sokkal gyorsab­ban sajátítják el a gyerekek, de ez a különbség később, az egyetemi évek végére eltűnik, az amerikai mérnök legalább olyan jó szak­ember lesz, ha nem jobb, mint magyar kollégája. Ezek alapján úgy gondolom, hogy nálunk a kreativitás kibontakoztatásában és a készségfejlesztésben van le­maradás. F. KOVÁTS ÉVA A lolnai Népújság vasárnap nem jelenik meg. De Ön vasárnap is lehet tájékozott, olvashat a politikáról, sportról, sztárokról, autókról és még számtalan fontos, égdekes A holnapi szám tartalmából: Hl Arckép: Püski Sándor ül Ki várja a roma Mikulást? HH Életmód: Fogorvosok a dohányzás ellen Ül A Tipp-Mix botrány legújabb fejleményei Ki nyer a végén? A valóságshow-k sztárjainak karrierje VASÁRNAPI Tolnai Népújság KERESSE VASARNAP AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL VAGY FIZESSEN ELŐ! EGY HÓNAPRA MINDÖSSZE 325 FORINT. TEL.: 511-503.

Next

/
Oldalképek
Tartalom