Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám

a Tolnai Népújság vasárnap nem jelenik meg. De Ön vasárnap is lehet tájékozott, olvashat a politikáról, sportról, sztárokról, autókról és még számtalan fontos, érdekes dologról, ü Az agyafúrt ősfaddiak és a lélek rejtelmei ill Ki ma a jó főnök? HH Arckép: Fazakas Szabolcs HŰ E-voksra vált Európa Autó: Krampek tanácsok Sztárok: Koncz Gábor, Kinizsi Ottó, Bari Károly VASÁRNAPI Tolnai Népújság Magyar politikusok imázsa KERESSE VASARNAP AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL VAGY FIZESSEN ELŐ! EGY HÓNAPRA MINDÖSSZE 325 FORINT. TEL.: 511*503. Lórik, amazonok, pintyek Madárkiállítás ritkaságokkal Bonyhád Ritkaságok is láthatók a Kör­nyezetünk 2002 - díszmadár kiállításon. A három napig tartó bemutató a közönség­nek jó hétvégi kikapcsoló­dást, a tenyésztőknek a meg­mérettetés lehetőségét kínál­ja. Díszmadár kiállítás nyílt a műve­lődési központban tegnap dél­előtt. A helyi Madárbarátok köre 19. alkalommal rendezte meg a közönségnek a bemutatót, a te­nyésztőknek a versenyt. Elsősor­ban a déli országrészből - Kapos­vár, Boly és környéke, Mélykút, Bácsalmás, Dunaújváros, Bony­hád - 39 kiállító hozta el madara­it. Köztük jó néhány ritkaság is látható, többek között Édel papa­gáj, törpe ara, kék és fehér homlo- kú amazon. Az egyik sztár a vörös lóri, amelyből rendkívül kevés van az országban. Ecsetes nyelvé­vel csak nektárt és gyümölcsöt hajlandó fogyasztani, így tenyész­tése nem egyszerű dolog. A19 éve működő Madárbarátok Köre ven­dégeket is hívott erre az alkalom­ra. A németországi díszmadár te­nyésztők csoportjának vezetője, Helmuth Maike úr lesz a szakmai zsűri elnöke. A bemutató ma, 26- án 9-től 18 óráig, 27-én 9-től 16 óráig látogatható. A verseny ered­ményhirdetése 27-én 15 óra 30 perckor kezdődik. _________-pál­Kö nyvvásár Krakkóban A díszvendég: Magyarország Krakkóban megnyílt a 6. krakkói könyvvásár, amely­nek díszvendége idén Ma­gyarország. A krakkói könyvszemlén 296 ki­adó jelent meg, és a közönség olyan neves írókkal találkozhat, mint a Nobel-díjas Wislawa Szymborska, a tudományos-fan­tasztikus regényeiről ismert Stanislaw Lem vagy a rangos lengyel Nike irodalmi díj idei ki­tüntetettje, Joanna Olczak- Ronikier. A vásár egyik szenzáci­ója a Lengyelországban őrzött egyetlen Gutenberg-biblia facsi­mile kiadásának bemutatása. A könyvvásár rendezvényeihez kapcsolódik a krakkói Magyar Központ szervezésében zajló kortárs magyar művészeti feszti­vál. Ennek keretében a magyar pavilonban két fotókiállítás nyílt, Szelényi Károly A magyar táj lel­ke és Mózer Zoltán Bartók Béla nyomában című anyagából. Az október 27-ig tartó könyvvásáron ma találkozó lesz Bodor Ádám íróval Az érsek látogatása című regénye lengyel kiadásának megjelenése alkalmából, illetve a műveit Magyarországon gondo­zó Magvető Könyvkiadó igazga­tójával, Morcsányi Gézával. Az igazgató előadást tart a Nobel-dí­jas Kertész Imréről is, akinek műveit úgyszintén a Magvető ad­ja ki Magyarországon. A vásáron jelen lesz a lengyel irodalom ma­gyar fordítóinak nyolctagú kül­döttsége^ _______________■ Él t a Loch Ness-i szörny! A skóciai Loch Ness tavában élő állítólagos szörny tisztelői újabb érvbe kapaszkodva támaszthat­ják alá kedvencük létezését. Brit tudósok ugyanis kimutatták, hogy az észak-angliai partok mentén, nem messze a híres skóciai tótól valóban élt egy hosszú nyakú, hatalmas uszo­nyokkal rendelkező dinoszau­rusz, mégpedig 132 millió évvel ezelőtt. Mint a dpa hírügynökség be­számolt róla, Scarborough falu közelében egy sziklánál nemrég megtalálták a Plesiosaurus nevű őshüllő csaknem teljes csontvá­zát. Az értékes leletre egy amatőr őskövület-vadász bukkant. Nagy-Britanniában korábban elő­kerültek már 200, illetve 90 mil­lió éves korú Plesiosaurus­csontvázak, ám a köztes időszak­ból nem maradtak fenn hüllő­csontok. A most megtalált csont­váz „olyan korból származik, amellyel kapcsolatban még szin­te semmit nem tudtunk az ős­hüllők fejlődéséről” - mondta Mark Evans, a leicesteri múzeum geológusa a The Independent munkatársának. Will Watts ősgyík-szakértő vi­szont csöppet sem hisz abban, hogy a Loch Ness-tóban ma az őskori hüllő leszármazottai úsz­kálnának. Igaz, még Watts is el­ismeri, hogy ha a Plesiosaurus „kidugta volna a fejét a vízből, akkor pontosan ugyanúgy nézett volna ki, mint az a micsoda a Nessie-fényképen, amely utólag hamisítványnak bizonyult”. Nagydíj a leányvásárról Nagy sikert ara­tott a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület a Pécsváradi Le­ányvásár elneve­zésű kétnapos fesztiválon. A bo­gyiszlóiak me­nettáncukkal, il­letve Körösztölő című koreográfi­ájukkal mind a közönség, mind az Andrásfalvy Bertalan elnököl­te zsűri elismeré­sét kiváltották a népviselet, a tánc, az ének és a zene tekinteté­ben egyaránt, és elnyerték a rendezvény nagydíját. Az országos fesztiválon a bogyisz­lóiakon kívül több Tolna megyei Halak és madarak Másodízben rendeznek nyilvá­nos halászatot a 220 hektáros ta­tai Öreg-tavon és környékén, a kulturális programokkal is tarkí­tod rendezvénynek vasárnap ad otthont a Komárom-Esztergom megyei város. A városi művelő^ dési központban tárlaton mutat­ják be a tó és környéke természe­ti értékeit, valamint kiállítanak ré­gi és mai halászati eszközöket, tárgyakat. A négy nagy egységből álló, s mintegy 800 hektár összte­rületű tógazdaságában tenyész­tik a Magyarországon őshonos és telepített halfajok mindegyikét. Az Öreg-tó hazánk első mestersé­ges halastava, ebben folyt első­ként céltudatos tenyésztői mun­ka. November 30-án ugyancsak másodízben rendezik meg a Ta­tai Vadlúd Sokadalom elnevezé­sű rendezvényt, azaz az ország madarászfesztiválját. A tavon és környékén napjainkig több mint 200 madárfajt figyeltek meg az ornitológusok. ____________■ Olv astam - Láttam - Hallottam D. VARGA MÁRTA Reality és show Oroszország legnagyobb televíziós csatornája és az orosz űrügy­nökség megállapodott abban, hogy a világ számos országában nagy népszerűséget élvező televíziós reality show-k mintájára egy­fajta olyan műsort készít közösen, amelynek győztese űrutazás­ban vehet részt. A több évre szóló tervek szerint évente legalább egyszer rendeznek ilyen televíziós vetélkedőt. A nézők nyomon kö­vethetik, hogy a vállalkozó kedvű amatőrök miként veszik az aka­dályokat az űrrepüléshez szükséges szigorú kiképzés során. Utaz­ni azonban csak egyikük fog, mégpedig a legjobban teljesítő jelölt, aki egy hetet tölthet majd el a Nemzetközi Űrállomás orosz részle­gében. A vetélkedőbe bárki jelentkezhet, de közülük különböző vizsgálatok és versenyek után választják ki azt a 15-20 embert, aki az orvosi vizsgálatok után részt is vehet a kiképzésben. Ha minden a tervek szerint halad, az első „televíziós” ürturísta 2003 őszén re­pülhet majd a világűrbe. Eddig a színes, bájos, jellegzetesen orosz hírecske, ami éppen akkor futott végig a világon, amikor egy másik moszkvai hír, s ami nyomban le is körözte. Ez is reality, csak nem éppen show. Arról szól, hogy a hatalmas város hatalmas színházában a csecsének tú­szul ejtették a publikumot. És innentől kezdve már egyáltalán nem érdekes, hogy ki az, aki kirándulni mehet az űrbe. Boldogok a holdbirtokosok Kelendő a Hold a románok körében, olyannyira, hogy a nap­rendszerünk bolygóin és holdjain telkeket kínáló amerikai LunarEmbassy két éve irodát nyitott Romániában. A Romániai Holdügynökség ed­dig közel száz holdtelket értéke­sített, két román vevő pedig a Marson vett birtokot magának. A földön kívüli telkek árusításának ötlete az Egyesült Államokban született. Dennis Hopper, az élel­mes amerikai 1980-tól a saját tu­lajdonának tekinti a Holdat és a naprendszer többi bolygóját, azok holdjaival együtt. Az élel­mes amerikait csak addig kezel­ték holdkórosként, amíg hozzá nem kezdett frissen szerzett bir­tokai kiárusításához. Az üzlet vi­rágzik, eddig már közel másfél millió ember vett magának égi birtokot a Földön. A nagy érdek­lődés miatt mára egy acre - 0,41 hektár - nagyságban korlátozták a megvehető telek területét. Az ár viszont egyáltalán nem csillagá­szati: csupán 29 dollár. A román vásárlók többsége egyelőre nem magának, hanem inkább rokona­inak, ismerőseinek vesz születés- napi meglepetésként, vagy nász­ajándékként telket a Holdon. ■- Milyennek ígérkezik a hétvé­ge, kolléga úr?- Ragyogónak! Az anyósom épp most harapta le a nyelvét. VILÁGOS LEVÉL A városba került legény levelet ír haza: „Édesanyám, ha csoma­got küld, jól kösse meg a sült csirke lábát, nehogy felrúgja a pálinkásüveget és elázzon az ötezres.” LÓHALÁLÁBAN- Jaj, úgy rohantam az előbb! - újságolja a barátnőjének Zsu­zsa. '- Miért?- Mert a suliban az egyik fiú meg akart csókolni.- Na, és utolérted? PADLÓSZŐNYEG- Ó, bárcsak padlószőnyeg le­hetnék! - sóhajtja a kialvatlan szemekkel a reggelihez tántorgó férfi.- Miért? - kérdi a felesége.- Mert akkor minden reggel fekve maradhatnék. RÉMISZTŐ- Szóval, te azzal fenyegetsz, hogy összecsomagolsz, és vis­szamégy a szüléidhez? - kérdi Kovács a családi perpatvar tető­pontján.- Nem - feleli az asszony. - Az­zal, hogy idehívom őket lakni. ÚJ MÚZEUM- Mondja, szomszéd, volt már a nemrég megnyílt múzeumban?- Igen. Hat órát töltöttünk ott a feleségemmel.- Ennyire érdekes volt a kiállí­tás?- Nem. Ennyi ideig kerestük a kijáratot. ____________ ■ Pa ganini évforduló Kétszázhúsz éve, 1782. októ­ber 27-én született Genová­ban Niccolo Paganini, olasz hegedűművész és zeneszer­ző, az „ördög hegedűse”. Először apja tanította, aki korán felismerte tehetségét és az ebből nyerhető anyagi hasznot, s igen szigorúan gyakoroltatta. Később a híres Giacomo Costa, a San Lorenzo katedrális karnagya lett a tanára. Paganini 1793-ban lé­pett fel először, főleg templomi hangversenyeken szerepelt, majd Alessandro Rollánál tanult hege­dűt és Gaspare Ghirettinél zene­szerzést Pármában. 1797-ben hangversenykörutat tett Lombar­diában apjával, s fellépései to­vább növelték hírnevét. Egy Stradivarit állítólag fogadás révén nyert, mivel első látásra eljátszot- ta egy zeneszerző művét. _■ A világ legnagyobb szobra A szatír megnyúzását ábrázolja Nemrégen átadták, es mar a londoni közönség is megcsodál­hatja a világ legnagyobb létező szobrát, a mitológiai Marszüász szatír megnyúzását jelképesen ábrázoló 155 mé­ter hosszú és 35 méter magas alkotást a londoni Taté Modern Galéria előcsarnokában. Anish Kapoor indiai szobrász mo­numentális szobrát PVC-hártyából készítette, a kifeszített műanyag azonban még közelről is egy bronzszobor hatását kelti. A szer­kezet három óriási fémgyűrűn nyugszik, a hallócsövekre emlé­keztető, a szatír bőrét imitáló mű­alkotás olyan méretes, hogy az előcsarnok egyik pontjából sem lehet teljesen látni. Kapur január­ban fogott a tervezéshez, és el­mondása szerint azért választotta a műanyaghártyát, mert az hason­lít leginkább a bőrhöz. (Marszüászt ugyanis a görög mito­lógia szerint Apollón isten eleve­nen megnyúzta, amiért volt bátor­sága őt fuvola-versenyre kihívni és még szebben is játszani nála. A szobrot - amely kétszer olyan hosszú, mint egy Concorde vagy Boeing repülőgép és tíz emelet magas - végül mintegy 40 ember építette fel négy hét alatt szinte szakadatlan munkával. A műalko­tás jövő áprilisig lesz látható a múzeumban. A XX. századi mű­vészetnek otthont adó Taté Mo­dem Galériát két évvel ezelőtt egy Temze parti, használaton kívüli erőmű csarnokában alakították ki. Az előcsarnok belső tere hatal­masnak bizonyult, ezért Kapoor úgy határozott, hogy emberivé te­szi, és a nagy teret nagy alakkal tölti be, semmiféle rekordot nem akart megdönteni. A kritikusok megosztottak a mű megítélésé­ben, a The Times elismerően szólt a mérnöki tervezésről és ki­vitelezésről, míg a Guardian elem­zője egyszerre felejthetetlennek, de teljes hülyeségnek nevezte a monumentális szobrot. Szóval ha éppen arra járnak, érdemes meg­nézni ezt a különleges, monu­mentális műalkotást... ■ Ki a börtön szépe? Kialakult a litván börtönszé­pe verseny döntős mezőnye. Paneveys város női börtönének 39 elítéltje nevezett be a viadal­ra, közülük nyolcán jutottak be a november 14-i döntőbe. A fi­náléban a versenyzők nem rab- , hanem fürdő-, illetve menyasz- szonyi ruhában lépnek fel. A zsűriben helyet foglal a lit­ván parlament igazságügyi bi­zottságának tagja is. A litván börtönszépe 10 ezer litát, azaz 2896 eurót kap - szabadlábra helyezésekor. A rendkívüli eseményről nem csak a helyi LNK televízió sugá­roz műsort, hanem filmet ké­szítenek róla a brit BBC és a Channel 4, az orosz ŐRT, vala­mint lengyel, holland és dél-ko­reai tv-csatornák is. ■ Le a fűzőt a hölgyekről! A viktoriánusok nem tűrték a fedetlen kebleket A római Szent Izidor-temp- lomba látogatók újból meg­csodálhatják Bernini két, fe­detlen keblű hölgyet ábrázoló szobrát, miután a restauráto­rok megszabadították a mű­alkotásokat a több mint száz évvel ezelőtt rájuk helyezett bronzfűzőktől. A nagy itáliai szobrász, Gian Lorenzo Bernini az 1660-as évek­ben tervezte, és végül tanítványai készítették el a római katolikus templom számára a két félmezte­len női alakot, amelyek az Igazsá­got és a Kegyességet jelképezték. A barokk ízlésvilágban még elfo­gadható női meztelenséget azon­ban a viktoriánus kor nem tűrte: 1863-ban egy-egy bronzfűzővel takarták el a szobrok márvány­kebleit. A barokk templom felújí­tási munkálatai során a restauráto­rok az eredeti állapot visszaállítá­sa mellett döntöttek, s ekképp má­ra a két nőalak ismét a Bernini ter­vezte, kissé erotikus tartásban lát­ható - bronz nélkül, kendőzetlenül tárva a nézők elé a maga bájait. Angela Negro, a restauráció veze­tője elmondta: meglepő módon a bronzfűzők alatt az eredeti már­ványfelület sértetlen maradt. A női alakok mellett álló pufók már­ványangyallal azonban máshogy jártak: bronz ágyékkötőjének eltá­volítása után azt látták, hogy a szoboralak férfiasságát - biztos ami biztos - még a bronzvédő fel­rakása előtt letörték a XIX. századi erkölcsrendészek. ■ együttes vett részt, az alsónyéki, a decsi és a sióagárdi hagyományőr­zők pedig különdíjban is részesül­tek. (Képünk a tavalyi falunapo­kon készült a bogyiszlói együttes­ről.) -ES- FOTÓ: GOTTVALD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom