Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-29 / 252. szám

2002. Október 29., Kedd GAZDÁKNAK 7. OLDAL Együtt könnyebb lenne Kevés alma termett, mégis nehéz értékesíteni A tavaszi fagy alapos pusztí­tást végzett a gyümölcsösök­ben. Erre alapozva az ember azt gondolná, a barack, a kör­te és a szilva után az almát is jó áron tudják értékesíteni a termelők. Ez azonban nem így van, mert akinek nincs tá­rolója, hűtőháza, az kényte­len áron alul eladni, annak ellenére, hogy a kereske­dőknél a szokásosnál jóval drágább az alma. Farkas Dénes tengelici alma­termelő helyzete nem egyedi. A tavaszi fagy a 12 hektáros ül­tetvénynek a hetven százalé­kát elvitte. Áprilisban még en­nél is nagyobb kárra számítot­tak. Szakmai szempontból ér­dekes volt megfigyelni', hogy adott fajták hogyan reagáltak a hidegre, de emellett az is szá­mított, milyen alanyú volt a csemete, mondta Farkas Dé­nes. A kései fajták már ki sem virágoztak, mert olyan mérték­ben sérültek a fagy miatt. Az áprilisi hidegre nem lehetett felkészülni, állítják a termelők, így védekezni sem lehetett el­lene. Annak ellenére, hogy már tavasszal felmérték a ter­melők, hogy nem számíthatnak az elmúlt évekhez hasonló bevételre, permetezni, védekezni kellett, hogy a következő évet megalapoz­zák. Tolna megyében egyébként 219 hektáron termelnek almát, többsé­gében magántermelők (gazdasági szervezetek tulajdonában csupán 11 hektárnyi ültetvény van). Jelenleg a nagybani piacon 50 forintot adnak egy kiló jó minősé­gű almáért, ez az összeg hasonló a tavalyihoz. A termelők nem is ér­tik, hogyan lesz ebből az árból 150-200 forintos alma a zöldsége­seknél. Az Alföldön, főleg Kecske­mét környékén szinte száz száza­lékos volt a fagykár, a Nyírségben ötven százalékos körül, ennek el­lenére a maradék almát nehéz ér­tékesíteni. (Az év folyamán folya­matosan érkeztek Lengyelország­ból, Franciaországból almaszállít­mányok hazánkba.) A termelők többsége léalmaként adja el a ter­mést, hozzánk a legközelebbi át­vevő Kaposújlakon, illetve Érsek­halmán van. A felkínált átvételi ár 7 és 15 forint között alakul, kilón­ként. Farkas Dénes kérdésünkre elmondta, néhány fuvarral Érsek­halmára szállított léalmát, 13,40 forintot kapott kilójáért, illetve eh­hez jön még 5 forint állami támo­gatás. A szállítási költség azonban olyan magas, hogy a további 6 ton­nát (ennyi van még a fák alatt) már nem vállalja, mert a munka­díjjal együtt nem kapna annyit, mint amennyibe kerülne a fuvar. Hasonló a helyzet Györkönyben is. A termelők úgy látják, ebből a helyzetből csak egy kiút lehet, az összefogás. A közös hűtőházak építésével lehetővé válna a téli, ta­vaszi értékesítés, amikor az alma ára viszonylag magas. Ez 3040 millió forintos beruházást jelente­ne, amit külön-külön nem tudnak vállalni a gazdák, de összefogva már mindez megvalósítható. Egy­előre csak az elhatározás hiány­zik, melyet az is sürget, hogy az unióban csak azok a termelők szá­míthatnak majd támogatásra, akik értékesítésre, tárolásra szövetkez­nek egymással. mauthner Bőséges a választék almából, de a kereske­dők megkérik az árát fotó: bakó jenő Almatelepítés támogatással: 2000-ben ismét divatba jött az alma Tolna megyében is, Szedres, Závod, Kisvejke, Dunaföldvár, Szekszárd, Tengelic és Alsónyék határában 35 hektárt telepítettek a termelők tá­mogatással. 2001-ben senki nem kért telepítésre támoga­tást. Az idei évben pedig 3 támogatási kérelem érkezett a megyei földművelésügyi hivatalhoz, Őcsényből, Medináról, Záradról, összesen 2,5 hektárra. Élénkülő állatvásárok Malacból volt több, Megyei körkép Október második felében élénkülés jellemezte az állat­vásárok forgalmát. Még min­dig a malacokból van több, ezek felére sikerül általában vevőt találni, de csikóra, lóra, egy-egy üszőre is kötöttek üz­letet. Szekszárdon, Dunaföldváron, a környékbeli Baján, Sárbogárdon viszonylag élénk állatvásári keres­let alakult ki az elmúlt hetekben. Malacokból a 15-25 kilósak a ke­lendőbbek, illetve a 25-40 kiló kö­zötti süldőkre kötöttek több üzle­tet. A kínálat így is nagyobb volt mint a kereslet, Sárbogárdon pél­dául a 30 süldőből 12-t sikerült a termelőknek értékesíteniük, da­rabját, tízezer forintos átlagáron. (A kisebb malacok 6-7 ezer forint körül cseréltek gazdát.) Tenyész- koca csak egy-egy helyen bukkant fel értékesítés céljából, így Baján ötöt, Szekszárdon kettőt, Sárbo­gárdon hatot kínáltak, 47 és 55 ezer forint között. Általában a fel­hozott kínálat felét tudták eladni az állattartók. Csikókra, egy-két éves lovakra, igáslóra nagyobb volt a kereslet mint a kínálat. A fi­atal csikók (egy éves korig) min­a süldőket keresték den állatvásárban elkeltek, 80 és 140 ezer forint körötti áron. A vá­sárlókra jellemző volt, hogy nem meglévő istállójukat bővítették, hanem kedvtelésből vettek egy- egy csikót. Az egy-két éves csikó­kért már 120 és 200 ezer forint kö­rüli árat kértek, ami reálisnak tűnt, hiszen az esetek többségében új gazdára leltek az állatok. Az igás­lóra ehhez képest már kisebb volt a kereslet, Baján tizenkettőből ha­tot, Sárbogárdon ötből ötöt, Szek­szárdon háromból kettőt sikerült értékesíteni. Az igásló vásári ára 180 ezer és 250 ezer forint között alakult. Juhokat és kecskéket is egyre többen vásárolnak, mert ezek az állatok viszonylag igényte­lenek, kevés takarmánnyal beérik, gazdaságosak. Bár ezeket az üzle­teket nem vásárokban kötik, ha­nem magát az állattartót keresik fel az érdeklődők. Az élő tyúk da­rabját 500-600 forintért, kakast 800-900 forintért lehetett Baján vá­sárolni. Az elmúlt években jelen­tősen visszaesett az állattartási kedv, a termelők sorra ráfizették a sertéstartásra. Ennek következmé­nye, hogy betakarításkor sem a kukoricának, sem az árpának nem volt elfogadható ára a múlt évben, és az idén sem, hiszen takarmány­ként kevesebb fogy belőlük. ■ Megteltek a gabonatárolók A termelők reménykednek a magasabb kukoricaárban Tolna megyében az elmúlt években növekedett a tárolókapa­citás. Főleg a magántermelők éltek a pályázatok nyújtotta le­hetőséggel és építettek EU-konform terménytárolókat. Az idén szükség is van a tárolásra, hiszen a betakarításkor aján­lott felvásárlási ár a vártnál alacsonyabban alakult. A legnagyobb fejlődés a magángazdaságokban tör­tént, hiszen több mint három és fél ezer a magtárak száma. Még mindig sok az elavult, már-már düle- dező épület, melyet tárolóként üzemeltetnek a ter­melők. Kocsolán, a mezőgazdasági szövetkezet­ben tízezer tonnás a tárolókapacitás, de az idén en­nél több is elkelne, mondta Schmidt József elnök. Az egyik toronyban még a napraforgó áll, kettőben pedig már kukorica van. A baj az, hogy ezzel meg­teltek a tárolók és még 600 hektáron áll a „lábán” a kukorica. Ha a héten nem tudják értékesíteni a nap­raforgót, akkor gondjaik lesznek, mondta az elnök. A környékbeli gazdákkal integrációban termelték a kukoricát, a szeptemberi értékesítéskor 23 ezer fo­rintot adtak egy tonnáért, amit tudtak akkor el is adtak, de mára visszaesett az ára 20 ezer forintra. Sajnos az állatlétszám csökkent, így csak az export­ban reménykedhetnek a gazdálkodók. Jelenleg a tárolás tűnik megoldásnak, mondta az elnök, bár egy idő után az is kockázattal jár, hiszen a felvásár­lók is minőségellenőrzést végeznek szállítás előtt. A minőség megőrzése, fertőtlenítéssel, a termény átforgatásával jár, ami újabb költséget jelent. Felsőnánán a tárolókapacitás 70 százalékában a szövetkezet, míg 30 százalékában a magántermelők kukoricáját tá­rolják. A teljes kapacitás 700 va- gonnyi (7 ezer tonna). A búzát már júliusban eladták, átlagosan 24500 forintos, tonnánkénti áron, mondta Erős András, a szövetkezet elnöke. Úgy ér­zik ez elfogadható ár volt. A kukoricára nem kap­tak még jó ajánlatot, így várnak akár tavaszig is, bízva a 24-25 ezres árban, vállalva ezzel a tárolási költségeket is. A megye legnagyobb mezőgazdasá­gi részvénytársaságánál, Bonyhádon van még he­lye a kukoricának. Háhner Ferenc igazgató el­mondta, a tárolókapacitásuk 11 ezer tonna, ebből csupán 40 százalékot vesz igénybe a részvénytár­saság, a többit magánszemélyeknek adja bérbe. A búzát, napraforgót, lucerna magot, sőt a kukorica többségét már értékesítették, uszállyal szállítják fo­lyamatosan, így a raktár felszabadul. Jelenleg a ku­korica ára 21000 forint, tonnánként. A tárolás sok­ba kerül, így gyakran kényszerül arra a termelő, hogy kalkuláljon, megéri-e várni hónapokat, a ma­gasabb árban reménykedve. Jelenleg egy tonna ku­korica raktározása 15-16 forint, tonnánként, és ahogy telik az idő (három hónap után) a várakozás további ráfordítást igényel. A megyei növény- és ta­lajvédelmi szolgálat igazgatója, Keresztes László el­mondta, a fertőtlenítésen kívül újabb költséget je­lent a termény átmozgatása, a gomba és más kárte­vők elleni védekezés. MAUTHNER Felfüggesztett géptámogatások Tolna megyében eddig 850 kérelmet igazoltak A mezőgazdasági támogatások közül minden évben kiemelt szerepet kapnak a géptámogatások. A nagy érdeklődés miatt az erre a célra szánt keret idő előtt kiürül. Az idén október 25-től már nem fogad be géptámogatási kérelmeket a megyei földművelésügyi hivatal. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium közlemény­ben tudatta, hogy az idei évre vo­natkozó géptámogatási keret túl­terheltsége miatt új mezőgazda- sági gépek vásárlásának és lízinge­lésének támogatására irányuló ké­relmek befogadását és a már ellen- jegyzett kérelmek érvényességé­nek a meghosszabbítását október 25-én felfüggeszti. A megyei föld­művelésügyi hivatalban, a támoga­tási kérelmekkel foglalkozó mun­katárs, Kolos Lászlóné kérdésünk­re elmondta, a felfüggesztés a me­zőgazdasági gépek és technológiai berendezések teljes körére vonat­kozik. Gyakran előfordult, hogy a termelők kinézték maguknak az adott erőgépet, megállapodtak a forgalmazóval és a támogatáshoz szükséges papírokat intézték már, de a szállítás annyit csúszott, hogy a 60 napra érvényes ellenjegyzett kérelmet meg kellett hosszabbíta­ni. Erre most már nincs lehetőségük, mondta Kolos Lászlóné, vagyis október 25-e után, ha le­járt a 60 nap, nem lehet azt tovább meghosszab­bítani, érvényes kérelem esetén sem. Aki viszont még 60 napon belül van, valamint érvényes és el­lenjegyzett kérelme van, az november 30-ig el tudja számol­ni a géptámogatást, eddig fogadja be ugyanis az adóhivatal az érvé­nyes kérelmeket. (A megyei föld­művelésügyi hivatalban felhívják arra a termelők figyelmét, ha már a számlát megkapták a gépforgalma­zóktól, akkor lehet menni a hiva­talba azokat rendezni.) Évről évre egyre többen éltek gépvásárláskor a támogatás lehetőségével, a múlt évben 1 milliárd 332 millió 656 ezer forint támogatást kaptak erre a Tolna megyei gazdálkodók. 2002-ben, 850 leigazolt kérelmet tartottak nyilván szeptember végé­ig a megyei hivatalnál, ennek A legkelendőbb erőgépek: Tolna megyében a legtöbb termelő traktort vásárolt, melynek ára ese­tenként elérte a 30 millió forintot is. Ezt követte a pótkocsi, a vetőgép, a permetezőgép, a kombájn, az eke és a műtrágyaszóró. pénzügyi vonzata 1 milliárd 168 millió 363 ezer forint, melyet gép- vásárlási támogatásként kaptak meg a termelők. Az idei év még nincs lezárva, hiszen november 30-ig még nagyon sok termelő ve­heti át a támogatással megvásárolt mezőgazdasági gépeit, mauthner Agrárhírek ÁLLATVÁSÁROK. Szekszárdon legközelebb november 10-én, Dunaföldváron november 17-én, lesz országos állatvásár. ALMA OROSZ PIACRA. Az év végétől ismét orosz piacra kerül a magyar alma, igaz egyelőre be­mutatkozó jelleggel. A Magyar- ország 2002 elnevezésű kiállítá­son eredményes tárgyalásokat folytattak az oroszországi piaci kapcsolatok újrafelvételéről. CUKORSILÓ SZOLNOKON. A hír meglepetést okozott a hazai mezőgazdaságban. A francia Béghin Say vezetősége, (mely­nek jelentős részesedése van a hazai cukoriparban) úgy döntött, hogy új cukorsilót épít Szolno­kon. Az elmúlt években a fej­lesztések helyett a már meglévő, működő cukorgyárakat is felszá­molták, és egyre kevesebb terü­leten termeltek cukorrépát, mert nem volt kinek értékesíteni. A francia cég Szolnokon egy 50 ezer tonna cukor befogadására alkalmas, 45 méter magas, fűthe­tő, légkondicionált siló felépíté­sét tervezi. A kivitelezést a ter­vek szerint 2003 szeptemberére fejezik be. Az ország minden ré­széből szállíthatnak majd ide a termelők cukorrépát. SAPARD PROGRAM. A me­gyei földművelésügyi hivatal fel­hívja a figyelmet arra, hogy a Sapard program keretében lehe­tőség nyílik új mezőgazdasági erő- és munkagépek beszerzésé­hez 30 százalékos mértékű visz- sza nem térítendő fejlesztési tá­mogatás igénybe vételére', pályá­zatos úton. A pályázati csoma­gok és további információk be­szerezhetők a Sapard kaposvári, regionális irodájában. PANNON GYÜMÖLCS. Zala egerszegen megalakult a Pannon Gyümölcs Klaszter, mely példa­értékű lehet minden termelőnek. A klasztemek 19 (Győr-Moson- Sopron, Vas, Zala megyei) ter­melő a tagja, akik közös értéke­sítésre és feldolgozásra vállalkoz­tak. A hazai és az uniós pályáza­ti forrásokat igyekeznek minél jobban kihasználni. A klaszter elsősorban alma körte és bogyós gyümölcs termesztésére, feldol­gozására, értékesítésére jött lét­re. A hárommegyés hálózat kö­zös védjeggyel jelenik majd meg a piacon. __________________■ No vemberi láda újságot ér! Ha Ön még nem előfizetője a Tolnai Népújságnak, most rendelje meg postaládája vafegyütt novemberre! POSTALÁDA-AKCIÓ! Nemcsak a Tolnai Népújság előfizetőinek! Ha most rendeli meg postaládáját, ráadásként Tolnai Népújságot is kap! % Ajánlatunk a következő: A zár nélküli postaláda Tolnai Népújság előfizetéssel 2.690.- Ft helyett 1.910. forintért az Öné lehet. (Biztonsági zárral 3.390.- Ft helyett 2.280. - forint) A postaláda mérete: a Lakáskultúra is belefér, mert most előfizetéséért Lakáskultúrát adunk ajándékba. Decemberben Kiskegyed Konyhájával és a Tolnai Népújság 2003. évi Kalendáriumával ajándékozzuk meg. Csak egy telefon: hívja a 74/511-503-as telefonszámot, munkatársaink a rendelkezésére állnak. k MEGRENDELŐDEVEU Tolnai Népújság Postaláda-akció + előfizetés Megrendelő Tolnai Népújság - a család lapja! A..............áron megrendelem a postaládát (□ kapura szere lhetőt □ falra szerelhetek), s ezzel együtt igényt tartok a Tolnai Népújságra!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom